Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

5 Művészeti tábor Fonyódligeten Több mint ezer gyerek is­merkedhetett az elmúlt na­pikban a tárgyi népművé­szét, a néptánc, a répzene. a színjátszás aiape.emeivel Fonyódligeten. A hat altábor kilenc különböző csoportnak adott lehetőséget különböző művészeti ágak alapjának elsajátítására. Az első csoportban a Kö- vesdi Tiborné vezette tárgy- alkotók « t eveken yk éji : ek Raff iából és háncsból készí­tettek különféle népi gyer­mekjátékokat. Egy dobozban sorakoztak a féltett kincsek, a már kész babák és kosár­kák. A foglalkozás „feszült­ségét levezetve később népi kör játékoktól volt hangos az ötvenhat apróiságot foglal­koztató altábor. Odébb színjátszók és kép­zőművészek serénykedtek. Gera Katalin szobrászmű­vész vezetésével a kicsinyek a japán maszkokkal és készí­tésük módjával ismerkedtek. Sokféle termék született: kis agyagszóbrök. hajtogatott pa­pírcsodák. festmények és ba­tikolt terítőcskék. A színját­szók mimikáját segítve a pa­pírdobozokból díszletelemek, álarcok, és jelmezek is kike­rültek a dolgos kis kezek közül. — Mivel töltik a mai na­pot a színjátszók? — kérdez­tük Csern&k Árpádtól, a Csiky Gergely Színház mű­vészétől, aki három éve ve­zeti a Mikka máikká gyermek­színjátszó csoportot Kapos­váron. — Zenés tréninggel és lég­zést echnilkát fejlesztő jóga- gyakorlatokkal kezdtünk. Ez­után az esti előadáshoz dísz­leteket, kellékeket készítünk, majd.^söed és strand olás után dohával töltjük az időt. A gyerekekből nem feltétlenül akarunk színésze­ket nevelni, munkánk jelle­ge inkább pszichológiai, rrvnt szakmai. Segítséget wpjtunk ahhoz, hogy a diákok teljes értékű, kiegyensúlyozott. szellemileg es testileg egész­séges felnőtté váljanak. A bábosok egy hosszú asztalon állították ki az el­készült raffia- és kesztyűs- bábokat, majd rögtönzött bábelőadást tartottak a ma­guk készítette figurákkal és díszletekkel. Szabó Gyuláné a terményibábkészítés művé­szetébe avatta be a résztve­vőket. A néptáncosok muzsika­szótól hangos táborában Csikvár József gazdagította a gyerekek ismeretanyagát somogyi táncokkal. A szen­nai csárdás és a simonfai toborzó bonyolult Lépéskom­binációit hamar elsajátítot­ták a nebulók. A talpaláva- lót a pécsi Méta együttes szolgáltatta. Hívogatóan szép furulya- szó hangzott a tábor zenei részlegében. Dr. Kerekesné Pytel Anna tanárnőre ötven figyelő szempár tapadt. A dudások, a vonósok, a cite- rásak és az énekesek ezen a napon éppen Badacsony nevezetességeivel ismerked­tek. A cigánygyerekek olvasó­táborában kilenovenen élve­zik a Balaton adta lehetőse­geket — hallottuk Szabad Józseftől, az altábor vezető­jétől A könyvtárban Nemes Nagy Agnes verseinek szép­ségéi ízlelgették a gyere­kek, az énekszótól hangos udvaron pedig tánctanítás folyt. Egy kis csoport a sza­bad képalkotást gyakorolta, a képek az egészséges élet­mód jegyében születtek. Tamási Rita Gráber kikászálódott a teherautó vezetőfül­kéjéből. Nehézkesen a föld­re ugrott, aztán szétnézett a faluszéli futballpályán. Dere- pát nyomogatta. Hosszú volt az út. Bezzeg régen . . Haj­jaj! Becs, München, Milánó! Micsoda nagy szám volt, ö meg Evelyn a trapézod* Hu­szonöt éve rajta kívül ta­lán még senki sem tudta a két és fél szaltót odafent. Hol van már Evelyn, hol a Bush cirtkusz, hol a sokfé­le szerződés? Ez a f-utballpá- lya van. Langyos még a szél, ahogy a sorban álló nyár­fák hullott leveleit átsöpör­te a lakókocsi kerekei kö­zött, de más így délután fe­le érezni: elmúlt a nyár, végérvényesen. Megint egy nyár. Gráber intett a traktoros­nak, lehet kiszállni. A Volga most kanyarodott be a falu felől. Ez azt jelenti, kint vannak a plakátok. Mégis­csak becsületesek az embe­rek. Két napja egy százast adott annak a fiatal kölyök- nek, aki megígérte, ki.ra- gasztja az Orinet cirkusz ér­kezését. Ez is. Orinet! Hiá­ba írta le annak a tökélet­len nyomdásznak a helyes szöveget, Orient helyett Orinet lett belőle. Mit lehe­tett csinálni? Indult a sze­zon, elhozta a plakátokat, így, rosszul nyomtatva. Mindegy . . . A traktoros már serényke­dett. A nyáron csapódott hozzájuk, amikor Bélus meg­nősült, és egyik napról a másikra otthagyta a társula­tot. A Bélus — a mosolyá­val. Este belépett a lakóko­csiba: — No, Gráber tata, én el­megyek. Most. Az asszony .parancsa, nincs mit tenni el­lene =— nevetett sűrű fekete bajusza alól. Látszott rajta, nem nagyon bánja. Gráber kezet fogott vele. Jó.gyerek volt a Bélus. Ami­kor elszegődött, még a csontjai is zörögtek; aztán megtanult a késekkel bánni, kutyát idomított, de ha kel­lett, még a pánikat is iecsu- takolta. Szerette a szabad életet, szépen kiikerekedett, és mjégiis. Így van ez. iA délutáni sárga fényben mindenlkii munkához látott. Két óra múlva állt a sátor, kicsapták a két portit, levet­ték a majom ketrecéről a takaródeszlkát. — Pierr, kérem — nyom­ta meg a szó végét Gráber. — Üljön le jegyeket árulni ! A traktoros bólintott. Vé- güliis készen vannak, az egész cirkusz két imarék. Hogy ezért még fizetnék az emberek... Grájber az oroszlánhoz bal­lagott. Megállt a ketrec előtt. — Hogy van? — ikérdezte. Az nehézkesen fölállt, a rácshoz lépett, hátát neki­vetve lefeküdt. — Meddig hv/'za még? .Benyúlt a rácson, megva­karta a hátát, a füle tövét. Az állatot nem érdekelte, aludt, mint egész nap. Na­gyon öreg volt már. Ami­kor Tripolilban kilenc éve megvette egy osztrák cir­kusztól, akkor is öregnek mondták, de nála még ta­valy is megcsinált egy-ikét kunsztot. Egyik este megma­kacsolta magát. Nem jött te: a ketrecből. Bélus hiába löte- döste, szólította, hiába mu-' látott neki nyers húst, csak feküdt. Gráber megnézte, aztán annyit mondott: „ — Hagyja, Tivoli, kérem — csak a művésznevén szó­lította a társulat tagjait! — Ez már nem akar dolgozni. Azóta csak fekszik, alszik, néha eszik vagy iszik keve­set. Hát igen. ha Evelyn nem beszéli rá, talán meg sem veszi, de akkoriban még jól ment a bolt, a Krokus cir­kusz szerződésében dolgoz­tak állatszámtíkkal. Aztán ahogy az a szezon lejárt, mintha minden megváltozott volna. Nem kaptak több szerződést. Evelyn Tripoliban maradt, összeállt a Krokus menedzserével, ö meg ha­zajött. Hozta az oroszlánt. Néhány hétig ült tétlenül a lakásban, egyszer-egyszer a telefonihoz nyúlt. Nem sokáig bírta, összeszed­te az Orinetet, megszerezte az engedélyeket, és elindult az országban. Eladta a há­zat. a pénzből lakókocsit, te­herautót, állatokat fölszere­lést vásárolt. Ennek is így kellett lennie. Ő a pánikkal dolgozott, Tivoli-Bétus ku­tyákkal. Qdett volt a kígyó- asszony és a majomidomár. Aztán jött a késdobálás, egy lány, akinek a nevére sem emlékszik már; egészen ügyesen dolgozott a kötélen. Mindig becsülettel -megcsi­nálták a két órát. Télre be­állt a kocsikkal, az állatok­kal anyja telkére, szélnek eresztette a társulatot. így telteik az évek. Csak Tivoli meg az oroszlán tartottak ki mellette. Hát itt van ez a. fu-tball- páiya. Mindjárt kezdődik az előadás. Gráber íölkapaszko- dott a lakókocsiba, leült a tükör elé. Rakta föl egymás után a festékeket. Nézte, hogyan fiatalodik az arca. Előbb negyvenöt, aztán negyven, majd úgy harminc­öt éves férfi nézett vissza rá. Csak a szeme, az nem fiatalodott. Ivót egy kis ru­mot. Visszarakta az üvegre a kupakot. Gondolt egyet, megint ivott. Hosszabban, lassabban, mint az előbb. Szeme lassan csiillognli kez­dett. Odakint már sötétedett. Belebújt a kék-sárga-lila bohóc ruhába, orrára illesz­tette a félbevágott pingpong­labdát, állára -kötötte a csú­csos süveget. Némi rizsport kent még az arcára. Készen volt. A sátorban megszólalt a zene; átbailagott a manézs bejáratához. Pierre torná­szott. Diana — az új lány — a kutyákhoz beszélt, két másik férfi a pónikat terel­gette. Gráber kilépett a manézs- ba. Talán húszán ülhettek a nézőtéren. Valaki fölneve­tett. Senki sem tapsolt. Gräber nagy lélegzettel kezdte : — Igen tisztelt, nagyérde­mű publikum, az Orinet cir­kusz megkezdi vendégsze­replését. az Önök nagyrabe- csült falujában. Kitűnő szá­mokat hoztunk, amelyek­nek már az egész világ cso­dájára járt! Lesz itt számo­ló majom, póni hátán lovag­ló kutya, tűzkarikán átugró macska, , és sok egyéb ... 1984. augusztus 25., szombat Hangversenyévad Kaposváron Neves vendégek a koncertteremben Kialakult az 1984—85-ös zenei évad programja a me­gyeszékhelyen. Az Országos Filharmónia felnőttbérleté­ben figyelemre méltó mű­vek, előadók szerepelnek. Az évad november 26-án a kaposvári szimfonikus zene­kar felléptével kezdődik, amikor Sándor János ve­zényletével Jean Coop ka­nadai zongoraművész Gluck, Beethoven és Schubert mu­zsikájának megszólaltatá­sában működik együtt a he­lyi erőkkel. A második hangversenyt is ők vállal­ták: erre jövő év február 4-én kerül 'sor. Pitti Kata­lin és Leblanc Győző, illet­ve a Vikár kórus Zákányi Zsolt karigazgatóval az élei: operaestet tart majd. Vezé­nyel: Merényi György. Ismét vendégeink lesznek a pécsiek: a szimfonikus zenekart Szeytpan Turcsák szovjet karmester vezényli, s közreműködik a romániai hegedűművész. Stefan Ruha. Hacsaturján, Csajkovszkij és Sosztakovics művei csen­dülnek föl 1985. március 6- án. Áprilisban lépnek föl a Budapesti MÁV Szimfoni­kusok Erdélyi Miklós^áiri­gálásával, Kovács Dénes he­gedűjátékával. A műsoron Brahms D-dúr hegedűver - senye és I. szimfóniája sze­repel. A Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola pécsi ta­gozatának zenekara és a pécsi Liszt Ferenc Kórus Händel oratóriumát, a Jepthát adja elő Antal György vezényletével, neves énekművészek közreműkö­désével Ezt a hangversenyt a jövő májusban tartják. A kamarahangversenyek is tartogatnak majd megle­petést. A szezon itt október 3-án indul Gabriel Amirás román zongoraművész est­jével. Januárban a kapos­vári tanárok lépnek kon­certdobogóra. Ez az „A" kí­nálat. S a ,,B”-t így tervez­ték: november 12-én a Bu­dapesti Bach Trió — Prőhle Henrik fuvola-, Horváth Anikó csembaló-. Kiss Do­monkos Judit gordonkamű­vész — kiegészülve Femjő Klára hegedűművésszel és az énekes Számadó Gabriel­lával Bach. Purcell. Carissi- mi. Pergolesi. Leclair stb. műveit játssza közönségé­nek. Márciusban a Berlini Fúvósötös ad hangversenyt. Á magyar ifjúság a nyolcvanas években Az elmúlt években fel­lendült ifjúságkutatás leg­frissebb eredményeit tartal­mazza „A magyar ifjúság a nyolcvanas években” című kötet, amely a Kossuth ^Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyv kereszt metszetet ad az ifjúság problémáival foglalkozó tudományos tevé­kenységről, s sok informá­ciót nyújt a mai magyar if­júsággal kapcsolatos kérdé­sekről, A szerzők nemcsak Öserdei állatainkat, holnap reggeltől megtekinthetik az érdeklődők, öt forint lefize­tése ellenében. És -most kez­dődjék a műsor! Először lás­suk a mindent tudó póni­kat! Gráber föllehbentette a függönyt, és beügettek a pá­nik. Egy ® darabig nézte, ahogy a lassan megereszke­dő. nemrég még csinos Dia­na elkezdi a mutatványt'az­tán kilépett a fényiből. Pierre ott állt a bejárati függöny mögött. — Gráber úr — mondta csöndesen. — Gráber úr! Az oroszlán .. . Gráber ránézett a trakto­rosra. Fékete haján fényilett a vékony lámpafény. — Igen? — kérdezte Grá­ber. — Annak vége. Kinyiffant. Megmurdelt, kérem. Gráber levette a bohóc- sapkát. Elhajította. Körmei­vel vakarta magáról a festé­ket. — Igen? Leszakította magáról a bo~ hóonuhát. — Igen? Lerúgta az ormótlan cipő­ket. — Tehát meghalt — mo­tyogta. — Igen. kérem — felelte a traktoros, de ezt már Grá­ber nem hallotta. — Mi lesz az előadással? Gráber a sötétben a Ket­rechez botorkált. Az oroszlán ott feküdt a rácsnál. Hiába lökdöste, hiába szólongatta. Hideg volt a füle, hideg a háta. — Szégyellje magát! — mondta Gráber. — Ezt ten­ni a társulattal. Beült a teherautóba. In­dított. Túráztatta egy kicsit a motort, aztán elindult az éjszakába. Az oroszlán feje minden zökkenőnél nagyot koppant a ketrec, vasalásán. azt tartották szükségesnek, hogy az egyes konkrét prob­lémákról — mint például a fiatalok anyagi-jövedelmi és lakáshelyzete, egészségi álla­potának jellemzői — adjanak közre újabb elemzéseket, hanem arra is vállalkozna! hogy segítsék a távlati tár sadalompolitikai elképzelő sekkel jobban összhangban lévő ifjúságpolitikai kon­cepció kialakítását. A kötet első részében a. ifjúságpolitika általános kér­déseire elméleti igényű vá laszt kereső tanulmányok kaptak helyet, a téma olyan ismert szakembereinek tol­lából, mint Huszár István Gazsó Ferenc és Ancsel Éva. A második részben. „Az ifjúságpolitika tudományo megalapozását szolgáló ku tatások” című akadémiai ku ­tatási főirány eddigi ered­ményeit tárják a nyilvános­ság elé a tanulmányok. A kötet harmadik része- a tu ­dományos eredményeket összegző elemzést tartalmaz, amely azzal a szándékkal készült, hogy a tudományos megállapításokat közvetle­nül hasznosíthassa a politi­kai irányítás. Corvinák a restaurátor- asztalon A tervek szerint ősszel is­mét folytatják annak a rendkívül értékes 32 papír- és pergamenkódexnek a res­taurálását, melyet 1877-ben Abdul Hamid török szultán adott vissza hazánknak. Mint az néhány esztendeje kiderült, az Egyetemi Könyvtárban őrzött kódexek — köztük 12 corvina — 'ál­lapota az utóbbi évtizedek során olyan erősen károso­dott, hogy már-már kétsé­gessé vált megmentésük. A bakteriális fertőzések, vala­mint a mechanikus károso­dások következtében a la­pok elvékonyodtak, elszaka­doztak, a szöveg és a díszí­tések egy része eltűnt, illet­ve letöredezett az oldalak­ról. A legrosszabb állapotban lévő mintegy 20 pergamen­kódex restaurálását ősszel fogják elkezdeni, mihelyt az új Széchényi Könyvtár épí­tési munkái azt lehetővé te­szik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom