Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 158. szám Ára: 1,80 Ft 1984. július 7., szombat Az össze­fogás ünnepe Az első júliusi hét vasár­napja, a szövetkezők nem­zetközi ünnepe. Az 1923-ban született felhívásban ez áll: „Legyen ez a nap hatásos hirdetője világszerte a szö­vetkezők a társadalmi, gaz­dasági haladás, a világbéke megteremtése érdekében va­ló összefogásának.” Az eszme ma is változat­lan, él, és ennek a gondo­latnak a jegyében emlékezik meg szerte a földön több mint háromszázhatvan mil­lió ember az első szövetke­zőkről, az angol takácsokról. Az ő sikeres alapelveikből elindulva, a lenini szövetke­zeti terv megvalósításán ke­resztül küzdelmes, alkotó, tartalmában szüntelenül gaz­dagodó út vezetett a mába. A példáért nem kell messze menni, hazánk szövetkezeti mozgalmának eredményei, si­kerei, fejlődése bizonyítják a megállapítás igazát. Az ünnep alkalom a tisz­telgésre az eszme elindítói előtt, a visszaemlékezésre a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének megalakulá­sára, amely megelőzte öt év­vel az ezredfordulót, s ahol, mint mécses kigyúlit a gon­dolat, szenteljen egy napot évente az emberiség, a szö­vetkezés eszméjének, vegye számba a gazdasági, társa­dalmi és szociális eredmé­nyeket és forduljon a figye­lem a holnap felé. A magyar szövetkezeti mozgalom részese, tagja en­nek a világon talán a legré­gebbi, legnagyobb nem kor­mányszintű nemzetközi szer­vezetnek Gazdasági, társa­dalmi életünkben fontos sze­repet töltenek be a szövet­kezetek. A lakosság csak­nem egyharmada, mintegy három millió ember kapcso­lódik a szövetkezeti mozga­lomhoz, a három szövetkezeti szektor állítja elő a nemzeti jövedelemmegközelítőleg egy­negyedét. S ha az átlagon túl a részleteket tekintjük, még nyilvánvalóbb a szövet­kezetek szerepe. A szövetke­zetek termelik a mezőgazda- sági termények hetven szá­zalékát, ők nyújtják a lakos­sági szolgáltatások felét, a fogyasztási szövetkezetek üz­letei, vendéglátó helyei, fel­vásárló telepei csaknem min­den településen megtalálha­tók. S folytatni lehetne a sort a takarékszövetkezetek­kel, amelyek a lakossági be­tétek 13—15 százalékát keze­lik, különféle kölcsönökkel segítve tagjaik teremtő, al­kotó céljait; a ma már ne­gyed milliónyi otthont szám­láló lakásszövetkezetekkel, s a legújabban terjedő szerve­zeti formákkal, a kisszövet­kezetekkel, kisvállalkozások­kal. Valamennyiükre jellem­zőek az alapvető vonások, a kölcsönös támogatás, az együttműködés, az önsegé­lyezés. A feladat nem változik holnap sem. Szilárd agrár-, és szövetkezetpolitikánk szel­lemében a szövetkezetek leg­főbb feladata, hogy a minő­ség javításával, a műszaki haladás gyorsításával, költ­ségtakarékossággal segítsék előrehaladásunkat. A szövetkezők nemzetközi ünnepéről nem látványos de­monstráción, hanem a szö­vetkezeti demokratizmus kü­lönböző fórumain emlékez­nek meg megyénkben. A mindennapi munkához 'közel eső fórumokon, ahol közvet­lenebbül lehet szót váltani" a mozgalmat, a gazdaságot, a társadalmat építő további feladatokról. Kádár János fogadta Jörgen Jensent Á KISZ Központi Bizottságának ülése Az idei küldöttgyűlések politikai tapasztalatai A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület meghall­gatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB június 26->i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjeszté­sében megtárgyalta az 1984. évi értékelő és tervező alap- szervezeti taggyűlések, vala­mint a küldöttgyűlések poli­tikai tapasztalatait. A Központi Bizottság meg­állapítottá, hogy a KISZ X. kongresszusán megfogalma­zott főbb törekvések helyes­nek bizonyultak. A KISZ- tagság túlnyomó többsége tá­mogatja a különböző ifjúsági rétegek sajátosságait jobban tükröz» programok kialakí­tását, helyesli az ifjúság társadalmi helyzetének pon­tosabb feltárását, törekvései­nek és érdekeinek követke­zetesebb képviseletét, s a fiatalokhoz közelebb álló munkastílus, szervezeti és választási formák meghono­sítására kezdeményezett kí­sérleteket. Az ifjúsági mozgalom megújításának eddigi ered­ménye, a fejlődés üteme, a változások mértéke azonban még nem kielégítő. A szer­vezetek jelentős része még csák aiz aktivisták viszonylag szűk körének tud érdekes és vonzó programot, megfelelő politikai élményt és cselek­vési lehetőséget nyújtani. A taggyűléseken, a kül­döttgyűléseken a fiatalok ér­zékenyen reagáltak a nem­zetközi és a hazai politikai élet eseményeire. Különösen a béke megóvásának és a gazdasági tevékenység to­vábbfejlesztésének kérdései kaptak nagy hangsúlyt. A dolgozó fiatalok elsősor­ban képzettségük, felkészült­ségük, ambícióik kihaszná­latlan tartalékairól és a tel­jesítményükkel arányos anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányáról szólítok. A gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztését szolgáló tö­rekvések széles körben tá­mogatásra találtak. A fiata­lok kritikusan szóltak a pá­lyakezdés, a családalapítás, az önálló otthonteremtés gondjairól. Megértik és vál­lalják azt, hogy az önálló la­káshoz jutás fokozott egyéni erőfeszítéseket igényel, de azt várják: alakuljon ki en­nek teljesíthető erőfeszíté­sekhez kötött és a szociális szempontokat jobban figye­lembe vevő rendszere. Az egyetemi, főiskolai hallgatók körében az élet- és munkakörülményeik alaku­lása, a felsőoktatás fejleszté­se került az érdeklődés, a viták középpontjába. A KISZ -szerv e zetek élére áll­tak az oktatáskorszerűsítés ügyének, a hallgatói törek­véseknek, ami erősítette az ifjúsági szövetség tekintélyét e rétegben. A középfokú oktatási in­tézmények KlSZ-munkája megélénkült. Sok helyen új­raéledték a diákhagyomá­nyok, több a színes, a diákok érdeklődésére számot tartó program, kedveltek az isko­lán kívüli, városi szintű ren­dezvények. A tehetséges fia­talok felkarolására, a hátrá­nyos helyzetűek felzárkózá­sát segítő munkaformák ki­alakítására az ifjúsági szö­vetségnek további lépéseket kell tennie. A taggyűléseken és a kül­döttgyűléseken megválaisz- tották a KISZ-szçrvezetek vezető testületéit éí^a terü­leti KlSZ-lbizottságokat. A választásokat nyílt, érdemi előkészítés, a korábbinál na­gyobb nyilvánosság, a de­mokratizmus jellemezte, amit a széles körben alkalmazott közvetlen választási formák is segítettek. A Központi Bizottság meg­állapította': a taggyűléseik és küldöttgyűlések politikai ta­pasztalatainak figyelembe­vételével a KISZ szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a következő időszakban is a X. kongresszus határozatodnak következetes végrehaj fásáért kell dolgozniuk, folytatva az ifjúsági szövetség tartalmi és szervezeti megújítását. A vitában felszólalt Burián János, Debreceni Ferenc, Gubcsi Lajos, Horváth Atti­la, Juhász András, Nagy László, Rákóczi András, Tar- csi Gyula és Udvarhelyi László. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tője. t--------------------------­K ádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a KB székházában toSiálkozoflt Jörgen Jensen-sgl, a Dán Kommunista PáiY elnökével, aki az MSZMP KB meghí­vására néhány napot ha- záhklban 'töltött. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegy­Az üzemekben, vállalatok­nál és terrmelőszövetkezetek- ben pénteken folytatódtak a kollektívák gyűlései, ame­lyeken elhatározták, hogy felajánlásaikkal csatlakoz­nak a munkaversenylhez. A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár munkás- gyűlésén a dolgozók vállal­ták, hogy termelésűiket 1984- ben a tavalyihoz képest 1,2 milliárd forint értékkel, tő­kés exportjukat 5 millió dol- lánrajl, a szocialista orszá­gokba irányuló kivitelüket 20 millió rubellel növelik. Erre az évre 500 millió fo­rintos megtakarításit vállal­ták, külön meghatározva, hogy ebből 100 millió fo­rintnak az anyag-, 50 mil­liónak pedig az energiameg- talkarításból kell adódnia. A töfbibiit a minőségi mutatók javításával, a technológia verkezési hajsza megfékezé­sének és az enyhülési folya­mat eredményei megvédésé­nek lehetőségeiről. Megerő­sítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi szélesítésére., a kom­munista pártok összefogásá­nak előmozdítására, a társa­dalmi haladás és a béke Ügye javára. A találkozón jelein volt" Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. korszerűsítésével, a rezsi- költségek csökkentésével és szervezési intézkedésekkel kívánják elérni. A máriapócsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­ben tartott gyűlésen a> Sza­bolcs megyei mezőgazdasági nagyüzem kollektívája elha­tározta, hogy a 250 millió forintos éves termelési érté­ket az idén 6, jövőre pedig 12 százalékkal növelik. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál a szociaíistoíbrigád-vezetők ta­nácskozásán vállalták, hogy új beruházásukat, a munka­igényesebb, értékesebb olaj­termékeket előállító katali­tikus krafck üzemcsoportot a tervezettnél. 100 millió fo­rinttal kisebb költséggel és 5 millió dollár értékű tőkés importmegtoikarítással készí­tik el. Űjabb üzemek csatlakoztak a munkaversenyhez ■ ■ Ötvenmillió forint megtakarítást vállaltak MEGNYÍLT A KAPOSVÁRI NYÁRI VÁSÁR Legyen hagyomány Megnyitotta kapuit — teg­nap délelőtt — a kaposvári nyári vásár. Küllemében ve­tekszik az Olyan nagy vásá­rokkal, mint a BNV vagy a pécsi ipari vásár: esztétikus piaivilanolk sorakoznak a sportcsarnokban, ízléses standok az udvarán. .Az ünnepélyes megnyitón megjelent. Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára, ott voltok a megyei tanács osz­tályvezetői, a somogyi válla­latok, szövetkezetek vezetői, gazdasági szakemberei. Dr. Kovács Ferenc, a városi ta­nács elnöke, a vásár fővéd­nöke megnyitó beszédében hangsúlyozta : — Az első kaposvári nÿà- ri vásár nem előzmények nélküli: hagyományokra épül. A résztvevők rendsze­resen tartottak bemutatókat, tapasztalatokat szereztek a különböző vásárokban. Je­lentősek voltak azok a kiál­lítások ds, amelyek a mező- gazdaságli termeléssel, a mezőgazdasági termékek for­galmazásával kapcsolato­sak. Ezek közül kiemelked­nek a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola területén rendezett kiállítások. A sportcsarnok megépülé­sével jó lehetőség nyílt egy nagyoíbhszabású kiállítás, fo­gyasztói vásár megrendezé­sére. A vásáron résztvevő — a lakosság ellátásában jelen­tős szerépet játszó — válla­latok, szövetkezetek és ke­reskedők együtt mutatkoznak be. A vásáron a magánke­reskedők, kézművesek és az új gmk-k is részt vesznek. — A nyári vásár módot ad arra, hogy a vásárláto- gatók, a termelés, az ellá­tás és a kínálat színvona­lát fölmérjék, tájékozódjanak az ellátás lehetőségeiről, be­tekintést nyerjenek a ke­reskedelem és az ipar együttműködésébe. Köztu­domású, hogy vannak na­pi gondok az ellátásban, A mindennapd kereskedelmi munka sokkal összetettebb, mint maga a nyári vásár, de jó alkalom arra, hogy a vá­sár ünnepi forgatagában föl­mérjék: a vállalatok miben maraditok el a hétköznapi ellátás során. Mert a kiál­lításon sok-sok olyan ter­méket láthatunk, amely rég­óta hiányzik a pultokról. Re­mélni lehet, hogy a somogyi vállalatok, szövetkezetek nem követik a nagy vásá­rok szokásait abban —-, hogy csak ott látható, vehető meg a szép, Üléses, keresett ter­mék. — A kaposvári vásár erő­sítse azt a felismerést, hogy eladni csak aktív részvétel­lel lehet, a termelés és fo­gyasztás jóbb összhangjának megteremtésével! — ezekkel a szavakkal' nyitotta meg dr. Kovács Ferenc az I. nyári vásárt. Reméljük, hogy az elsőt kőveti majd a többi is. A rendezők — a sportcsarnok, a Dorottya rendezvény- és szervezőiroda — újabb ren­dezvények sorát nyitó vál­lalkozásának, igényes kiállí­tásnak lettek gazdái július 6-tÓl 15-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom