Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. június 1., péntek Somogyi Néplap 5 Ütibeszámoló Koreából Csollima földjén Mjohjanszan — országjárások Ikarusszal A Kétórás Budapest— Moszkva repülőút mintegy bemelegítésnek tűnhet a Távol-Keletre induló utas­nak, Moszkvából ugyanis az IL—62-esek leszállás nélkül további bő tíz óra alatt ériik él a Koreai Népi De- mokratiilkus Köztársaság fő­városát, Pihenrjanít. A magyar vendéget mind­járt a leszállás után kelle­mes meglepetés éri: panorá­maablakos Ikarusz visz a belvárosba. A távoli ország különleges 'látványban része­síti az Európáiból érkező utast: az autóút mentén szinte rőtvörös a föld, ame­lyen ilyenkor lila azáleabok- röík pompáznak. Az úttól tá­volabb a Phenjant ellátó nagy állami gazdaság tízezer hektáros gyümölcsöskertje, amelynek — mint később megtudtuk — magyar kap­csolatai is vannak: Szabolcs- Szaitmánból vásároltak több­ezer alimacsemetét néhány éve, s ezek már teremnek. Nézelődésre nem sok idő marad. Húsz perc múlva már a főváros belső kerüle­téiben haladunk, négy- és tízemeletes házak között, vi­rágokkal szegélyezett széles főutakon. A széles CsoiUiima sugárútra érve — ahol most is építkeznek — feltárult előttünk a mai modern Phenjan: szép, keleti stílusú középületeivel, színes, válto­zatos, tíz-bizenötemeletes la­kóépületeivel, hatalmas te­reivel és szökőkútjaival, so.c szobordíszével. ’ A Phanjanból jövő hírek viszonylag ritkák az újsá­gokban, pedig ez a hazánk­nál ©gy,harmadnyival na­gyobb, húszmillió lakosú or­szág — sajátos körülményei, a se nem béke, se nem há­ború állapotában — elisme­résre méltó eredményeket ért el. Az 1953. júniusában Panmindzsonban. megkötött fegyverszüneti megállapodás az eredeti demarkációs vo­nalait a 38. szélességi fok­nál jelölte meg — ettől északra, a mai KNDK terü­letén szocialista fejlődés in­dult meg. Már 1954-ban há­roméves fejlesztési terv megvalósításába fogtak, 1956-ban pedig — a Koreai Munkapárt III. kongresz- sziuisán — elfogadták a szo- oializmus építésének prog­ramját. Az 1970-ig tartó időszakban megvalósított fejlesztések eredményeként a KNDK az agrár-ipari or­szágok közül Ázsia fejlet­tebb ipari országainak sorá­ba lépett. A hetvenes évek­ben a fejlődés némiképp le­lassult, ám a VI. pártkong­resszuson, 1980-ban változat­lanul szép eredményekről adtak számot. A sok új létesítmény szembetűnő, s nemcsok a fő­városban, hanem másutt 's, például Vonszanban és Namphoban, a nagy kikötő­városokban. Az új szuncsoni cementgyár kapacitása há­rom millió tonna, de nagy­jelentőségű az leshon—Szep- ho közötti új vasútvonal, amely összekötötte a keleti és nyugati országrészt. A phenjan! metróvonalak hosz- sza több mint 30 kilométer. Ha a távoli vendég a KNDK mai életével .ismer­kedik, két kifejezést már az első napon meg kell ismer­nie: a CsilLima-mozgalimat és a dzsucse eszmét. Előb- bimék jelképe a szárnyas pa­ripa, amelynek emlékműve Phenjan egész központjából, a Tedong folyó partjáról lát­ható. Csollima azt az össz­népi mozgalmat reprezentál­ja, „amelynek célja az elma­radottság megszüntetése a gazdaság, a kultúra, az ide­ológiai és az erkölcs minden területén, valamint a szocia­lista építés meggyorsítása”. A másük alapvető kifeje­zés, amely lépten -nyomon visszatér nemcsak a hivata­los, hanem a hétköznapi be­szédben is. a dzsucse