Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

2 Somogyi Néplap 1984. június 3., vasárnap Az események címszavakban Hétfő: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Kom- szomol-vezetőinek tanács­kozásán. — Losonczi Pál Mongóliába utazott. — Francia—NSZK csúcsta­lálkozó Rambouillet-ban. Várkonyi Péter tárgyalá­sai Bécsben. Kedd: Új amerikai fegyvereket kapott Szaúd-Arábia. — Berlinbe érkezett Kim ír Szén. — Pieter Botha, dél-afrikai miniszterelnök Lisszabonban. — Szovjet— ausztrál külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. Szerda: Csao Ce-jang kínai kor­mányfő megkezdte nyu­gat-európai körútját, amelynek első állomása Párizs. — A Honkongról folyó kínai—angol tárgya­lások második szakaszá­ra Pekingben került sor. — A Biztonsági Tanács ismét elnapolta a vitát az öböl-háború ügyében. Csütörtök: ,,Washingtoni nyilatkozat” elfogadásával ért véget az Észak-atlanti Szövetség tavaszi miniszteri tanács­ülése. Legfelsőbb szintű szovjet—bolgár eszmecsere Moszkvában. Csernyenko fogadta a szír alelnököt. Péntek: Üj barátsági szerződés aláírásával véget ért Lo­sonczi Pál mongóliai lá­togatása. — Az amerikai képviselőház rekord ösz- szegű, 284 milliárd dollá­ros katonai költségvetést fogadott eL. — Kim ír Szén befejezte berlini tár­gyalásait. Szombat: Ronald Reagan európai útjának első állomásán, Írországban. — Az FDP münsteri kongresszusán élénk a vita a párt jövő­jéről. — A holland kor­mány 1988 előtt nem fo­gad euro rakétákat. — A dél-afrikai kormányfő Londonban. á hét három kérdése Washingtonban tanácskoztak a NATO tagállamainak külügyminiszterei a kelet—nyugati kapcsolatokról, valamint a Perzsa-öböl helyzetéről Hogyan értékelhetők az újból megsokasodott szov­jet külpolitikai nyilatkoza­tok? A szovjet vezetők ezen a héten számos olyan fontos, nemzetköz i tárgyú nyilatko­zatot tettek, amelyek —bíz­vást imondlhiató — Nyugaton mélyreható tanulmányozás tárgyává lettek. Ezek közül három emelhető iki minde­nekelőtt: Csernyenko beszé­de a szovjet hadsereg Kom- szomol -.vezetőinek tanács­kozásán; az SZKP főtitká­rának, a Szovjetunió álLam­Szovjetunió és más szocia­lista országok elleni agresz- szió előkészítésének és vég­rehajtásának hídfőállá­sává. Alihoz, hogy egyetlen országnak se kelljen aggód­nia biztonságáért, fel kell számolnia minden tömeg- pusztító fegyvert — az NSZK-han éppúgy, miint ál­talában nyugaton és keleten. A „hatok” egy héttel1 ez­előtt a nukleáris hatalmaik­hoz fordultak felhívásukkal: ne fokozzák a nukleáris fegyverkezést, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészletet. A Szovjetunió álláspontját egy kormánynyilatkozat rög­zítette: intézkedések egész rendszerét javasolják. Meg kel állapodni arról, hogy .beszüntetik a nukleáris ar­zenál növelését, hogy le­mondanák új típusú nuk­leáris fegyverek fejlesztésé­ről, Ihogy megtiltják az atomkísérleteket, hogy nem gyártják az olyan hasadó anyagoikat, amelyek nukleáris töűitetek létrehozására alkal­masaik. Hogyan értékeli a világ a NATO-államok „wa­shingtoni nyilatkozatát”? . Az Észak-atlanti Szövet­ség szokásos tavaszi minisz­teri tanácsülését Washing­tonban rendezték meg. Ott, Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az osztrák főváros­ban tárgyalt. A képein: vendéglátójával, Erwin Lánc osztrák külügyminiszterrel a megbeszélések kezdetén főjének válasza a nyugatné- met „zöldek” egyik vezető személyiségének; a „hatok” (Argentína, Görögország, In­dia, Mexikó, Tanzánia és Svédország) felhívásával kapcsolatos szovjet kormány- nyilatkozat. A 'katonák előtt Csemyen- ko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szüntelen javas­latokat tesz a feszültség enyhítésére. Ugyanakkor rá­mutatott a szovjet védelmi potenciál roppant „féken tartó” erejére, amely a vi- láglbékémek is garanaiája. Stajátos vonatkozásai miatt is érdekes a Petra Kellynek, a nyugatnémet „zöldek” egyik hangadójának adott Cser- nyemko-válasz. A polí'tikus- nő azt kérdezte az SZKP fő­titkárától, miként lehet ki­zárni nukleáris vagy vegyi fegyverek bevetését az NSZK ellen? A felelet: maga az NSZK ne váljék soha a ralkétartettepítés folytatását szorgalmazta. Mire aztán nem .egy hírmagyarázó a „Washingtoni nyilatkozat­nak” is valamilyen „kettős­séget” tulajdonított, a tűz és víz kettősségét... Az angol Guardiantól az olasz Repübbliicáig a Világ­sajtó számos orgánuma eme­li ki, hogy a „Washingtoni nyilatkozat” semmiféle vál­tozást nem jellent a nyugat tárgyalási álláspontjában. A brit sajtó figyelt fel leginkább arra, hogy Wa­shingtonban a hivatalos közlemények megkerülték „a NATO illetékességi terü­letén kívüli közös fellépés” problémáját, pedig az most a Perzsa- vagy Arab-öböl­ben történtek után igen időszerű lenne. A Financial Times szerint e kérdésben heves ellentétek mutatkoz­nak: az Egyesült Államok­tól eltérően a legtöbb NATO-ország diplomáciai megoldásokat keres, az amerikai hadiipar viszont fegyverszállítási lehetőséget lát az öböl-válságban. Az Egyesült Államok valóban siet fegyvereket eladni Szaúd-Arábiának, legújab­ban pedig Kuwaitnak is. ahol az alapító 12 ország (ma 16-an vannak), 'képviselői az alapszerződést írták alá, 35 esztendővel ezelőtt. Túl nagy ünneplést nem csaptak, s legföljebb annyival több volt a látványos külsőség, amennyi a vendéglátó or­szágiban Reagan elnöknek az elnökjeflölti kampányához szükséges volt. Az ülésről kiadott úgyne­vezett „Washingtoni nyilatko­zat” ugyancsak azért lett te­le békeszőlamoklkal. Reagan- nek szükségé van arra, hogy a „békeapostol” szerepében is felléphessen, ugyanjaikkor, amikor továbbra sem hagy fel a NATO-n belül a fegy­verkezés fokozásának sürge­tésével. Washingtonban a je- lenvöltak nagy többsége (hot- landoik, dánok, spanyolok és görögök kivételével) a hír­hedt 1979-es „kettős határo­zat” végrehajtását, vagyis a Mik a következmé­nyei Eden Pastora „felrob­bantott sajtóértekezletének”? Nem mindennapi fordula­tok követték azt a különös — és természetesen önma­gában véve tragikus — me­rényletet, amely az egyik nicaraguai ellenforradalmi szervezet vezetőjének, a va­lamikor még a sandinisták­kal együtt harcolt Eden Pas torának a sajtóértekez­letét „robbantotta fel” a szó szoros értelmében. Az öt halott között egy amerikai újságírónő is volt, ami az Egyesült Államok sajtójá­nak a figyelmét még inkább ráirányította az esetre. Eden Pastora csak könnyebben sérült meg, s a merénylet után nyilatkozni is tudott: egyszerre vádolta a Hondu- rasból támogatott rivális el­lenforradalmár szervezetet és — a nicaraguai kor­mányt a merénylet meg­szervezésével. Managuában viszont kijelentették, hogy a történtek mögött így vagy úgy a CIA áll, hiszen az támogat minden ellenforra­dalmi szervezetet. Schultz amerikai külügyminiszter ezt sietve megcáfolta, ami­kor Salvadorban tudomást szerzett a történtekről. A State Department ura egyébként azért jött Salva­dorba, hogy jelen legyen Napoleon Duarte elnök be­iktatásán ... Ami Eden Pastorát illeti, ő a nicaraguai határvidék­ről, ahol a merényletre sor került, Costa Ricába ment át, a San José-i kormány azonban nekívánatos sze­mélynek nyilvánította. Ve­nezuelába toloncolták ki egy repülőgépen. A harcok Nicaragua terü­letén tovább folynak. To­mas Borge belügyminiszter a nicaraguai népet felszólí­totta, szálljon szembe az imperialisták és ügynökeik támadásaival. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta a managuai kormány kész­ségét arra, hogy tárgyalá­sos rendezést keressenek, s így támogatta az úgyneve­zett Contadora-csoport ja­vaslatait is. A térség ame- rikának kevésbé elkötele­zett országai köztudomás szerint a válság politikai megoldását sürgetik. A Mexikó, Panama, Ko­lumbia, Venezuela részéről tett kezdeményezést szavak­ban elfogadja az Egyesült Államok is. Legalábbis ezt mondták Shultz külügymi­niszter váratlan villámláto­gatása után: Salvadorból jövet megállt a a nicaraguai fővárosban s annak repülő­terén kétórás megbeszélést folytatott D,Escotff nicara­guai külügyminiszterrel. 1981 óta nem volt ilyen szintű érintkezés a két or­szág között. Pálfy József A hét első napján több mint kétszázezren tüntettek a rö- videbb munkaidő mellett, a munkanélküliség ellen. A bonni demostráció résztvevői így fejezték ki szolidaritásu­kat a sztrájkoló nyugatnémet vasmunkásokkal Közös közlemény Losonczi Pál mongóliai látogatásáról A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának és a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására 1984. május 29. és június 2 között hivatalos baráti láto­gatást tett Mongóliában Lo­sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi - kai Bizottságának tagja. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ellátogatott a szonginói Biokombinátba, az Ulánbátori Cipőgyárba, az Arhangaj megyei , Fényes Üt” Termelőszövetkezetbe,' felkeresett oktatási és kul­turális intézményeket, is­merkedett a mongol nép életével, szocialista építő- munkájának eredményeivel. Losonczi Pál és Jumdzsá- gin Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­gének elnöke a testvéri ba­rátság és a teljes egyetértés szellemében tárgyalásokat folytatott. Tájékoztatták egymást az országaikban fo­lyó szocialista építőmunká­ról, áttekintették a magyar —mongol kapcsolatok fejlő­dését, és eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar fél nagyra ér­tékelte azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a baráti mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, valamint a 7. ötéves terv célkitűzései­nek megvalósításában ért el. A mongol fél nagy elis­meréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocialis­ta társadalom építésében el­ért. A két elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy az országaik közötti testvéri barátság és szoros együtt­működés a marxizmus—le- ninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján a két párt tevékeny közreműködésével minden területen kiegyensúlyozottan fejlődik. Hangsúlyozták, hogy a két ország 1965-ben megkö­tött barátsági és együttmű­ködési szerződése jól szol­gálta a magyar—mongol kapcsolatok erősítését. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a most aláírt barátsági és együttműködési szerződés a két ország és nép kapcso­latai további fejlődésének szilárd alapja lesz. A mongol fél kifejezte őszinte elismerését a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kor­mányának és népének a Mongol Népköztársaság szo­cialista építőmunkájához nyújtott segítségért és tá­mogatásért. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott meg­beszélések során a felek aggodalommal állapították meg, hogy az imperializmus szélsőséges erőinek agresz­szív politikája következté­ben fokozódott a némzetközi feszültség. Kölcsönösen megállapí­tották: a béke és a bizton-' ság megőrzésének egyetlen lehetséges útját csakis az érdemi tárgyalások folytatá­sa jelentheti a fegyverzetek, különösen az atomfegyverek korlátozásáról, illetve csök­kentéséről, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodások, születhessenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vei alapján. Hangsúlyozták azoknak a javaslatoknak a fontosságát, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1983. januári prágai politikai nyi­latkozatában, a hét szocia­lista ország párt- és állami vezetői 1983. júniusi moszk­vai közös nyilatkozatukban terjesztettek elő. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság' nagyra értékeli a Szovjet­unió következetes erőfeszí­téseit a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség eny­hítésére. Támogatásukról biztosítják a Szovjetunió azon lépéseit, melyeket a sa­ját és szövetségeseik bizton­ságának erősítésére tesz. Lo­sonczi Pál és J. Cedenbal 'kiemelte: napjainkban kü­lönösen fontos a szocialista közösség országainak egysé­ge, nemzetközi együttműkö­désük erősítése. Ennek kap­csán nagy jelentőséget tulaj­donítanak a KGST-tagor- szágok közelgő legfelsőbb szintű tanácskozásának. Losonczi Pál és J. Ceden­bal nagy figyelmet szentelt az ázsiai térség biztonságá­val összefüggő kérdéseknek. Aggodalommal állapították meg, hogy feszültebbé vált a kontinens helyzete, mert fokozódik az amerikai nuk­leáris katonai jelenlét, újjá­éled a militarizmus, agresz- szív katonai-politikai szövet­ségek létrehozására törek­szenek. Mindkét részről hangsú­lyozták, hogy minden erőit mozgósítani kelll az ázsiai konfliktusok békés rendezé­se, a kontinens stabilitásá­nak megteremtése, a térség országai közötti kölcsönös megértés és baráti együtt­működés erősítése érdeké­ben. A felek szolidaritásukról biztosították a koreai nép igazságos harcát, amelyet az ország békés, demokratikus alapokon, külső beavatkozás nélküli egyesítéséért folytat. Losonczi Pál nagyra érté­kelte a Mongol Népköztársa­ság aktív külpolitikáját, erő­feszítéseit a nemzetközi bé­kéért és biztonságért. Losonczi Pál és J. Ceden­bal áttekintette a közel-ke­leti helyzetet, hangsúlyozva a térség problémái átfogó, igazságos és békés úton tör­ténő rendezésének szüksé­gességét. Losonczi Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársáság Elnöki Ta­nácsa nevében hivatalos ba­ráti látogatásra hívta meg Jumdzságin Cedenbalt, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A boglárlellei KARÁD—KOPPÁNYVÖLGYE ÁFÉSZ az alábbi, egész évben üzemelő műszaki bolt ajánlata: 9. sz. zöldségboltját, Karód, Kossuth Lajos u. bérleti rendszerű üzemeltetésre ROBI—52. kapálógép most 16 600 Ft helyett 13 300 Ft. mini hi-fi torony 21 200 Ft, meghirdeti. személygépkocsi-akkumulátorok (Trabant, Wartburg, 1984. július 12-i hatállyal. Zsiguli), A versenytárgyalás időpontja: 1984. július 5. Trabant és Wartburg alkatrészek. A versenytárgyalás helye: Áfész, Karád, Semmelweis 900x20-as valamint 13,6x38-as yT v tér 4. gumiabroncsok. Z^——-—-V A pályázatokat 1984. június 25-ig az áfész központjá­BOGLÁRLELLE, DÓZSA GY. U. 1. l ban írásban kell leadni. % WUJIUT# Bővebb felvilágosítást Czink Györgyné főkönyvelő ad. Karád, Semmelweis tér 4. Telefon: Karád 7. (79279) (79296)

Next

/
Oldalképek
Tartalom