Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
2 Somogyi Néplap 1984. július 27., péntek Magyar—kambodzsai tárgyalások Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) népírtó rezsim felszámolása óta elért. Hangsúlyozta: a sikerek elldnére még számos probléma vár megoldásra. Kifejezte meggyőződésüket, hogy a kambodzsai nép az indokínai testvérnépekkel szoros szövetségben, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság önzetlen és sokoldalú segítségével megoldja az előtte álló feladatokat. Kambodzsa külpolitikai tevékenységéről szólva megerősítette: a sokat szenvedett nép és az egész indokínai térség valamennyi országának érdekeit szem előtt tartva, tovább folytatják a küzdelmet az ország függetlenségének és területi sérthetetlenségének megvédel- mezéséért, nemzetközi elismertetésük kiszélesítéséért. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során a tárgyaló felek megállapították: nézeteink és céljaink azonosak az emberiség' békéjét és biztonságát érintő alapvető kérdésekben. A tárgyalócsoportok áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, fejlesztésének soron levő feladatait, további lehetőségeit. Kifejezték kölcsönös szándékukat: tovább mélyítik a mindkét ország és nép javát szolgáló együttműködést. Chan Sy kormányfő köszö- • netet mondott azért a sokoldalú segítségért, amelyet a magyar nép nyújtott a Kambodzsai Népköztársaságnak. Este a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa díszvacsorát adott a Chan Sy vezette kambodzsai párt- és kormányküldöttség tisztele- ' téré az Országház vadásztermében. A díszvacsorán Sarlós István és Chan Sy pohárköszöntőt mondott. Sarlós István pohárköszöntője Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében szívélyesen köszöntötte a kambodzsai vendégeket. Rámutatott — A mi népünk is mély rokonszenvvel figyeli és cselekvőén támogatja a Kambodzsai Népköztársaságban nehéz feltételek között folyó országépítő és honvédő munkát. Nagyra értékeljük az elért eredményeket, azokhoz szívből gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Sarlós István ezután hazai építőmunkánik feladatairól beszélt, majd a két ország együttműködéséről szólva megállapította : — A Magyar Népköztársaság és a Kambodzsai Nép- köztársaság fejlődő kapcsolatai céljaink — a béke és a társadalmi haladás — azonosságára épülnek. Együttműködésünk alapját 1980 novemberében Heng Samrin elvtárs magyarországi látogatása során fektettük le. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolataink napról napra gazdagodnak. A magunk részéről arra törekszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten a jövőben is részt válIaUjunk, a kambodzsai népgazdaság fejlesztésében, megteremtsük a hosszú távú. kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok feltételeit, amelyek eredményesen szolgálhatják közös céljaink elérését. A kormány elnökhelyettese nemzetközi kérdéseket érintve hangsúlyozta a szocialista országok készségét a fegyverzet csökkentését célzó javaslatok megvitatására, az államok között; bizalom légkörének helyreállítását szolgáló párbeszédre. — Nagy jelentőségűnek tartjuk a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO-or- szágokhoz a közelmúltban Chan Sy válasza intézett budapesti felhívását a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Európa és a világ népeinek érdekei is azt kívánják, hogy érdemi választ kapjunk javaslatainkra. — A Magyar Népköztársaság következetesen támogatja az indokínai szocialista országoknak a délkelet-ázsiai térség békéjének, biztonságának és stabilitásának megteremtésére irányuló következetes politikáját. Azt valljuk, hogy a vitás kérdéseket külső erők beavatkozása nélkül. maguknak az érintett országoknak, a kialakult realitások és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával kell tárgyalások útján rendezni. Ezt a szándékot fejezik ki a testvéri indokínai államok az érdemi párbeszéd kialakítására tett javaslatai és konkrét lépései, így a vietnami önkéntesek újabb egységeinek Kambodzsából való kivonása is. A Magyar Nép- köztársaság határozott támogatásáról biztosítja minden nemzetközi fórumon a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselőjét, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát — hangoztatta Sarlós István. Chan Sy válaszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kijelentette: A kölcsönös megértés és segítségnyújtás őszinte szellemében lezajlott tárgyalások tovább erősítették a kambodzsai—magyar baráti kapcsolatokat, a szolidaritást és az együttműködést, amely a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus; élvei alapján töretlenül fejlődik tovább a jövőben is. A kambodzsai kormányfő méltatta a fejlett szocializmus építésében elért magyar eredményeket, majd hangsúlyozta: — A kambodzsai nép nem felejti el soha, hogy a Magyar Népköztársaság közvetlenül felszabadulásunk után elismerte a Kambodzsai Nép- köztársaságot, és a nehéz helyzetben értékes segítséget nyújtott a kambodzsai népnek mind szellemi, mind anyagi téren. Heng Samrin elnök budapesti látogatása és a kambodzsai—magyar gazdasági vegyesbizottság létrehozása szilárd alapot adott napról napra erősödő baráti kapcsolatainknak és agy üttműködésü nknek. — Jelenleg a pártunk IV. kongresszusa által kijelölt két stratégiai feladatot hajtjuk végre: megvédjük és a legrövidebb időn belül aktívan újjáépítjük országunkat — mondotta a továbbiakban. — Közvetlenül időszerű feladatot jelent gazdasági életünk helyreállítása és megszilárdítása, a mezőgazdaság fejlesztése és a testvéri országokkal kialakított kereskedelmi együttműködés további erősítése. A három indokínai ország 1983 februári csúcstalálkozója helyesen jelölte meg a fő kérdéseket és továbbfejlesztette a három állam szolidaritását, barátságát és sokoldalú együttműködését a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Kambodzsa, Vietnam és Laosz harci szövetsége és különleges kapcsolatai új, minőségileg magasabb szintre emelkedtek. Az elért stabilitás és fejlődés alapján Kambodzsa és Vietnam megállapodott a vietnami önikéntes erők újabb, immár harmadik részleges kivonásában. A kormányfő hangoztatta, hogy hazája támogatja a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Tanácsa legutóbbi budapesti ülésének nyilatkozatét, s a Szovjetunió, a szocialista országok mindazon javaslatát, amelynek célja megakadályozni az imperializmusnak, az Egyesült Államoknak az emberiséget nukleáris katasztrófával fenyegető politikáját. Chan Sy befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti szolidaritása és együttműködése tovább erősödik a jövőben is. Nehéz egyezkedés Baljós felmérés jelent meg a napokban a spanyol lapokban. Az illetékes hivatal rideg tényt közölt a közvéleménnyel: az elmúlt negyedévben ismét, immár 2,5 millió fölé nőtt a munka- nélküliség az országban. Az ibériai félsziget nagyobbik államának tehát minden ötödik munkaképes polgára állás nélkül van. Érthető, hogy a szocialista madridi kormány igen súlyos gondokkal néz farkasszemet. Az állástalanok ekkora tömege már önmagában is állandó feszültséget teremt a belpolitikában, s ez komoly fegyver a jobboldali ellenzék kezében, amely határozottan aktivizálódik, s mind hevesebben támadja Felipe González kormányát. Érvük persze van elég a munkanélküliség témáján kívül is. A gazdaság kétségkívül nehéz helyzetben van, a termelési kapacitások igen jelentős hányadát nem használják ki, kevés a beruházás, megugrott a költség vetés hiánya. Szigorú takarékosságra van tehát szükség Hispániában, ám e téren erősen összeütközik a dolgozók és a vállalkozók érdeke. A spanyol állástalan milliók, és a munkanélküliséggel fenyegetettek még nagyobb tömege olyan kormánypolitikát szeretne, amely az állami eszközök nagyobb hányadát fordítaná munkahelyek teremtésére. A vállalkozók viszont a magánszektor állami támogatásának fokozását követelik, mondván: ez majd csökkentheti a munkanélküliséget. Ugyanakkor viszont a gazdaság érdekeire hivatkozva a gazdaságtalannak ítélt üzemeket be akarják zárni, vagyis újabb ezrek kerülnének az utcára. A kormánynak természetszerűleg mindkét oldallal keresnie kell a megegyezést, s szükségszerűen középutat kellene lelnie a két, valóban létező érdek között. A lakosság és a gazdaság ezt követeli, a politika, a szocialista irányítás szilárdságának fenntartása ugyancsak. Ezért kezdett most tárgyalásokat a nagyobbik szakszervezeti szövetség, amelyben a kommunisták befolyása a meghatározó, a dolgozók adóterheinek csökkentését, a munkanélküliek fokozott támogatását követeli, a munkahelyteremtésen túl. A munkáltatók viszont a munkaerőpiac „felszabadítását” szeretnék elérni, ami azt jelenti, hogy alkalmi munka segítségével látszólag növelnék a munkalehetőséget, ám valójában nem nőne az állások száma, sőt a gazdaság fordulatai szerint esetleg csökkenhet is. González tehát minden bizonnyal nehéz egyezkedés elé néz, s a siker, az új társadalmi megegyezés ma eléggé távolinak tűnik. A. K. Egy szövetség életrajza A NATO Reagan megnyitotta választási kampányát A Demokrata Párt ellen intézett igen éles hangú támadással nyitotta meg Reagan amerikai elnök újravá- lasztási kampányát a demokraták San Francisco-i kongresszusa után. Az elnök. aki kedden este már sajtókcníerencián igyekezett cáfolni ellenfelei állításait, most azt mondotta, hogy a Demokrata Párt szem elől téveszti az Egyesült Államok érdekeit, ,.elvakultan" cselekszik. A párt elnökjelöltjét. Walter Mondale-tés alelnökjelöltjét, Geraldine Ferrarot „baloldali liberá lisnak” minősítette. Reagan hangvételéből a demokrata politikusok arra következtettek, hogy az elnököt érzékenyen érintették a San Franciscóban velhang- zott megállapítások és a politikája ellen intézett támadások. Mondale, aki még nem kezdte meg választási kampányát, úgy nyilatkozott, hogy a demokraták elevenbe találtak, amikor a reagani gazdaságpolitikát támadták. A brit szénbányászok folytatják a sztrájkot A sztrájk folytatása mellett állt ki a brit bányászszakszervezet végrehajtó bizottsága. Csütörtökön Shef- f leidben, megtartott ülésén teljes támogatásáról biztosította azt az álláspontot, amelyet Arthur Scargill elnök képvisel a szénhivatallal folytatott tárgyalások megszakadása után egy héttél: a harcot folytatni kell, amíg csak a szénhivatal el neon áll az általa gazdaságtalannak ítélt bányák bezárásától, s úgy nem dönt, hogy új beruházásokkal kell gazdaságossá tenni a brit bányaipart. Augusztus 10-re rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze, hogy a szakszervezeti vezetőségnek lehetőséget adjanak álláspontjának részletesebb ismertetésére, a tagságnak pedig esetleges vitára. A küldöttgyűléstől — mondta Arthur Scargill — azt várják, hogy támogatni fogja a vezetőség elképzelését. A briit szénihiivatal csütörtökön bizonyos széníkorlá- tozásotkat helyezett 'kilátásba; jelentése szerint 875 mffliliió fontos rekorddefiieit- tel zárta a márciusiban végétért pénzügyi évet. A bó- nyászsatrájík körülbelül 200 milllió fontos veszteséget akozott. kezdete Azok az indítékok és hiedelmek, amelyek 35 évvel ezelőtt a NATO létrejöttéhez vezettek, napjainkban már többnyire közismertek. Hozzáférhetővé váltak azok az okmányok és dokumentumok is, amelyeket mint bizalmas anyagokat korábban elzárták a kutatók élői. Ezek alapján a maga sokrétűségében és teljességében is be lehet mutatni a NATO megszületésének hiteles történetét. A nyugati kiadványok általában a „szovjet terjeszkedés” megakadályozását, illetve a Szovjetunió által képviselt „fenyegetés” ellensúlyozását említik az Atlanti Szövetség létrehozásának indokául. Arra hivatkoznak, hogy a Szovjetunió a második világháború utáni amerikai „leszerelés” láttán katonai nyomást fejtett ki Kö- zép-Európára, ellenőrzése alá vonta e térség országait, „polgárháborút szított” Görögországban. A Mar- shali-terv és a NATO így — úgymond — elkerülhetetlen válasz volt a szovjet „ötödik hadoszlopokra és harckocsikra". Az eltelt három és fél évtized alatt azonban kiderült —- és ezt a NATO megalakulásával kapcsolatos dokumentumok is bizonyítják —, hogy a hidegháború a nyugati hatalmak tudatos politikai törekvése volt, és az Észak-atlanti Szövetség életrehívása is ennek eredményeként fogható fel. A „szovjet katonai fenyegetés”, amely a hivatkozások központi eleme volt. semmivel sem bizonyítható. A NATO megteremtésének valóságos okaira az általában hangozta'ott indokolások tehát nem adnak hiteles választ. Annak indítékait elsősorban azok a törekvések magyarázzák, amelyek az Egyesült Államok külpolitikájában már közvetlenül a második világháború után kimutathatók voltak: A „Fax Americana” vagy az „amerikai évszázad” megteremtésére irányuló háború utáni amerikai stratégia célja az voit, hogy a tőkés országok csoportját a harmadik világ egyes együttműködő rendszereivel kibővítve, amerikai hegemónia alatt egyesítse. A terv kívánatosnak tartotta a szocialista, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak globális elnyomását. „Amit most tennünk kell, az az. hogy a világot nem a demokrácia, hanem az Egyesült Államok számára tegyük biztonságossá” — jelentette ki Byrness. akkori amerikai külügyminiszter. A nyugati propaganda abban az időben abból indult ki, hogy a „béke és biztonság”, tehát egy „nemzetközi közösség” csak a bontakozó szocialista világrendszer szétrombolása útján valósulhat meg. Törekvéseiket így nemcsak erkölcsileg igazoltnak állították be, hanem azt jóformán az emberiség későbbi jólétével kapcsolták össze. Truman sze rint, minden rendelkezésre álló katonai, politikai és gazdasági eszközt olyan fejlődés segítésére kellett felhasználni, amely a szovjet hatalmat rövid vagy középtávon nemcsak destabilizálja, hanem meg is buktatja A NATO tehát a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió katonai bekerítése érdekében létrehozott világméretű rendszer magjává fejlődött ki, amely mellé 1955-ben felsorakozott a Bagdadi Paktum (1959-től CENTO), s így az 1954-ben létrehozott SEATO-val együtt kialakult az a lánc, amely a „feltartóztatás" és „visszaszorítás” világméretű katonai intézményrendszerét volt hivatva biztosítani. Az ötvenes évek vége felé azonban az eredeti elképzelések egész rendszere, amelyre a NATO épült, alapjaiban megrendült. A katonai fölény, illetve az atomfegyverrel való fenyegetés nem hozta meg az óhajtott eredményt. Miközben a szocialista országok óriási erőfeszítések révén fokozatosan stabilizálódtak és ennek megfelelően vonzáskörük is kibővült, az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek — a világpolitikai folyamatokban bekövetkezett változások hatására — szembe kellett nézniük hatalmi pozícióik eróziójával, korábbi befolyásuk szűkülésével, A NATO történetének első időszaka ezzel véget ért. Ami ezután következett, az Észak-atlanti Szövetség elmélyülő problémáinak időszakaként volt felfogható, amelyre a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás ismételt kísérletei voltak a jellemzők. (Folytatjuk.) Tolnay László az Országos Béketanács Leszerelési Bizottsága elnöke A nagyatádi Szerelvénybolt ajánlata: vegyestüzelésű kazánok, kályhák, tűzhelyek, (hordozható cserépkályha), fürdőkádak, csaptelepek, szifonok, pvc-csövek és idomok, falburkoló csempék, metlachi-lapok. (Kiszely lakótelep, Hunyadi u.) (79692) A kezdet :a NATO alapszerződésének aláírása
