Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

XL évfolyam, 170. szám Ára: 1,80 Ft 1984. július 21., szombat Közösen építők Marcaliban új pályaudvar­ról indulnak az autóbuszok. Megépítésének indokát évek óta nem kellett hangsúlyoz­ni sem a Városi tanácson, sem a {Volán vállalatnál. Pénz hiányában azonban mindig későbbre tolódott a beruházás megkezdése. Vé­gül is előkerül a beruházás­hoz szükséges pénz, mégpe­dig úgy, hogy a zsebébe nyúlt a tanács is, a közle­kedési vállalat is. A marcali eset ma már egyáltalán nem számit egye­dinek: mind általánosabbá válik, hogy több — a meg­valósulásban érdekelt — in­tézmény és vállalat közösen állja a költségeket. A megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén — ép­pen a somogyi közlekedés fejlődését értékelve — el­hangzott, hogy 24 helyen volna szükség összekötő utak építésére, ezzel tíz, húsz ki­lométeres kerülőket lehetne megszüntetni. Kinek az érde­ke, hogy megépüljön az út? A területen működő gaz­dálkodó szervezeteké éppen úgy, mint a lakosságé vagy a tanácsé. Nem közömbös, hogy a (két település között mekkora utat tesz meg a menetrend szerint közlekedő autóbusz, az sem, hogy mennyi benzint fogyaszt az autó, amíg egyik községből a másikba ér. Aligha lehet vitatni, hogy a jelenlegi energiaárak mellett milyen többletköltséget jelent a könyvelésben a kerülővel el­szállított áru a szövetkezet­ből vagy az ipari üzemből. A mostani árakat figye­lembe véve 700 millió fo­rintba kerülne ezeknek a 1 összekötő utaknak a megépí­tése. Felesleges hangsúlyoz­ni, hogy ennyi pénze senki­nek nincs ezekre a beruhá­zásokra. Azt azonban a be­kötő utak építésében érde­kelt minden gazdálkodó tud­ja, hogy a megoldás keresé­sében a tanácsokra számít­hat. A végrehajtó bizottság, amikor ezt a témát tárgyal­ta, hangsúlyozta, azt is, hogy a jogos igényeket ott lehet előbb kielégíteni, ahol részt vállalnak a beruházás költ­ségeiből az érdekeltek: tár­sadalmi munkát ajánlanak fel a lakók, gépet, pénzt ad­nak a gazdálkodó szerveze­tek. Barcson évek óta úgy épí­tenek utat is, járdát is, hogy a tanács — a költségvetési üzemen keresztül — az anya­got adja és a művezetésről gondoskodik. A kivitelezés már jaz ott élő emberek fel­adata. Amit egy utcában el lehet érni, az megvalósítha­tó egy telpülésen is. Sőt, ér­dekazonosság esetén két vagy több település — és az ott működő gazdálkodó szer­vezetek — összefogására is számítani lehet. A somogyi úthálózatról sokféle statisz­tika készült. A viszonyszá­mokból egyet külön is érde­mes kiemelni: a tanácsi bel­területi úthálózat kiépített­sége elérte a 45 százalékot, (Nyolc évvel ezelőtt csak 25 százalék volt.) A változás­ban alapvető szerepe van a jó szervezésnek, a lelemény­nek. Amit az utak építése kapcsán el lehetett érni, azt más beruházások esetében is joggal várhatjuk el. Ez lesz a biztosíték arra, hogy a nehezebb körülmények kö­zött is megvalósulnak azok a fejlesztések, amelyre szük­sége van a (kisebb, nagyobb közösségnek. Dr. Kercza Imre Kambodzsai párt­ós kormányküldöttség érkezik hazánkba A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke a közeli napokban párt- és kormány- küldöttség élén hivatalos baráti látogatásira hazánkba érke­zik. A magyar—kambodzsai kapcsolatokról ff i2. oldalon köz­lünk tudósítást. Amikor elmennek a kombájnok... Talajmunkák, másodvetések a kopár gabonatarlókon Néhány hetes késésben a szőlő fejlődése A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepére Párt- és kormány­küldöttség utazott Lengyelországba Sarlós Istvánnak, a Ma­gyar Szooiallista Munkáspárt Poil'iitülkaii Bizottsága tagjá­nak, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa el­nökhelyettesének vezetésével a (Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és kormá­nyának meghívására pénte­ken magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Var­sóba, a népi Lengyelország fennállásának 40. évforduló­jának ünnepségeire. A delegáció tagjai: Szabó József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Poli­tikai Főiskolájának rektora, Roska István küllügymlinisz- ter-halyettes és Garamvöl- gyi József hazánk varsói nagykövete, aki a lengyel fővárosiban csatlakozik a küldöttséghez. Elkészült a kis-balatöni új gát Befejeződtek a Balaton védelmét szolgáló kis-bala- toni védelmi rendszer első szakaszának nagy munkái: a gátépítések, valamint a Zala folyó töltésének maga­sítása és erősítése. Az első ütemben kiépített, tizennégy négyzetkilométer kiterjedé­sű tározó új gátjaibá, vala­mint a Zala töltésébe csak­nem egymillió köbméter földet dolgoztak be. össze­sen húsz kilométer hosszú­ságú töltést építettek. Az elárasztásra kerülő te­rületen Zalaszabar és Za- lavár között egy méterrel magasították az összekötő utat — amely így egy gát­koszorún vezet majd —, a Zala folyó fölé pedig kor­szerű vasbeton hidat építet­tek. Az út megemelése után megnyitották a folyó tölté­sét, s ezzel megkezdődött a kis-balatoni védőrendszer első szakaszának lassú el­árasztása. Máris többmillió köbméter víz van a tározó­ban. A Balaton vízutánpót­lásának felét szállító Zala- víz pihentetését szolgáló vé­dőrendszer építésének előké­születein is dolgoznak, ösz- szesen 75 négyzetkilométe­res óriás tározó alakul ki, amely több mint százmillió köbméter víz tárolására lesz alkalmas. A folyó a tározó­ban rakja le hordalékát, és így a káros anyagoktól mentes víz jut a Balaton­ba. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Borbándi János mlinisz- terélnölk-helyetites, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Kólái Géza, az MSZMP KB osztáilyvezető-íhelyettese. Ott volt Jerzy Zielinski, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. azóta kisebb újravetési igény jelentkezett, mint amennyit akkor nyomban sejteni lehetett. Az Állami Biztosító megyei igazgatósá­gának szakemberei a beje­lentések alapján azóta is végzik munkájukat az érin­tett területeken — a kár­becslők szombaton és vasár­nap is dolgoztak, illetve dol­goznak —, s várhatóan a jövő hét végére befejezik az tényleges károk fölmérését Somogybán. Három-négy hetes késés­ben van a szőlő fejlődése. A hűvös idő, majd a káni­kulai meleg hátráltatta a szemek fejlődését, amely­nek következtében borsó­szem helyett csupán bors- szemnyiek jelenleg a bo­gyók. A nagyüzemek és a kistermelők most mindenütt nagy erőkkel végzik az úgy­nevezett zöldmunkákat. Ezek lényege: a nap ener­giájának jó kihasználására eltávolítják a termést nem hozó hajtásokat. A támsze- rű ültetvényeken most fű­zik be a hajtásokat a huza­lok közé, hogy mind több fény érje a növényt. Ugyan­csak időszerű tennivalók közé tartozik a növényvé­delem is. Már a negyedik­ötödik permetezésnél tarta­nak az üzemek, főként a kártevő atkák visszaszorítá­sa okozott gondot. Általá­ban elegendő gép, vegyszer áll a gazdaságok rendelke­zésére. A gondos, körültekintő munka arra utal, hogy a néhány évvel ezelőtti meg­torpanás után ismét élénk a szőlőtermesztési kedv. Eh­hez hozzájárult, hogy a kor­szerű fajták, termesztési módok bevezetése nyomán 4-ről 6 tonnára nőtt a hek­táronkénti átlagtermés, s kifizetődőbbé vált az ága­zat. Sok helyen már megkez­dődtek a szüreti előkészüle­tek. Elkészítik a szedés! ter­vet, a szüretelő kombájno­kat, feldolgozógépeket és szállítóeszközöket. Ha az időjárás nem szól közbe, várhatóan augusztus köze­pén szedhetik le az első érett fürtöket. Záróközlemény a japán tárgyalásokról Faluvégi Lajosnak a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének, az Országos Terv­hivatal elnökének vezeté­sével július 16. és 21. kö­zött a japán kormány meg­hívására magyar kormány- küldöttség tartózkodott hi­vatalos látogatáson Japán­ban. A küldöttség tárgyalá­sokat folytatott Okonogi Hikoszaburo külkereskedel­mi és ipari miniszterrel és Komoto Tosio államminisz­terrel, a gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatójával időszerű világgazdasági kér­désekről, és a magyar—ja­pán kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségei­ről. Ennek keretében körvo­nalaztak néhány, a két or­szágot érintő konkrét gaz­dasági együttműködési kér­dést a gyógyszeripar, a vegyipar, a vas- és színes­fémkohászat, a járműipar és a könnyűelektronikai ipar területén, továbbá megvizsgálták a Japánba irányuló magyar élelmiszer- export fokozásának lehető­ségeit. Faluvégi Lajos és az ál­tala vezetett küldöttség ta­lálkozott a japán üzleti élet vezető képviselőivel, többek között a japán gazdasági szervezetek szövetsége, a Keidanren és a Japán Ke­reskedelmi és Iparkamara, valamint a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnökeivel, továbbá néhány jelentős ke­reskedőhöz vezetőjével. A kormányközi, valamint a vállalati találkozók egy­behangzóan alátámasztot­ták a magyar—japán gaz­dasági kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségét a gazdasági együttműködés magasabb formáinak létre­hozása mellett. Faluvégi Lajost fogadta Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök. A küldöttség ezenkívül tárgyalásokat folytatott Abe Sintaro kül­ügyminiszterrel is. A talál­kozókon egyetértettek a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében gazdasági, kulturális és egyéb területe­ken. A küldöttség látogatást tett a parlamentben is, ahol találkozott a felsőházi Japán—Magyar Baráti Cso­port elnökével. Faluvégi Lajos és az álta­la vezetett magyar kor­mányküldöttség szombaton Japánból Szingapúrba uta­zik. mogyban, a másod- és tar­lóvetésekre vonatkozó fel­adat pedig meghaladja a 21 700 hektárt. Másod- és tarlóvetés ed­dig mintegy 7600 hektáron történt, vagyis a feladatnak alig több, mint egyharma- dát oldották meg a terme­lőszövetkezetek és állami gazdaságok. Ebből követke­zik, hogy az aratásra alkal­matlan, esőktől „tarkított” időszakban ezzel a tenniva­lóval ajánlatos előbbre lép­ni ott, ahonnan levonultak' a kombájnok, és a szalmá­tól is letakarították a terü­letet. A másod- és tarlóvetések­hez a vetőmagellátás nem okoz gondot, ilyen értelmű panasz egyetlen somogyi nagyüzemből sem érkezett a megyei tanács illetékes osz­tályára. Például a szuper­korai fajta kukorica magjá­ból is elegendő áll rendel­kezésre, s itt elsőbbséget él­veznek az igénykielégítés­ben azok az üzemek, melye­ket a megye északnyugati részén július 2-án jég- és Viharkár sújtott. Az elemi csapás nyomán egyébként A delegációt a varsói re­pülőtéren Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a kb titkára, vall-amint Stefan Ol- szowsiki, a pb tagja, külügy­miniszter fogadta. Ugyan­csak Varsóba érkezett az ünnepségeikre a Szovjetunió küldöttsége, amelyet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a szovjet kormány elnöke ve­zet. A többi .testvéri szocialista ország is magas szintű dele­gációval képviselteti (magát a megemlékezéseken. Lengyelországban pénte­ken már országszerte foly­taik a július 22-vél kapcsola­tos megemlékezések. Négy évtizeddel ezelőtt ezen a na­pon adta ki a fölszabadított Lubliin városában az ideig­lenes kormány híres júliusi kiáltványát, amely a demok­ratikus átalakulás elveit rögzítve az ország társadal­mi rendszerének megváltoz­tatását fogalmazta meg programiként. Július 22 ezért úgy vonult be az ország történelmébe, mlint a lengyel újjászületés napja. A megye termelőszövet­kezeteinek földjein jelentős erőfeszítések történtek azért, hogy a csaknem 90 600 hek­tárról biztonságba kerüljön a kalászosok termése. Ha­sonló munkának lehetünk tanúi az állami gazdaságok­ban is: itt az aratandó te­rület megközelíti a 12 ezer hektárt. A munkákkal tavaly ilyenkor jóval előbbre tar­tottunk — nem is egy gaz­daság már túljutott á kalá­szosok betakarításán —, az idén azonban az »ismert ter­mészeti körülmények fékez­ték, s fékezik ma is az üte­met. Elég, ha csak ennek a hétnek az időjárására tekin­tünk vissza: az éppen mun­kába lendülő kombájnokat szinte naponta esők paran­csolták le az árpa- és búza­táblákról ... Az idő viszont alkalmas arra, hogy a megüresedett gabonaföideken szaporáb­ban haladjanak a nyári ta­lajmunkák, a másod- és tarlóvetések. Nyári talaj­munkában a nagyüzemek­ben több mint 111 ezer hek­tárt kell részesíteni So-

Next

/
Oldalképek
Tartalom