Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

1984. július 6., péntek Somogyi Néplap 5 Castéllonhan csodálatos helyi fal- és padlóburkoló csempét raktak a hajóra Aqaba és Dsidda számára. Modern rakodólapokon, gyors daruikkal is napokig tart a pontos, szakszerű ra­kodás. Ezen a vidéken mag y a munkanélküliség, a dokk­munkások 2-3 műszakot dol­goznak egy héten, utána egy hét kimarad. A kikötőn lát­szik, hogy áruforgalma lehe­tőségei alatt van. Kellemes hajózás után egy nap múlva Barcelonába ér­kezünk. Hatalmas, modem kikötő. Jelenlegi forgalma 35-40 százalékos kihasznált­ságra utal. Szakmai élményem a leg­nagyobb. A 100 000 tonna víakiiszorítású, gyorsjáratú konténerhajók rakodása, a szűk öblökben való mozgásuk látványa lenyűgöző. Ezek a hajók 30 tengeri mérföld kö­rüli sebességgel járják be a tengereket, s ez meghaladja az 55 'kilométeres óránkéni teljesítményt. A másik meg­határozó élmény a tengeré­szeti múzeum. Csaknem egy napig járhattam termeit. Az épület koraközépkori, erede­ti kikötői raktár, hatalmas csarnokában és a mellék- épületek labirintusában lát­ható a páratlan gyűjtemény. Indulás előtt néhányan újabb védőoltást kapunk, s egynapos hajózás után Mar­seille az újabb állomás. A kikötő méretei elképesztőek. Több mint száz hajót tud fo­gadni egyszerre, de mindösz- sze 25—30 horganyoz a ki­kötőiben. Felszáll a pilotkapi- tány, és azonnal bevisz min­ket. Egy napig járhatjuk a várost, a kikötőben csak ez­után rákodnak. Marseille hosszú, széles sávban terül el a tengerre lankásan lejtő partokon. Minden arra emlékeztet, hogy évezredek óta tengeri kikötő és lakott hely ez. Az utca képe is arra utalt hogy az ország déli kapujában já­runk. A hajó kiegészíti rakomá­nyát, újságpapír-tekercsek, könyvpapírkötegek kerülnek a raktárakba, és toövetségi postazsákok; a fedélzetre pedig vashordőkba zárt, ve­szélyessé válható vegyi anyagok. A hajó szépen me­rülve jól fekszi a vizet. A rakodás fontos, felelős része a tengerésztudománynák. Az áru terjedelme, fajsúlya, rendeltetési állomása, vala­mint a hajó adottságai alap­ján előre elkészített rakodási tervvel és stabiliitásszámí- tásoklkal érkezik a hajó a ki­kötőibe!, így kezdi meg a be­rakást vagy az ürítést. Esteledik, amikor elindu­lunk. A Monte Cristó gróf története álltai híressé vált If sziget és erődje látványát még megőrizhetem, mielőtt kiérünk a sötét tengerre, ahol csak a halászbáirkáik lámpa- füzérei csillognak a vizen. Másnap este már a Kor­zika és Szardínia szigetét elválasztó Bonifacio-szoros lámpái között haladunk Szi­cília felé. Az éjszaka ke­mény vihart hoz, szerencsé­Tengeren re hátulról ér minket, de így is irányváltoztatásra kény­szeríti a parancsnokot. Ezért Szicíliát nem keletről, ha­nem nyugatról közelítjük meg, majd Scacca város előtt viiharmenedéket lelve egy fok mögött várakozunk A hajó naponta többször kap olasz meteorológiai hely­zetjelentést. Van speciális osztású térkép, amelynek négyzeteire külön is adnak tájékoztatást. Ahogyan ke­let felé megyünk, az athéni adásokra állunk át. Másfél nap múlva elindulunk a megszelídült vizen. Üti cé­lunk a Szuezi-csatorna észa­ki végén levő Port Said. Útközben Kréta szigete alatt haladunk el. A föld­rajzi ismeretek valósággá válnak. A hajóval majd egy napig megyünk mellette; nagy, kétezer méteres •(, Iri­gyek láthatók rajta hósipká­val a fejükön, amelyek szin­te kinőnek a 22 fokos ultra- marinkák tengerből. Lát juk, hogy a tengeri út­vonalak egy pontban futnak össze. Egyre több hajó úszik a tengeren, valamennyi a csatornához tart vagy onnan jön. December 11-én Port Said előtt állunk egy nagy, vára­kozó hajóboly közepén. A tengeri hajók minden fajtá­jában. különböző nemzeti lobogókban gyönyörködhe­tek, óráikig távcsövezve őket. Délután bevezetnek minket a kikötőbe, onnan megláto­gathatjuk a várost. Előtte azonban megnézzük a ha­jónkra látogató kereskedők kínálatát. A legmodernebb rádió- és magnócsodáktól a bóvliig minden megtalálható. A város egyébként min­den építészeti vagy város­képi szépségtől mentes; el­hanyagolt, poros, piszkos te­lepülés. Jelentős városi for­galom. európai és hagyomá­nyos öltözetű emberek, káp­rázatos ékszerüzleteik a szin­te romos házakban. Látszik, hogy Part Saidot a hajófor­galom élteti, attól függ min­den. Itt mindenki potyára számít: a pilotlkapitány, az ügynök,, a rendező hajó sze­mélyzete, a csónakos, aki ki­visz a partra, a rendőr, aki vigyáz ránk, nehogy tolva­jok jöjjenek fel a hajóra, s az utcai járókelő, ha kérdést intéznek hozzá. Furcsa és .szokatlan dolog ez... (Folytatjuk.) Piaczehelyi Károly magyar lobogó alatt fi . »Stm WUR A bizonytalan időjárás miatt bizonyára sokan a la­kóhelyükön keresnek hétvé­gi programot. Ám ha mégis fölszakadozik a felhőzet s kisüt a nap, érdemes útra kelni : Balatonbogláron a nyári színház műsorán Brecht Basai című drámája szerepel. A Csdky Gergely Színház előadását Babarczy László érdemes művész ren­dezte, a főbb szerepekben Vajda László Jászai-díjast, Dánffy Sándor Jásizai-díjast, Molnár Piroska érdemes művészt és Helyey Lászlót láthatjuk. Szombaton este 20 óra 30 perckor kezdődik az előadás Balatonbogláron a vörös kápolna előtti sza­badtéri színpadon. A fiatalok nyári szórako­zása elképzelhetetlen diszkó nélkül. Kaposváron vasár­nap este 20 órától a Doroty- tya étteremben táncolhat­nak, a nagyatádiak szomba­ton 18 órától az ifjúsági te­raszt vehetik birtokba. Nagy­atádon a Helyőrségi Műve­lődési Otthonban szombaton este Keresd az asszonyt! címmel zenés kabarét ren­deznek Ínke László, Szabó Gyula, Paudits Béla, Pálos Zsuzsa és még több ismert színész közreműködésével. A műsor este fél 7-kor kezdő­dik. Az atádi konzervgyár Radnóti ifjúsági klubjában szombaton este 7 órakor a berzencei néptáncegyüttes vendégszerepei. A dzsessz kedvelőinek a Benkó-dixiéland július 9-i hangversenyét ajánljuk Sió­fokon, a Siotour 'üdülőhelyi klubjában. Fonyódon va­sárnap este a szabadtéri színpadon Kovács Kati éne­kel 21 órától. Igáiban a fürdő területén pénteken és szombaton dél­után 6 órától diszkót ren­deznek, este 10 órától fil­meket vetítenek. Néhány kiállítás a tópar­ton. Boglárlleflilén a kápol­nákban a veszprémi Egy­házmegyei Múzeum anyagé­ból láthatunk faszobrokat és díszes papi ruhákat, úrasz­tali térítőkét. Boglánlellén a Tóparti Galériában a dél- balatoni képzőművészek mu­tatkoznak be, Siófokon a Beszédes József Vízgazdál­kodási Múzeumban Bél Má­tyás-emlékkiállítás látható. • » Ha mégis áznánk a hét végén, a megyeszékhelyen érdemes elmenni a moziba. A Vörös Csillag filmszín­házban vasárnap délelőtt a gyerekeknek veítik a Sivata­gi show című filmet, a ti­zennégy éven felüllek egy új magyar filmet láthatnak, a címe: Házasság szabad­nappal. A mozimúzeumibav, szombaton és vasárnap A szalamandra című színes olasz—angol filmet vetítik, (tizennégy éven felülieknek. A gyerekek vasárnap dél­előtt itt Walt Disney rajz­filmjének, a Donald kacsa és a többiek hőseinek tap­solhatnak. A televízióban szombaton este befejeződik a hatrészes Nana, Zola regényének fran­cia filmváltozata. Vasárnap folytatódik az olaszok Mar­co Polo tévésorozata : a má­sodik részt láthatjuk. A hétvégi programajánlat­hoz felvételünk a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Ű ttörő-művelődési Központ­ban készült, ahol Heisiz Pál- né Szalay Ágota formater­vező iparművész báb- és texjtilkiálíLítása látható; az érdeklődőik délelőtt 10 órá­tól este 6 óráig tekinthetik meg. HÉTVÉGI /tájoló KÖNYVESPOLC NÉGY MAGYAR SORS A Nemzet és emlékezet sorozatban megjelent kar­csú kötet jelentős értéket tartalmaz: Széchenyi, Bat­thyány, Petőfi, Kossuth alakjának megidézésével — erényeikkel és hibáikkal együtt — elénk állít négy történelmi személyiséget, azokat, akik „igaz ember­séggel, tiszta magyarsággal egy modern Magyarország alapjainak a lerakásáért ví­vott harcban égették el ma­gukat.” Spira György a re­formkor és a szabadságharc egyik legjelentősebb hazai ismerője. A szabadságharc­ról 1959-ben publikált mo­nográfiája ma is” alapmű, új kutatásaival kiegészítve ér­tékes része a Magyarország története szintézis e kor­szakkal foglalkozó köteté­nek. Az első tanulmány itt Széchenyi tragikus útja. Legfőbb érdeme, hogy bár Spira 1959-ben írta, mind­máig megőrizte elevenségét, frissességét. Nem életutat követ, hanem az eszmék, gondolatok fejlődését — azokét a gondolatokét, ame­lyek gyökerében rázták Spira György tanulmányai meg az akkori Magyaror­szágot. Mindezek a gondo­latok azonban rávilágítanak Széchenyi politikájának el­lentmondásaira is, mindar­ra, ami oly tragikussá ala­kította a „legnagyobb ma­gyar” sorsát. A kötet második tanul­mánya, Batthyány Lajost állítja figyelmünk közép­pontjába. Több szempontból is fontos ez. A legdöntőb­ben talán azért, mert hosz- szú évek óta ez az első önálló tanulmány az első felelős magyar miniszté­rium elnökéről. Életútjának kezdete sok vonásban közös Széchenyiével. Egyeznek ab­ban is, hogy mindketten ide­genkednek, sőt rettegnek a forradalmi harctól. A job­bágyfelszabadításban, a kor egyik legégetőbb kérdésében azonban Batthyány radikáli­sabb Széchenyinél, s így Kossuth-hoz áll közeli. Bat­thyány félrevonul a forra­dalmi harctól, de sorsa, mint tudjúk, mégis tragikusan alakul, ö maga becsületes volt, ezt az erkölcsi tulaj­donságot másban is feltéte­lezte, s így Windischgraetz tőrbe csalja. Batthányi le­tartóztatása egyértelmű fi­gyelmeztetés a magyar arisz­tokráciának: a Habsburg­hoz nemcsak a forradalmá- ságot, hanem az „ingadozást” megtorolja ... Batthyány életútja 1949. október 6-án — az aradi vértanúk napján — Pesten pecsételődik meg. „Mert a történelem nem csu- páin azokkal bánik el kö­nyörtelenül — ha teheti —, akik a lehetségesnél szebb jövőért verekednek inuk szakadtáig, de könyörtelenül elbánik — ha teheti — azok­kal is, akik nem áLmodoznak elérhetetlen célokról, hanem pusztán a szemhatáron való­ban kirajzolódó jövő kapuját törekednek megnyitni.” A harmadik tanulmány a Petőfi kardja címet viseli, a Nemzeti dal nevezetes sorá­ra („Fényesebb a láncnál a kard”) utalva. A tanulmány annak részletes vizsgálata, hogy miért maradt magára az első lázas hetek után a forradalmi ifjúság vezére: „Petőfi vétke ... nemcsak abban ál, hogy ő minden más kor társánál magasabbra szárnyal, hanem abban is, hagy — éppen, mert maga­sabbról szemléli a világot — mindenki másnál messzebb­re is lát. S ez a tulajdonsága már nemcsak a forradalom liberálisaitól különíti el, ha­nem -saját közvetlen fegyver- társainak, a márciusi fiata­loknak egy részétől is.” A történelem paradoxona, hogy a forradalom egyik kirob­bantója és meghatározó egyénisége politikai kudar­cok sorát volt kénytelen el­szenvedni, s igazi egyénisé­gét csak Beim mellett találja meg újra. A záró tanulmányt Kos­suth és az utókor címmel ír­ta Spira. Az ötvenes évek harsogó Kossuth-kultusza után ma ez a hang sokszor fájdalmasan, érdemtelenül — mondhatjuk úgy is, hogy ér­telmetlenül — halk. Spira nem festi szebbre a valósá­got; nem hagyja figyelmen kívül Kossuth sokszor idea­lista, irreális elképzeléseit. De nem hagyhatja figyelmen kívül a legdöntőbb mozzana­tot sem, amelyről a mai nemzedék oly könnyen meg­feledkezik: Kossuth minden hibája ellenére a forradalom és szabadságharc legkiemel­kedőbb egyénisége volt. Akik hibájául róják föl a légvár­építést, azök sokszor a lé­nyeget nem látják: Bécs, mihelyt ereje engedte, kímé­letlenül megindult a magyar forradalom letörésére. Kos­suthnak elévülhetetlen érde­mei vannak abban, hogy a nemesség radikálisabb része és a parasztság 4848 őszén is összefogott. A ma embere már a tör­ténelmi korok számos moz­gatórugójának ismeretében ítélkezhet. ítélkezésünk azonban sokszor felemás, el­nagyolt, megalapozatlan s épp ezért gyakran hamis. Spira György legnagyobb érddçae, hogy a porból ele­ven embereket varázsolva a négy nagy magyar sorsának legfontosabb mozzanataival új állásfoglalásra késztet bennünket. Egyszerre meg- szívlelésül és tanulságul. Dr. Sípos Csaba Vihar­menedék Scacca előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom