Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

4 Somogyi Néplap 1984. július 6., péntek A madár­gyógyász Farkasszemet néz velem a pádon pihenő macskaba­goly. Húsz-huszonöt centi­méter lehet közöttünk a tá­volság. Rezzenéstelen tekin­tetéből mintha megelége­dettség tükröződne. Néhány perc telik el feszült csend­ben, majd mellette levő tár­sa, az erdei fülesbagoly felé fordul. Kölcsönösen passog- nak. Értik egymást. A macskabagoly hét évvel ezelőtt egy autóbalesetnél sérült meg. A szemén. Ma már semmiféle rendellenes­séget nem vesz észre rajta egy laikus: a természetbe kiengedni mégsem lehet. Nem tudná fenntartani ma­gát, mert nagy területen képtelen tájékozódni. El­pusztulna. A helyszín: Kőszeg, Há- mán Kató utca. Napoznak a ragadozó madarak. Az egerészölyv úgy viselkedik, akár egy maneken. Jobbra- balira fordulva fejét büszkén tartva mutatja meg ékessé­geit. A hatalmas, lepedőnyi szárnyát s az egyik legfőbb támadófegyverét, a csőrét. Ej, de büszíke ez a húsra éhező madár! Egészségesnek is nézhetném. Ám tudom: nem az. Hiányzik egy darab a szárnyából... Barátságban t beteg és gyógyítója (Fotó: Benkő Sándor felvétele — KS) Angóramalacok, teknősbé­kák, aranyhörcsögök, de fá­cánok, őzgidák is laknak itt, egymástól alig karnyújtás­nyira. A bejáralti feliraton mégis ez áll: Ragadozóma- dár-kórház, Kámán István magánműtője. Hát már ez is maszek lett. Biztosan jó üzlet, véleked­hetnek némelyek. A rossz­májú morgolódókat azonban megnyugtathatom, egy va­sat sem hoz a „bolt”. Sőt... Kámán István huszonhat éve mentős gépkocsivezető. Megismerkedett az embert gyógyító módszerek alapjai­val, belülről látta a műtők világát. S megszerette az anatómiát. Egyszer elhoztak hozzá egy beteg baglyot. Növényvédelmi tájékoztató A raktározott termékek védelme A 4/1971. (MÉM. É. 2.) MÉM számú rendelet értel­mében valamennyi raktári kártevő veszélyes és az elle­nük való védekezés a 42/ 1968. (XII. 6.) MÉM számú rendélet 2. számú mellékle­te kötelezően előírja. Az új termény betárolása előtt minden évben a raktárakat szakszerűen fertőtleníteni kell. Alapvetően fontos fel­adat a fertőtlenítést megelő­zően a tárolóhélyek miniden szintjének kitakarítása, a raktárhelyiségek kiürítése. Az üres raktárak preven­tív fertőtlenítésére engedé­lyezett kontakt hatású ro­varölő szerekből — Matat- hlion 50 EC, Foszlotton — 2 g-ot kell számítani négy­zetméterenként és az elké­szített permetléből száz négyzetméterre 5—10 litert kell kijuttatni. A kezelést követően 2 hétig tilos a ter­mény betárolása (ezután a csak úgy szabad a tárolást elvégezni, hogy a termény a kezelt felülettel közvetlenül ne érintkezzen, tehát fólia­takarás szükséges az ömlesz­tett gabona alá).. Hatékonyabb védelmet biztosít a DDVP-hatóanyagú rovarölő szerek (Umifosz 50 EC, DDVP 50 EC) 100 lég­köbméterre számított, 2,5 li­ter vízben ködszerüen ki­permetezett 20 g dózisa. E rovarölő szerek imtezíiv ha­tásuk folytán a rejtekhelyü­kön tartózkodó raktári kár­tevőken is elpusztítják. A kezelést követő 12 óráig aj- tót-ablakot zárva kell' tarta­ns ezt követően 23 órás kereszthuzatos szellőztetést kell végezni. Az ActellliC 50 EC négyzetméterenként 1-2 ml dózisa üres terményrak­tárak, 0,5—1,0 ml-es négy­zetméterenkénti dózisa üres zsákok vagy zsákokban tá­rolt gabona kezelésére rend­kívül előnyös, a mérsékelten mérgező készítmény tartós védelmet biztosít. Be- vagy áttároláskor a termény köz­vetlenül kezelésére mázsán­ként a Pyrovir 200 g-os, ton­nánként a Pyrotox ULV 200 ml-es, az Acteliiic 50 EC 4-6 ml-es dózisa' engedélyezett. A poralakú Pyrovirt a ter­mény felhasználása előtt ros­tálással kell eltávolítani. Ke­zeléskor biztosítani kell a termény és a rovarölő szer egyenletes keveredését és be kell tartani az élelmezés- egészségügyi várakozási időt, valamiint az egyes szerfor- mulációkra előírt óvórend- szabályokat. Ebben az eset­ben egészségügyi gázmesteri felügyelet sem szükséges és mindig mentes lesz a raktá­ri kártevőktől a tárolt ter­mény. Kérték, gyógyítsa meg.- Gon­dolkodásra alig volt ideje. Nekilátott a szükséges mű­tét elvégzéséhez. Akkor még igencsak kezdetleges fölsze­reléssel. De végül is sikerült, a huhogó jószág megmaradt. Kis ország vagyunk — a hír gyorsan terjedt. Egy szó, mint száz, ma már az ország minden részéből küldenek Kőszegre beteg ragadozó madarakat. Segítőtársáról, Bechtold Istvánról, helyi érzéstelení­tésről, vitaminadagolásról, fertőzésveszélyről, kísérletei­ről beszél Kámán István. S arról, hogy a napokban elő­ször altatott gólyát. Böngé­szi a szakirodalmat, főleg a külföldit. Hazai kiadványok e tárgyban, sajnos alig akad­nak. Statisztikai adatokat nem sorol a ragadozó madarak kőszegi amatőr professzora. Pedig ponte® kimutatást ve­zet. Az Országos Környezet- védelmi és Természetvédel­mi Hivatal győri területi központját rendszeresen tá­jékoztatja a beteg állatokról. Nyilvántartásban vannak azok a példányok is, ame­lyek soha nem kerülnek vissza eredeti környezetük­be, de táplálásra, gondozásra szorulnak. Nemrég „Az emberi kör­nyezetért” kitüntető jelvény­nyel ismerték el Kámán Ist­ván természetvédelmi mun­káját. A kitüntetést az Or­szágos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal elnöke adta át Budapesten, a KISZ Központi Bizottságá­nak székházában. Sz. P. A környezetvédelemről A Magyar Népköztársa­ságban — törvény mondja ki — minden állampolgár­nak joga van arra, hogy emberhez méltó 'környezet­ben éljen. E téren is érvé­nyesül a jogok és kötelessé­gek egysége. A jogszabály aiz emberi környezetet — a védelem meghatározása érdekében — részeire bontja: föld, víz, levegő, élővilág, táj, telepü­lési 'környezet. Általános követelmény, hagy nem sza­bad az emberi ‘ környezet vé­delem alatt átlő tárgyai t olyan szennyeződésnek, ár­talomnak vagy más káros hatásnak kitenni, amely azotk természetes tulajdonsá­gait hátrányosan megválttoz- taitja vagy az életkörülmé­nyeket rontja, továbbá a felsoroltaikat védeni kell a természeti erők kártételei el­len is. Például a termőföl­det a lefolyó csapadék taíaj- lehardó hatását».! A részle­tes előírásokat számos ren­delet tartalmazza, a gya­korlatban elsősorban az épí­tésügyi, vízügyi, közegész­ségügyi, földügyi és más ha­tóságok határozataiban ta­lálkozunk veliük. A természetvédelem az előbbinél szűkebb körű, a föld, víz, élővilág és táj kö­rén belül azokra terjed ki, amelyek számára különleges oltalmait keli) biztosítani, így természeti tájak, területek és 'tárgyak (pli barlang, nagy értékű fasor), továbbá meg­határozott növény- és állat­fajok, ha védelmük, terv­szerű megóvásuk és fenn­tartásuk indokolt Az embe­ri környezet védelme szem­pontjából, tudományos vaigy kulturális érdekből, illetőleg más közérdekből!. A környezetvédelmet — és ezen belül a természetvé­delmet — úgy is jellemez­hetjük, mint ésszerű korláto­zások együttesét, amelyet mind a magiunk, mind az utánunk jövő nemzedékek érdekében váUalinunik kell. Könnyen belátható például, hogy a 'tiszait ivóvíz alap­vető szükséglet, de viszony­lag 'kevesen tudják, hogy évtizedről évtizedre mennyi­vel nagyobb és költségesebb erőfeszítést kell tenind ennek biztosításáért. A vízkészletek és a 'többi környezeti érték védelme: önvédelem. A kör­nyezet szennyeződése az egészséget, az anyagi java­kat és a termelést is veszé­lyezteti. Aki tevékenységé­vel vagy mulasztásával az emberi környezet szennyező­dését, ártalmát vagy károso­dását idézi elő, köteles cse­lekedete következményeit csökkenteni, felszámolni. Emellett különböző bírságok, szabálysértési — súlyosabb esetben büntetőjogi — 'kö­vetkezmények és az okozott 'kárért viselt felelősség ter­helheti a környezet károsí­tó ját. Ezekre az intézkedésekre adott esetben' szükség van, azonban a kívánt eredmény eléréséhez nem ez az út ve­zet. A környezetkárosításban a lakosság részvétele szá­mottevő, csak hatósági in­tézkedésekkel nem lehet meggátolni minden esetben a hulladék környezetbe jut­tatását, a víz alkalomszerű szennyezését, a növényzet károsítását, a növényvédő szer meggondolatlan alkaí- mazását. Az emberi környezet vé­delme az egész társadalom érdeke és feladata. Olyan közfelfogásra van tehát szükség, amely elítéli a kör­nyezet szennyezésének vagy károsításának minden for­máját és elősegíti az egész társadalom részvételével a cselekvő környezetvédelmet. Dr. Kevy Ferenc jogtanácsos Lakásépítésre, vásárlásra Kamatmentes kölcsön a dolgozóknak Lakáshelyzetümlk nem a legkedvezőbb. Ezúttal, a meg­oldás egyik változatáról lesz szó a Somogy megyei Fő­ügyészség vizsgálata nyo­mán. Az ifjú családapa vagy anya munkáltatójától, is igé­nyelhet anyagi támogatást. Ezt a 26/1971. (I. 24.) FM— ÉVM—MüM számú rendelet lehetővé tette.. Az 1982. év végéig volt érvényben, majd 1983. január 1-től a 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú rendelet lépett a helyére. A főügyészség megvizsgálta So­mogy 17 vállalatánál, 14 me­zőgazdasági, 1 ipari szövet­kezeténél, 8 állami gazda­ságnál és 1 városi tanácsnál a tavalyi lakásépítési támo­gatás törvényességét. Meg­lepő, hogy 18 vizsgált mun­káltatónál nem módosították lakásépítési szabályzatukat 1983. január 1-vel, hanem a régi elvék szerint dolgoztak. A Tungsram Rt. Kaposvári Bende Ibolya Kettős hurok 25. Vida hosszan tanulmá­nyozta a levelet Aztán fel­vette a pipáját, s elmélyül- ten tömködná kezdte. — Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ezt a levelet nem én írtam. — De igen — bólintott Máté —, mondania kell, sót bizonyítani. Vida ránézett. — Semmiféle filmhez nem kerestem, nem is kerestet­tem szereplőket. Még min­den bizonytalan. S ha arra gondol, így ismerkedem nők­kel, biztosíthatom, hogy semmi szükségem erre a módszerre. Babonásan kopogott. — Hál'istennék... — Ismerte Halas Violát? — Ismertem. Kávét főzött nekem is, mint másnak. Ennyi. A zsánerem, ha er­re gondol, nem ilyen. Lehet, hogy Mohai hajtott rá, ezt sem tudom. — Beszélt mostanában Mo­hai Tiborral? — Igen... tegnap este fel­hívott ... tulajdonképpen nem beszéltünk semmiről.. nem értem... — Tudja, hogy gyilkosság ügyében nyomozunk? — Tudom. De én nem voltam itthon. Külföldön voltam, tegnap délelőtt ér­keztem haza. Szerencsére. Máté mindezt tudta. Még­is remélt valamit. A dolgok bonyolódnak, a szálak ku- szálódnalk. — Annyi biztos — próbált segíteni Vida —, hogy a gyilkos filmes fejjel gondol­kodott. Ismernie kellett min­ket. Elképzelhető, hogy a kö­zelünkben tartózkodott, vagy köztünk volt. — Látott olyat, aki nem a stábhoz tartozik? — Hogyne láttam volna. Ilyenkor szokás. Ne kívánja, hogy felsoroljam. — Ismeri a Dolina étter­met? — Talán kétszer, vagy há­romszor jártam ott... kicsit drága hely ahhoz, hogy az ember bekapjon néhány fa­latot. Ha szórakozni akar­tunk, a Béka csárdába men­tünk vagy Siófokra. De higy- je el, ritkán akartunk. Fá­radtak voltunk. A Kálvária- dombon sátoroztunk, a szí­nészek Siófokról, jártak ki hozzánk. Hol étkeztek? — A termelőszövetkezet szállított ételt, teherautóval. —_Kocsija van? — Igen. Egy szürke Wart­burgom. De alig használtam ’ a forgatás alatt. — Senkire nem emlékszik az idegenek közül? Valami jellemző arcra? Feltűnő vi­selkedésre? Vida töprengett, őszintén. — Senkire különösebben ... rengeteg statiszta volt... pontatlanok, figyeiimetle- nék.,.. Máté felállt. Búcsúzott. Távozáskor egy pillantást vetett a fogason függő bőr- zákóra. Fekete. Homályos lépcsőháziban olajosnak lát­szik. Tormás főhadnagy rendelt egy duplát, s elégedetten dőlt hátra a szokatlanul ké­nyelmes székben. Tulajdon­képpen nem szerette az ilyen feladataikat, az össze­csapásokat szerette, az éjsza- ikali veszélyes bujócskát, haj­szát, üldözést —, de azért ez a munka most érdekesnek látszik. A Dculina kisvendéglőben ült, Halas Viola munkahe­lyén,. Tiszta, rendes; fabur­kolattal, népi díszítéssel. Szó sincs utószezon hangulatról. Péntek délután van, a hét­végiek is itt .tanyáznak, de az optimisták az esős nyár után kellemes szeptember­ben (reménykedtek, s igazuk lett. 'Illatosán gőzölgő kávét tett elő a pincér. Tormás kuta- tóan körülnézett. — Viola szabadnapos? — Nincs bent, kérem — válaszolta készségesen' a fia­talember. — Szávait, itt még nem tudtak semmit — konstatál­ta Tormás, és csodálkozott. Elektroncsőgyárában például (mivel a belső szabályzato­kat a budapesti központ al­kotja) csak szeptemberben (!) 'kapták m£g a módosí­tást ... A lakásépítési támogatás feltételeit általában az egyes vállalatok, munkáltatók ha­tározzák meg. A legtöbb esetben a megállapodás tar­talmazza a támogatási össze­get, s hogy ennek fejében a dolgozó mennyi ideig nem szüntetheti meg miunlkavir szanyát. A munkáltatók tá­mogatást többnyire lakóház építéséhez, tanácsi értékesí- tésű, valamiint OTP-iberuhá- záslhan épülő lakás megvá­sárlására adták. A vizsgált helyéken egy év alatt össze­sen 429 dolgozónak 21 mil­lió forintot meghaladó ka­matmentes kölcsönt biztosí­tották. Különöslen nagy ösz- szegű támogatásban része­sültek a siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat dolgozói: közülük 58-an majdnem 2 millió forintot kapták. Az építkezők azonban nemcsak kölcsönt igényelhet­nék munkahelyüktől. Lehet úgynevezett vissza nem térí­tendő támogatás is, amellyel azonban a vizsgált munkál­tatók közül mindössze kettő élt. Az Unlitedh Iipari Szövet­kezet szabályzata szerint például maximálisan tízezer forint támogatást adhatnak. A kaposmérői Latimca Tsz- ben kilenc dolgozó egyen­ként 7500 forintos támoga­tást kapott, ennék fejében viszont öt évig a szövetke­zetben dolgoznak. Több munkahelyen kedvezményes fuvart és kedvezményes áru­vásárlást biztosítanak. A szerződésszegés követ­kezményeit valamennyi vizs- ' gált megállapodás helyesen tartalmazza. Általános elő­írás, hogy a dolgozó szerző­désszegés esetén a nyújtott kölcsön hátralevő részét egy összegben köteles visszafizet­ni — 'kamataival együtt. 1980-tól 1983-ig a vizsgált 41 munkáltatónál mindössze 70 szerződésszegés történt, ez azt jelzi, hogy általában jó a szerződési fegyelem, s a munkáltatók nagy körülte­kintéssel határozzák meg, hogy kiknek nyújtanak tá­mogatást. A főügyészség a feltárt hiányosságokra fel­hívta az érintett munkálta­tóik vezetőinek figyelmét, nyolc dolgozó javára pedig munkaügyi vitát kezdemé­nyezett Somogybán 1983 végén 357 ezren élték. 1979-ben 2797, 1980-ban 2860, 1981-ben 2437, 1982-iben 2053, 1983-ban 2179 Új lakás épült. A fenti szám­sor egyben' azt is jelzi, hogy a lakásépítések száma az utóbbi néhány éviben csök­kent, tavaly óta viszont nö­vekedett. Gy. L. Amit két ember tud, az már nem titok. Viola haláláról pedig sokan tudnák. A kávéfőzőgép felé nézett. Magas, szőke, kontyos lány mérte a duplát, hideg tekin­tettel, kiszámított mosoly- lyial. Viola nem ilyen volt. És valószínű gyűlölte a ká­véfőzőgépet. Ha egyáltalán tud egy ilyen lány gyűlölni. A pincér ott téhláibolt kö­rülötte. — Mondjuk, hogy az va­gyok — mosolygott Tormás. A pincér közelebb hajolt. — Igaz. hogy Viola fliilm- szerződóst kapott? Állítólag főszerep. Könnyű a nőknek ... — a pincér megvetően legyintett, és igazgatta az üres poharaikat. — Viola nem voit ilyen — mondta meggyőződéssel Tormás. A pincér visszakozott. — No, nem is azért... ő szarvait, meg ilyesmi... le­het, hogy felfedezik, sztár lesz... de azért mégis azt mondom, a nőknek fcöny- ny&... jön egy fiú, két csajjali, álomszép kocsival, és mégis Violán akad meg a szeme... Fiú két csajjal? Álomszép kocsival ? A pincért elszólították, de visszajött. — Megismerné a fiút, ha képet mutatnék? A pincér ránézett, más szemmel. Mint akiben ébre­dezik valami. — Müinék az magának? Tormás leültette, elővette az igazolványát. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom