Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Akik nevében e pár sor íródott, többnyire a Béke-Fü­redi lakótelep lakói, iáként fiatal házasok. Közös örömünkre idén lakótelepünkön sorban nyitottak ki a kiskereskedők üzletei. A lakók amíg gyerekük fagyi­zott, játszott, beülhettek a mellette levő Béke presszó kerthelyiségébe, s szemmel tarthatták csemetéjüket. A 30 fokos melegben jobban esett a tiszta levegőn, mint n fül­ledt helyiségben elfogyasztott üdítő. A tulajdonos sok pénzt és munkát fektetett be a kerthelyiség — s az ezzel járó járda, parkosítás — létrehozásába. Mégis sok lakó durva kijelentéseket telt, ha csemetéjére rászóltak, hogy ne tapossa le a frissen vetett füvet. örülünk, ha egy kis zöldet gátunk a betontömbben, s szomorú a rosszindulat tapasztalása. Ügy érezzük, köszö­nettel tartozunk a tulajdonosnak az udvarias, előzékeny és esztétikus, de ugyanakkor olcsó szolgáltatásaiért. A mel­lékelt papíron csak néhány {név és cím szerepel, akik egyetértenek véleményemmel, de ha szükséges lenne, több százan csatlakoznának hozzá. Sajnos, egy lakó jónéhány lakást végigkopogtatott és a lakók támogatását kérte a kerthelyiség megszüntetéséhez. Néhányon hajlottak rá, de később többen visszavonták támogatásukat. A lakótelepiek igénylik a kerthelyiséget. Reméljük, hogy az illetékesek megnézik a Béke presszó esztétikus környe­zetét, s méltányolják a tulajdonos fáradozását, melyet azért tett, hogy kulturált körülmények között fogadhassa vendégeit. Megjegyezzük, hogy a városban három helyen üzemel tízemeletes épület alatt kerthelyiséggel presszó (a Bárka, a Rió és a Cyti) — nyugodt körülmények között; Kérjük támogatásukat, hogy újra legyen kerthelyisé­günk. Tisztelettel: Márton János Kaposvár, Béke u. 53. IX/4. és 91 aláírás Nyitány Szegeden Somogyi Néplap XL évfolyam, 169. szám _________________1984. július 20., péntek M EZŐ­GAZDASÁGI TÁJ­MÚZEUM A Fejér megyei Dég köz­ségben a Bozót patak völgyét természetvédelmi területté nyilvánították. A patak egy helyen tóvá szélesedik és an­nak közepén egy kis szigeten — a Festetich kastélyhoz tar­tozó épületben — mezőgaz­dasági tájmúzeumot létesítet­tek. A nyári idényben a mun­kaszüneti napokon látogatha­tó. HONISMERETI HÍRADÓ Mi volt a „szólítás” ? Megjelent a Somogyi hon­ismereti híradó idei első száma. A fontos megyei ki­advány ezúttal is figyelem­reméltó publikációkat tar­talmaz. Dr. Andrássy Antal például Negyven éve tör­tént címmel dokumentu­mok, visszaemlékezések alapján a német megszál­lástól a zsidó lakosság el­hurcolásáig terjedő idősza­kot vizsgálja dolgozatában. Rosta Andor és dr. Rosta István a helytörténet szol­gálatában azt teszi mérleg­re,, milyen következményei voltak az 1384-es ipartör­vénynek a somogyi iparok­tatásban. zat szerzője Matyikó József Sebestyén Siófokról. A nép­rajzi dolgozatok sorát ez­úttal ár. Koltay Péter sző- iősgyöröki helyszínű — sző­lőművelési, szüreti szokáso­kat felsorakoztató — írása gazdagítja. Az olvasó olyan fogalmak jelentésének bir­tokába juthat, mint a töti- ke, az egyfülű káforka, a fertálysajtár, vagy a csán- térfák. Érdeklődésre méltán számot tartó része a dolgo­zatnak az is, melyben a ÚJ TÉVÉFILMEK hegytörvényeket ismerteti a szerző. Szigetvári György a műemlékeink és műemlé­ki jellegű létesítményeink megóvásának, helyreállítá­sának helyzetéről ad ké­pet az új számban, míg Hunyadi László „Berzence községnév történeti etimo­lógiájához” címmel közöl érdekes tanulmányt. Dank- házi Sándor tudósít a föld- rajzinév-tár szerkesztési kí­sérlet kőröshegyi tapaszta­latairól. A Petőfi brigád A Szegedi Szabadtéri Játé­kok — az ünnepi hetek leg­rangosabb művészeti ese­ménye — az idén 26. évad­jába lép, s ha ideszámítjuk a két háború közötti nya­rak előadásait, akkor már túllépett a fél évszázad mezsgyéjén. Az ez évi nyi­tóelőadás ma este lesz: Er­kel Ferenc Hunyadi László­jának dallamai töltik majd be Szeged csillagos színhá­zát. Az opera lesz műsoron 22-én, vasárnap is. A ta­valyról átmentett produk­ció Varga Mátyás látványos díszleteiben, Mikó András rendezői instrukcióival, Ke­len Péter, Kalmár Magda, Misura Zsuzsa főszereplésé­vel és Pál Tamás vezénylé­sével kerül a Dóm téri desz­kákra. Szombaton a rendkívüli érdeklődésre számot tartó rockopera, az István, a ki­rály kerül a dóm elé. A ta­valyi budapesti királydombi előadás, a lemez megjelené­se és a filmbemutató után most új közegben, de jó­részt azonos szereplőgárdá­val kerül színre a mű. Szö­rényi és Bródy Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készítette el e nálunk még újdonság­számba menő műfajú mű­vet, melyet csakúgy, mint a filmet és a budapesti elő­adást Koltay Gábor rendez. Segítőtársai a díszlettervező Banovich Tamás, a látvány- tervező Andor Tamás, a koreográfus Novák Ferenc, a jelmeztervező Csengery Emőke, s a szereplők: Pel- sőczy László, Berek Katalin, Sára Bernadett Victor Má­té, Körtvélyessy Zsolt, Hal- mágyi Sándor, Vikidál Gyu­la, Deák „Bili” Gyula, Nagy „Feró”, Pap Vera, Hűvös­völgyi Ildikó, Tóth Enikő. Nyertes Zsuzsa, Szakácsi Sándor, Balázs Péter és ter­mészetesen Illés Lajos, Szö­rényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs. Hogy mit várnak a bemu­tatótól? Boldizsár Miklós: „Tudjuk, hogy hónapokkal előbb elkeltek a jegyek, so­kat várnak tőlünk, s mi szeretnénk megfelelni en­nek a fölifokozott várako­zásnak.” Bródy János: „Bí­zunk abban, hogy Szegeden már higgadtabban és körül­tekintőbben értékelik a mű­vet, talán kiderül, valójá­ban mit is alkottunk.” Kol­tay Gábor: „A bizalom nem­csak bátorítást ad mindany- nyiunknak, hanem maximá­lis erőkifejtésre is kötelez. Nagyon óhajtjuk a sikert, nagyon szeretnénk bizonyí­tani.” Mi volt a „szólítás” a so­mogyi cselédség életében? — erre válaszol dr. Marek János. Azt a lélekszoronga­tó napot idézi fel, amikor a cselédnek meg kellett je­lennie az uradalom vezetői előtt, s kérdés volt, hogy meghosszabbítják-e a szer­ződését még egy évvel, vagy felmondanak neki, kezébe nyomva a bérlevelet. A szerző több helyszínt is le­ír, mi volt a formája ennek a cselédéletben olyan ke­gyetlenül kiszolgáltatottá tévő eseménynek. Könyvtártörténeti dolgo­Vándortábor a (Tudósítónktól.) Felső tagozatos debrece- ni diákok kapaszkodtak fel­felé a Zselicségben, a bá­Több érdeklődésre méltán számot tartó tévés produk­ció forgatását kezdték meg a napokban. Szűcs László például a jugoszláviai nép­felszabad i tó hadsereg Pető­fi dandárjáról készít doku­mentumfilmet. Mint isme­retes, Kiss Ferenc parancs­nok vezetésével Bácskában többségükben magyarokból alakult meg az az egység, amely a magyarországi fel­Zselicségben nyai dombokon Kadarkút felé. Ugyanezt az utat meg­tette már több általános is­kolás csoport Budapestről, Miskolcról, Pusztaszabolcs- ról, Hódmezővásárhelyről és a megyeiek közül is ott meneteltek a balatonmáriaí- ak. Kaposvárról indultak, az útvonal Töröcske, Szen­na, Bánya, Kadarkút. On­nan busszal tovább Szulok- ra, majd Barcsra. Bányán a csoportok egy napig tartózkodnak. Az áfész itteni boltvezetője, Czanka Sándorné egyben a vándortábor vezetője is. A tábor hangulatos, jól felsze­relt, konyha, két .Taépület öt négyágyas sátor betonala­pon, villany, rádió, televí­zió, magnó, megfelelő bú­torzat fogadja a diákokat. szabadító hadműveletek­ben is részt vett, főként a határ környékén. A film tiszteket, harcosokat szólal­tat meg, a harcok színhe­lyeit is bemutatva. Két portréfilm is készül júliusban. Bertha Bulcsút Babiczky László rendező az írásai segítségével is jel­lemzi majd. Megszólalnak a filmben a pályatársak is. Ugyancsak Babiczky a ren­dezője a Gáti Józsefről for­gatandó portrénak: a neves színész, versmondó, pedagó­gus vall életéről, s közben egy-egy verset is elmond. Klasszikus népmesék elemeiből szőtte Babits Mi­hály a Barackvirág című lírai történetét, melyet Vadkerti Tibor rendez kép­ernyőre. A mese hősei: Ba­rackvirág, a gyönyörű ki­rálylány, a gonoszlelkű tündér, a bizonytalankodó királyfi és szerelmét a csú­nyaság álarca alatt is fel­ismerő herceg. Gyémántpiramis címmel tudományos-fantasztikus filmet forgat Rajnai András magyar—kanadai kopro­dukcióban a Televíziónak. Alexander Berta története távoli bolygón játszódik, ahol az űrhajót ismeretlen támadók várják... Trokán Péter, Balogh Erika, Tordai Teri, Szoboszlai Sándor is ott lesz a szereplői között. Tájkép csata után Betongödrök, azbesztcementcső-darabok és szemét min­denütt. A zöld pázsit 'kiégett, a homokozó betonülőkéi szanaszét hevernek, a hinták rozsdásan nyikorognak. Tájkép „csata” után. A Kinizsi laktótelepen még az ősz­szel csöveket fektetett le ’az IKV, emiatt föl kellett bon­tania a játszóteret is. Mostohán, magárahagyottan ma­radt az 1—3. számú házak előtti terület. A hó jótékony takarója már a múlté. Pedig lenne mit takargatni most is. A vakációzó gyerekek néha ott botladoznak a vala­mikori játszótéren, míg a szülők a balesetveszély miatt föl nem rendelik őket a lakásokba ... K. L. Tarka sorok Élethű Legújabb filmjének bemutatása után a pro­ducer gratulál a rendező­nek: — Bravó! Azok a je­lenetek, ahol a parasz­tok fellázadnak uruk el­ten, kitűnően sikerültek, hogyan - tudta elemi, hogy a játék ennyire élethű legyen? — öné az érdem. Ezt a jelenetet azon a na­pon forgattam, amikor ön felére csökkentette a statiszták fizetését! Nyakkendő A kirabolt lakásba ki­hívott rendőr csodálkoz­va jegyzi meg az asz- szonynalk: — Nem értem, asszo­nyom —minden a földön hevert, a fiókok kihúzva, a szekrényék tárva-nyliit- wa, és ön mégis csak hat órával azután fordult a rendőrséghez, hogy mindezt felfedezte! — Eleinte azt gondol­tam, hogy csak a fér­jem kereste a nyak­kendőjét! — feleti az 'asszony. Furcsaságok iAjz asszonyok furcsa­ságairól esik szó. Egy híres nőlismerős meg­jegyzi: — Ha egy férj azt mondja, az országúton egy cethaLlal találkozott,, némi kétkedés után elhi­szi. De sohasem sikerűi a férjnek megmagyaráz­ni, hogy honnan került a ruhájára egy női hajszál. Tüske Az embernek öt érzék­szerve van időnként mégis érzéketlen. * * * A házasság két ideg- rendszer hol békés, hol foékétlen egymás mellett élése. ♦ * * A szónokot munkabal­eset érte — el harapta a nyelvét. * * * Amelyik kutya harap, képtelen ugyanakkor ugatni is. * * * A f őnöknek akkor is igaza van, ha téved. * * * Szerelmes férfi virá­got, a férj zöldséget visz a szíve választottjának. * » * Ha valakit címeres ökörnek neveznek, az rendszerint nem kitünte­tés. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János* Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hiriapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft, egy évre 408 FI Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvót, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom