Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Somogyi Néplap 1984. június 1., péntek A fogyasztói érdekvédelemről Etika a kereskedelemben Népszerű és rendkívül közérdekű témákat tárgyalt á megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az idén vala­mennyi ülésén. Valószínű, hogy nem a véletlen műve ez, hanem igyekeznek olyan jelenségeket feltárni, me­lyekre érzékenyen figyel a lakosság is. A tegnapi ülé­sen a fogyasztói érdekvéde­lem helyzetéről volt szó, s ez ugyancsak izgalmasnak ígérkezett. A tájékoztató — melyet Dóri János, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályvezetője terjesztett elő — önkritikus hangvéte­lével is kérdésekre, vitára sarkallt. A NEB négy évvel ezelőtt már megvitatta ezt a témát, s akkor több javas­latot tett. A mostani tájé­koztató ezek sorsáról szá­molt be. A megye kereskedelmi há lózata az elmúlt években je­lentősen bővült, ha ellátott­ság szerint rangsorolnánk a megyéket, akkor Somogy or­szágos első a vendéglátás­ban és harmadik a bolti kiskereskedelemben. Ter­mészetesen itt nagy szerepet játszik a Balaton-part. össz- szesen 560—600 millió forint értéket tesznek ki a fejlesz­tések, olyan új létesítmé­nyekkel gazdagodtunk mint a Domus áruház, a barcsi, siófoki, nagyatádi tüzép- telep, a Ménes Csárda és a kadarkúti vendéglő. Minőségi és szervezeti változást is hozott az új mű­ködési formák bevezetése, hisz az üzletek közül 3—400 lett szerződéses, 300 költség- átalányos, 40—60 pedig jö­vedelemérdekeltségű. Vajon milyenek a személyi felté­telek? A kereskedelmi dol­gozók 86,1 százaléka szak­képzett, e jó arány azonban nem tudja feledtetni, hogy nagy a pályaelhagyás. Nem csak mi, vásárlók, hanem a szakma irányítói is tudják jól, hogy sok a pa­nasz a kereskedelemre és a vendéglátásra. Naponta ta­pasztalatunk rossz számo­lást, mérést, láthatunk gyen - ge minőségű árut. A vásár­lók megkárosítását akarják feltárni, s ha lehet, meg­előzni a rendszeres vizsgá­latokkal. A javulás azon­ban lassú, s gondot jelent, hogy a szerződéses vendég­látó üzletek nagyobb arány­ban követnek el szabály- sértést, mint általában a többi. Hát igen, a kereske­delmi etika sok, kívánniva­lót hagy maga után, de vár­ható-e nagyobb változás. amíg olyan sok a hiány­cikk, amíg szerepet játszhat a vásárlásnál a csúszópénz? Még akkor sem, ha oly rendszeres az ellenőrzés — a vállalatoknál mintegy 400 belső ellenőr dolgozik —, s ha ott is függ mindenütt a vásárlók- könyve. Ez utóbbi egyébként, sajnos — mint a NEB ülés résztvevői is han­goztatták — elvesztette va­lódi jelentőségét. A felvetett gondok meg­oldásán is törik a fejüket az illetékesek. Fontosnak tart­ják az árualap bővítését, a hiánycikkek számának visz- szaszorílását, s új gazdasá­gi, szervezési módszerek be­vezetését. Reméljük, az eredményt mi, vásárlók ta­pasztalhatjuk. A Csepel Autógyár a tavaszi BNV-n tizennégy termékével vesz részt. Négy különböző rendeltetésű teherautót, két kooperációban készülő autóbusz alvázát, tengelykapcsolókat, sebességváltókat, szervó kormányokat stb. mutatnak be. Most először állítják ki a hidraulikus daruval szerelt önra­kodó erdészeti teherautót a Bendiberica licenc alapján gyártott szervó kormányt, valamint a hat fokozatú ZF se­bességváltót. Képünkön: Munkában a gyár új terméke, az erdészeti teherautó. Lörincz L. László Jég hátán JOG! SZAKÉRTŐNK ÍRJA A mezőőri tevékenység Az őrszolgálatról 1980-ban és 1982-ben jelent meg jogi szabályozás. Az őrszolgálatot ellátó személyeket az őrzési feladatoktól függően mező­őrnek, halőrnek és erdőőr­nek nevezik. Célja, hogy biztosítsa a társadalmi tulajdon védel­mét és a személyi tulajdon biztonságát. Feladata a me­ző- és erdőgazdasági kultú­rák, termények, termékek, gépek, felszerelések, eszkö­zök, létesítmények, az erdők, a fásítások, a háziállat, a vad- és halállomány őrzése, védelme. Az őrzés kiterjed az államhatár és néhány ki­emelt terület kivételével az ország egész területére. A védett érték rendkívül nagy. Az őri tevékenység jelentő­sége a társadalom tagjainak nevelésében és a megelőző, visszatartó hatásban van. Az őrök jelentős segítsé- területek és értékek védést­get nyújtanak az üzemek nek, tanácsoknak növény- védelmi megfigyelésben, tűzvédelemben, utak, árkok állapotának jelzésében stb. A mezőgazdasági üzemek vezetőire van bízva, hogy milyen nagyságú földterüle­ten kell legalább egy me­zőőrt foglalkoztatni. E ren­delkezésnek hatásaként 1980- tól 1983-ig az üzemi mező­őrök száma 321-ről 273-ra csökkent. Az egy főre jutó terület 1326 ha. Ez — me­gyénk földrajzi viszonyait, az intenzív kultúrákat fi - gyelembe véve — sok. Külö­nösen sok, ha az őrállomány kor- és egészségi állapot szerinti összetételére gondo­lunk. Örvendetes viszont, hogy egyre több helyi ta nács foglalkoztat mezőőrt a személyi tulajdonban lévő Vasárnap lép életbe Üj menetrend szerint közlekednek a buszok Változások a kaposvári pályaudvaron Június 3-án lép életbe és 1985. június 1-ig érvényes a Volán autóbuszjárataira vo­natkozó új menetrend. Ami a helyközi forgalom jelen­tősebb változásait illeti, el­ső helyen kell említeni, hogy vasárnaptól a távol­sági járatok kaposvári pá­lyaudvarán nem a régi he­lyéről indul a buszok zöme! A Kaposvár—Szigetvár között közlekedő járat ez­után Simonfán át közleke­dik, s ezzel mintegy 40 perc­cel csökken a menetidő. A rövidebb útra nyilván ke­vesebb menetdíjat is kell fizetni. A kaposváriakat érinti: a Budapestre tartó buszok a 67-es és a 61-es útvonalon, a belvárosban közlekednek, s új megálló helyet kaptak a Füredi úti csomópontnál és a Köjálnál. A járatfejlesztést példáz­za, hogy Ádándon a tömeg- közlekedésbe eddig be nem kapcsolt községrész vasár­naptól tíz járatot kap, s új buszjárat indul Csökölyből Jákó-Nagybajom vasútállo­másra a reggeli személyvo­nathoz. Ugyancsak új járat közlekedik munkaszüneti napokon Barcsról Szentbor- básra s onnan vissza. Az utaslétszám mérséklő­dése miatt szombaton és vasárnap kettővel csökken a Kaposvár—Barcs, illetve Nagyatád—Barcs között köz­lekedő járatok száma. Mun­kaszüneti napokon közvet­len járatot indítanak Ka­posvárról 7.30-kor Nagy­atádon át Barcsra, a csoko- nyavisontai fürdő érintésé­vel. Két éve közlekedteti a Volán a zalakarosi fürdő­járatot. s most — érdekte­lenség miatt — megszünte­ti. Ugyanakkor munkaszü­neti napokon új járatpárt indítanak Kaposvár és Sió­fok között. Bővült a megyé­ben a vasúti autóbusz-csat­lakozás. Kaposvár kivételével meg­változik a helyi járatú bu­szok menetrendje. Jelentős eltérés lesz például a Nagy­bajom és Jákó közötti diák­járatnál, valamint Fonyó­don. A balatoni idényre vonat­kozik: már június 3-tól élei­be lép az előszezoni menet­rend. Ez június 24-ig lesz érvényben, azt követően a tavalyinál 9 nappal tovább tart a főszezoni, s szeptem­ber 9-ig az utószezoni me­netrend. Lényeges változás, hogy Siófoktól Fonyódig közlekednek az összekötő járatok június 25. és augusz­tus 26. között. Újdonság a Sopron és Fonyód között közlekedő buszjárat, melyet most vasárnaptól szeptem­ber 2-ig naponta igényb» vehetnek az utasok. Június 9-én nyitják meg Marcali­ban az új buszpályaucJvart, de a járatok már vasárnap­tól az új menet szerint köz­lekednek. Az új menetrendeket már egy hete árusítják a megyé­ben, s hamarosan megjele­nik a somogyi MÁV— MAHART—Volán menet­rend is. IOO. — Köszönöm, eb­ből elegem vám. _______Csodálkozva emel­te rám a szemét. — Miiit beszél ? Maga nem érti ezit az egészet. Tegyük fél, hogy elbukik odaát a forradalom. Mit gondol, ugyanott folytató­dik minden, ahol október előitt abbamaradt? Egy fészkes fenét! Megmarad a struktúra, de a szemé­lyekben és a gyakorlati munkáiban alapvető válto­zások lesznek. A hatalom gyakorlásában főleg. Na­gyítóval fogják keresni az olyanoikait, mint maigla. Akik nem kompromittálták ma­gukat, és akiknek őszinte, tiszta elveik vannak. — Ejnye — mondtam, és éreztem, hogy elakad a lé­legzetem. — És éppen ma­ga mondja ezt nékem? — Miiért ne? — mosoly­gott rám. — Amiért a má­sik oldalon állok, még vi­lágosan láthatom a prob­lémákat ... Nem tudom miért, de egyszerre csak kényszert éreztem, hogy újabb kér­déseket tegyek fel néki, pe­dig tudtam, hogy nem len­ne szabad. — Idefigyeljen... Mit gondol, akik eddig a hú­sos fazék körül' ültek, oda fognak engedni másokat? Egyik napról a másikra ru­hát és elveket váltanak majd? Éppen ők fogják majd leghangosabban szidni Rákosit és az ávó- sokat, éppen ők, akik ed­dig mindent megtettek, hogy a felszín felett tart­sák őkét? — Hát persze — bólin­tott —, ez mindig és min­denütt így is van. A bu­kott rezsim kiszolgálói megpróbálják átmenteni magúikat. Így van ez a nagy európai forradalmak óta, vagy már sókkal ko­rábban is így volt. De ma­gának, ha komolyan érdek­li. mindaz, ami odaát tör­ténik, éppen ezt kell meg­akadályoznia. A magafaj­tákkal együtt. Én legalább­is ezt tenném a maga he­lyében. — És a saját helyében mit tesz? — Miit tennék? Várok. Ezért fizetnek. Aztán ha ■kiderül, hogy mi van oda­át, újabb feladatokat ka­pók. Remélem, hogy ked­vemre valót. De ... vissza­térve a maga ügyére. A maga felesége nem olyan szívós, mint maga ... Ugye, érti, mire gondolok? Nem hiszem, hogy kibírna még egy olyan, esetleg évekig tartó hercehurcát, mint amilyenben az utolsó évti­zedben része volt. Talán még kárt is tenne magá­ban. Nézzen csak rá. * * * November ötödikén haj­nalban zörgettek az ajtó­mon. Álmosan támolyog­tam az ágyak között, és Klára is éppen, hogy csak magára tudott kapni vala­mit. Az ajtó előtt Simá­nyi állt. .Belépett, lecsüccsent egy székre, és zöld hátizsákját lecsúsztatta a szék mellé a földre. Aztán ránk emelte a szemeit, amelyek, ha le­het, még véresebbek vol­tak, mint egyébként. — Búcsúzni jöttem — mondta, és keserűen elmo­solyodott. — Emlékszik még, miiről beszélgettünk ott a tetőn? Szótlanul bólintottam. — Hát» a második lehe­tőség jött be. Az oroszok bevonultak Pestre. Űj kor­mány alakult, új emberek­kel. Itt nekem már nincs semmi dolgom. Gondol­tam, elköszönök, ha már ilyen szépen összeismar- kedtünk. — És ... hová megy? — kérdezte Klára szinte ré­mülten. — Vissza, Amerikába. S várom az alkalmat, hogy újra itt lehessek. Most az egyszer nem sikerült. Ta­lán majd legközelebb. Ha véletlenül Amerikába jön­nének, keressenek fel. . Esetleg tudok tenni magu­kért valamiut. 'Névjegyet nyomott Klára kezébe, kezet fogott mind­kettőnikkel, és eltűnt. * * * Két napig bírtam még anélkül, hogy bármit is szóltam volna Klárának. A második nap estéjén azon­ban úgy éreztem, megőrü­lök, ha nem beszélhetek. Éppen szerény vacsorán­kat fogyasztottuk, amikor kirobbant belőlem a szó. Félre toltam a tányéromat, és szinte éreztem a szó- gombócokat, amint féltüle­kednék a torkomon. — Klára ... Beszélnünk kell. Meg kell beszélnünk, hogyan legyen tovább! (Folytatjuk) re. Számuk jelenleg 15 fő. A mezőőrök feladatuk el* látásához széles körű jogo­sítványokkal vannak felru­házva. Így — az őr a területet vésze- lyeztető vagy károsító sze­mélyt igazoltathat, a terü­letről eltávolíthatja; — azi a járművet, amely­ről feltételezhető, hogy jog­ellenesen szerzett szállít­mány van rajta, feltartóz­tathatja, vezetőjét igazol­tathatja; — aki személyazonosságát vagy a járművén lévő szál­lítmány megszerzésének jo­gosságát nem igazolja, azt a legközelebbi rendőri szerv­hez vagy helyi tanácshoz bekísérheti; — tettenérés esetén a jog­ellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, valamint az elkövetési esz­közöket jogosult elvenni, és a helyi szakigazgatási vagy rendőri szervnek átadni. Megyénkben nemcsak a mezőőrök száma, hanem, sajnos, intézkedéseik száma is csökkent az 1981. évi 770- ről a múlt évben 550-re. A mezőőrök felszereltsége sok helyen gyönge, elsősor­ban közlekedési lehetőse­geik rosszak, míg az elkö - vetők felszereltsége javult — a cselekményeket általá­ban gépjárművekkel köve­tik el. A mezőgazdasági őri szer­vezet hatékonyságát fokozni kell, mivel az őrzendő te­rületeken található társa­dalmi és személyi tulajdonú érték évről évre növekszik. Indokolt tehát: — az üzemi mezőőri kör­zetek számát növelni; — új tanácsi mezőőri kör­zeteket kialakítani; — a mezőőri feladatokkal arra alkalmas személyeket megbízni; — felszereltségüket, külö­nösen közlekedési lehetősé­güket javítani. Mindezen feltételek meg­valósulása után megyénk mezőőri hálózata alkalmas lesz a jogszabályban meg­fogalmazott feladatok jobb és hatékonyabb ellátására. A mezőőri . szervezetre jó hatású, hogy a lakosság bí­zik az őrökben és segíti munkájukat. Dr. Czifra Árpád Megjelentek az atka kártevők A meleg, csapadékszegény április végi, május eleji idő­járás rendkívül kedvezett az atkalkárttevőknek. Fejlődé­sük szokatlanul gyors, zavar­talan. A szőlőlevélatka első generációjának túlnyomó többsége rövid idő alatt ki­fejlődött, és május közepé­től elkezdték tojásrakásukat. A Balaton térségében már május 21-tói megfigyeltük az új nemzedék lárváinak kelését is. A rendelkezésre álló atka­ölőszerek elsősorban a fiatal egyedek ellen hatásosak, ezért a szőlőmolyok elleni védekezés során feltétlenül hozzá kell adni a permetlé- kombiinációhoz a speciális aitkaörőszert is. Nagyon gyorsan kifejlőd­tek a gyümolcsfa-takácsat- kák is. Május 16—18-tól már megyénk minden körzetében megfigyeltük az első gene­ráció kifejlett lárváinak nyugalmi stádiumát, és május 21—22-én a kifejlett alakok is megjelentek. A május kö1 zepétől kezdett védekezés nem volt hatásos. Ezért ja­vasoljuk, hogy a védekezést gyümölcsfák és gyümölcs­bokrok esetében az új lár­vák tömeges megjelenésének időszakában, várhatóan jú­nius 8—12. köze' ' ismételjék meg. Különösen ,‘ontos ez, mert a jelenlegi időjárás rendkívül kedvező a kárte­vőknek, szaporodásuk, fejlő­désük szokatlanul intenzív, és az elmúlt éveknél koráb­ban, már június hónapban súlyosak lehetnék a lomb­károk. A védekezésre házi- kertekben felhasználható a Pol-Aikaritox 0,1—0,15, vagy a Mitac 20 almásokban, szil­vásokban 0,32—0,6, szőlőben 0,2—0,36 százalékos tömény­ségben. A szőlőültetvények vesze­delmes betegsége — a szőlő- peronoszpóra — számára az ■időjárási viszonyok május 23—24-től váltak kedvezővé, ezért szőlőültetvényekben a peronoszpóra elleni védeke­zést haladéktalanul szüksé­ges megkezdeni. A gyakori csapadék, a párás meleg miatt most elsősorban a nagy hatású, felszívódó tu­lajdonságú Ridomil Combi, Cursate Z, Cursate Super CZ valamelyikének haszná­latát javasoljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom