Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

I 2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 19., vasárnap Események címszavakban Hétfő : Egyre nagyobb vihart kavar Reagan elnök szov­jetellenes ..hangpróbá­ja”. — Szaúd-Arábia be­jelentette, hogy amerikai és francia aknakutatók rendelkezésére bocsátja egyik katonai támasz­pontját. — Támadások Dél-Libanonban a meg­szálló izraeli egységek ellen. Kedd: II. Hasszán marokkói ki­rály és Kadhafi líbiai vezető szerződést kötött a két ország államszö­vetségéről. — Zavargá­sok Sri Lankán. — El­maradt a libanoni kor­mány ülése, akadozik a biztonsági terv végrehaj­tása. Szerda: TASZSZ-nyilatkozat Re­agan ..elszólásáról”. — Kohl nyugatnémet kan­cellár derűlátó módon nyilatkozott a kelet- nyugati kapcsolatok lö­vőiéről. — Egyiptomi bé­keterv az iraki—iráni vi­szály felszámolására. Csütörtök: Üjabb közlések az USA és Nicaragua képviselői­nek tárgyalásairól. — Izraeli légitámadás a Be- kaa-vólgy egyik palesz­tin tábora ellen. — Pe- kingben tárgyal Lehman amerikai haditengeré­szeti miniszter. Péntek: Felháborodást kelt Liba­nonban az az izraeli terv. amely folyók vízének el­vezetésére irányul. — Az ENSZ Biztonsági Taná­csa a dél-afrikai alkot­mánymódosítást bírálja. — Perez de Cuellar. ENSZ-főtitkár a kelet- nyugati párbeszédet sür­geti. Szombat: Sztrájkok. tüntetések Andra Prades államban a főminiszter leváltása miatt. — Afganisztán nemzeti ünnepén a kor­mány tárgyalási készsé­gét hangoztatja a prob­lémák megoldására. — Japán—kínai külügymi­niszteri találkozó To­kióban. — Tovább tart a thaiföldi—vietnami fe­szültség. Milyen hatással le­het az amerikai választások­ra, az USA és szövetségesei­nek viszonyára, végül pedig a szovjet—amerikai viszony­ra a „Reagan-vicc?” Minden csoda három na­pig tart, de az emlékezetes „hangpróba", amelyet egy amerikai táraság hangmér­nökei rögzítettek Reagan el­nök - rádióbeszéde előtt, ak­>ra j,csoda”, vagyis akkora vihart kavart, hogy a teljes elmúlt héten új meg új for­mában jelentkeztek az el­ítélő vélemények. Természetes, hogy az eset kapóra jött Mondale-nak, a demokrata ellenjelöltnek, aki sietett figyelmeztetni: egy amerikai elnöknek min­dig megfontoltabbnak kell lennie. A sajtó jelentős ré­sze szintén elmarasztalja Reagan „tréfának” szánt ilyesztő kijelentését, bár — s ezt emelik ki az Egyesült Államokban külföldi diplo­máciai megfigyelők is — korántsem lett olyan riasz­tó hatása az amerikai hatá­rokon belül, mint kívül. Az utóbbi időbgn megszaporod­tak Reagan elszólásai, ame­lyeket aztán a hivatalos szóvivők verejtékes munká­val igyekeznek hatástalaní­tani. Például most azt em­legetik, hogy a közvéle- ménykutalások szerint Rea­gan 15 pont fölénnyel .vezet Monda le-lel szemben. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ez az adat még a „mikrofonpróba” előtti meg­kérdezésekből adódott... Az USA nyugat-európai szövetségeseit kényelmetlen helyzetbe hozta az eset. A hivatalos szóvivők is kény­telenek — mint ez Bonnban történt — elhatárolni kor­mányaikat az e fajta „rossz­ízű tréfától”. A sajtó pedig szinte teljes egészében szen­zációnak tálalta a történte­ket, többnyire gúnyos kom­mentárokkal. Az amerikai—szovjet vi­A hét három kérdése KAMBODZSA Utazás Oudongba Északra, a Mekong folyá­sával ellentétes irányba in­dulunk el Phnom Penh-bői. Jobbról a még 1973-ban föl­robbantott híd pilléreinek csorba fogsora, majd a cham halászok folyóparti pálma­kunyhója tűnik fel. A tehe­tősebbek lábakon álló eme­letes deszkaházakban lak­nak, gyereksereg játszik a cöilöpök alatt a hűvösben, ahol apró, fekete, csüngőha­sú vietnami sertések turkál­nak a szemétben. A ritka bambuszléc-kerítéssel körül­vett udvarokban, mint ha­talmas billenő hinták, pihen­nek a rizslisztmalmok. Ami­kor a rizst megszárították és kézi vagy gépi hajtású hán­tológépeken átmenve meg­kapja az Európában is is­mert fehérszemcsés formá­rövidhajú, szomorú arcú khmer-anyókák. Balra fordulunk, letérünk az útról, amely továbbfut északra Kompong Chhnang felé. A vöröses, taposott föld- ösvény fölrobbantott pagoda mellett kanyarog és máris beletorkollik Oudong falu főutcájába. Valamikor, jó fél évezrede itt a közelben volt a khmer-királyok szék­helye, a település azonban, miután a királyi udvar Phnom Penhbe költözött, el­feledett kis faluvá szürkült. Mai lakói munkaszolidari- tási csoportokba, azaz a kol­lektív gazdálkodás leglazább formáiba tömörülve művelik rizsföldjeiket, tartják a Kam­bodzsában honos óriási, fe­hér vagy világos szürke, fe­kete szarvú marhát. A falu­Brit és francia aknaszedő hajók Port Szaid kikötőjénél Egyiptomban. A Vörös-tengerben és a Szuezi-öbölben elhelyezett aknák felkutatása ürügyén egyre több külföldi hadihajó érkezik a térségbe szony természetesen még in­kább megsínyli Reagan sza­vait, hiszen egy moszkvai hírmagyarázatban az olvas­ható: „Reagan akarva aka­ratlanul kifecsegte azt, ami szüntelenül a fejében jár, az incidens megerősíti, hogy nagyfokú éberséget kell ta­núsítani az USA és a NATO agresszív törekvéseivel szem­ben.”. És hivatalos TASZSZ- nyilatkozat ítélte el Reagan „tréfáját". mutatkoznak a Közel-Kele­ten, s az arab világban? Nem telik el hét, hogy meglepő fordulat ne jelent­kezne a világnak ebben a mozgalmas térségében. Most annak lehet minősíteni a líbiai—marokkói megálla­podást leendő államszövet­ségükről, de azt is, hogy nyilvánosságra került liba­noni folyóvizek elterelésé­nek híre, vagy hogy most már részletesen ismerheti a világ Egyiptom béketervét az iraki—iráni viszály fel­számolására. Köztudomású, hogy az imperialista hatalmak, kü­lönösen az USA diplomáciá­ja igyekszik elszigetelni Lí­biát. Az amerikaiak nem tudják megbocsátani, hogy jó 15 éve távozniuk kellett óriási líbiai támaszpontjaik­ról. A nyugati nyomás elle­nében Kadhafi szövetsége­seket keres, elsősorban az arab világban. Sokszor pró­bált államszövetségi viszonyt teremteni szomszédaival vagy még távolabbi arab or­szágokkal is. Most meglepő módon — a marokkói mo­narchiával, amely pedig nem titkoltan az USA szö­vetségese. II. Hasszán ki­rályt nyilván az vezette arra, hogy engedményt tegyen IKaddhafinak: déli határain évek óta harcol a Polisar ló­val, s a nyugat-szaharaiak támogatást élveznek Algé­riától, Mauritániától; ko­rábban még Líbiától is kap­tak segítséget. Most a n.vu- gat-szaharai probléma meg­oldásához keres partnert... Líbiát a vádlottak padjá­ra kívánta ültetni Egyiptom Is. mondván; hogy a rejté­lyes vörös-tengeri vízi ak­nák föltehetően líbiai (vagy iráni) közreműködéssel ke­rültek a fontos vízi útra, hogy ott veszélyeztessék a hajóforgalmat. Bizonyíték nincs... Kairóban azzal is fenyegetőztek, hogy nem en­gedik a Vörös-tengerre azok­nak az országoknak a ha­jóit, amelyek gyanúsíthatok a vízi aknák lerakásával. Irán visszautasította ezt a fenyegetést, s a maga részé­ről az egyiptomi hajóknak a Hormuzi-szorosan való át­haladását tiltaná meg. ilyen egyiptomi—iráni szembenállás idején külö­nös, hogy éppen a kairói diplomácia lép elő (igaz, oz el nem kötelezettek nevé­ben) az iraki—iráni hábo­rúnak végét kereső béke­tervvel. (Visszavonulás az 1975-ös határok mögé, nem­zetközi ellenőrzéssel tűz­szünet, jóvátétel és további tárgyalás a békés rendezts- ről.) S végül Libanon... Az nem meglepetés talán, hogy a kormány még mindig nem tud hozzákezdeni a bizton­sági terv megvalósításához. Üjdonsgg viszont, hogy most már mind több részlet válik ismeretessé arról az izraeli tervről, hogy két libanoni folyó vizét Izrael földjére terelik el. A víz ott a forró (meteorológiailag is forró) Közel-Keleten létfontosságú (D V»«y Kialakulhat-e párbe­széd Nicaragua és az USA között? Nem kellett jóstehetség ahhoz, hogy bárki előre lás­sa már az idei tavaszon: forró lesz a nyár Sri Lan­kában. Akárcsak tavaly, ta­valyelőtt. Újra zavargások törtek ki a szigetországban (az egykori Ceylon szigetén! élő szingalézek és tamilok között. Nem is sok ideje még a turisták paradicsoma volt ez a páratlan természeti adott­ságokkal rendelkező sziget. Gazdaságilag is megállt a lábán — ha másért nem, a világhírű ceyloni tea ex­portjából. Vallási és etnikai ellenté­tek mindig is voltak, azóta, hogy a korábbi gyarmato­sítók, az angolok Indiából tamilokat telepítettek át a teaültetvényekre. Olcsó bér­rel is megelégedtek az újon­nan jöttek, s a kolonialis- ták számára az is kifizetődő volt, hogy így tudták érvé­nyesíteni az „Oszd meg és uralkodj !" elvét. Most nem csupán a britek akarnak a Sri Lanka-i za­varosban halászni, hanem az USA is, s általában a Nyu­gat minden téren meg akar­ja vetni lábát a szigeten. Egy példa talán elég ennek érzékeltetésére: Sri Lankán van az „Amerika Hangja” egy óriási teljesítményű adóállomása, amely Délke- let-Azsia felé sugározza mű­sorát. S most utánozza a nyugatnémet propaganda­gépezet is, a Deutsche Qel- le Sri Lankáról veszi célba Afrika és Ázsia országait, nem kevesebb, mint 33 nyelven szólva hallgatóihoz. Nem a népek közti barátság nyelvén, nem a haladás ér­dekében. Pálfy József India a héten ünnepelte függetlensége 37. évfordulóját. A képen: Indlra Gandhi miniszterelnök Üj-Delhiben az ün­nepségen megszemléli a díszegységeket Útközben ezzel a jellegzetes kambodzsai szállító-eszközzel találkoztunk ját, ezekbe a tíz-tizenöt li­ternyi űrtartalmú, termés­kőből kivájt, főidbe ásott mozsaraikba öntik, majd a hatalmas, billenthető faka­lapácsok ütemes döngölésé- vel finom lisztté őrlik. A khmer gépkocsivezető mellett, a Lada műszerfala alá beszorítva géppisztoly. Tárja néha bizony keményen nekicsúszik a térdemnek a hepehupás úton, amely a kambodzsai fővárosból kiér­ve e$yre rosszabbá válik. Kínkeservesen kerülgetjük még az amerikai bombázá­sok idején keletkezett töl­cséreket, meg a Phnom Penh körüli tüzérségi összecsapá­sok gödreit. Időnként fel­emelt sorompók, fabódék mellett haladunk el, az ál- mosító déli órákban lábukat az ablakon kilógatva szunyó­kálnak a fákókék egyenru­hás, kifűzött bakancsos ka­tonák. Meg kell állnunk, mert a fagerendákból össze- eszkábált hidat az előttünk áthaladó súlyos teherautó bi­zony megviselte. Gépkocsive­zetőnk méterről méterre, lá­bával dobogva vizsgálja a kesze-kusza falécszövevény teherbírását. A hídőrség lel­kesen segédkezik, hátukra tolják furcsa fegyvereiket, a lefűrészelt tusájú és csövű régii amerikai M—16-os au­tomata puskákat. Mi, a La­da utasai, gyalog vágunk ne­ki, majd a túlparti hídfőnél néhány perces pihenőt tar­tunk. Tapasztott falú agyag- kunyhókban teát, cigarettát, banánfürtöket, a fővárosban palackozott, émelyítően édes, álig szénsavazott üdítő italo­kat, Ho Si Minh városából valamilyen úton-módon ide­került Bá-Bá sört árulnak a ban a legkülönösebb foglal­kozást a Bonrong-család űzi, a gulyák számára kolompo- kat öntenek. A világ min­den táján ez szolid, polgári, foglalkozásnak számít, de nem így Oudongban. Itt alig félévtizede a polpotisták el­keseredett harcokat vívtak az előrenyomuló hazafias erőkkel és vietnami támoga­tóikkal. Fönt a falu fölött, a dombokon, ahol az egykori pompás királyi épületekből csak néhány óriási sztupa, kúp alakú, szobrokkal, re­liefekkel díszített kőépület, templom áll, a talaj felső rétege telisteli van különbö­ző űrméretű lövedékekkel, kilőtt töltények hüvelyeivel. Bonrongéknál a nagy csa­lád — a felnőttek vannak vagy negyvenen — fiatalabb férfi tagjai fonott kosaraik­kal fölkaptatnak a dombol­dalon, teleszedik rézhüve­lyekkel a garabolyokat. A hüvelyeket Tam, a húszéves izmos fiú, kalapáccsal ügyes kis szerkezetben, tömör go­lyókká formálja. Az asszo­nyok közben agyagból, körte formájú öntőmintákat ta­pasztanak, viasszal öntik ki a majdani kolompok anya­gát, fölülről belecsúsztatják a megolvasztandó rézgolyó­kat és máris a fás zén parázs- zsal izzított kör alakú ke­mencékben pirulnak az agyagkörbék. Kihűlés után kalapáccsal leverik a meg­keményedett öntőformát, megcsiszolják, beleillesztik a nyelvet és máris valamelyik méla marha nyakában ko- lompolhat békésen a halált hozó eszközökből készített kolomp. Dunai Péter Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2. A DRW SOMOGY MEGYEI ÜZEM­IGAZGATÓSÁGA felvételre keres 1, vízügyi főiskolát végzett dolgozót vezető beosztásba. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehetr az üzemigazgiatónál : Kaposvár, Béke u. 41. (264297) 5 éves gyakorlattal rendelkező autóközlekedési vagy gépésztechnikust fölveszünk Fizetés: a 21/1983. MüM-rendelet alapján. Jelentkezni lehet: önéletrajzzal, a Somogy megyei Tanács közlekedési felügyeleténél, Kaposvár, Vásártér u. 2. szám alatt. (79672)

Next

/
Oldalképek
Tartalom