Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

4 Somogyi Néplap 1984. július 5., csütörtök Á NÉPI LENGYELORSZÁG 40 ÉVE 4. A tudomány eredményei A cseh sör titka A „zöld arany" világ­sikere A tudományos bázis újjá- beremtáse és bővítése a népi Lengyelország fennállásának első éveiben a legjelentő­sebb feladatok közé tarto­zott. A háborús veszteségek ezen a téren is óriásiak vol­tak. A 600 főiskolai labora­tórium közül csupán 3 ma­radt épségben, a személyi veszteségek egyes területe­ken elérték a 60 százalékot. Jelenleg a szocialista szek­tor minden kétszázadik dol­gozója tudományos dolgozó. A főiskolák és egyetemek milliónál több minősített szakembert képeztek ki, doktori címet nyert kb. 50 ezer személy. A népi Lengyelország leg­fontosabb tudományos vív­mányai közé tartoznak a matematika, a fizika, az el­méleti és alkalmazott me­chanika, a vegyészet ered­ményei. Világszerte ismertek a neurofiziológiai, a központi idegrendszer, kivált az agy integráló tevékenységének kapcsolatos kutatások. Ugyancsak nagy hírre tet­tek szert prof. Tadeusz Krwawicz eredményei a szem kriosebészetében, Jan Miadonski kutatásai a sü­ketség, Adam Gruca ered­ményei a gerincoszlop be­tegségeinek műtéti gyógyítá­sában. Az 1944. július 22-én. köz­zétett júliusi kiáltványban a lengyel nemzeti felszabadí- tási bizottság bejelentette, hogy a népi állam „a tudo­mány és művészet képvise­lőit különös gondoskodásban részesíti”. Az eltelt negyven évben a tudomány fejlődése eredményei , igazolják, hogy? ez az ígéret teljesült. (Interpress — KS) KÉRDÉSEK: I. Hány főiskolai laboratórium volt Lengyelországban a má­sodik világháború előtt? 1 200 x 600 2 1000 II. Melyik tudományágban ért el nagy eredményeket Krwa­wicz professzor? 1 Kémia x Matematika 2 Orvostudomány Építőipari szakmunkásokat avattak a Sáévncil Sör ... aranyszínű, aro­más, jellegzetesen kesernyés ital Nincs szükség a bemu­tatására, hiszen már az óko­ri népeik is készítették. A komlót, a „zöld aranyat” azonban akkoriban még nem ismerték, s így Egyiptom vagy Hellasz lakói a sör gyártásához csak malátát használtaik. Először erről a nap felé forduló, huimiuilus liupulus nevű növényről a római Pli- mius tesz említést. Ö azon­ban a vadon növő komlóról 'beszél, amely a Kaukázus völgyéiben nőtt és valójában csak gyomnövény volt. Cséhorszálgban már a 903- as évből származó történel­mi írásaktban említik a kom­lót A XII. században ter­mesztése már általános volt; ebiből az időből származnak a sörgyártásáról szóló első feljegyzések is. IV. Károly császárnak nagy érdeme van a kamlótermesztés fejleszté­sében; az ő uralkodása alatt a cseh komlót már az egész világon legjobb minőségű­nek tartották és a legmaga­sabb áron vásárolták. E té­ren mi sem változott a kö­vetkező évszázadők során. Az idők folyamán a kom- lótermeszitést az arra leg­megfelelőbb területeken összpontosították: legfőbb termesztési központja Zatoc. Ralkovmiífc és Üsték környé­ke. Csehszlovákia 11850 hektárnyi komlófödd jóvei a Világ harmadik legnagyobb komlótermesztője és expor­tőre (az első helyen az NSZK álll 19 700 hektárral1, a má­sodik az USA 15 292 hektár­ral). A csehszlovák sörnek. így a csehszlovák komlónak is, nagy hagyománya van. Az utóbbit a világ 70 országá­ba exportálják. Egyik leg­nagyobb vásárlója már évek óta Japán, de Belgium, a Szovjetunió, Magyarország, az NSZK, az NDK, Romá­nia, Nagy-Britennia. Auszt­ria, Franciaország és Brazí­lia is sókat importál belő­le. A teljes hozamnak több mint kétharmada 'kerül a külföldi vásárlókhoz, a fenn­maradó rész otthon marad. Ugyanis maga Csehszlovákia is igen sók komlót használ föl', hiszen nem csupán kom - lót, sört is exportál, és azt sem kevesebb sikerrel. A 2ateoben működő Kom­lótermesztési Kutatóintézet már több mint 30 éve fog­lalkozik azzal, hogyan lehet­ne ugyanannyi területen még több komlót termeszteni. Csehszlovákia komlótermelő területein ma mintegy 600 begyűjtőgépsor működik; ez rendkívül csőikként: az em­beri munka iránti igényt a szedésnál. Vannak még per­sze olyan munkák is, ame­lyek ügyes kezet és figyei­aránt részt vállalnak — s hogy feladataikat legjobb tudásuk szerint végezhes­sék a friss bizonyítvánnyal rendelkezők. Bár a jelen levők közül sokan még tanulóéveik alatt megismerkedtek a Sáév tevékenységével, Ring István műszaki igazgatóhe­lyettes most már mint szak­társaknak mutatta be a vállalatot. — Az állami építőipari vállalatok között közepes, a gazdálkodás hatékonyságát tekintve a jók közé tartozik a mienk — mondta. — A megyében a magasépítések­kel foglalkozók közül létszá­mában és az elvégzett mun­kák arányában is fontos sze­repet tölt be. Ez arra is kö­telezi a vállalat dolgozóit, hogy szakmájukban állan­dóan képezzék magukat, al­kalmazkodva a megváltozott körülményekhez. Az építő­iparban lezárult egy idő­szak: a nagy és új beruhá­zások helyét a több kisebb, de igényesebb építés foglal­ja el. Egyre nagyobb az igény a családi” és társashá­zakra, a karbantartásokra és az átalakításokra. Ezért követelmény, hogy dolgozó­ink több szakmában is jár­tasságot szerezzenek. A most végzett fiatalok közül 74-en két hét múlva már a Sáév szakmunkásai lesznek. Sok sikert munká­jukhoz! Országfényképező akció A Hazafias Népfront Or­szágos Tamása, a Művelődési Minisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Népmű­velési Intézet és a FORTE gyár meghirdeti a „Magyar- ország fényképekben 1985- ben, felszabadulásunk 40. évében” elnevezésű akciót, s egyben felhívással fordul minden magyar állampol­gárhoz, közgyűjteményhez és munkatársaihoz, a bamá­ságosan hamar ölej tette a gyanúsítottak sorából Moha­it. Fulladozott a rendező pi- pafüstjétől, miközben egy fiatalember lépett a szobá­ba, kezében papírlappal. — A gyártásvezetőnk — mutatta be a fiút a rende­ző. A papírlapon a stáb név­sora volt. Máté táskájába tétté a papírokat kevés re­ménnyel. Viida segédrendezőt egy emelettel feQjébb, a másik épületszárnyban találta. Ko­paszodó, zöimök, fiatal férfi állt fel az együk asztaltól, s fogott kezet lagymatagon a századossal. — M:ilyen filmet rendez mostanában? — helyezke­dett el az együk széken Má­té. Víida léhaj tóttá a fejét. Bosszúsan, — Nem tudom ... nem lesz könnyű ... erről kell nyilatkoznom a Yardnak? A százados átnyújtotta a •levelet, amelyről a labor már levette az ujjlenyoma­tokat. — Tessék ... olvassa el... erről kellene nyilatkoznia ... Miközben Vida olvasott, Máté szemrevételezte a fér­fit. A harmincas évék dere­kán járhat — állapította meg —■* nyakában vékony aranylánc, 'karján szögletes, aranynak látszó óra. Az asz­talán dohányzacskó, pipa- szurkáló. A mester hatása. (Folytatjuk.) csők vezetéséhez és dolgo­zóihoz, a közösségekhez, egyesületekhez, művelődési intézményekhez, a honisme­reti mozgalom eddig is te­vékeny munkásaihoz, fiata­lokhoz, üzemek, vállalatok •szocialista brigájaihoz: vál­laljanak részt a ország.fény- képező társadalmi akció megvalósításában. ,Aiz akció lényege, hogy az 1984—85-ös esztendőkben az ország miniden települé­sén készüljenek pontos ada­tokkal dokumentált fény- képsorozatok, s azok nega- tívjaiit és egységes méretű nagyításait a helyi szervek, a megyei közgyűjtemények és az Új Magyar Központi Levéltár őrizze meg. Az ak­ció életréhívását az indokol­ja, hogy a magyar tudo­mány — éppúgy, mint a közéletnek azok az ágai, amelyek a történelmi múlt­ba visszanyúló ismereteket igénylik — Magyarország rendszeres képi ábrázolásá­nak hiányát észlelik. Bár az utóbbi években hatalmas manmysiégű felvétel készült hazánkról1, ezek általában csak egy adott terület vala­mely szempontból érdekes vagy egyes események szín­helyeként jelentőssé vált, esetleg egyedi értékeik, táji­városképi szépségeik miatt figyelemreméltó pontjait örökítik meg. Ugyanakkor egy város, falu olyan1 részle­teit, amelyek a hétközna­pok, a dolgozó tömegek mindennapi életének kere­teit — eddig csekély érdek­lődést keltettek. Ezek hiá­nya jelentősen hátráltat minden olyan helyi, regio­nális vagy országos közéleti, tudományos tevékenységet, amelyeknek napjainkban egyre nagyobb szüksége van egy adott település társadal­mának tudatát, életformáját befolyásoló tényezők, hatá­sok ismeretére. A meghirdetők bíznak ab­ban, hogy az akció — ér­tékmegőrző lehetőségén túl — a közelgő fölszabadulási évforduló méltó megünnep­lésének részévé válik. Bende Ibolya Kettős hurok 24. A rendező töprengő arcot vágott. Miit mondjon? Az igazság az, hogy még nincs filmje. Semmi biztos. Ha ezt bevallja, le kell szállnia a talapzatról. Nem volt ked­ve hozzá. — Több könyv között vá­logatok. Még nem döntöt­tem ... — E szerint a segédren­dezője még nem toborozhat szereplőiket'. Bükki szórakozottan rázta a fejét. — Nincs segédrendezőm. Víida nem Lesz többé az asz- szisztensem. Ügy döntött, ön­álló lesz. Arcán határozott gúny vil­lant. Meg volt a véleménye az asszisztens önálló rende­zői terveiről. — A Hullámverés az utol­só közös munkájuk volt? — Igen. — Lehet, hogy már a sa­ját filmjéhez keresett sze­replőket? A rendező elmélázott. — Lehet... Minden le­hetséges ... ámbár úgy hal­lottam, fogalma sincs, mit csinál majd ... Ezt a vágást a rendező eb­ben a szituációban sem tud­ta 'kihagyni,. — A Hullámverés statisz­táival ki foglalkozott? — Miikor, kinek volt rá ideje. A jelenetekről, beál­lításoktól függött. Előfor­dult, hogy mind a ketten bajlódtunk Vldával együtt. Mondhatom,, sokat mérgelőd­tünk. Ritka ügyetlen garni­túrát szedtek össze. — Kii fogadja fel a sta­tisztákat? — A gyártásvezető. Bülkki magyarázni kezdte vcülna, hogy az szerinte nem helyes, de Máté nem enged­te belemélyedni a statiszta- toborzás problémáiba. — Mennyi ideig forgatták a Hullámverést? — Sofkáig. Kékesden au­gusztus tizedikén kezdtük a munkát, és majdnem húsz •nap múlva fejeztük be. Köz­ben néhány napot álltunk is az eső miatt... — Mohai Tibor végig jelen volt? A filmrendező vállat vont. Mint akinek ez igazán nem fontos. — Néha megfordult. Már ahogy az írók szoktak. Jár- kálgatött, nézelődött. Meg­próbált beleszólni, de nem hagytuk A búcsúestén el­tűnt. Ez is rávall. Máté előrehajolt. Az első érdekes mondát. — Úgy érti, váratlanul el­ment ? Bükki nem szerette Mohai Tibort. Nem volt elég ud­varias az a fiatalember. Mintha lekezelte volna őt, az európai hírű rendezőt. — Mohai csak jön, megy, sétál, aztán eltávozik ele­gánsan. No persze neki sem­mi rizikója nincs. ö már úgy gondolja, megtette a ma­gáét. A honoráriumot zseb- revágva, nem is kévést, «is­tán a gond a miénk, csinál­junk az ötletecskéiből vala­mit. Máté az eredeti kérdésnél maradt. — Mohai Tibornak ott kel­lett volna maradni a búcsú­estén ? A rendező a pipáját szor­tyotgtatta. — Nem kötelező. Mond­hatnám, örültünk, hogy az írókám elment. De én kife­jezetten megkértem Mohait, hogy vigyen fél Pestre. Gon­doltam, hogy a búcsú ivás- sal jár, Mohai viszont ha­zament anélkül, hogy azt mondta volna, agyő főnök. Mohai tehát elment, hol­ott megkérték, hogy marad­jon. Mdhai készült valamire. Máté korholta magát Túl­A hároméves tanulmányi idő befejezésével építőipari szakmunkásokat avattak tegnap a Sóév központjá­ban. Az építőipari vállalat nevében Kiss Béla személy­zeti, oktatási és szociálpoli­tikai osztályvezető köszön­tötte az ifjú szakmunkáso­kat, majd az 512-es és az 503-as szakmunkásképző ok­tatói — Kirics Jenő és Kiss Lajos — jelképesen átadták az iskola volt tanulóit a vállalatnak. Azzal búcsúz­tak tőlük, hogy ez az elvá­lás nem végleges, hiszen az iskola kapui ezután is tár­va lesznek a fiatalok előtt s a továbbiakban is segíte­ni fogják őket. Az oktatók ez alkalommal 106, a napokban kiállított bizonyítványt osztottak ki 12 különböző építőipari szakmát tanult pályakezdő szakmunkásnak. Elhang­zott az is, hogy bár életük egy jelentős állomásához ér­tek ezzel a fiatalok, a tanu­lás lehetősége továbbra is adva van mindenki számá­ra. Tudásukat ezután is bő­víthetik az idősebb szak­munkások segítségével. A szakmai fortélyok elsajátí­tásában, a munkás hétköz­napok gondjainak, örömei­nek megosztásában vala­mennyi kolléga és a válla­lati tömegszervezetek egy­tár Csehszlovákiában van ; itt ezt a csúcsminőséget a cseh félkorai, úgynevezett piros komló (öerv-enák) kép­viseli. Minden külföldre kerülő komllószsákot plombával, pecséttel és a legjobb minő­séget — Bohémiahop —sza­vatoló igazolással látják el. E zsákolk nem csupán a cseh komlótermesztés ezeréves hagyományát, de a mai ter­mesztőik szakértelmét és szorgalmát is dicsérik. Mónika Kemmlarová (ORBIS — KS) met igényelnek. Ilyen példá­ul a komló helyes felfutta­tása — ettől nagyban függ a terméseredmény. A világpiac egyre igénye­sebb. így a komló termesztés is növekvő figyelmet köve­tel. Kereskedelmi szempont­ból a komlót négy minőségi osztályba sorolják. Az első osztályú 'komlót, amely fi­nom illatával, megfelelő gyantatartalmával és arányo­san elosztott keserű anyag­összetételével tűnik ki, az egész világon összesen 12 ezer hektárnyi terlüeten ter­mesztik. Ebből tízezer hek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom