Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

*:>y.f|. 'ií* ­ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 195. szám Ára: 1,80 Ft 1984. augusztus, 19. vasárnap A békéért, a hazáért a szocializmusért ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS MISKOLCON Céljainkat csak jobb munkánk révén érhetjük el Munkás-paraszt találkozón ünne­pelte alkotmányunk születésének év­fordulóját Miskolc és a környező te­lepülések lakossága. Szombaton ze­nés ébresztő köszöntötte a város la­kosságát, majd mintegy hatezren gyűl­tek össze a csanyiki majálisparkban, az ünnepi nagygyűlés színhelyén. A Himnusz elhangzása után Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük Borsod megye és Miskolc vezetőit. A gyűlés szónoka, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese volt. A múlt, a jelen és a jövő találkozását jelképezi Harmincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, va­lóban a dolgozó nép érdekeit kifejező alkotmánya után három évtizeddel ez a mos­tani immár a felszabadulást követő fordulat tűkre, álla­mi életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval törvényeink törvénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepünk volt. Ál­lamalapító, bölcs törvényho­zó első királyunkra, István­ra emlékeztünk. S emléke­zünk ma is, azzal a jó ér­zéssel, hogy már hét eszten­deje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk. Mi, mai magyarok tudván tudjuk, hogy egy nép tör­ténelmének súlyát nem a századok múlása adja, ha­nem a betöltött szerep, a haladás érdekében minden­kor tett erőfeszítések. So­sem láttuk világosabban, mint napjainkban, arról a tisztul tab b horizontú magas­latról1, amelyre népünk any- nyi megpróbáltatás után az épülő szocializmus jóvoltából feljutott, hogy visszanyúlni csak azért érdemes, ami va­lódi érték, ami a jelent és a jövendőt szolgálja. S most ebben a szellem-’ ben, múltunk minden jó és becses vívmányaira büszkén, a jó hagyományok és a mai új vonások, eszmék, hajtó­erők ötvözetéből teremtjük meg azt a korszerű maga­tartást, amellyel népünk, ha­zánk jelenét és jövendőjét legméltóbban szolgálhatjuk. Augusztus 20-a az új ke­nyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei — reméljük — bőséges kenyér- nekvaló betakarítása is rop­pant erőfeszítéseket köve­telt. A minden eddiginél szoro­sabb összefogást nemcsak az időjárás sürgette és sürgeti. A sok gondot okozó világ­piaci helyzet is arra figyel­meztet, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit meg­termeltünk. A világgazdasá­gi problémák súlyos terhe­ket rónak a mi népgazdasá­gunkra is és ebből a hely­zetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfontolt takarékossággal lábalhatunk ki. Társadalmi rendünk alap­törvénye nem pusztán a jo­gok gyűjteménye, hanem — amiről bizony néha hajla­mosak vagyunk megfeled­kezni— a kötelességeké is. A törvény népköztársaságunk minden állampolgára számá­ra szavatolja például a mun­kához való jogot, s ez vitat­hatatlanul az egyik legbe­csesebb történelmi vívmá­nyunk. De valljuk be, hogy jó­val ritkábban idézzük alkot­mányunknak egy másik pasz- szusáit, amely pedig szinte rímel az említett jogra: min­denkinek „kötelessége, hogy képességei szerint dolgoz­zék”. Ugyancsak az alkot­mány előírta kötelességünk „a nép vagyonának védel­me, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Nép­köztársaság gazdasági erejé­nek fokozása”. A jogok gyakorlásának a kötelességek teljesítése az előfeltétele. Nálunk nincs munkanélküliség —, de va­jon mindenki képességei sze­rint dolgozik-e? Vajon min­den termelő helyen valóban az ország gazdasági erejét gyarapító tevékenység fo­lyik-e? Nagyon időszerű kérdések ezek, és alkotmá­nyunk méltó ünnepléséhez hozzátartozik ez az önkriti­kus önvizsgálat is. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos eredményre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizo­nyítja az a megértés és fele­lősségtudat, amellyel a ki­utat kereső, nemegyszer nép­szerűtlen intézkedésekre is válaszolt. A túlnyomó több­ség megértette, hogy a tel­jes jólét szocializmusába hosszú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyara­podással, Dolgozóink többsé­ge megértette, hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a vállunkra rak­tak, itthon a magunk erejé­ből és eszközeivel kell el­lensúlyoznunk. A nemzeti egység további erősítését követelik külpoli­tikai céljaink, a béke érde­kében állandóan és hittel tett erőfeszítéseink s a bé­kés egymás mellett élés biztosítása. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan hely­zetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné te­szi a velük való békés együt- élést. Fegyverkezési hajszát szítanak, gazdasági konflik­tusokat teremtenek, rága­lomhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetün­ket, megbontsák társadal­munk rendjét, egységét. Mi ennek ellenére az alkotmány ünnepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista de­mokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratiz­musának örvendetes fejlő­déséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvál­lalásra. Állandó készenlétünket nö­veli, hogy felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésére és életünk iránytűjének, szervezőjének, pártunknak a XIII. kong­resszusára készülünk. Negyven év egy nép éle­tében nem nagy idő, de a mi számunkra az életet, az elnyert szabadságot, a bol­dogulást, a példák és tapasz­talatok valóságos arzenálját jelentette ez a négy évtized. Túléltük a háború pusztítá­sait, a kemény szigort, a bi­zalmatlanság esztendeit, em­lékezünk az ötvenes években szított hidegháborús hiszté­riára, amelynek közvetlen s még inkább közvetett hatá­sait ugyancsak megszenved­tük. Tudjuk, bogy az impe­rialista mesterkedések ho­gyan szolgálhatnak okot és ürügyet a bizalomból fakadó sok jó kezdeményezés, terv és ötlet elfojtására. Mi meg­fizettük a tandíjat, önvizs­gáló nagy küzdelemben állí­tottuk helyre a bizalmat, te­remtettük meg az alkotás, a tágasabb, emberségesebb élet tiszta levegőjét, s ezt meg is fogjuk oltalmazni. Temérdek a tennivalónk, s a siker érdekében még szo­rosabbra kell zárnunk so­rainkat. Tevékenységünknek egymás jő megértésében, a közös felelősségben, vala­mint a barátainkkal való szolidaritásban kell gyöke­reznie, s az eltökélt inter­nacionalizmusban, ami né­pünk odaadó munkájával társulva megteremtette ha­zánk mai rangját, tekinté­lyét. Kékesdi Gyula MARJAI JÓZSEF: Beszédének bevezető részé­ben aura emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünne­pelhetjük békében az egész országban az új kenyér ün­nepét. — Augusztus 20-a olyan ünnep,- amely a múlt, a je­len és a jövő találkozását jel­képezi — mondotta Marjai József. — A Magyar Nép­köztársaság belső és külső helyzete szilárd. A hazánk belső viszonyait jellemző, meghatározó társadalmi köz- megegyezést nagy eredmény­nek, politikánk egyik leg­főbb sikerének tartjuk. A kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai Légkör, a jó tár­sadalmi közérzet megőrzése érdekében azonban nap nap után cselekednünk kell az élet minden területén. — Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli és korábban át nem élt, ke­mény próbatételen esett át. Népünk történelmi jelentő­ségű tette, hogy a legkritiku­sabb helyzetekben is el tud­ta kerülni a fenyegető, sú­lyos visszaesést; nemcsak meigőirizitük elért életszínvo­nalunkat, de sok vonatkozás­ban megerősödtünk, meged­ződtünk, és megtartottuk fej­lődőképességünket. — Céljainkat csak a jobb és eredményesebb munkával teremtett tartós sikerekre alapozva, érdemi, hatékony növekedés révén érhetjük el. Az iparvállalatok és a me­zőgazdaság exportképessé­gének fejlesztése elsőrendű feladat, hiszen a magyar gazdaság külső környezete a jövőben sem kínál esélyt a könnyebb előrejutáshoz. De az egyensúly javítása és meg­őrzése exportképességünk és lehetőségeink gyorsabb ki­bontakoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés magasabb színvonalán mehet majd végbe. — Társadalmunknak a ha­tékony, jó munkát, kell elis­mernie. Nem lehét -elfogad­ni azt a nézetet, amely kü­lönböző minőségű munkáik számára azonos, átlagos jö­vedelmet biztosít. A haladás üteme 'alapvetően az elvég­zett munka minőségétől függ. Marjai József ezután az idei eredményekről szólt. Mint mondotta, gazdasági építőmunkánkban kedvező irányú fejlődés mutatkozik, bár ez még nem általános. Népgazdaságunk fokozatosan alkalmazkodik a szigorúbb követelményekhez. — Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984-ben a gazdasági növe­kedés meghaladja a terv- előirányzatot. A gazdaság belső egyensúlyi viszonyai azonban nem erősödnek ez­zel arányosan, mert a nem­zeti jövedelem belső fel- használása is magasabb lesz az előirányzottnál. Az ipari termelés növekedése áz első félévben meghaladta a ter­vezettet; ez a gyorsabb nö­vekedés várhatóan fennma­rad az - év hátralevő részé­ben is. A többletteljesít­mény elsősorban kivitelün­ket növelte. — Mezőgazdaságunk im­már hosszabb ideje nemcsak arra képes, — mondotta Marjai József —, hogy a szükséges gabonát Kiter­melje. Az új kenyér ünne­pén miridnyájunkat külön örömmel tölthet el, hogy sohasem termett a magyar földeken annyi búza, mini ebben az esztendőben. Bí­zunk abban, hogy ie kima­gasló eredmény a mezőgaz­daság más területein is meg­felelő eredményekkel páro­sul majd. A miniszterelnök-helyet­tes beszédében kitért a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcso­latos kérdésekre is. Egye­bek között hangsúlyozta: — Azon intézkedések vég­rehajtására kell a legtöbb energiát, koncentrálni, ame­lyek közvetlenül szolgálják a gazdaság teljesítőképes­ségének fokozását. Csak ez ad alapot arra, hogy az életszínvonalat, az életkö­rülményeket a következő években javítani tudjuk, hogy többet fordíthassunk korszerűsítésre, beruházás­ra, fejlesztésre. — Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a vállalai vezetésben a pozíciók — teljesítménytől és ered­ménytől' függetlenül — egy életre szólnak. Márpedig ezt a luxust sem a kormányzat. sem pedig a dolgozók nem engedhetik meg. Ma, és a jövőben még inkább, nem a mindennel egyetértő, hanem a vitázó, az újat kereső, a kockázatot és a konfliktuso­kat is vállalni tudó vezetők­re ■. n szükség. — Feladataink teljesíté­sébe- pótolhatatlan hozzá­járult jelent számunkra a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjet­unióval kialakított, szünte­lenül fejlődő együttműkö­dés. A közelmúltban lezaj­lott legfelsőbb szintű KGST- tanácskozás új lendületet adott az együttmunkálko- dáshoz az előttünk álló kö­zös, korszakos feladatok ki­jelölésével, az együttműkö­dés lehetőségeinek bővíté­sével. Arra törekszünk és arra számítunk, hogy a szo­cialista gazdasági együtt­működés elősegíti majd or­szágaink, köztük a Magyar Népköztársaság termékei versenyképességének, világ­piaci pozícióinak javítását. Az ünnepség Szónoka em­lékeztetett arra, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a jövő esztendőben tartja XIIÍ. kongresszusát. A kong­resszus elé olyan programot kell terjeszteni, amely moz­gósítja a dolgozó népet, pers­pektívát ad, lehetőséget te­remt a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítására. S ami ehhez elengedhetetlenül szükséges : meghatározza azt is, hogy ennek érdekében mit kell tenni. — A gyor­sabb fejlődés társadalmi ér­dek, természetes társadalmi igény. Hogy megvalósuljon, gondos előkészítéssel kell megalapozó. . -'ábbi előreha­ladásunkat — monde'-ta vé­gezetül a Minisztertanács el- hökhelyettese. Az ünnepi beszédet köve főén rmatyóruhás fiatalok új lisztből sütött kenyeret nyúj­tottak át a Minisztertanács elnökhelyetteséinek. Ezután Marjai József üzemi dolgo­zókkal találkozott. A nagygyűlés után a ma­jálisparkban gazdag kultu­rális és sportprogram szóra­koztatta az ünnepség 'észt­vevőit. Marjai József Kínába utazik Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottsá­gának elnöke, Li Peng-nek, a kínai államtanács elnökhe­lyettesének meghívására va­sárnap hivatalos látogatásra Pekingbe utazik. A minisz­terelnök-helyettes kíséreté­ben utazik Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese, Gábor András ipari miniszterhelyettes, a magyar—kínai műszaki tu­dományos bizottság elnöke, Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke, és az irányító szervek más fellélős munkatársai. A kor­mány elnökhelyettese meg­beszélést folytat a magyar— kínai kapcsolatok, minde­nekelőtt a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztésének, az áru­forgalom növelésének lehe­tőségeiről. Gyártmánykorszerűsités. Üj NSZK-célgépet állítottak üzembe a Kaposvári Húskombinát­ban. E gép előnye, hogy a drága fémdobozok helyett a sonkát fóliába csomagolja. Egye­lőre kísérleti csomagolást végeznek vele

Next

/
Oldalképek
Tartalom