Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

4 Somogyi Néplap 1984. július 1., vasárnap A NÖVEKVŐ IGÉNYEKHEZ ALKALMAZKODVA Új jogszabály a helyiséggazdálkodásról Aliig akad Magyarorszá­gon olyan intézmény, amely ne folytatna szinte /közel­harcot egy-egy helyiség megszerzéséért. Az admi­nisztratív létszám növekedé­sével ugyanis nőtt az újabb irodák iránti igény. Közis­mert, hogy az irodaházépí- tésli tilalom miatt laíkások alakultaik át irodákká, majd pedig — amikor erre is til­tó rendelkezés született — kezdtek „eltünedezni” a ke­reskedelmi és ipari célokra alkalmas helyiségék. A való­ságban persze megmaradtak — hiszen tudjuik, hogy a helyiség sem tűrniük el', csak átalakul —, viszont újabb és újalbb irodáik létesültek ily módon. Ez az áldatlan és tarthatatlan álllapot minden­képpen intézkedést sürge­tett. Üzleti alapokon Az élét megkövetelte egy új helyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozá­sát, s veile együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezé­sek megalkotását. Már azért is, mert az új vállalkozási formák terjedésével ismét növekednek a hélyiségigé- nyék. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a pol­gári jogi társaságokra, s persze mindazokra ki kel­lett terjeszteni a szabályo­zást, akik hasonló tevékeny­séget fólytátnak. A jogszabályok többsége már megjelent és október elsején lépnek hatályba. Elég jó idő van tehát még arra, hogy minden érdekelt alaposan megismerkedhessen a rend eletekkel. A rendelkezéseknek több fontos céljuk van. Egyfelől elő akarják segíteni az ere­detileg kereskedelmi vagy ipari tevékenység céljára lé­tesített, de másra — például irodának, szükséglakásnak, raktárnak stb.-inek — hasz­nált helyiségek felszabadítá­sát. Másfél® arra törekszik a szabályozás, hogy a fölös­legessé vállt helyiségek, tel­kek mielőbbi újrahasznosí­tását ösztönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon tör­ténik a helyiségek kiutalása. Ez a módszer arra is alkal­mas, hogy hozzájáruljon a cserealapok pénzügyi fede­zetének megteremtéséhez. A célok felvázolása után lássunk néhány konkrét előírást. A jövőben például csak meghatározott helyiség­re, telekre nyújtható be igénylés. S minthogy e he­ly iségielkeit, telkeket egyszer­re többen akarják megsze­rezni, az elhelyező hatóság pályázatot hirdet közöttük. A pályázók közül az szá­míthat a helyiség megszer­zésére, aki — a pályázati feltételieknek megfelelve — a legmagasabb igénybevételi díj fizetésére tesz ajánlatot. A takarékos helyiséggaz­dálkodás érdekében tovább­ra is fennmarad az az álta­lános korlátozás, hogy csak annyi helyiség, felék • hasz­nálati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen szüksége van. Ezért szigorú normarendszer lép életbe október- 1-től. En­nek szeneimében áz országos hatáskörű államigazgatási, társadalmi, érdekképviseleti szervek, illetve a fővárosi és megyei szervék tíz négy­zetméterre tarthatnak igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négyzetmétert en­gedélyeznék a h el yiség igény­lésnél. Az új rendelkezések is részletesen foglalkoznak az­zal is, mi. legyen az eljárás, ha állami lakást akarnak igénybe venni valamilyen más célú elhelyezésnél. Egy­részt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezés­re vehető igénybe állami la­kás, amelynél — ha nem áHamd lakásról van szó — kisajátítási eljárás megindí­tása volna indokolt. Nyoma­tékosan aláhúzza az új sza­bályozás, hogy az ilyen igénybevétel lalkáspótiási kötelezettséggel jár. Más­részt kimondják a jogsza­bályalkotók, hogy — tétele­sen megbatározott, de min­denképpen szűk körű ese­tekben — el Lehet tekinteni a lakáspótlási kötelezettség­től. Ha például a lakosság alapellátására szolgáló léte- síitményék — óvoda, bölcső­de, iskolai tanterem, orvosi* rendölő, könyvtár stb. elhe­lyezéséről van szó, akkor a megyéi tanácselnök — a la­kásviszonyok figyelembevé­telével — föl mentést adhat a lákáspótlás'i kötelezettség alól. A kártalanítás A helyiségek, telkek stb.-k igénybevételének egyik sar­kalatos kérdése a kártalaní­tás, ezért erről is részlete­sen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása szerint, ültetve a felék közötti meg­állapodás alapján — csere- helyiséggel, pénzzel, vagy mindkettővel történik a kár­talanítás. Nem jár. viszont kártalanítás a jogellenesen hasznosított, illetve nem en­gedélyezett célra használt helyiség, «telek esetén. Még sok mindenre kitér az új szabályozás, a helyi­séggazdálkodás kapcsán. Aki részletesebben érdeklődik a téma iránt, az mindenre választ kaphat, ha áttanul­mányozza a rendelkezéseket. Miint mondtuk, október 1-ig még van idő. Arvay Tivadar Évente 1300 köbméter égerfái dolgoznak fel a háromfai ter­melőszövetkezet kispusztai fafeldolgozójában. A gyenge mi­nőségű faanyagot a termelőszövetkezet gazdaságosan haszno­sítja — belőle raklapokat és ládaelemeket készítenek. Ebből a tevékenységből évente több mint kétmillió forint a szövetkezet bevétele.- Bende Ibolya W Kettős hurok 21. — Vett is a drágám — folytatta a balladát Halasuk — vett magának ruháikat, arany karkötőt. A nagyany­ja, ha jól tudom, húszezer forinttal ajándékozta meg a születése napján. Jómód. Szemmel látható. Szép, modern, nagyon tiszta konyhabútor. Kertjük van Gyümölcsösük. Altotokat ne­velnék. Halasmaik nyugdíjas állása van. Eix fizetése. Máté kérte, hadd nézze meg az ékszereiket, a betét­ikön y vékát. Hailasné bement a szobá­ba, és döbbenten jött visz- sza. — Semmi nincs itt. Sem­mi... Még agy csapás. A halál­híren kívül. A pénz, az ék­szer hova lett? — Münden egy helyen volt... — sírta az aisszony — A drágám nem rejtege­tett semmit... hát ez kel­lett ... a pénze kéllett a gyalázatosnak .. . Máté érezte, hogy valami nem stimmel. A kopó ösztö­nével érezte, hogy nem rab­lás volt az igazi cél. — Máslkor is utazgatott a leányuk? — Nemigen ... néha a nagynénjéhez, de az nem Pesten Lalkott.. . — Volt udvar ló ja? Haiasné a férjére nézett. — Nem tudtunk róla. Mos­tanában hazakisérgette vala­ki. Egy szemüveges ültető. Nem kérdezősködtünk. Viola nem szerette, ha faggatjuk. Akadt volna más is, falu­beli, de nagyon ivós volt a fiú. Violának nem keffiett. A szemüveges Mohai. Ö bukkant fel megint Viola körül. Vajon képes lett vol­na húszezerért? Pár éksze­rért? Semmi sem lehetettem. Még néhány semmitmon­dó mondat. Aztán búcsú Máté százados koraeste már ismét Budapesten volt. Mu­száj a fiúkkal beszélnie Tudta, lesz még dolog Vib- rányban. Beszélni kell a kultúrcsoport tagjaival. Ö maga egy dossziéra volt na­gyon kíváncsi. Egy dossziéra, amely a páncélszekrényben feküdt. Egy megoldatlan ügyet akart mégegyszer el­olvasni. Annáik az ügynek a főszereplője is lány. Azt is meggyilkolták. Azt is egy budapesti szállodában, Ez a hasonló motívum. És renge­teg a különbözőség. Rövid megbeszélést tartott a kollégával. Ezúttal ott volt az erkölcsrendészeti csoport vezetője is. Mindenki na­gyon sietett. Máté Tormást küldte Vibrányba, körülnéz­ni a kultúrcsoportban. Víg visszament a szállodába. Ba- loghot az erkölcsrendészeti csoporthoz vezényelték, ide­iglenesén. Nézzenek körül a lányaknái. Máté asztalán kihaUgatási jegyzőikönyvék heverték. — Kedvedre válogathatsz A körzeti megbízott — Itt történt — mutat a fénysorompó felé. Még jó ötszáz méterre vagyunk az átjárótól, de tisztán látni a villogó fehér fényt. — A vörös szint ugyanígy észre kellett volna venni, már innen is. Mégsem álltak meg... — mondja Bazsánt Sándor rendőr zászlós, a berzencei körzeti megbízott. A történet: 1984. június 21-én a Berzencéről Gyéké­nyes felé induló személyvo­natba beierohant egy jugo­szláv rendszámú személy- gépkocsi. Az autó utasa a helyszínen meghalt, vezető­jét életveszélyes sérülések­kel szállították a kaposvári kórházba. Bazsánt Sándor nem szívesen emlékezik rá. Ilyen kirívó eset rég nem volit környékünkön. — A múltkoriban a ha­tárőrségre igyekeztem. A lámpa — ugyanebben az át­járóban — már pirosat mu­tatott; hirtelen elém vágott egy IFA, s keresztülhajtott a síneken. Jött a vonat. Amikor utánaeredtem a ko­csinak, s közöltem a veze­tőjével, hogy szabálysértési feljelentést teszek ellene, könyörgött, hogy gondoljak a családjára... Bazsánt Sándor 13 éve rendőr. Korábban munkás­őr volt. A nagyatádi kapi­tányság egyik legjobb kör­zeti megbízottja. — Mi a 13 éves szolgálat előzménye? — Édesapám 1945-ben, a rendőrség megalakulásakor lett a testület tagja; másfél éves voltam, amikor szolgá­latteljesítés közben meg­halt. Édesanyánk egyedül nevelt bennünket. Bátyám vasútépítő mérnök. Én előbb az asztalos szakmát tanul­tam ki, azután rendőr let­tem Csurgón, majd Berzen- cén ... Berzencét és a szomszédos Somogyudvarhelyt nyugodt körzetnek ismerik. Annak tartja-e Bazsánt Sándor? Gondolkodik, mielőtt vá­laszolna. Nekem közben a késő esti találkozások jut­nak az eszembe, amikor egy-egy akció során a kör­nyék útjait jártuk. Tudom, jól ismer mindenkit. — Igen. Az ittas vezetők­kel van a legtöbb gondunk. Nem isznak itt többet az emberek, mint máshol. Ar­ról van csak szó, hogy sze­retnénk megelőzni az olyan tragédiákat, mint amilyen ebben, az átjáróban, is vollt. Sokat segítenek a berzencei és a somogyudvarhelyi ön­kéntesek és a határőrök is. A határőröknek is jól jön a rendőrök segítése. Előző nap írt alá egy okmány! Stílbe Ferenc főhadnagy, a téesz munkavédelmi felelő­se és a körzeti megbízott. Vállalták, hogy aratás ide­jén közösen járják a határt, s a bányatónál ügyelnek ar­ra, hogy senki ne merész­kedjen a vízbe. Mert hiába szólt az igazgató erről a tanévzárón, a gyerekek mé­giscsak gyerekek. Kakrik Jánostól, a községi tanács vb-titkárától tudom, hogy a tanács is és a pártvezető­ség is évente foglalkozik a közrenddel és a közbizton­sággal. Elégedettek, bár nem'tagadják, hogy vannak kisebb gondjaik. De vajon jól érzi-e magát Bazsánt Sándor Bcrzencén? — Volit lehetőségünk be­költözni Csurgóra, de ma­radtunk. Megszoktuk ezt a környezetet. A kislányom itt jár óvodába, a nagyob­bik iskolába. Feleségem a határállomáson dolgozik Mindannyian jól érezzük magunkat... Nagy Jenő Drága, kicsi zsemlyécske... Nem becéző megszólítás­nak szántam e sorok címét, hanem ténymegállapításnak. Drága, mert ara a formájá­hoz, illetve formátlanságá- hoz, ízéhez, azaz ízetlenségé­hez, súlyához vagy inkább könnyűségéhez képest ma­gas. Nem nyelvünk árnya latbeli gazdagságáról, ha­nem zsemlyénk bosszantó minőségéről tanúskodik még néhány jelző, amellyel fo­gyasztói naponta illetik ezí áz apró tésztát: rágós, nyú­lós, töpörödött, fonnyadt stb. Persze lehet, hogy a szabványnak így is megfe­lel, de fogyasztóinak nem. Csalódott vagyok, mert alig néhány éve a legílleték.esebb személytől hallottam a szé­pítő ígéreteket, és íme, a kaposvári zsemlye rosszabb, mint volt. Sületlen, mini egy rossz vicc. A mi zsemlyénkre min­dent ráfoghatnak védelme­zői, csak azt nem, hogy ízes, ropogós, illatos, vonzó­an, formás vagy étvágyger­jesztő. Ezek a tulajdonsága: csak emlékek, melyek la­pulnak valahol érzékeink mélyén. Nem hallott emlé­kek, mert az utas ember néha és néhol igazi zsem­lyére is bukkanhat, mint én a fővárosban. Nem hagy nyugodni a kérdés, ha ott a Rákóczi úton, meg a Lenin körúton kapható jóízű közöttük — mondta Tormás mosolyogva. — Én még el­ugrom, magnézem a razziá­kat. Máté feketekávét kórt. Le- küLdite az egyik ügyeletest felvágottért, kenyérért. Hosszú estéje tesz. Kényelmesein elhelyez­kedett a karasszékben. Dosz- sziévai a kezében. A dosz- sziéban egy gyilkosság! ügy Az áldozat örsi Szilvia, pé­csi kozmetikusáé. A ’buda­pesti Fortuna-szálLóban öl­tléik meg két hónappal ez­előtt. A nyomozás holtpontra jutott. A pécsii fodírász-szövetke­zet vezetője ezt mondta el örsi Szilviáról: — Nálunk dolgozott, koz- mqtiilkusihő volt, ha jól tu­dom, négy éve. Én csalk ta­valy kerültem / az üzletbe. Elég jó dolgozó volt, már­mint jól termelő, de sokat önkényeslkedett, munkaidő letelte előtt elment, hiába szóltunk neki. Én fegyelmit akartam adnii. de a központ­ból odaszóltak, hogy hagy­juk, nékem ez elég furcsa volt, később hallottam — már nem hivatalosan1, hogy örsi Szilviát védelmezi va­laki, vagy valakik. (Folytatjuk.) zsemlye, akkor Kaposváron miért kell nekünk egymás­hoz sült rokkantakkal beér­nünk. Ha már a zsemlyéről ej­tettem szót, akkor egy ka­lap alatt megemlítem né­hány élelmiszerboltunk ve­vőbosszantó, gusztustalan találmányát, a zsemlyeado- gatót. Én neveztem el így hirtelenjében. Ez a felül nyitott, mellső oldalán üveg­gel fedett, átlátszó láda egyszerű szerkezet; aiiíul ak­kora nyílása van, hogy egy zsemlye kiemelhető legyen. A nyíláson azonban egy kar is befér könyökig Miután a nyílásban megje­lenő zsemlye többnyire ki­csi és fonnyadt, a kereső kéz reménykedve útra kel a ládában. Benn meg-meg- nyomogatja a távolabbi példányokat is, majd azo­kat is elejtve újak és szeb­bek után kutat. Mivel né­melyik kutató kézről már messziről látszik, hogy nem egészen sterii és mivel né­melyik köröm nem meg­nyugtatóan tiszta, a vára­kozók egyike-másika vásár­lás nélkül otthagyja ezt a haszontalan találmányt. Nem szóltam még arról, hogy egy influenza- vagy dizentériajárvány esetén kész veszedelem ez az ügyetlen jószág. Igazán cso­dálkozom, hogy az illetékes egészségügyi hatóságoknak még nem szúrt szemet. A televízió Kalendárium műsorában nemrég felvilá­gosító előadást hallottam a rostos táplálkozás kedvező hatásáról, fontosságáról emésztésünkben. Azóta egy A Medicor Rőntgengyár tapsonyi üzeme fölvesz vasraktárába férfi munkaerőket (3 főt), akiket darabolói munkára betanít és alkalmaz. Jelentkezés: az üzem vezetőjénél. (79180) kórházi belgyógyász főorvos ismét szólt a korpás kenyér bélserkentő hatásáról. Nem is kell ösztönzésért messzi­re mennünk, elég felnyit­nunk Csupor Tibornak a Gyorsuló idő sorozatban megjelent, „A táplálkozás paradoxonai” című érdekes könyvét. így ír a rostos táplálékokról: „Igen fontos jelző eszközei táplálkozási rendszerünknek. Mint mo­torban az olaj ...” De nálunk kár minden meggyőző szóért, mert Ka­posváron több mint egy éve — minden bejelentés nélkül — egyik napról a másikra beszüntették a korpás ke­nyér gyártását. Vajon mi­ért? Az éladók válasza egy­szerűen hangzott: „Nem szállítanak.” Egyetlen eladó próbálkozott „Nincs rá igény” szövegű magyarázat­tal. Elmondtam, hogy reg- gelenkint korán kellett n boltba sietnem, hogy hoz­zájuthassak egy darab, ak­kor „alföldi kenyérnek” ne­vezett, téglaforrnájú, sötét­barna kenyérhez. (Most egy másik gyártmány viseli ezt a nevet.) Lehet, hogy ennek az egészséges kenyérnek a gyártása nem kifizetődő? Miért kifizetődő Pécsett. Budapesten és az ország több városában? Örömmel olvastam a Sü­tőipari Vállalat gépkocsiján a szíves reklámot: „Önnek sütjük”. Ezúton kérem a vállalatot, váltsa be jelsza­vát és süssön ismét nekünk — hízni nem akaróknak, egészséges táplálékot kere­sőknek és sok betegnek — barna, korpás kenyeret. Kellner Bernât A Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat felvételre keres két raktári anyagkiadót. Targonca vizsgával rendelkezők előnyben! Jelentkezni a vállalat anyaggazdálkodási osztályvezetőjénél lehet: Kaposvár, Rákóczi tér 9—11. (79261)

Next

/
Oldalképek
Tartalom