eszme. „amely az egész gondolkodás középpontjába az embert he­lyezi és mindent az ember érdekelnék szolgálatába ál­lít”. Sokféle további magya­rázatot halllottam ennek gyakorlati értelmezésére, amelyek nagyjából abban egyezték meg, hogy a forra­dalom és az építőmunka so­rán felvetődő problémákat mindenkinek önálló és alko­tó álláspontra helyezkedve, a koreai forradalom követel­ményeinek és a nép érde­kelnék megfélelően kell megoldani. Az idegenforgalom, a tu­rizmus még csak most kezd kibontakozni a KNDK-ban. Mint Han Pjong Hun, a Re­he nza Utazási Iroda vezér- igazgatója elmondta: a nagy országépítő munka sodrában, de főként az ország kény­szerű kettéosztottsága miatt sokáig nem is gondolhattak az idegenforgalomra. Jelen­leg is csak a szocialista or­szágokból látnak vendégül csoportokat, köztük a legna­gyobb szám'ban a Szovjet­unióból és Magyarországról. Barátságosan fogadnak min­den hasonló közeledést, sze­retnék megmutatni, hogyan élnek az emberek a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban, mire jutottak a három évtizedes szocialista építőmunkában. s szívesen ismertetik meg lendületes terveiket is. „De mindezt in­kább nézzék meg — mondta —, jobb egyszer saját szem­mel látni valamit, mint tíz­szer hallani róla.” (Folytatjuk.) Marik Sándor Nagyatádon mozgalmasnak ígérkezik a hétvége. Szom­baton tíz órától juniáüísra várják a város apraját- Jtagyját az aifcotötalepen. Az egésznapos programban né­pi iparművészeti vásár, báb­színház, néptánc- és zene, kerti bútor bemutató, vala­mint diszkó és szalonnasütés szerepel. Azok a gyerekek, akik dalokat szeretnének ta­nulni, játékos versenyekben összemérni ügyességüket, há­romnegyed tízkor gyülekez­hetnek a Helyőrségi Műve­lődési Otthon előtt. A Ga­bon Andor Művelődési Köz­pontban Szemenyey Ferenc festőművész kiállítása látha­tó. Csurgón, a Helytörténet Gyűjtemény épületében Ber- náth Aurél tanítványainak festményei láthatók. S ösz- szehasonlításu: érdémes meglátogatni a művész szü­lővárosában, Marcaliban nemrég megnyílt emlékmú­zeumban őrzött alkotásokat. A hét végién végLeg be­köszönt a nyár — ezít bizo­nyítja a boglárlellei tanács és a Magellan klub szombat- vasárnapi rendezvénysoroza­ta. A gazdag programból csak néhányat emelünk ki ízelítőül. Szombat délelőtt a parti sétányon halászléfőző verseny, .kettőkor a várdom­bon szellemi árverés, hatkor a szabadtéri színpadon a MÁV Szimfonikusok hang­versenye.' Malacsütés és a Magellan klub szépének megválasztása zárja a na­pot. Vasárnap lesz vitorlás és sárkányrepülő bemutató, a strandon délután gyermek- műsor és néptánc, majd a Platán sori utcabálon mu­lathatnak a vendégek. Egész idő alatt látogathatók a kü­lön féle művészeti és hajó- modelü kiállítások és az ajándékot árusító pavilonok. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent a „Magyar—szovjet kapcsola­tok 1977—1982” című doku- mentumkötet, amely a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió Külügyminisz­tériumának negyedik közös kiadványa; a témában ko­Az események nyolc külön­böző színhelyen zajlanak majd. A megyeszékhely bővel­kedik kép zőművés zetii cseme­gékben. A Somogyi Kép­tárban hódmezővásárhelyi festők mutatkoznak be. Az ifjúsági házban több mint száz általános iskolás diák első képzőművészeti szárny- próbálgatásait csodálhatjuk meg.. Az ÉDOSZ Művelődési Házban Gyertyás László fo­tókiállítása várja az érdek­lődőket. Ezen kívül a ház gazdag szabadtéri programo­kat is kínál. Szombaton is­mét túrára indulnak a ter­mészetjárók, az éLélmiszer- ipari üzemek dolgozói szá­mára pedig olimpiai sport­napot rendeznek. A megnyi­tó reggel nyolckor lesz a Rákóczi pályán., majd a mű­velődési házban a sakkozók, a város különböző pályáin pedig egyéb sportágak ked­velői mérhetik össze tudá­sukat. Ma ismét találkoznak a bőrmíves és a hímző szak­kör tagjai, az utóbbiak a za­lai hímzéssel és szironyozás- sal ismerkednek. Szombaton éjfélkor senki ne ijedjen meg, ha szerenád ugrasztja ki az ágyából. Ez ugyanis a „Kaposvári nyár ’84” rendezvénysorozat nyi- tóünnepségének része lesz. A két napig tartó dalosün­nepen, melyről tegnap már előzetest adtunk, a kaposvá­ri Vilkár kóruson kívüi több országos hírű énekkar lép fel. A Mozi-múzeumban ma délután .kettőtől a Balázs Béla Stúdió mutatkozik be. Az érdeklődőknek levetítik az 1983-as filmtermésből a Vendégjátékot. Vetítés után ankétra kerül sor, melyen részt vesz Lukáts Andor, aki fontos szerepet alakít az alkotásban. rábban publikált, azonos fő­című kötetek az 1945—1948, 1948—1970, illetőleg 1971 — 1978 közötti időszakot do­kumentálták. A kötetet a magyar—szov­jet kapcsolatok legfontosabb eseményeniek kronológiája egészíti ki. Új dokumentumkötet a magyar-szovjet kapcsolatokról Somogyi tükör, 1984—SS Megkezdődött a jelentkezés Vetélkedő a felszabadulás tiszteletére Somogyiak a Fészekben Ismét meghirdette a Szak- szervezetek Megyei Taná­csa, a Latinca Sándor Mű­velődési Központ a Somogyi tükör elnevezésű művelődési mozgalmat a somogyi szocialista brigádoknak, hogy lehetővé tegye a kulturális vállalások tel­jesítését, jó programokkal lendítse fel a munkásműve­lődést Az előző évek bő ta­pasztalatot adtak ahhoz, hogy a közösségek milyen örömmel fogadták a progra­mokat, az önképzés és a művelődés felkínált lehető­ségeit. Most, hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából a négy évtized alatt elért politikai, gazda­sági és kulturális események­re irányítják a figyelmet. Minden üzem, gazdaság, intézmény szakszervezeti bi­zottsága megkapta már a felhívást, sőt a tavaly be­nevezett brigádokat közvet­lenül is meghívták. Minden szocialista brigád maga dön­ti el, hogy benevez-e a mű­velődési mozgalomba. A je­lentkezés határideje június 30-a, így még bőven van idő a gondolkodásra. Az SZMT, a művelődési központ négy témacsoport­ban várja a brigádokat a vetélkedőre. A politikai kér­dések elsősorban hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójával kapcsolatosak. Jól kell ismerni a szakszervezetek négyévtizedes munkáját, a megye felszabadulásának történetét. Az utolsó téma­csoport a felszabadulás és a művészetek. A jelentkező brigádok most. is kapnak jegyzéket az ajánlott iroda­lomról. A nevezések beérkezése után kezdődik meg a folya­matos művelődés szakasza. Minden jelentkező közösség írásos feladat megoldásával kezdi. Az elsőt két lehetőség közül választhatják. A bri­gád meglátogatja valamelyik somogyi múzeumot, s utána ír a névadóról vagy a kiál­lításról. A másik: egy somo­gyi túráról írnak. Utána a csapatok bdkapcsollódnak a Kell - a jó könyu-mozgalom- ba. A jelentkezők számától függően most is rendeznek területi elődöntőket. Az;1985. március 30-án megrendezen­dő döntőre a tíz legeredmé­nyesebb brigád n^gy-négy- tagú csapatát hívják meg. L. G. ELbangzott a múzsák üze­nete Somogyiból. A főváros­ban élő elszármazottak bará­ti körének kétnapos .rendez­vénye a Fészek Művészklub­ban tegnap este befejeződött. A levegőiben vibráló, fölizzó hangulat megragadta a há­zigazdákat is. A gobelin-te­remben, Hincz Gyula „mu­zsikáló” textiljei, előtt szinte jelkép volt az együtt zenélő kaposvári Csupor László és a már Budapesten élő Drá­kos Béla fuvolákettőse. A Somogy a Fészekben elneve­zésű kétnapos rendezvény­nek már a hivatalos meg­nyitója előtt szinte teljesen birtokba vették a művész- kilúbot a szülőföld iránt ér­deklődő pestiek. Köszönté­sükre eljött Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Sugár Imre, a me­gyei tanács elnöke is. És természetesen ott volt a rendezvényen a baráti kör vezérkara, köztük dr. Szir- may Jenő az OTP vezér- igazgatója, a baráti kor el­nöke. A muzsika kellemes hang­jait a baráti eszmecsere ter­meket betöltő zsongása vál­totta föl. Molnár Piroska, Jászai-díjas színművész ;s Kaposvár színeiben szere­pelt Helyey Lászlóval; mind­ketten a Csilky Gergely Szín­házhoz szerződtek a jövő évadra. A Herman Lápot nevét őr­ző teremben a Szabados Já­nos Munikácsy-díjas festő­művész képeiből nyúlt tárla­tot dr. Láncz Sándor mű­vészettörténész mutatta be a közönségnek. A festő mun­kásságában jelentős szerep jutott a szülőföld-érzés ki­fejezésének. A hangulathoz hozzájárult a ikaposvárli Kerékkötő együttes somogyi népdal- csokra is, melyet nagy tet­széssel fogadtak. Winkler László néprajzos kalauzolta a baráti kör tagjait a Szé­kely Mihály teremben meg­rendezett népművészeti kiál­lításon. Koszter József né hímző, Tamás László faze­kas, Varga László fafaragó, Zsalakovics László bőrös — mindahányam mesterségük kiváló mesterei — mutat­koztak be a Fészekben. Somogy címmel irodalmi műsort szerkesztett Fodor András. A Somogy szerkesz­tői, írók, költők vallomásait hallhattuk a szülőföldről. Berták László, Horgass Bé­la, Kanyar József, Laczkó András, Lajta Kálmán, Papp Árpád, Somlyó György, Ta- káts Gyula, Tüskés Tibor és Veress Miklós jelent meg az esten; a somogyi prog­ramban közreműködő szín­művészek előadásában meg­szólalt Gyergyai Albert, Si­pos Gyula, Czipri Éva, Ke­rék Imre, Szvrmay Endre, Garai István, Matyiké Se­bestyén, Vallottá Géza. A színes antológia hű ké­pet adott arról, hogy líránk miiilyen gazdag a szülőföld­ről szóló művekben. Nincs olyan vidéke Somogynák a Készlet a népművészeti ki­állítás anyagából Balatontól a Dráváig, ame­lyet ne személyesítene meg költői kép. Takács Tamara operaénekes is részese volt az est sikerének: Jandó Jenő zongoraművész közreműkö­désével Kodály-művaket szó­laltatott meg. Éjszakába nyúlt a somo­gyiak találkozása a baráti kör tagjaival. Tegnap a Fé­szek Galériában megenyílt Rippl-Rónai József kiállítá­sa a Magyar Nemzeti Galé­ria, az Iparművészeti Mú­zeum és a Somogyi Képtár gyűjteményeiből; iparművé­szeti munkásságából is ízelí­tőt kaptunk. A Nő rózsával című ismert hímzés karcsú lánya nézett a terembe lépő vendégre. Tegnap este a CSiky Gergely Színház ven­dégjátékával ért véget a kétnapos somogyi rendez­vénysorozat. Horány. Barna Kerékkötőék somogyi népdalcsokorral kedveskedtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom