Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

1984. július 1., vasárnap Somogyi Néplap 3 Szakmunkásképzés és igények Csökken a követési távolság Lehet-e egyeztetni a vál­lalatok szakmunkásigényct és a szakmunkásképzést? Megfelelő szakmai összeté­telben, megfelelő létszámban bocsátja-e ki a szakmun­kásképző intézet a végzett diákokat? Valóban az életre készítik-e föl a tanulókat? A gyors gazdasági váltások­hoz igazodó, megfelelő al­kalmazkodóképességgel ren­delkező ifjú emberek kerül­nek-e ki az iskolapadból? Folytathatnánk a kérdése­ket a rendkívül bonyolult témáról, ám a felsorolás vá­lasz nélkül nem sokat érne. Pintér Kálmánt, a kapos­vári 503-as szakmunkáskép­ző intézet igazgatóját kertük meg arra, hogy segítsen a feleletek megkeresésében. Előrebocsátható: teljes és mindent megoldó válaszo­kat nem kaphattunk. — Elöljáróban annyit: a jóelőre megismert vállalati igények szerint a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak felterjesztése alapján az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal és a Művelő­dési Minisztérium által kö­zösen megállapított és a megyékre ..visszaosztott” tanulólétszámot vesszük fő' az intézménybe, tehát a rendszer szerint elvileg annyi szakmunkást kell ké­peznünk, amennyire a vál­lalatok igényt tartanak, és olyan szakmákban, amilye­nekre szükség van. De hoz­zá teseem: a magam tapasz­talata az, hogy a vállalati igények általában nagyob­bak, mint az oktatás kapa­citása. ugyanakkor az is előfordul, hogy kiképezzük a gyereket a beérkezett igények szerint, azután mi­re végez, kiderül, hogy még sincs rá szükség. — Nem túl merev ez az országos igényfelmérés és központosított keretvissza­adási rendszer? — Van azért ebben rugal­masság, mert pótkeret tu­lajdonképpen bármikor igénybe vehető, tehát in­kább akarat és jól megfon­tolt cselekvés dolga, hogy a beiskolázások megfelelően sikerednek-e vagy nem. Két szélsőségről érdemes szólni: a divatos és a hiányszak­mákról. A „menő” mester­ségekre sokan jelentkeznek, innen már eleve el kell irányítanunk több gyereket, és ez az első kudarc sok ve­széllyel is jár. A mi dol­gunk, hogy más szakmát úgy tanítsunk az átirányí tott gyereknek, hogy ne ele­ve kedvetlenül kezdjen hoz­zá. Kísérőjelensége ennek — nem tömeges, de rendkí­vül kellemetlen —, hogy az intézményt innen-onnan ér­kező presszió sújtja egy-egy gyerek eseteben. Személy szerint engem is érint né­ha ez; nehezen kivédhető, néha kivédhetetlen „ajánlá­sok” érkeznek, ezt vagy azt még vegyük föl mondjuk autófényezőnek . . . Szó se róla, mi kiképezzük a gye­reket, bár meglehet, jobba­kat is elutasítottunk, de hiába mondjuk: baj lesz az elhelyezkedéssel. És amikor valóban baj van. akkor esetleg visszakapjuk a lab­dát, miért tanítottunk annyi gyereket erre a szakmára, amennyi nem is kell. A hi­ányszakmák esete a mi ol­dalunkról már könnyebb. Akármikor van keret, ha véletlenül kellene. akkori pótkeret is. , ï — És mi történik az „ál­lagszakmásokkal'.”? — Velük is megeshet, hogy amikor kezükben van a szakmunkás-bizonyítvány, elhelyezkedési gondokkáí kerülnek szembe. Nem jel­lemző ez, de nekünk egy if­jú ember gondja is gond. Nos, ehhez is van. segítség, igaz, nem intézményen be­lül. Egy-egy alapszakma, például a villanyszerelő, több részterületre osztható. Nálunk — s minden szak­munkásképző intézetben — olyan muníciót kapnak a gyerekek, hogy egy részte­rületet tudnak, de könnyen átképezhetik magukat, és egy másikat hamar meg tudnak tanulni. — .1 tanult szakmájuk­ban elhelyezkedők az üze­mekben megállják-e helyü­ket? — Nem mondom, hogy tökéletes embereket bocsá­tunk ki, de a helyzet sok­kal jobb. mint néhány év­vel ezelőtt volt. Tanműhe­lyeink nagy része a vállala­toknál van, a harmadévesek brigádokban dolgoznak, te­hát ismerik a termelést. De ismerhetnék jobban is. Saj­nos, a képzés technikai föl­szereltsége több éves késés­sel követi a valóságot. Tud­nék ellenpéldát, de csak külföldről Nyugat-Német- országban például nullszéri- ás kísérleti gépeket is ke­zelnek a tanulók, mégpedig azért, hogy mire azok a be­rendezések bekerülnek a termelésbe, addigra a friss munkaerő is bekerüljön, és kezelni tudja a legmoder­nebb tecnnikát. Ez, sajnos, a hazai anyagi erő miatt nálunk meg nem lehetséges. De — ha lassan is — a képzés és a munka színvo­nala közelebb kerül egy­máshoz. a követési távolság csökken­L. P. ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁG MÁSODIK LEG­NAGYOBB GABONA- TÁROLÓJA Szekszárdon a Tolna me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat öt éve épí­tett egy 22 ezer 300 tonna befogadóképességű gabona­silót. A megye intenzív ga­bonatermesztési programjá­nak részeként most egy új, hasonló nagyságú silót adnak át. Égy Szekszárdon ki­alakult egy 44 ezer hatszáz tonna befogadóképességű ga­bonatárház. Ez a második legnagyobb az országban. A képen: az új gabonasiló. (MTI-fotó: Gottvald Károly felv. — KS) Számítógépek A szakértők becslései szerint mintegy négy és fél millió elektronikus számítógépet használnak világszerte. Na­gyobb részük mikroszámító­gép, amelynek teljesítménye — az avatatlant könnyen megtévesztő „mikro” élőnév­től eltérően — mind jobban nő. Hazánkban is nagy a mikrogépek aránya. Ha ugyanis eltekintünk a ma­gánimporttól (az ily módon behozott számítógépek meny- nyiségérők típusáról) nincs megbízható statisztika), azt látjuk: nálunk hozzávetőleg 1100 nagy-, -közepes és kis- számítógép jut hatezer mik­ro gépre. A mértékadó véle­mények szerint 1984. végére megkétszereződhet a mikro­gépek száma — mindenek­előtt azért, mert egyre job­ban kibontakozik hazai gyártásuk. A kormány — még 1971- ben — számítástechnikai központi fejlesztési progra­mot fogadott él) a hazai szá­mítástechnikai kultúra meg­alapozására; A Miniszterta­nács a közelmúltban- értékel­te e program teljesítésének tapasztalatait, s meghatároz­ta a további teendőkét. Sar­kalatos követelményként f ogallmaziták meg : el kell érni, hogy lényegesen csökkenjen a mikroszámítógépek ára. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM A rendkívüli időjárás ha­tása. hogy csak helyenként kezdődött meg az aratás. A barcsi Vörös Csillagból, a homoikszentgyörgyi Arany- homolk Tsz-ből és máshon­nan érkeztek jó hírek. Saj­nos Péter-Pálkor az eső. amelyre most nincs szükség, ismét eleredt, megnehezítve a munkát, pedig a kilátások jók So­mogybán. Olyan termés vár­ható, mint tavaly, a 118 ezer hektáron. Csak jöjjön a tar­tós meleg, s mindenhoL kez­dődhessen meg az aratás! A hét legnagyobb belpoli­tikai eseménye a Központi Bizottság ülése volt, ame­lyen 1985 tavaszára elhatá­rozták a párt XIII. kong­resszusának összehívását. A somogyi pártszervék és -szervezetek már várták ezt a döntést, készülnek a szám­vetésre. A testületek, a ve­zetőségek olyan témákat tűztek napirendre az utóbbi időben, amelyek megkönnyí­tik a beszámolást a XII. kongresszus, a megyei párt- értékezlat óta végzett mun­káról. A megyei pártbizottság az ősszel tárgyalta meg a szo­cialista közgondolkodás hely­zetét, s határozta meg a fejlesztés feladatait. A me­gye tömegszervezetei és -mozgalmai sokat tehetnek a közgondolkodás formálásáért — ezért tekin­tik át sajátos feladataikat. Két hete a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, most pedig a Hazafias Népfront megyei bizottsága -foglalkozott a teendőivel. Két országgyűlés között -rendre tanácskoznak a par­lamenti bizottságok' A hé­ten az ipari, valamint az építési és közilékedési bizott­ság tartott együttes ülést. A postai fejlesztések témáját megvitatva különösen a ma­gyar -telefonhálózat fejlesz­tése érdekelte a képviselőket A tabiak országgyűlési kép­viselője — ismerve a somo­gyi helyzetet — elsősorban a távbeszélőközpontok távla­ti fejlesztését szorgalmazta. A fiatalok sokat tesznek a környezet védelméért. Volt tehát mit összegezni^ a megyei KISZ-bizottságnak a héten, amikor mérlegre tette a tapasztalatokat. Be vált a DRW KlSZ-bizott- sága által kezdeményezett és működtetett Tiszta Ba­latonért tábor; résztvevői kitűnő ajánlást adnak a Ba- laton-parli üzemeknek, te­lepüléseknek, szervezetek­nek. Nem várt eredménnyel járt a balatoni környezet- védelmi KISZ-építőtábor. A KISZ-szervek önkéntes munkájukkal is hozzájárul­tak a város környéki pihe­nőparkok, csónakázótavak kialakításához, karbantartá­sához például Barcson Nagyatádon, Simonfán. Van bőven feladat. Az Alkotó ifjúság pályázat, a tudományos diákkörök ki­írásakor a környezetvédelmi témák is helyet kapnak. Küldenek- fiatalokat a társadalmi ter­mészetvédelmi szolgálatba, a települések környezetvé­delmi szemlebizottságaiba is. Több országos rendez­vénynek is helyet adott megyénk ezen a héten. A természetjáró úttörők IV. találkozójának résztvevői Fonyód ligeten táboroztak. A gyógypedagógusok országos •tanácskozásának színhelye Kaposvár volt; ennek kere­tében megemlékeztek a si­ketek általános iskolája és nevelőotthona óvodájának két és fél évtized tevékeny­ségéről. Lajos Géza SZOCIÁÜS SEGÉLYEZÉS Érdemtelenek nem kapják Egy levél fekszik ellőttem. Reszket eg. öreg -kezek írhat­ták. Tartalmából azu-tán ki­derül, hogy egy 64 éves fér­fi fordult a Kaposvári Vá­rosit Tanács egészség-ügyi osztályához segélyért. — Gyakran kapnak ilyen leveleket? — -kérdem Tóth Istvánné szociálpolitikai fő­előadót. — A segélyezési ügyek te­kintélyes -része hasonló tar­talmú levelekkel szokott kezdődnii. Minden levelet alaposan áttanulmányozunk, iktatunk, majd környezetta­nulmány következük: azt vizsgáljuk, hogy a tevéiben leírtaik megfelelnek-e a va­lóságnak. El kell döntenünk; hogy a -kérelmező a segélye­zés különböző formái közül melyikre jogosult. Jómagam a rendszeres szociális segé­lyezéssel foglalkozom. A teljes havi segély jelenleg 1870 fo­rint, ez megegyezik a mun­kaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legalacsonyabb ősz- szegével. — Miilyen föltételéi van­nak a segély 'kiutalásának? — -Mindenekelőtt az egész­ségi ál-lapót a döntő: aki magas -kora miatt már kép­telen munkát végezni, illet­ve olyan betegségben szen­ved, hogy számára rehabili­tációs munkahely sem jöhet számításba. Természetesen a rokkantság mértékét orvosi bizottság állapítja meg. Ha eléri a 67 százalékot, akkor már van esély a rendszeres segélyezésire, de .további szempontok is vannak. Vizs­gáljuk azt is, hogy a kérel­mezőn ék van-e -n-gó vagy ingatlan vagyona, végül utánajárunk, hogy a gyer­mekéi nem tudják-e segíte­ni. Ezután hozunk határoza­tot. Ha a föltételek egylke- má-si-fca nincs meg. például a -kérelmezőnek gyermekei vannak, áki'k teljes munká­id oben dolgoznák, felszólít­juk ókat, hogy közöljék, mennyi pénzzel tudják segí­teni szüleiket. Megérkezik a válasz, természetesen ez is hivatalos írat, tehát nem „bemondásra” megy a do­log; akkor a teljes segélyből levonjuk azt az összeget, amelyet a gyerekek adnák. Ilyen eset szerencsére, rit­kán adódik- Elvileg mód van arra is, hogy osztályunk pe­relje a kérelmező gyerme­kéit, ha netán nem hajlan­dóik szüleik támogatáséra. Ilyen perre azonban elvétve kerül sor. Tíz éve dolgozom ezen a területen, mindössze három ilyen, ügyem akadt. — Meglehetősen szigorúak a föltételek, mégis elképzel­hetőnek tartom, hogy akad­nak, akik jogtalanul kapnak segélyt. — Fogós kérdés ... A felté­telek megállapításánál n-incs pardon. Más ókoz banyodal- • m,at -.. íme, egy kérdés : miért válik valaki ötvemegy- néhány éves korára 67 szá­zalékos rokkanttá. Egyálta­lán : miféle életmód és sors jellemzi a kérelmezőit? Nos, igen gyakran egy felelőtlen, erejével, az étet adta lehe­tőségekkel .rosszul sáfárkodó személyiség képe bontakozik ki előttünk. A kérelmezők egy része a -rossz életvezetés (alkoholizmus!) miatt kerül olyan helyzetbe, hogy kény­telen- segélyért folyamodni. Az osztály nem ítélheti meg a kérelmező korábbi élet­módját, nem vonhatja fele­lősségre elrontott életéért. Csakis a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk. Ezek alapján vi­szont jogos a segély az ese­tek túlnyomó többségében A kérelmező Olyan helyzet­be jutótt, hogy nélkülünk képtelen volna az életre . . Ilyen értelemben tehát a segélyt csakis az arra érde­mesek kapják. — Milyen összegékről van szó? — Kaposváron jelenleg 170-en kapnák rendszeres havi segélyt. Tavaly is e körül mozgott a segélyezet­tek száma, akkor majdnem kát és fél millió forintot fizettünk ki számúkra. A segélyt megállapító határo­zattal egyidejűleg kézhez kapják a koz g y ógye Itatási igazolást is, ez lehetővé tc- sZi a gyógyszerek térítés­mentes kiváltását. Nem be- . szélltem még a többi for- máróL, a kiegészítő segélyek­ről, a katonai családi se­gélyről1. a rendkívüli szociá­lis segélyezés különféle mó­dozatairól... Nagy összege­ket fordítunk ezekre. S. G. Ribizlikombájn Megkezdődött a szüret a tolcsva-i Békeharcos Terme­lőszövetkezet most termőre fordult 22 hektáros fékete- ribizli ültetvényén. A gazda­ság a Debreceni Konzerv­gyár jelentős anyagi -támo­gatásával finn gyártmányú ribizli kombájnt vásárolt. A gép naponta 3—4 hek­tár termését szedi le, s így 100—150 ember munkáját helyettesíti. Az 1 kilométeres óránkénti sebességgel hala­dó kombájn úgy fogja be a termő bokrokat, -hogy a nö­vényben nem Okoz kárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom