Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

1984. június 3.. vasárnap Somogyi Néplap 3 Hároméves program Korszerűbb üzletek a kistelepüléseken Hazánkban az áfészek te­vékenysége hagyományosan kötődik a falvaikhoz, a kis­településeikhez. A tagok itt kapcsolódnak a legszorosab­ban szövetkezetükhöz. Min­dennapi szükségleteik a kielé­gítéséhez nélkülözhatáflen az áfészak sokoldalú segítsége. Tevékenységük szinte vala­mennyi településre kiterjed: 16 ezer boltot és több mint 17 ezer vendéglátó üzletet tartanak fenn, s ezek 70 szá­zaléka a községekben és a kis településéken található, ök bonyolítják le a kiske­reskedelmi forgalom egyiiar- madát, ezen belül az élel­miszerforgalom több mint negyven százalékát. Az áfé- szék szerepe meghatározó a falun élők napi közszükség­leti cikkekkel való ellátásá­ban: mintegy 2000 községiben kizárólag áfész-lbolitók és -vendéglők vannak. A fogyasztási szövetkeze­tek legutóbbi kongresszusa is hangsúlyozta: az áfészek egyik legfontosabb feladata, hogy a napi közszükségleti cikkekből egyenletes és ki­elégítő választékról gondos­kodjanak a községekben, a kistelepüléséken, javítsák a vásárlási körülményeket, erősítsék a falvak népesség- megtartó képesség-ét. Az V. és a VI. ötév-es terv­időszakban lényegesen meg­változott az áfész-üzletek jellege. Korszerű, jól felsze­relt áruházak, melegkonyhás üzleték nyíltak, miiköziben csökkent a vegyesboltok és a kocsmák száma. Korszerű ABC-áruházi láncolat alakult ki, s egymás után nyíltak a -nagyáruházak, mint a bu­dapesti Skála, a pécsi Kon- zum, a győri A-rabona és nemrégiben' a 'Ská&a-Metró. A falusi üzletekben is so­kat javultak a technikai fel­tételék. A községékben pél­dául a legutóbbi tíz év alatt megnégyszereződött a hűtő­kapacitás,. A boltok és a ven­déglátóhelyek egyhainma- dát átalakították, korszerű­sítették. Még-is nagyon sok még a teendő a kistelepülé­sek vásárlási körülményei­nek javításában. A kép ma meglehetősen vegyes. Van­nak kistelepülések, ahol jók a hálózati feltételek, több he­lyen viszont annyira elavul­tak a boltok, hogy mérnem teszik lehetővé az áruellátás javítását, a választék bővíté­sét. A Szövoaz elnöksége — az illetékes kormányzati szer­vekkel egyetértésben — há­roméves akciót indított, hogy — jól szervezett munka és társadalmi összefogás révén — lényegesen javuljon a kistelepülések, a tanyák és a külterületek kiskereske­delmi hálózatának, boltjai­nak, vaiairhint felvásárló- és tüzelőanyagtelepeinek az ál­lapota. hoz a Szökősz központi tá­mogatási alapjából pályázat útján támogatást ad. Az ak­ció- keretében megvalósuló -rekonstrukciókra összesen 550 millió forint, az -idén 120 miliiiő forint használható fel. A három évre országosan előirányzott feladat télj es pénzügyi szükséglete 1,3 mil­liárd forint. Az eddigi szer­vező munka eredményéként a szövetkezeti tagök 150 mil­lió forint értékű célrészje­gyet jegyezték, a tanácsok és más sizenvek pedig 41 millió forinttal járulnak hozzá a program teljesítéséhez. Az említett tervek megvalósí­tása nem kizárólag szövetke­zeti, hanem igen- fontos táír- sadálimi ügy. Várható, hogy az érd-ékeit állami, társadal­mi és gazdálkodó szerveze­tek is hozzájárulnak anya­giakkal és társadalmi mun­kával a hálózati -rekonstruk­ció megvalósításához. Nem látványos, hanem sok -kis tételű munkára van szükség, A helyzet megyén­ként más és más, az viszont általánosan jellemző, hogy az akciót elsősorban, -helyi for­rásokból kell megvalósíta­ni. Az a helyes, ha a köz­érdekű, az egész lakosság javát szolgáló cél érdeké­ben összefognak az áfészek az illetékes helyi szervekkel. A Szövoaz elnöksége meg­állapította, hogy az áfészek tervéi általában reálisaik, a valós igényeket tükrözik. A rekonstrulkoi-ós programok el­készülték, a megyei szövet­ségék összegezték és eljut­tatták őket a Szövosz-iba. A beérkezett adatok alapján megállapítható: az akció er- digi eredményei biztatóak. A szövetkezetek általában az irányelv-ékn ek meg féléi 5, indokolt rekonstrukciók­hoz kérnék támogatást. A munka nagy része, a tulaj­donképpeni feladat még csak most kezdődik. 'A kivitele­zésnél sokat segíthet az áíé- szak összefogása. A nagyobb átalakításokhoz a SZÖV- TERV műszaki-technikai, a SZÖVORG pedig szervezési segítséget nyújt. Ha az áfészek hasznosít­ják a helyi erőforrásokat, igénybe veszik tagságluk cél­részjegyeit, kölcsöneit, akkor sikeres lesz a hároméves ak­ció, amely sokat javít majd a községekben és a kistele­püléseken tókók életkörül­ményéin. Mindehhez termé­szetesen nélkülözhetetlen, hogy a kitűzött cél megva­lósítása országos üggyé vál­jék. W Oh, be sok hal... Szürke hajnal.. Kontúrjai­ban -mutatkozik a Kesztihe- -lyii-hegység, láthatatlan útja­in mozdony pöfög, és fehér gomolyag-ot dOb az égre. A Balaton-i Halgazdaság keszthelyi telepén fázósan to­pognák a halászok. Gonosz szél csípi az arcukat, tép ru­hájukba. Csanaki László ha­lászmester „lindulj”-t vezé­nyel. — Na — mondja Cimbo­ra, ákimék becsületes neve Németh József és kormányos a vezétő hajón — lássuk, mi­iből élünk! Emlékszel — for­dul a cigányosan fekete ha­jú Pók László felé —, volt amikor 33 -mázsa nemes ha­lat fogtunk egyetlen rugató- val, de szép tenne most is!-Pó)k László nem fecsérel szót az -ilyen álmodozásra. Egyrészt az a harminchárom mázsa hal -mér nyolc éve volt, másrészt ki tudja, mit hoz ez a nap. Gyors haditanács a halá­szok között. Tizenegyre jön a hűtőkocsi, hogy elszállítsa a zsákmányt Lrmapusztára, a hal feldolgozó telepre, tehát sok idő. A vízen bár nincsenek jelzőbóják pontosan behatárolt Tanyás, vannak, a jó kormányos a tej-fehér ködben is megtalál­ja a bejáratot. A -keszthelyi területen 22 ilyen, -tanya van. A halászok tudják, ha viha­ros szél fúj, akkor az észa­ki területen várható jó fo­gás,, csöndesebb időben kö­zépen tanyázik a hal. — Egy rugtatót csináltunk — mondja ki a szentenciát a halásizmester. A rugató: halász mértékegység. Négy­zetkilométernyi területet j él-ent, ahonnan kifogják a halat. Indulnak a hajók. Mindkét hájótest mögött dereglye. Az egyik a hálós, ezt a vezér­hajó vonatja, a másikba majd a hal kier-ül,. A dereglyék mögött csónakok. Fehér tajtékot túrva, húsz kilométeres sebességgel fut­nak a hajók a vízen. Négy- ötezer méternyire a parttól „álilj”-t int a kormányos. A halászok kezdik kivetni a hálót. Az ezerméteres há­ló gyorsan eltűnik a vízben. 4-5 méternyi mélységben, a fenéken terül el a halak csapdája. Fütty jelzi a dereglyéről, kész a „terítés”. A hajókon indul a csörlő, téke-redíik a drótkötél. Úszik a két hajó párhuzamosan egymás mel­lett, majd szembefordulnak, s a drótkötelek keresztezik egymást. Gsapaitásnak hív­ják a műveletet. Busa veti föl magát vi­zen, ideges keszegek ugrál­nak. Majd másfél órába te­lik a művelet. Ilyenkor nincs erő a szóra. Megbecsülni a zsákmányt látatlanban? Nem jelentene szerencsét. A zsák, ; — a háló 20 mé- csapdája — ’lassan a vonalába ér. Óva- föll-, míg „forr­ni” nem kezd a víz. A csil­logó -haltestek dühödten küz­denek a szabadságért. Egy­szerre 70—90 kdiónyi hal — főleg dévér — ömlik a de­reglyébe. Orsós Tibor lapá­tolja, válogatja őket. A süllő kosárba kerül, a bálin egy másikba, csuka is jó lenne vagy harcsa, de úgy látszik, ma nincs liiiyen. — Volt jobb — morog a halászmester, mérő szemmel becsülve a zsákmányt —, alig üti meg a tizenöt má­zsát. A halászok «arca kortalan. Kevés beszédűek. Azt tart­ják, aki még nem volt víz, vagy jég alatt, az nem is tudja, milyen a tavi halá­szat. Klie Ágnes Kajszitermesztési tanácskozás Haizámik lesz a rendezője 1985-ben a 4 évenként más­más országiban sorra kerülő nemzetközi kajsziibarack-ter- masztésii tárná csíkozásnak. A hazai kajszi-termesztés köz­pontjában — Kecskeméten — július 15-én megnyíló 10 napos eszmecserén a világ kajszitermelésén-ek vala­mennyi időszerű kérdése na­pirendre kerül. Hazánik, a rendezők sze­rint, arról adhat számot: a hajdan világhíres magyar kajisZi’termelés túljutott az utóbbi évtizedes nagy válsá­gán. Ez abból adódott, hogy a kajszi -hazánkban már nem köztes, s ugyanakkor még hiányoztak az üzemi, nagyüzemi termesztéshez szükséges fajták és techno­lógiák. Mivel a szedés mun­kaigényes, ezért egyre ala­csonyabb törzsű fákat nevel­tek, s ezzel még nagyobb fagyvesfzélytnak tették ki a termést. A jövőt a már ren­delkezésre álló új fajták és technológiáik, a itenmőhely jobb, az üzemi igényeikhez igazodó megválasztása jelen­ti. örvendetes, hogy az üze­mek érdeklődésének növeke­désével párhuzamosan a kis­termelők is egyre több kaj­szit ültetnek. így megvan a remény, hogy a hazai éghaj­lat alatt sajátos zamaltú és színű gyürrtöLcsöt hozó kaj­szibarack termesztése ismét felwirágzik, s elfoglalja he­lyét a világpiacon is. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Zöldség, gyümölcs exportra Nem új üzletek, telephe­lyek építéséről van tehát sző, hanem e program kere­tében az 1500 lakosnál ki­sebb községek, tanyák, kül- területök napi-cikk-allátó há­lózatának, boltjainak, ven­déglőinek rekonstrukció­jára, technikai fejlesztésére kerül sor. A felújítási ter­veiket a helyi áfészek készí­tették el. Az előkészületek jó ütem­ben folynalk — állapították meg nemrégiben a Szövosz- ban. Az áfészek megvizs­gálták a kistelepülésielken lé­vő boltjaikat, vendéglőiket, tüzelőanyag- és felvásárló te­lepeiket, és kidolgozták a rekonstrukció hároméves anyagii-tműszaki programját, összesen 2571 üzletet korsze­rűsítenek. Ezek alapterüle­te együttesen 340 ezer négy­zetméter. A felújítandó egy­ségek 40 százaléka az 500- nál kevesebb lakosú telepü­léseken található. A Szövosz elnöksége — a Pénzű gy m in'isztér iummal egyetértésben — az akció­Az idei év huszonkettedik hetét hagytuk magunk mö­gött, amely az esős hetek után a nyári verőfényből adott kóstolót. Sokan hasz­nálták ki a várva várt jó időt. A kiskertek, a szőlő­dombok benépesedtek. A mezőgazdasági szakemberek aggódó figyelemmel járták a határt, ám hangjukból re­mény csendült. A májusi eső jól jött a szárba szök­kent kalászosoknak, a múlt hét nyáreleji nap'sütése szé­pen neveli az „életet”. ÉRIK A BÜZA, a termesztésével kapcsola­tos hírek a figyelem közép­pontjában állnak. Siófokon búzatermesztési és táp­anyaggazdálkodási tanács­kozásra gyűltek össze a me­gye agrárszakemberei. Üj búzafajtakkal, a kísérletek eredményeivel ismerkedtek. Kicserélték búzatermesztési tapasztalataikat. Különös hangsúlyt kaptak az anyag­takarékos eljárások, ezek közé tartozik a mellékter­mékek hasznosítása is. Heti összeállításunkban olyan példákat mutattunk be, amelyek a mezőgazda- sági hulladék hasznosításá­val kapcsolatosak. Követés­re érdemesek a bemutatott módszerek, eljárások, ame­lyekkel a hasznosítható ma­radványokból új érték állít­ható elő. Elterjesztésük azonban ÚJ SZEMLÉLETMÓDOT követel. A népgazdaság minden területén nyitott, rugalmas szemléletmódra van szük­ség, amely segíti a kedve­zőtlen folyamatok fölszámo­lását, és biztosítja az alap­vető politikai és társadalmi feladatok megoldását. Mind­ez kiolvasható az MSZMP KB áprilisi határozatából. A kb-ülésrői tartott tájékozta­tót e héten Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbi­zottság soros ülésén továb­bá megvitatták a szocialista törvényesség érvényesülése megyénkben című jelentést majd a testület elfogadta a végrehajtó bizottság mun­kájáról szóló beszámolót. Az MTI jelentését kopog­tatta a telex, miszerint be­zárta kapuit a tavaszi BNV. Munkatársaink tudósításai­ból és az MTI közleményei­ből kiderült, hogy az eddigi legnagyobb tavaszi vásár jó alkalmat kínált a somogyi vállalatok számára. Fölmér- nették és összehasonlíthat­ták fejlettségük szintjét és versenyképességüket a kül­földi cégekkel. Jónéhány megyei vállalatunk újabb erőpróba elé tekint. Az ösz- szecsomagolt kiállítási tár­gyakat a BNV-ról egyene­sen külföldi vásárvárosokba szállították. Nemcsak a kiállítók cso­magoltak össze, hanem a könyvárusok is. A múlt hét A KÖNYV ÜNNEPE volt. Nemcsak az üzletek­ben, utcákon, hanem a gyá­rakban, munkahelyeken is kínálták a friss nyomdafes­tékillatú könyveket. A ki­adók ugyan az idén keve­sebb vevőcsalogató slágert kínáltak, de így is fogyott az ünnepi portéka. Jóleső érzéssel vehettük kezünkbe a somogyi írók új köteteit. A könyvhét végére megér­kezett a kaposvári színház­ról szóló riportkötet is. amelyből — magas ára el­lenére — sok színházkedve­lő vásárolt. A könyv ünnepe után újabb kedves ünnephez ér­keztünk. A napokban a PADAGÓGUSOK bizonyítványát állították ki a diákok — jelképnek is be­illő — virágcsokraikkal. A munka javán diákok és ta­nárok túl vannak már. Né­hány hét és itt a vakáció Aki jól és eredményesen ta­nult, az nyugodtan böngész­heti a Kaposvári Nyár és a Balaton-környék program­jait, bőséggel válogathat a szórakoztató és kulturális rendezvények között. A vá­logatásban a június eleji napfény sem rossz tanács­adó. Kőszegi Lajos Jól indult a szezon a Hun- giairofruqtnál; az év első öt hónapjában 15 százalékkal növelték — az elmúlt év azonos időszakához képest — a zöldség- és gyümölcs- kivitalt. Elsősorban a vörös­hagyma volt kelendő, és ezt a korábbiaknál magasabb áron sikerült értékesíteni. Jelenleg a káposzta ex­portja adja a legtöbb mun­kát. Folyamatosan szállítják külföldre a kamionok ezt a zöldséget. A kedvező eladási lehetőségek miatt többre lenne szükség, de a fólia alatt termett káposzta döntő hár-3'ada már lefutott, a sza­badföldi pedig a hűvös ta­vasz miatt a vártnál lassab­ban érik. Az egres exportjának is most van az ideje annak el­lenére, hogy még nem érett be a termés. A belga, a hol­land és az NSZK-beli vevőik azonban zölden rendelték meg a gyümölcsöt. Előreláthatóan június 10. körül indulhatnak útnak az első cseresznye- és eper- kamionok a határon túlra. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom