Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1 Somogyi Népiap 1984. június 7., Csütörtök Kim ír Szén életrajza Nyugat-Berlfatben tüntetés volt Pieter Botha dél-afrikai miniszterelnök látogatása ellen. A rendőrök erővel távolítottak el a tiltakozókat (Telefoto — AP—MTI—KS) Szaúdi—iráni incidens Arafat Belgrádban A jugoszláv államelnök­ség meghívására kedd óta baráti munkalátogatáson Belgrádban tartózkodik Jasszer Arafat. A PFSZ ve­zetője és Veszelin Gyurano- vics, a JSZSZK Elnökségé­nek elnöke első megbeszé­lésükön tájékoztatták egy­mást a közel-keleti válság rendezésével kapcsolatos nézeteikről. Gyuranovics ezúttal is ki­emelte, hogy Jugoszlávia a hosszú ideje elhúzódó vál­ság központi kérdésének te­kinti a palesztin problémát. Arafat méltátta a szerveze­tének nyújtott jugoszláv tá­mogatást. Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB elnökségének el­nöke Belgrádban szerdán fo­gadta Jasszer Arafatot. Megbeszélésükön megálla­pították, hogy a JKSZ és a PFSZ közötti együttműkö­dés sikeresen fejlődik, a kél nép érdekében azonban még tovább kell fejleszteni és mélyíteni. Markovics hang­súlyozta, hogy a JKSZ ha. tározotlan támogatja a pa­lesztin nép harcát és állam- alapítási jogát. Arafat ismer­tette a legújabb közel-kele­ti fejlemények PFSZ-értc- kelését. A szaúd-arábiai légierő F—15-ös vadászgépei ked­den a Perzsa (Arab)-öbcl fölött, Szaud-Arábia légte­rében lelőttek két F—4-es Phantom típusú iráni harci repülőgépet — jelentették washingtoni forrásból. A kedd esti rijádi jelenté­sek még csak arról számo'- tak be, hogy a szaúd-arábiai légierő lelőtt egy ismeretlen gépet. Szerdán hivatalos washingtoni források azt közölték, hogy nem egy, ha­nem két — iráni_ felségjel­zésű — repülőgép hatolt be Szaúd-Arábia légterébe. A két gépet az Egyesiült Álla­mok légierejének egyik AW ÁCS rendszerű felderítő gépe észlelte és mérte be. A két gépet levegő—levegő osz­tályú Sparrow típusú raké­tákkal lőtték le. Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt KB főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság el­nökének vezetésével román párt- és állami küldöttség érkezett szerdán hivatalos. Az incidenst követően az iráni légierő It F—4-es gé­pet indított el támaszpontjá­ról, amire válaszként Szaúd- Arábiából is fölszállt 11 F— 15-ös. Washingtoni források szerint ekkor egyik részről sem hatolták be a másik or­szág légterébe. 'Megfigyelők rámutatnak, hogy az immár 44. hónapja tartó iraki—iráni háborúba most először sodródott bele katonailag egy harmadik or­szág és került közvetlen harcérintkezésbe a konfliktus egyik hadban álló részvevő­jével. Aggasztó fejleménynek tartják, hogy az iráni gépek lelövésében tevékeny szere­pet vállalt az amerikai légi­erő is. Az AP amerikai hír- ügynökség valószínűnek tart­ja. hogy a szaúdi F—15-ösök üzemanyag-utántöltését is amerikai gép végezte. baráti látogatásra a lengyel fővárosba. A delegációt Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke, továbbá a legmaga­sabb lengyel állami szervek hívták meg. Kim Jr Szén, a Koreai Munkapart Központi Bizott­ságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság elnöke 1912. április 15 én született a Phenjan kö­zelében lévő Mangjonde fa­luban. Fiatal korától aktívan részt veti a forradalmi if­júsági mozgalomban. 1927- től szervezte és vezette a kommunista ifjúsági szövet­séget. Tevékenységéért le tartóztatták és bebörtönöz­ték. Kiszabadulása után be­kapcsolódott a japánellenes partizánharc szervezésébe. 1936-ban az ő vezetésével jött létre a „haza újjászüle­tésének társasága”, azzal a céllal, hogy a koreai haza- fikat egységfrontba tömö­rítse, szervezetté tegye har­cukat a japán megszállók ellen. Kim Ír Szén Korea 1945- ben történt felszabadulása után a kommunista párt észak-koreai szervező irodá­ja felelős titkáraként és az ideiglenes népi bizottság élén vezető szerepet ját­szott az ország gazdasági- társadalmi átalakításáért folytatott munkában. 1949- ben a párt északon és délen működő részének egyesülé­se nyomán alakult Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának elnökévé választot­ták; 1966 óta a Koreai Mun­kapárt KB főtitkára. Kim ír Szent 1948-ban választották meg a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökévé. A koreai honvédő háború ide jén kinevezték a katonai bi­zottság elnökévé, a néphad­sereg — amelyet ő szerve­zett meg — főparancsnoká­vá. 1953 óla a KNDK mar- sallja. Kim ír Szén . a KNDK elnökének tisztét 1972 óta tölti be. Közéleti tevékenységét számos könyve is fémjelzi. Magyarul több. a koreai függetlenségért vívott har­cát bemutató kötete tölti be. A szocialista építőmunka irányításában, az elért vív­mányok megvédésében szer­zett érdemeit, hazája egysé­gének . megteremtéséért ki­fejtett tevékenységét a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetésével ismerték el Kim ír Szén nem először látogat hazánkba. Ceausescu Varsóban tárgyal Feszültség az öbölben Két török olajszállító ha­jó elsüllyesztése és a Biz­tonsági Tanács határozatá­nak fogadtatása, majd a sza­údi légierő akciója, újra be­bizonyította, hogy gyors megoldást az öböl válságá­ban aligha lehet várni. Az értelmetlen Irán—iraki háború négy esztendővel ez- előtttá megkezdése óta tor­nyosulnak a viharfelihők a földkerekség e gazdaságilag és tratégiailag egyik legfon­tosabb területe felett. Egé­szen mostanáig azonban si­került elkerülni a robbanást. Mindkét fél lényegében tu­domásul vette, hogy a tőkés világ teljes olajfogyasztásá­nak 17 százaléka az öböl víziútján halad keresztül. Ha ezék a szállítmányok nem tudnak átjutni az öböl szűk kijáratán, a Hormuzi-szoro­son, akikor egész sor fejlett tőkés ország energiaellátása komoly veszélybe kerül. A szoros 44 kilométer széles, teljes lezárása tehát nem könnyű dolog. A hajók ugyanakkor két hajózási sá­von közlekednek. Az egy:k sáv a befelé, a másik a ki­felé haladó forgalmat bo­nyolítja le. Egy-egy sáv szé­lessége nagyjából 6,5 kilo­méter. Ezek lezárása már nem tartozik a lehetetlen fel­adatok közé. Az egymással háborúskodó két ország kö­zül csak Irán képes elmélet­ben arra, hogy lezárja a ví­ziutat, annál is inkább, mert az öbölben a hajózási csa­tornák közelében van há­rom sziget, amelyet még a sah idejében foglalt el. s amelyhez a jelenlegi teherá- ni kormány is ragaszkodik. A helyzet egyik különleges vonása azonban, hogy mi­közben csak Irán zárhatja le a szorost — Iránnák igen komoly érdeke, hogy a szo­ros «nyitva maradjon. A há­ború folytatásához ugyanis szüksége van az olajjövede­lemre. A napi 1,6 millió hor­dós olajexportot azok a tankhajók bonyolítják le, amelyek az öböl északi ré­szén, az iráni partok köze­lében lévő az iráni fennha­tóság alá tartozó Khargolaj- kikötőjében veszik fel szál­lítmányukat. Irak gyakorla- tiilag csak ennék a mennyi­ségnek a felét szállítja az öböl víziútjain. Az iraki olajszállítmányok elsősor­ban egy Törökországon ke­resztül haladó olajvezetéken át jutnak el a piacra Hideg stratégiai számítások szerint katonailag inkább tehát Irak érdeke, hogy a Kharg-szi- getről kifelé vezető olaj­forgalom megbénuljon. Az ügyet bonyolítja, hogy az öböl déli partján lévő arab olajállamok (tehát Ku- vait, az olajsej;kségek és mindenekelőtt Szaúd-Ará­bia) a konfliktusban alapve­tően Irak felé hajlanak. Ugyanakkor gazdasági és stratégiai érdekeik az öböl ügyében ellentmondanak az iraki érdekeknek. Ezek az országok naponta több mint 5 millió hordó olajat szállítanak a Hormuzi-szoro- son keresztül. Számukra te­hát létfontosságú, hogy az öböl kijárata nyitva marad­jon. Ebből a leegyszerűsített fölsorolásból is látható, hogy a helyzet rendkívül ellent­mondásos és ennélfogva sok­szor teljesen abszurd elha­tározásokhoz és cselekede­tekhez vezet. (Folytatjuk.) Még oltják a tüzet a szaúdi tankhajón. Gary Hart és Jackson nem adja föl Cyőztesen. de politikai­lag meggyengültén került ki a demokrata párti elővá­lasztások utolsó fordulójá­ból Walter Mondale vo(t al- elnök. Mondale fölényesen győzött New Jersey és West-Virginia államokban, de Kaliforniában, az Egye­sült Államok legnagyobb népességű államában vesz­tésre áll fő vetélytársa, Ga­ry Hart coloradói szehátor ellen. Mondale a kaliforniai sza­vazatok összeszámlálásá- nak befejezése előtt 1994 delegátust mondhatott ma­gáénak az elnökjelölő párt­konvencióra. s ez elvben elegendő ahhoz, hogy őt vá­lasszák meg a párt hivatalos jelöltjévé. Hart szenátor azonban, akinek szerdára virradóra csak 1217 delegá­tusa volt, közölte, hogy foly­tatja a választási harcot, es a pártkonvención megpró­bálja a maga oldalára: állí­tani a Mondale mellett el­kötelezett delegátusokat. Vitatja Mondale győzel mét Jesse Jackson néger lelkész is, aki New Jersey­ben a szavazatok több mint 20 százalékával lett harma­dik, noha ebben az állam­ban a fekete lakosság ará­nya csupán 11 százalék. Jackson 364 delegátussal megy San Franciscóba, de azt állítja, hogy ők ketten, Hart szenátorral több sza­vazatot szereztek, mint Mondale. Hart és Jackson hafei kedve kihívás a párt vezetői ellen, akik Mondale győzel­mének elismerését és az egység helyreállítását köve­telik. A párt így mély bejsö ellentétek közepette érkezik július 16-án kezdődő orszá­gos elnökjelölő konvenció­jához. A republikánus oldalon Reagan elnök ellenfél nél­kül lett első, 1642 delegá­tust szerzett: A harag napja Egy független képviselők­ből álló maronita csoport máris bejelentette, hogy nem szavaz bizalmat a libánoni kabinetnek. Bár a prognózis minden [nehézség ellenére azt ígéri, hogy a kormány, ha csekély 'többséggel is, meg­kapja a bizalmait, aligha férhet kétség ahhoz a Bej­rutban gyakran elhangzó megállapításhoz, amely sze­rint ma Rasid Karami való­színűleg a világ kegkevésbé irigyelt kormányfője. Azok az alapvető célok, amiket ez a — csak vágy­álomként és nem a realitá­sok talaján nemzeti egység­kormánynak nevezett ] — vezetés maga elé tűzött, nem valósultak, és tegyük hozzá gyorsan, nem is valósulhat­tak meg. Pedig nem vala­mi nagy távlati célokról volt (és tmn) szó. Mik ezek a célok és miért nem valósultak meg? 1. A Karami-kormány biz­tonsági tervezete; 2. A harcok megszünteté­se, a tűzszünet realizálása; 3. A kettészakított főváros egyesítése és 4. A világforgalommal va­ló kapcsolatot biztosító nem­zetközi repülőtér, valamint a kikötő megnyitása, mint látjuk, igazán nem nagy­igényű tervekről, hanem va­lóban elemi életfeltételekről van ezó. Nemcsak a kriminaliszti­kában, hanem a politikában is mindig érdemes a cui pro- dest (kinek használ) ősi kér­désből kiindulni. Kinek használ, ha késik a konszo­lidáció, ha megmarad a meg­osztottság és anarchia? A vá­lasz egy évforduló. Amit Na- bih Berri síita vezető, az egységkormány tagja találó­an nevezett „a harag nap­jának”: most két esztendeje zúdult rá az izraeli hadsereg Libanonra és mindaz, ami Hasid Karami miniszterelnök megérkezik a libanoni parla­ment ülésére ebben az országban törté­nik, illetve nem történik, igen nagy részben ennek a napnak a következménye. E nap nyomán vannak iz­raeli megszálló csapatok Dél-Libanonban és izraeli politikai-katonai kulcspo­zíciók országos viszonylatban. Amikor a nemzeti egység­kormány, a lakosság több­ségének követelésére, a bej­rúti izraeli összekötő iroda bezárása mellett döntött, Tel- Aviv (persze, libanoni, még a kabinetben is jelenlévő, szövetségesei segítségével) megtorlásul elzárta a zfth- rani olajfinomító főcsapját és Bejrútot áramkorlátozás­ra kényszerítette; elvágta a távíró- és telex-összekötte­tést Dél-Libanon és az or­szág többi része között; gya­korlatilag megbénította a megszállási övezetében 'iT)ü- ködő kormányszervek tevé­kenységét; a kabinetben illő Pierre Dzsemájel és Carp^fle Chamoun segítségével foni,os kérdésekben (például éppfn az Izraellel kapcsolatos ma­gatartás kulcskérdésében) si­kerrel osztja meg magát, a kormányt is. tf7 E. Keresse fel a ÁRU HÁZAT! AJÁNLATUNK: — struktúr függöny (260 cm széles) 68—143 Ft, — bordűrös import függöny (250 cm széles) 400 Ft és 440 Ft, — műszál takarók 250—1590 Ft, — NDK műszőrme (több színben) 174 Ft m, — frottírtörülközők 69—187 Ft, valamint áll ól am­pák most különö­sen nagy válasz­tékban! Kaposvár, Mártírok tere. (79323)

Next

/
Oldalképek
Tartalom