Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-18 / 194. szám

Xa* r ■ — -V AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfoiyam, 194. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 18-, szombat A nemzeti egység fejlődésünk záloga Alkotmány napi nagygyűlés Gyöngyösön SARLÓS ISTVÁN: Van erő, tehetség feladataink végrehajtásához Alkotmánynapi nagygyűlés Kaposváron Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyér­szegő ünnepet tartottak pénteken Gyöngyö­sön. Mintegy hatezer résztvevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a kör­nyékbeli községek, ipari települések .képvi­selői, Heves megye és Gyöngyös város párt­és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP Heves me­gyei bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott be­szédet. A munkás—paraszt szö­vetség jegyében ünnepel­ték a kaposváriak az alkot­mány törvénybeiktatásának 35. évfordulóját, emlékeztek történelmünk egyik legna­gyobb alakjára, az állam­alapító I. István királyra s ülték meg az új kenyér ün­nepét. A megyei és a városi párt- bizottság, a Hazafias Nép­front megyei és városi bi­zottsága a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központ nagy­termében rendezte meg az ünnepi nagygyűlést tegnap délután három órakor. A Himnusz elhangzása után Kaszás Ferenc, a Fő­tt ómunkás Kisszínpad tag­ja elmondta Váci Mihály Szabadság! Tégy gazdaggá minket! című versét, majd ár. Kanyar József városi népfrontelnök nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte az elnökségben helyet fog­laló ár. Molnár Bélát, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkárát. Tanai Imrét, a megyei pártbizott­ság titkárát. Tóth Károlyt, a megyei tanács elnökhe7 lyettesét. ** _ Ezután dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet: — Augusztus 20-a jeles nap politikai ünnepeink so­rában. Így tartja számon a história, a köztudat, £, ezt fejezi ki közéleti gyakorla­tunk is. És joggal, mert éle­tünk olyan értékei kötődnek e naphoz, mint évezredes államiságunk, az életet jel­képező kenyerünk, s a mindezt szocialista vívmá­nyainkkal ötvöző alkotmá­nyunk, amely 35 éves. A szónok ezután fölele­venítette az alkotmány meg­születését, utalt történel­mi előzményeire, elemezve forradalmi újdonságát. Al­kotmányunk értékmérője az élet, a valóság. A szembe­sítés történelmi értékekre, vívmányokra vet fényt és tanulságokkal jár. Ilyen ta­nulság, hogy vívmányaink alapja a szocialista rend, a népi hatalom: hogy haladá­sunk föltétele a munkásosz­tály és forradalmi pártjá­nak társadalmi vezető sze­repe; a teljes és kölcsönös bizalom és a párt és a nem­zet egésze között, az osztá­lyok és rétegek — a hatalom és az állampolgá­rok — a nemzedékek kö­zött! Ilyen tanulság, hog£ a társadalom rétegei és egye- dei között az összefogást. A múltban ez sokszor hiány­zott. Hiányzott, mert az or­szág vezető rétegei és a la­kosság között politikai, gaz­dasági és kulturális kérdé­sekben egyaránt nagy volt az érdekellentét. — Ma, az épülő szocializ­mus korában arra törek­szünk: az egyes társadalmi csoportok érdekei úgy érvé­nyesüljenek, hogy ne sért­sék mások jogos érdekeit. Arra törekszünk, hogy min­denki értse mások társadal­mi tevékenységének fon­tosságát, s kialakuljon a kölcsönös segítség gyakcr lata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános műveltség fokozza a ma forradalmiságát: a készsé­get és a képességet az új le­hetőségek gyors felismeré­sére és gyakorlati alkalma­zására az élet minden terü­letén. — Több mint egy évez­rede élünk Európa közepén, hazánk mindig a különböző irányú mozgások útvonalá­ba esett — mondotta a to­vábbiakban. Ez is oka an­nak. hogy történelmünk — úgymond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizonyí­totta számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül maradnunk. Barátokra és szövetségesekre van szüksé­günk jóban és rosszban egy­aránt. Jogunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban; népünk fiai min­dig és mindenütt ott voltak, ahol népek és országok sza­badságáról vagy független­ségéről volt szó. S ugyan­ezt a segítséget mi is meg­kaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanító- mestere. S ha tudjuk, ak­kor kövessük intő szavát: törekedjünk arra, hogy ha­tárainkon kívül is sok bará­tunk, szövetségesünk le­gyen. — Hazai tapasztalataink arról szólnak, hogy baráta­ink és szövetségeseink nem,- csak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek (Folytatás a 2. oldalon) mm Uzemavatás Százhalombattán Befejeződött a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházása kaakció sok-sok nemes si­kere, eredménye. Eredmé­nyeink is vannak: tal­pon maradtunk a vi­lággazdasági válság nagy buktatóival szemben: elő­reléptünk a demokrácia fejlesztése terén, hogy csak az új választójogi törvényre utaljak. Folytatjuk az irá­nyítás, az oktatás reform­ját, egy kevéssel több jut anyagiakból a pedagógusok­nak és néhány más ágazat­ban dolgozóknak. Jó volt az aratás, a betakarítás. Ezek az eredmények bizakodás­ra adnak okot, erősítik ön­bizalmunkat és a megfon­toltságot. S ami talán ugyan olyan fontos: a hibák, a mulasztások, a késedelmes­ségek, a tehetetlenség erő­síti a vezetés és a társada­lom jogos türelmetlenségét. A szónok befejezésül azt kívánta, hogy hazánk és benne Somogy még több ér­tékkel gyarapodjon felsza­badulásunk 40. évforduló­jának évére. Ezután Keszthelyi Józscf- né toponári. Szépics Lajos­áé zimányi tsz-tag átnyúj­totta a nemzetiszínű szalag­gal átkötött új kenyeret a toponári Kapostáj Termelő­szövetkezet tagsága nevé­ben. A kenyeret dr. Molnár Béla szegte meg. Az ünnepi nagygyűlés vé­gén a résztvevők elénekel­ték a Szózatot, majd a BM Kaposvár Táncegyüttese adott műsort. —Az augusztus huszadik! ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múl­tunkról és arról az örökség­ről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell fel­használnunk, hogy a törté­nelmet ma formáló nemze­dékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarló 3 István. — A magyar nép törté­nelmi tapasztalatai arról tanúskodnak : bennünk, ma­gyarokban van kellő erő, te­hetség ahhoz, hogy a ne- nézségeken átlábaljunk. Múltunkban gyakoriak vol­tak azok a tragikus esemé­nyek, amelyek végzetesen veszélyeztették hazánk lé­tét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez idők­ben, hogy végleg eltűnünk a történelem színpadáról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész lát­tán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdet­ték. A történelem nekik adott igazat — hazánk ma jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme korábbi kiemelkedő szaka­szaiban. — Mai gazdasági és tár­sadalmi gonjaink eltörpül­nek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Előnyünk a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink annak a tudatos törekvés­nek a következményei, melyek szellemében az el­ért eredményekkel nem va­gyunk elégedettek. Az elő­relépéshez szükséges, hogy a gondjaink súlyát növelő hibáinktól megszabadul­junk. Leküzdésükhöz szük­ségünk van a fegyelmezett munkára, a korszerű gon­dolkodásra és a közösségi szellem fejlesztésére. — Kötelességünk, hogy emberi mivoltunknak meg­felelően tiszteljük, becsül­Befejeződött a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházása : pénteken Száz­halombattán felavatták a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét. Az ez alkalomból rendezett ün­nepi nagygyűlésen részt- vett többek közt Kapolyi László ipari miniszter. So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Török István külkereskedel­mi államtitkár. Jelen voltak p. krakküzem berendezései­nek szállításában és a gyár építésében résztvett orszá­gok képviselői. Az avatóünnepség szóno­ka. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszéde befejeztével kitün­tetéseket adott át a krakk­üzem építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozók­nak. A Dunai Kőolajipari Vál­lalat a magyar kőolajfeldol- gozó ipar legnagyobb fino­mítója, évente 6,5 millió tonna szovjet és algyői kő­olajat dolgoz fel. A vállala­tot 1961-ben alapították; ki­építése négy ütemben tör­tént. Az első háromban — szovjet műszaki segítséggel — a kőolaj elsődleges fel­dolgozását szolgáló beren­dezéseket hozták létre. A megvalósulás stádiumában lévő .negyedik ütem fő cél­ja a másodlagos kőolajfel­dolgozás feltételeinek meg­teremtése. Ennek legfonto­sabb létesítménye a most felavatott katalitikus krakk­üzem. Építésére — három évvel ezelőtt — 6,5 milliárd forint hitelt adott a Ma­gyar Nemzeti Bank. Az új üzemben a kőolaj elsődleges feldolgozása so­rán keletkező, eddig {lőerő- művekben fűtőolajként el­tüzelt végtermékből készí­tenek katalitikus krakkolás- sal, azaz magas nyomáson és hőmérsékleten értékesebb termékeket — benzint, ipa­ri gázokat, gázolajat. A ka­talitikus krakküzemben évi egymillió tonna fűtőolajat dolgoznak fel, s ennek 80 százalékából lesz értékes petrolkémiai áru. A korsze­rű üzem teljes egészében kielégíti a hazai motorhaj- lóanyag-igényeket. Emel­lett több, eddig jórészt im­portált értékes petrolkémiai alapanyagot is nyernek. A korszerű kfakküzem építését-szerelését 10 hazai vállalat és több külföldi cég magas műszaki színvo­nalon, a kormány által megszabolnál körülbelül fél évvel hamarabb és a terve­zettnél valamivel olcsóbban oldotta meg. lük egymást és erősítsük «, A budapesti Hadtörténeti Múzeum előtt ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a várnai csata közelgő 540. évfordulójáról szocializmus és a demokrá­cia elválaszthatatlan egy­mástól, hogy csak együtt erősödhetnek az országban, munkahelyeken, lakóterü­leteken és még a családban is. Ilyen tanulság, hogy az élő, hatni és megújulni ké­pes nemzeti egység fejlődé­sünk alapvető záloga volt és marad. Ilyen tanulság, hogy fejlődésünk alapfelté­tele a béke, s ebből követ­kezően nemzeti érdekünk a barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, az egyenrangú kapcsolat más népekkel és nemzetekkel, a szolidaritás a vi]ág haladó és békét akaró erőivel. Rö­viden: békepolitikánk foly­tatása. És ilyen tanulság, hogy az MSZMP következe­tes politikájával képesek vagyunk közös céljaink el­érésére, bonyolult feladata­ink megoldására, súlyos gondjaink leküzdésére. — Optimisták vagyunk, s lehetünk — mondta dr. Molnár Béla. — Ismerjük a gondokat, s azokról őszintén, nyíltan beszélünk, vitatko­zunk, s főleg azért, mert azokkal léphetünk fel a megoldások érdekében, akik hazánkat a már elért ma­gaslatra emelték: a munká­sokkal, a szövetkezeti dol­gozókkal, az értelmiséggel, a magyar társadalommal, a néppel, és azért is, mert van jó, a nemzet által el­fogadott politika, vannak reális programjaink. Opti­misták vagyunk, mert van cselekvőkészség, amelynek kitűnő példája a kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaverseny vagy a település- fejlesztési társadalmi mun­

Next

/
Oldalképek
Tartalom