Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
Somogyi Néplap 1984. június 30., szombat Megszűnt két vállalati gmk Kockázat nélkül nincs siker MÁR A TÉLRE KÉSZÜLNEK Keresettek a Dráva termékei A megyei főügyészség a közelmúltban vizsgálatai végzett, amely azt igyekezett megállapítani: vajon n gazdasági munkaközösségeket létrehozó társaság: szerződések a társadalmi szükségletek jobb kielégítését szolgálják-e, a munka- közösségek létrejötte menynyiben törvényes, valamint hogy a hatósági ellenőrzések megfelelnek-e az előírásoknak. A vizsgálatot a barcsi, a kaposvári, a nagyatádi, a marcali és a siófoki városi tanács szakigazgatási szerveinél végezték. Az említett városokban 1982-ben 131. tavaly 211 munkaközösséget alapító szerződést nyújtottak be. A legtöbbet (143) Kaposváron, a legkevesebbet (1) Marcaliban. A szerződések közül mindössze egyet nem hagytak jóvá, így a két év során 128 gazdasági munkaközösség és 213 vállalati gazdasági munkaközösség alakult. A munkaközösségek tevékenysége igen sokrétű. A vgmk-kná! például gépek javítása, karbantartása, alkatrészek, szerszámok tervezése, gyártása, egyes munkák, munkafolyamatok, szolgáltatások elvégzése, ellenőrzése (húsfüstölő vegyszeres tisztítása, gyártás- technológia tervezése, kárpit- és szőnyegtisztítás stb.), különféle termékek előállítása szerepel a szerződésekben. A gmk-k főként szolgáltatással összefüggő tevékenységek elvégzésére alakultak (villanyszerelés, javítás, víz-, csatorna-, gázfűtésszerelés, fuvarozás, há- zasságközvetités, szépség- ápolás stb.). Különféle termékek előállítása is megtalálható egyes munkaközösségek profiljában'. Vállalati munkaközösség legnagyobb számban a Csepel Művek Kaposvári Gyárában (17) és a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában (13) működik. A gazdasági munkaközösségeket általában a szükségletek jobb kielégítése érdekében hozták létre, a vállalati közösségek nagy részénél azonban érzékelhető, hogy a társulások megalakulását a bérszín vpnal javítása is ösztönözte. A Csepel Műveknél például a munkaközösségi tagok jövedelme így 2600 és 16 000 fprint között oszlik meg. A gmk-k 2—8, a vgmk-k pedig 2—27 fővel alakultak, tehát betartották a létszámra vonatkozó előírásokat. A gmk-ban a tagság 80 százaléka mellékfoglalkozásban dolgozik. A vizsgálat megállapította, hogy a munkaközösségek általában társadalmi szempontból hasznos, gazdasági szempontból szükséges tevékenységet végeznek. A társasági szerződésekben azonban akadnak jogszabálysértések, hiányosságok. Ilyen például, hogy a tevékenységi kört pontatlanul határozták meg vagy olyan munkavégzésre is irányul, amelyhez külön engedélyre van szükség. Nehány esetben figyelmen kívül hagyták s nem rendelkeztek a vagyoni hozzájárulásról, jóllehet ez biztosítja a működés tárgyi feltételeit. A vgmk-k megalakításához szükséges, hogy a vállalat felelősséget vállaljon a munkaközösség tevékenységéért. Ezt a szerződések közül néhánynál nem szabályozták. 1983-ban 15 munkaközösség szűnt meg, s közülük kettő azért, mert a vállalat visszavonta az engedélyt. Az egyik esetben a vgmk elvonta a vállalattól a megrendelést, a másiknál viszont az általuk készített termékre nem volt kereslet. Olyan is akadt, ahol a munka minőségi követelményeinek nem tudtak eleget tenni. Kockázat nélkül nincs siker — tartja a mondás. Fokozottan érvényes ez a munkaközösségekre. Akadnak, amelyek már az első perctől jól választották meg profiljukat, mások viszont időközben jöttek rá, hogy változtatni kellene. A vizsgálat adatai szerint nagy a módosított szerződések száma. Tavaly Kaposváron 94 ilyen irányú kérelem érkezett, s ebből 44 ugyanabban az évben jóváhagyott szerződést érintett. A legtöbbször személycserék, máskor profilbővítés miatt kértek változtatást. A munkaközösségeket létrehozó szerződések körül egyelőre még elég nagy a káosz. Törvényességi szempontból a határozatoknak mintegy a fele kifogásolható. A gmk-k hatósági ellenőrzése is igen vegyes képei mutat. Barcson, Nagyatádon és Marcaliban például egyáltalán nem, Kaposváron és Siófokon csak szórványosan történt meg. Ez utóbbi helyen szabálytalanságokat is találtak az árképzéssel kapcsolatban. Két alkalommal szabálysértési följelentésre, háromszor pedig figyelmeztetésre került sor. Gy. L. Ha a varrógépek mögött ülő asszonyok vékony köpenye, a kitárt ablakon beömlő fény és a még nem fojtó, kellemes meleg nem volnának csalhatatlan jelei a nyárnak, akár a tél kellős közepén is érezhetné magái a látogató a barcsi Dráva ipari szövetkezet' üzemcsarnokában. Bundák, bőrkabátok, dzsekik mindenütt... Félig készen a munkaasztalokon, illetve már csomagolásra várva a fogasokon, szemet gyönyörködtető színben és formagazdagságban. — Nekünk néhány hónappal előbbre kell lapoznunk a naptárban, hogy a vásárlók idejében fel tudjanak készülni a télre — mondja tír. Papp Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Dolgozóink már megszokták, s természetesnek veszik ezt a munkaritmust. — Ügy látom, nagyon sok bőralapanyagú terméket készítenek. Honnan szerzik be a szükséges bőröket? — Valóban sok és sokféle bőrterméket készítünk, főként külföldi megrendelésre. Az alapanyagot Pécsről a Hunor kesztyűgyártól kapjuk. Már négy éve tartó jó együttműködés jellemzi a kapcsolatunkat. Jelenleg a központi telephelyen 160 dolgozónk közül 110 foglalkozik bőrtermékek, többek között kosztümök, kabátok, nadrágok, férfidzsekik varrásával. Évente például mintegy 54 ezer négyzetméter sertésvelúrt dolgoznak föl és a késztermékeket elsősorban külföldi: NSZK-beli, olasz megrendelőknek szállítják. Az első félévben csaknem 7 millió forint volt az exportból származó bevételük. — Hogyan vesz részt a szövetkezet a belföldi ellátásban? — Kölcsönösen előnyös, jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a Skála-Coop és a Centrum vállalattal. Termékeinket szinte az egész országban ismerik. A belföldi ellátásban főleg azóta nőtt a szövetkezet szerepe, amióta egyedi igényeket kielégítő termékek gyártásával is foglalkozunk. — Ez a rugalmasság jellemző általánosan is a szövetkezet üzletpolitikájára? — Szövetkezetünk íratlan törvényei egyike, hogy gyorsan, rugalmasan kell követni a divat változásait, ez egyben azt is jelenti, hogy a termelést úgy kell irányítani, hogy nagyon rövid idő alatt alkalmazkodni tudjunk a piaci igényekhez. N. Zs. 20. Mohai arcán látszott a csodálkozás. Elengedik csak így? Mintha még mondani akart volna valamit. Aztán kezeit fontaik. Néhány pillanat egyedül, a telefüstölt szobában, mielőtt Viibránytba indult. A fiúk szétszéledték. Ki-ki a maga feladatát végzi. Az övé; Vibrány. A Halas szülők. KéHemetiem, kínos faladat. Viola tehát egyetlen lány, nagy vágyakkal és ázzál a prózai ténnyel, hogy admi- nisatántor egy kisvendéglőben, nyaranként segít a kávéfő zésnél. Valószínűleg nénim elégedett meg ennnyi- vél. Akkor sem, ha Voltaik jó ruhái, nyaklánca* kankötője. Egy levél, egy kecsegtető levél. Vajon tudtak énről a szülőik? Ismerték igazán a lányukat ? Az épület előtt ott várta Mátét a Zsigulii. Nem a gépkocsivezető mellé, állt, ami azt jelentette, az úton nem lesz 'beszélgetés. Banta gépkocsivezető hátranyújtotta a feketekávéval teli termoszt. — Köszönöm — rázta a fejét Máté —, majd talán később, egy presszóban. Meg alkart nézn/i egy vidéki kisvendéglőt. Eszpresz- szót. Egy -lányt, áki talán hasonlít Violára.-Maga elé képzelte úgy, ahogy a képen látta. A fé- llémlk mosolyt az arcán. Bizonytalanul nézett a Világba. Jó alákja van, szép hosszú haja, csinos lány, de gátlásos. Legyőzte a féléimét, és nekivágott a vákvittágnak. Saját harisnyájával fojtották meg. Máténak úgy tűnt, lassan haladnák. Szeretett volna Vibrányha érnii. A nehezén — remélte — túl vannak már a Halas szülők, legalábbis ami a hírt illeti. A helyi rendőrségtől volt kint valaki. Jól 'számított, a szépen, tisztán tartott Halas házban a csendes fajdalom uralkodott. Két megkövült .ember ült a konyhaasztal mellett, egy sovány, őszülő hajú férfi, vasutas egyenruhában- — a munkahelyéről hívták haza. Halasné fékete kendőben, kisírt szemmel, de udvariasan. A vasutas még bort is tesz az asztalra, béidegző- dött mozdulótok, aztán csend. Az asszony, az asztal' lapját kapírgáilta, foltot, pecsétet alkart felfedezni, hiába. Beszélnie kell. Mondani valamit. Kérdezni. Végül az asszony -kezdi. — A mi Violánk .,. — hangja megbicsaklik, emberfelettien fegyelmezi magát. — Csak ne sírjon — ri- mánkodik magában Máté —, csak egy kicsit bírja még erővel. Bírja, úgy látszik, sőt gyermekkori .képeket m-utat Violáiról, rövid szoknyás, zoiknis, napozás képeket, később sötétkék rakott szoknyában álldogál V-iola, áldozó ruhában, Piroska-jelmezben. — Szépen szavalt — mondja az asszony, mintegy balladáit —, az igazgató mindig őt ’léptette fél ünnepélyeken. Mondogatták, hogy adjuk színésznőinek. — Mi pártfogoltuk volna — szólal meg a férfi is törött hangon —, de nem vették fel az :iskolába. Szóval jelien tkezet-t szegény. — Szomorkodott a kudarc miatt a lányulk? — Nem vettük észre. Csendes volt mindig...-Könnyék. Zsebkendővel törőllgeti a szemét Hátasmé. — Azt mondta, jövőre újból megpróbálja. Itt nálunk van kuiitúrcsoport, oda járt, színielőadásra !készülték. — A keresetét hazaadta? Tiltakozó 'mozdulatot tesz a férfi. — Nem kellett,.. nem fogadtuk él... alkarta ... mondtuk -rákja félre... öltözködjön ... (Folytatjuk.) NINCS HELYE AZ ELNÉZÉSNEK Mindenki tanulja a munkavédelmet Sok volt a baleset taValv a Dél-dunántúli Vízügyi Építővállalatnál. A statisztika negyvennyolcat tart számon. Ketten meghaltak. Ez i a legszomorúbb! A sérültek ápolására több mint ezerötszáz táppénzes napra yolt szükség. A legtöbb baléset rakodás, szállítás közbed, a kézi, föld- és betonmunkják- nál fordult elő. így érthető, hogy a Me- dosz megyei bizottsága, ! az SZMT és a tröszt is elerriez- te a tavalyi munkavédelmi helyzetet. Sok hasznos tanácsot adtak a vállalat gazdasági, szakszervezeti vezetőinek. Ezt a közösen elkészített intézkedési tervben hasznosították. Kevesebb munkanap esett ki Antal János, a szakszervezeti bizottság titkára örömmel újságolta, hogy! az év első öt hónapjának" baleseti statisztikája már javulást mutat: hat baleset fordult elő, ez pedig tizenegygyei kevesebb, mint tavaly ilyenkor volt, s nincs köztük halálos. 231 táppénzes napot vettek igénybe a sérültek — ez 479nappal kevesebb, mint a tavalyi. — A javulás a közös mjin- ka eredménye — hangsúlyozta az szb-titkár. — Ebben megtestesül a gazdasági vezetők, a társadalmi aktívák munkája, ők ugyanis sokat tettek a megelőzésért. Köztudott, hogy a munka- védelem ma már állami feladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek nincs mit tenniük. Jól példázza ezt a Délviép gyakorlata. Megkezdték és folyamatosan oktatják a szakszervezeti aktívákat. Mi sem természetesebb, mini hogy fölvértezik őket munkavédelmi ismeretekkel is. — Egy csoport oktatását' már befejeztük, négyé ezután lesz Elsősorban arról beszélünk az aktíváknak, mit kell tenni az ember munkavégzésének biztonsága érdekeben, mi a szak- szervezet feladata. Első helyen az áll: ismerje a dolgozók igényét, amely a munka biztonságos végzésével kapcsolatos. Enélkül ugyanis nem tudjuk meghatározni a feladatokat sem! Ezek az ismeretek nagyon fontosak az intézkedések kezdeményezéséhez is. Sokszor azt mondják, hogy a munkavédelmi szabályzat mindent tartalmaz, a vállalat pedig gondoskodik a feltételekről. Ez önmagában igaz, az azonban nem biztos, hogy ott, a helyszínen pontosan alkalmazzák. Szükség van az ellenőrzésre. Hétmillió munkavédelemre A Délviép szakszervezeti bizottsága az igények,! a kezdeményezések, az ellenőrzések tapasztalataira alapozva rendszeresen foglalkozik a munkavédelem színvonalának emelésével. Több mint egy évtizede kezdjék meg az alkalmas kisgépek, a szállítást megkönnyítő daruk és egyéb berendezések beszerzésének szorgalmazását. — A szakszervezetnek abban is állást kell foglalnia, milyen szinten áll a munka- védelem, szabad-e csökkenteni a ráfordított összegeket, ha pedig nem, akkor miből lesz pénz a szinten- tartásra. A Délviép több mint 1700 dolgozót foglalkoztató többszörös kiváló, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett vállalat, épp ezért azt mondtuk, hogy nem szabad visszafejlődnünk ebben. Az adatok, amelyeket az szb-titkár elém tárt, ezt bizonyították: több mint hétmillió forintot költ a vállalat a munkavédelemre. A korszerű védőöltözékre és fölszerelésre több mint egymilliót fordítanak. A belső tartalékokat is mozgósítják, köztük az újításokat is felhasználják a biztonság javítására. Például régen sarokköszörűvel tisztították meg a fémzsalut a betontól; a bélatelepielr most újításként egy gépet terveztek erre a célra, s ez teljesen biztonságossá teszi a munkát. Vizsga biztonságtechnikából A munkavédelem helyzetének javítását segítette elő, hogy a kaposvári Telepen elkülönítették a —zajos lakatosrészlegeket a finomszerelőktől, megoldották a szellőzést a festőknél. A tervezőrészleg irodáiban nagyon meleg volt — ők ventillátorokat kaptak. — Nagyon fontos, hogy a dolgozókat fölkészítsük a munkavédelmi előírások betartására — emelte ki Antal János. — Nemcsak őt érheti baleset, hanem a munkatársát is, ha elhagy egy mozzanatot a technológiából. Egy dolgozót odaállítottak például az aknához, hogy vigyázzon. Erre maga esett bele, mert önkényesen nekiállt odábbtenni a vízszívó motor tömlőjét. Ilyenekre gondolok! A munkahelyen fegyelemre van szükség; nincs helye a közömbösségnek, az elnézésnek ... Nagyon fontosnak tartom, hogy a brigádvezetőknek szintén le kellett tenniük a biztonságtechnikai vizsgát. Azok a szakszervezeti tisztségvezetők is levizsgáztak, akik társadalmi munkavédelmi felügyelők. A szocialista brigádvezetők képzésekor is szó esik a munkavédelmi feladatokról. Az szb azt szorgalmazza: a szocialista brigádok elsősorban azt vállalják, hogy mindenki használja az előírt védőeszközöket, tartsa meg a biztonságtechnikai előírásokat, védje a környezetet a területen. A Délviépnél javult a munkavédelem tavaly óla. Egész biztos, hogy a vállalat ■ és iát 'szakszervezet együttes intézkedései hozták meg gyümölcsüket. Lajos Géza Tervező számítógépek Szerszámok, alkatrészek formatervezésére és gyártására alkalmas számítógép- rendszert fejlesztettek ki az MTA Számi tástechnikai j és Automlaitizálási Kutatóintézet SZTAKI szakemberei. Az ipar számos területén gyakran van szükség olyan alkatrészekre, 'melyeknek alakja nem írható ‘le a hagyományos gépészeti kategóriákkal (sík, henger, götm|b dtb.) Ezek tervezését és előállítását nagymértékben .megkönnyíthetik speciális számítógépes eszközökkel. A SZTAKI szakemlbejrei áltál kialakított rendszer alkalmazásakor a felhasználó a számítógépnek adott uitasításók segítségével lépésről lépésre megtervezheti az alkatrész formáját, amelyet a számítógépihez kapcsolt grafikus íkijjélzőin folyamatosan ellenőrizthet. A tervezés befejezésiékor nemcsak a kész forma 'látható a kijelzőn, hanem egyúttal a számítógépben kialakul az akt leíró matematikai modell is. Jelenleg az MTA SZTAKI a Budapesti Műszaki Egyetem és a Gépipari Technológiai Intézet közös kutatólaboratóriumában már üzemel egy referendiarandsizer, melyet hazai fejlesztésű számítógépre és szerszámgépre alapozva hozták létre.
