Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

\ 1984. június 7., csütörtök Somogyi Néplap 3 Munkaverseny — új szellemben Fő szempont a minőség Tavaly decemberben jelent meg a Miniszterta­nács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozata a szocialista munkaverseny­ről. A munkahelyeken az­óta már mint jól ismert rendelkezést csak a szá­máról emlegetik: az 1054-es. A rendelkezés az érté­ket termelő mozgalom to­vábbfejlesztését, megújí­tását szolgálja, növekvő lehetőséget teremtve a • munkahelyi demokrácia szélesítésének. Számos új, a tartalmi tevékenységet erősítő vonása van a ha­tározatnak. Nagyobb ön­állóságot biztosít a veze­tőknek, a munkahelyi kol­lektíváknak a verseny szer­vezeti, működési és érde­keltségi rendszerének he­lyi kialakításához annak érdekében, hogy a moz­galom hathatósabban se­gítse gazdaságfejlesztési, társadalompolitikai célja­ink megvalósítását. Összeállításunkban azokat az első lépéseket igyekeztünk nyomon kö­vetni, melyeket a megye gazdálkodói a mintegy fél éve született határozat végrehajtása érdekében tesznek. Nagy múltja van a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a versenymoz- galornnak. Az egész megyét átfogó agrárüzem feladatai­nak megoldásában hagyo­mányosan nagy szerepet ját­szanak az átlagosnál többet teljesítő szocialista kollektí­vák. — Sok tekintetben meg­előztük az 1054-es határoza­tot — mondja Bene János, a Sefag munkaügyi előadója. Évek óta azon vagyunk, hogy a mozgalomra rárakódott formális vonásokat „lefarag­juk". A sematikus általános­ság, a formalitás nem segíti sem az egyén szemléletének alakulását, sem pedig a gaz­dasági teljesítmények növe- -lését. S mi már évek óta al­kalmazzuk azt a múlt év vé­gén született . határozatban kimondott gyakorlatot: az eredményt hozó rnuinkaver- senyt a bériből kell díjazni. — Miért tartják fontosnak ezt? — Mert a gazdasági veze­tőnek nemcsak feladata, ha­nem alapvető érdeke is, hogy csak azért fizessen bért, ami mögött valós teljesítmény van. A Sefagnái ebben az év­ben száznegyvenöt brigád ezerhatszáz tagja, vagyis az összes dolgozó harminc százaléka kapcsolódott be a mozgalomba, és tett konkrét vállalást többletteljesít­ményeikre. Természetesen a földrajzilag is szétszórt, el­térő feladatokat ellátó dol­gozók vállalásai elsősorban azoknak a céloknak a telje­sítését szolgálják, melyet a tíz erdészet, ille.ve a két gyáregység tűzött maga elé. — Valamennyi termelési egységnek megküldtük írás­ban, hogy munkakörönként milyen tennivalók ellátását várjuk a dolgozóktól — ma­gyarázza Beme János. — A gazdaság érdekeivel összhangban álló ajánlások szellemében elkészülnek a vállalások. Az. utóbbi évek­ben azonban éppen a fa pi­aci hélyzete nem zavartalan. — Kétségtelen, hogy nem egy esetben piaoi érdekből változtatni kell, egyik ter­mék helyett hirtelen másra támadt kereslet. Nyilvánva­ló, hogy a brigádok módo­sítják eredeti elgondolásai­kat, és ott nyújtanak segít­séget, ott hoznak többletet, aho'1 az új helyzet kívánja. — Hogyan követik ezt nyo­mon szervezetileg? — Gazdasági szinten elő­ször az első félévikor, majd negyedévemként értékeljük a mozgalom helyzetét. A bri­gádok viszont a közvetlen munkahelyi vezető jelenlé­tében havonta, esetemként negyedévenként elvégzik az önértékelést és a tapaszta­latok, ültetve a mindenkori gazdasági helyzet ismereté­ben megszabják legközeleb­bi tennivalóikat.. — Erre az évre milyen fő célokat fogalmaztak meg? — A munika minőségének javítását, az újítások, kez­deményezések szélesítéséi, az anyaggal, az energiával való ésszerű takarékosságot, az eszközök jó kihasználá­sát. A megújulás már a hatá­rozat megjelenése előtt megkezdődött a Sefagnái. Ez­zel együtt azonban az 1054- es szellemében teljesem új versenyszabályzatot dolgo­zunk ki, melyet majd a szo­cialista közösségek ez év vé­gén vitatnak meg. Egy lépéssel a határozat előtt Garanciát vállaltak a határidő tartására Az év elején került a vállalatok munkaverseny- felelőseihez a szocialista brigádok versenymozgal­mának megújításáról szóló határozat. A megváltozott gazdasági körülményekhez való rugalmasabb alkal­mazkodás feltételeinek ki­dolgozása az elmúlt hóna­pok egyik fontos feladata volt. — Milyen változtatásokat vezettek be a határozat nyo­mán a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárá­ban? — erről kérdeztük Ojtóné Tóth Erzsébet mun­ka verseny-felelőst. — A szocialista brigád- verseny megújítása válla­latunknál már a határozat megjelenése előtt egy évvel elkezdődött. A korábbi éves felajánlásokkal szemben 1983-ban áttértünk a ne­gyedéves vállalásokra és az ezzel egyidejű értékelésre, így a felajánlások sokkal rugalmasabban alkalmaz­kodtak az adott időszak ter­melési munkáihoz, és az ér­tékelésnél is jobban átte­kinthető, mérhető a bri­gádtagok egyéni és közös munkája. — Hogyan fogadták a brigádok az új versenyrend­szer bevezetését? — Dolgozóink háromne­gyed része vesz részt a ver­senyben, összesen 54 szocia- lista brigádunk van, ezért csak az előzetes megbeszé­lések, javaslatok meghall­gatása után került sor az új versenyrendszer bevezeté­sére. A múlt évben még nem, de az idén már lehe­tőségünk van arra is, hogy negyedévenként pénzjuta­lomban részesítsük a leg­jobb 9—10 brigádot. 30 ezer forintot oszthatunk szét ezen kívül évi 200 ezer fo­rintot adhatunk az egész évben kimagasló eredmé­nyeket elért szocialista bri­gádoknak; nőtt a különböző kitüntető címekkel járó ju­talom összege is. Versenyt indítottunk a „Kiváló mű­vezető” cím eléréséért amelynek elődje a „Szocia lista üzemrész” verseny volt — A gyárban dolgozó ku­bai lányokat miként vonják be a brigádversenybe. — Jelenleg még nem dol­goznak szocialista brigádok­ban, de a brigádtagok vál­lalták a patronálásukat, és számukra külön munkaver­senyt is szervezünk. — A konkrét termelést segítő vállalások módosu­lása mellett hogyan valósul meg a mozgalom két másik célkitűzése: a tanulás és a szabadidő hasznos eltöltése? — Vállalatunknak több mint 1000 dolgozója van, jo- részük fizikai állományban, ami azt is jelenti, hogy a többség három műszakban dolgozik, tehát fokozott fi­gyelmet kell fordítanunk ar­ra is, hogy úgy szervezzük a különböző politikai, kul­turális, illetve sportesemé­nyeket, rendezvényeket, hogy lehetőség szerint mi­nél többen vehessenek részt azokon, és választási lehető­ségük Is legyen a progra­mok közölt. A Kaposgép kaposvári törzsgyárának Kandó Kál­mán szocialista brigádja ti­zenhárom éve alakult, s a tizennégy tagú közösség az­óta ötször nyerte el az aranykoszorús brigád címet. A szereidé többi dolgozójá­val együtt 630 különféle hid­raulikus darut, 135 egyéb, darujelilegű rakodógépet és 161 UNIRAK univerzális, önjáró rakodógépet állítanak össze áz idén. A tőkés ex­portra kerülő termékeknél garanciát vállaltak a határ­idő tartására, s a lehetősé­gekhez képest igyekszenek hazai gyártású alkatrészeket beépíteni a termékekbe — tőkés importból származó tartozékok helyett. A mun­kahelyi közösség hétszáz óra társadalmi munkát ajánlott fel... A Kandó Kálmán brigád csupán egyike annak a hat­vanegy munkahelyi közös­ségnek, mely a műit évben értékelhető eredményt ért el a Kaposigépnél, s most újabb felajánlások teljesítésén munkálkodik. Ivanov István munkaversenv-f elel őstő! és Ilii Sándortól, a muníkaver- seny-bizottság elnökétől ar­ról érdeklődtünk, milyen ha­tékonysággal dolgoznak a vállalatnál a szocialista és munkabrigádok. — A Kaposgép dolgozói­A Kandó Kálmán brigád da­ruk, rakodógépek összeszere­lésében vesz részt a kaposvá­ri törzsgyárban. nak több mint a felét tömö­ríti a hatvanegy brigád: 1061-en vesznek részt ezek­nek a közösségeknek a mun­káiban. A brigádtagok két­harmada fizikai munkakör­ben dolgozik. A gazdasági célok teljesítését 9,2 millió forint értékű anyagmegtaka­rítással és 1,9 milliós ener- giameg takarítással segítet­ték 1983-ban a szocialista brigádok, ugyanakkor 32 500 óra társadalmi munkát vé­gezték. E közösségek zöme 1970- ben alakult, de a munka­versenynek régebbre nyúliK vissza a 'gyökere. Ettől az évtől megújulást várnak, folyik az új versenyszabály­zat kidolgozása, az irányel­veket már korábban megis­merhették a dolgozók. — Szeretnénk továbblépni a munkaversenyben. A sza­bályzat olyan feladatot is tartalmaz, mint amilyen az időszakos, az éppen adódó legfontosabb tennivalóhoz igazodó vállalás. Jó tapasz­talatokat szereztünk a vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek és a szocialista bri­gádok ..azonosulásáról”: a jó eredménnyel működő brigá­dok egyben munkaközössé­gek is. A munkaverseny sikeré­nek a résztvevőik és a vál­lalat látja hasznát; a Kapos­gép idei termelésiértekterve 1 milliárd 20 millió forint, s ennek teljesítését jelentő­sen elősegítheti az erősödő, megújuló versenymozgalom. Mindenki versenyez A Csepel egyedi gépgyá­rának munkaverseny-sza- bályzata úgy változott meg, hogy 1984-et kísérleti év nek tekintik, tehát a kapos­vári gyárban is a próbálko zás esztendeje a mostani. Bank József munkaügyi osztályvezető elmondta: — Megmaradtak a brt­gádválialások, bevezettük az új munkaversenyt a „Kivá­ló osztály”, illetve a „Kivá­ló üzem” címért is küzdhet- nek a közösségek. Így tu­lajdonképpen mindenki ver­senyez, nemcsak a létszám nyolcvan százalékát jelentő brigádtagok, akik eddig is részt vettek a munkaver­senyben. Űjdonság az is. hogy negyedévenként érté­keljük a versengést, és az elért eredmények alapján azonnal jutalmazzuk is a kiváló részteljesítményi mutatókat. Ez jobban ösz­tönzi az embereket, mint a korábbi egyszeri értékelés az év végén. Biczó József, a gyáregy­ség szakszervezeti bizottsá­gának titkára hozzátette: — Változás az is, hogy a budapesti központ eddig legfőbb mutatónak azt te­kintette, hogy mennyien vesznek részt a versenymoz­galomban, és most már nem ez a mérce. Ez azért fontos, mert a jutalmazási keretek sem a létszám, hanem a va­lódi teljesítmény szerint oszlanak majd el a gyáregy­ségek között. A próba éve után — ez már most kiderült — vár­ható néhány változás a Csepelnél. Megtudtuk, hogy igyekeznek majd még újabb versenyformákat kidolgoz­ni, „testre szabottakat”, amelyek jobban megfelel­nek a kaposvári gyár arcu­latának. Fontosnak tartják, hogy a gyári termelési prog­ram, az érdekeltségi rend­szer és a munkaverseny rendszere összefüggő egé­szet alkosson, mert akkor várhatók valóban a terme­lést segítő vállalások és teljesítmények. — Vannak-e visszahúzó erők? — kérdeztük az osz­tályvezetőtől. — Bizonyos mértékig el­lentmond a brigádverseny­nek a gazdasági munkakö­zösségek létezése. A géem- kákban végzett tevékenysé­get a verseny során is va­lamiképpen el kell ismer­nünk. De a művelődést, a szabad idő kulturált eltölté sét, valamint a külső kap­csolatokat (például óvodák pártfogolását) nem segíti, hogy húsz vállalati gazda­sági munkaközösségben dol­goznak a legjobb embere­ink, ugyanazok, akik a bri­gádversenyben is a húzóerői adták. Ezt az ellentmondást még nem tudtuk föloldani, de remélhetőleg megtalál­juk a megoldást. Társadalmi, gazdasági célok szolgálatában — A szocialista munka­versenyről szóló együttes határozat kettős feladat elé állítja a szakszervezeti szer­veket a munkahelyeken. Részt vesznek a gazdasági tennivalók teljesítésének szervezésében, ugyanakkor — mint ahogyan a vállalatve­zetésnek is — nyitottnak kell lenniük a dolgozók ja­vaslatainak, kezdeményezé­seinek befogadására, és a munkaverseny során való hasznosítására — mondta dr. Szerényi János, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára, amikor a munkaversenyek kapcsán az érdekképviseleti szervezetek szerepéről oe- szélgetbünk. — A szakszervezetek min­denütt igyekeznek érvényt szerezni a határozat alap­vető pontjának: a munka­verseny a dolgozók önkén­tes kezdeményezésein alapu­ló munkahelyi mozgalom le­gyen, mely — kétoldalú kö­telezettségvállalással — tár­sadalmi és gazdasági célokat szolgál. — Eredményes a verseny, ha a dolgozót áthatja a vál­lalkozói kedv, a szakképzett­ség mind szélesebb körű hasznosításának igénye. A siker azonban csak akkor le­het teljes, ha a munkahelyi vezetők megfelelő érdekelt­ségi feltételeket biztosíta­nak, segítik a szervezést, és megteremtik a vállalások teljesítésének lehetőségét. Nincs szükség arra, hogy bárhol is munkaverseny- kampányokat indítsanak, arra viszont igen, hogy a célok ismeretében már a fel­adatok megjelölésénél szá­moljanak a mozgalomban rejilő erővel. A gazdálkodá­si tennivalókra vonatkozó vállalások évközi feladato­kat tartalmazzanak, s ezek teljesítését kövesse újabb, az adott munkahelyen fon­tosnak ítélt felajánlás. Ez a rugalmasság nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy a mozga­lom elérje gazdasági célját: a vállalati tervek teljesíté­sét, a termékek minőségé­nek javítását, a tartalékok feltárását és hasznosítását. A murakarversenyekben a szocialista brigádok vezető szerepet töltenek be. Szer­vezettségük, munkájuk ma­gasabb színvonala lendítő erő az értékteremtésiben. — A szocialista munka- verseny az elmúlt évtizedek­ben jelentősen segítette So­mogybán a tenmélési célok teljesítését; a szocialista bri­gádok munkája nélkül sok vállalat nehéz helyzetbe ke­rült vollna. Gazdasági és tár­sadalmi haszonnal járt te­vékenységük, s most új fel­adatok megoldásán munkál­kodnak megyeszerte. Céljaik között új elemék, módszere­ikben új vonások jelennek meg, melyek jól mutatják: a dolgozóik átérzik a népgaz­daság helyzetét, segíteni is készék, szívesen tesznek vál­lalásokat, ha a teljesítés jól szervezett keretek között zajlik. Ebben segítenek a munkahelyeken a szakszer­vezetek is — mondta az SZMT vezető titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom