Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

1984. június 26., kedd Somogyi Népiap 3 Somogy sikere Bjeloyáron Ember és gép próbája a bemutató után Antun Tkálecnek, a Bjelo- vári Közös Községek Taná­csa Végrehajtó Bizottságá­nak elnökének köszönő sza­vaival és Sarudi Csabának, a Somogy megyei Tanács ál­talános elnökhelyettesének záróbeszédével vasárnap vé­get ért a jugoszláviai Bjelo- váron a Somogy bemutatko­zik rendezvénysorozat. A nagy figyelemmel, különös szakmai érdeklődéssel kísért négynaipos program során Somogy közelebb került testvérmegyéjéhez, sikerült jobban megismertetnie ma­gát déli szomszédainkkal. — ötvennyolc önálló és számos társult kiállító mu­tatkozott be BjeJováron, leg­többen az agrárágazatot kép­viselték — mondta Tóth Ká­roly, a megyei tanács el­nökhelyettese. — Számunkra is meglepő volt, hogy a vá­rosi sportcsarnok milyen hűen tükrözte Somogy most már igencsak gazdag ter­mékskáláját. Képviseltette magát például az elektro­technikai, a tej- és húsipar; érzékeltettük a termelőszö­vetkezeti melléküzemági te­vékenységet; ott volt a kon­ténerekből összeállítható nyaraló, a kaposvári fazeka­sok, a bogiári kombinát, az atádi cémagyár és még szá­mos somogyi gazdálkodó szervezet terméke ... — Tanúi voltunk a sikeres bemutatkozásnak. Ebben nyilván szerepe van a bjelo- vári és a somogyi szerve­zőknek, rendezőknek... — A kiállítást több ezren tekintették meg, s nagyon sokan voltak kíváncsiak a szakmai és a kulturális, il­letve sportrendezvényekre. Vendéglátóink elismerően szóltak a rendezvénysorozat magas színvonaláról, dicsér­ték a szervezést. A helyi sajtó érdeklődését jelezte, hogy beszámolt az esemé­nyekről a Zágrábi Televízió és Rádió, tudósított a bjeflo- vári és a horvátországi új­ság. Érezték, hogy itt vala­mi olyasmit láthatnak-hall­hatnak, ami érdekli a köz­véleményt. Hogy ezt az igényt kielégíthettük, ebben fontos szerepe volt a bjelo- vári párt-, állami és társa­dalmi szervezeteknek, hi­szen ők biztosították a lebo­nyolítás alapvető feltételeit. A kiállítás a Hungexpot di­cséri, de kitették magukért a kiállítók is — a siófoki Kertészeti és Településtiszta­sági Vállalat például virá­gaival tette hangulatosabbá a bemutatót, a Kaposvári Húskombinát naponta friss termékeket hozott a kiállí­tásra —, s jól látta el fel­adatát a Somogy megyei Ta­nács tíztagú operatív bizott­sága is. — Ma még nem beszélhe­tünk a bemutatkozás konk­rét hasznáról, anyagi ered­ményeiről. Mi az, ami a jö­vőben várhaitó ettől a talál­kozástól? — Ezzel a bjelovári bemu­tatkozással a két testvér­megye gazdasági és kulturá­lis együttműködésének új fejezete kezdődött. Azzal, hogy teljes körű informá­ciót adtunk Somogyról, az eddiginél nagyobb érdeklő­dést keltettünk megyénk iránt. A gazdasági együtt­működés eddig jobbára ki­merült a kisihatármanti for­galomban, most már határo­zott igény mutatkozott ter­melési kooperációk, közös érdekeltségű műszaki és gyártmányfejlesztés iránt is. Számos megállapodás is szü­letett a négy nap alatt. A gazdasági együttműködés­ben az eddiginél szélesebb alapokon nyugszanak a kap­csolatók. — Mikor mutatkozik be Bjelovár Somogybán? — A mostani rendezvény- sorozat viszonzására 1985- ben kerül sor Kaposváron. Bjelovári barátaink alapo­san készülnék erre az alka­lomra, s a mi tisztünk lesz a vendéglátás, a bemutatko­zás előkészítése, a jó körül­mények megteremtése. Re­méljük, sikerül. Hernesz Ferenc Több födémgerenda az építkezőknek A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek gyárai az év első öt hónapjában a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva 1,5 százalékkal nö­velték termelésüket. Ezen belül a magánlakásépítke­zésekhez szükséges termé­kek gyártása több mint húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vasbetonfö- dém-gerendát készítettek, s lágyvasas födémgerendából megkétszerezték a termelést. Polgárivédelmi gyakorlat — Elszállítottak 6727 köbméter fát Polgári védelmi gyakorla­tot tartottak a hót végén a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság majdnem há­romszáz gépjárművének és félezer dolgozójának bevo­násával a Nagyatád, Barcs, Csurgó által határolt térség­ben. Megmozgattak hétezer köbméter fát, vasúti vagono­kat raktak meg, illetve hosz- szabb időre elegendő alap­anyaggal látták el gyárain­kat. Nagyatád, június 23. Haj­nali 2 óra 30 perc. Reflekto­rok pásztázzák az utat. A hajnali csendet traktorok, te­hergépkocsik zaja töri meg. Emberáradat tart a megye minden részéből a város és a Lábod között kijelölt gyüle­kezési helyre. Az úttól a tisz­tásig vezető részen rendőrök segédkeznek a forgalom irá­nyításában. Négy órára min­denki a helyén áll. Drávecz Andor polgári védelmi törzs­parancsnok jelenti a gyakor­lat vezetőjének, Takács Lász­ló vezérigazgatónak, hogy a kijelölt egységek felsorakoz­tak. Elhangozhat a parancs... gazdaságunknak a Dráva felé eső területét árvízveszély fe­nyegeti. Feladatunk, hogy az ott levő faanyagot kiment­sük, rendeltetésének megfe­lelő helyre juttassuk. Ezért megparancsolom, hogy a nagykorpád!, a bélavári, a belegi, a somogyszohi, a lá- bodi, valamint a nagybajomi körzetekben táróit hatezer köbméter faanyagot mentsék ki a fűrészüzemekbe, a MÁV, illetve a biztonsági rakodók­ra. Ezzel egyidőben 2500 köbmétert rakjanak vagon­ba ... ” Mozgásba lendül a hatal­mas gépezet. Mi Maráz Kál­mánnal, a gyakorlat parancs­nokának technikai helyette­sével és Varga János politi­kai helyettessel indulunk út­nak. Először a nagyatádi er­dészet központját keressük föl. Ott állomásozik a gya­korlat vezetősége. CB-rádió recseg; Bordán Gábor fő­mérnök utasításokat ad, szer­vez, útnak indítja a szerelő­ket. A somogyszobi rakodóra dél körül jutottunk el. Mit- nyek Géza, a szállításirányí­tó azt mondja, már megkap­tak minden üres vagont. Várnak még nyolc kocsit... A nyolcból tizennégy lett. De ezt már a somogyszobi állomás forgalmistájától tu­dom meg. A vasutasok is se­gítik az erdészeket. Minél több vagont kémek a szom­szédos állomásoktól, hogy ne legyen fennakadás. Lábod úgynevezett K—160 S erdő­JUGOSZLÁV ÉPÍTŐIPARI KIÁLLÍTÁS Az Építésügyi Tájékoztatási Központ és a Jugoszláv Építésügyi Központ közötti sok éves együttműködés eredményeképpen Budapesten a nemzetközi vásár területén meg­nyílt a jugoszláv építőipari anyagok és felszerelések szakosított kiállítása. Ezen 40 vállalat mintegy száz termékét mutatja be. (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) részletében Tatra teherau­tóik, ZIL-ek húznak maguk után porfelhőt. Ritecz Sándor kerület vezető erdész nagy biztonsággal irányítja az em­bereket Kora este vihar zúdul ránk. A gépek és emberek mégsem állnak meg. Csak hat óra után gondolhatnak a pihenőre. Bár van, aki még vállalkozik egy-egy újabb fordulóra. Esite Maráz Kál­mán számolni kezd: négy­ezer-háromszáz köbméter fát mozgattak meg. Nem lehat itt már semmi baj. Csak az eső álllna él! De zuhog ren­dületlenül. Hajnali fél ötkor is esik, amikor ismét megindulnak a gépek és emberek. Gelete Fe­renc, a csurgói gyár Igazga­tója azt mondja, hogy két nap alatt annyit fát kaptak, amely egy heti munkájuk­hoz kelL Nagy hát a gépko­csivezetők becsülete. A ka­puban' minden érkezőt hideg üdítőivel fogadnak. A csur­gói gyár kisebbfajta „támasz­ponttá” alakult át: szerelők állnak készenlétben, üzem­anyagot adnak ki, sőt orvos is van ügyeletben. A másik gyárban, a barcsiban Ács József kísér bennünket — Évente hetvenötezer köb­méter fáit dolgozunk fel, s szá­munkra megnyugtató, ha mindig van raktáron 5—6 köb­méternyi alapanyag. Sajnos, az elmúlt hónapokban csak kis tartalékaink voltak. Bár folyamatosan termeltünk mindig, azért kellett szur­kolni, hogy idejében jöjje­nek a vagonok és a vontatók. — Tételezzük fel, hogy va­lóiban árad a Dráva. A gyár is veszélybe kerülne. — Harminc éve vagyok itt, de csak egyetlen egyszer for­dult elő, hogy föl kellett ké­szülnünk a mentésre. 1971­ben, ha húsz centit emelke­dik még a víz, akkor elönti bennünket. Szerencsénk vol|b... Délután fél három. Ismét a gyülekező helyre mennek az erdészek. Drávecz Andor jelenti, hogy a megadott időn bélül 6727 köbméter fát mozgattak meg, s a tervezett 2500 köbméter helyett 3774- et vagonba raktak és elszállí­tottak a tüzép-itelepekre, il­letve a mohácsi gyárba és a többi vásárlónak. Takács László értékelésében elmond­ja, hogy a feladatot fegyel­mezetten hajtották végre a dolgozók, egyetlen baleset sem történt. A legjobbaknak jutalma­kat adnak át. Aztán minden­ki indul hazafelé — hogy hétfőn reggel ismét munká­ba álljon. N. J. Okulni mindenből lehet Lépésváltás Görgetegen Kalászba szökkent a gabo­na — lassan már sárgul is. Putics István főagnonómus elégedetten mutat körbe a birtokán... — Jól jött az eső. Igaz, a borsóé séplést csak két hét késéssel kezdhettük; beérik a repce is, de mindegyik szé­pen fejlődik. A gazdák már számolgat­nak; úgy vélik, jó lesz ez az esztendő. Kővári Jenő főkönyvelő aktákat tesz az asztalra. — Tavaly ilyenkor már éreztük, hogy baj lesz, de hogy ekkora, arra gondolni sem mertünk. 10 827 000 fo­rint veszteséggel zártunk, öt és fél millió forintnyi kárt okozott az aszály. — Somogybán egyedül itt pusztított az as'zály — mond­ja Magyar József elnök. — Egyszerű a magyarázat: a mi termésszerkezetünk elsősor­ban rövid tenyészidejű, ho­moki növényekből áll össze. Ha a kritikus napokban nincs csapadék, akkor ké­sőbb már hiába zuhog akár hetekig is. Az .idén eddig szerencsénk volt, jókor jött az eső. A görgetegieknek azonban nem csak az eső miatt volt szerencséjük az idén: saját forrásaikból, a nemzeti bank által nyújtott veszteségren­dezési hitelből és a pénz­ügyminisztérium biztosította hétmilliós dotációból sike­rült rendezni dolgaikat. — Ennek azonban megvan az ára is — hallom Kővári Jenőtől. — A régebbi adós­ságok mellé újabb terheket vettünk a nyakunkba. Nincs olyan kár, amelyből ne ta­nulna az ember. Mi is tanul­tunk, s már tavaly, az év második felében több szigo­rítást vezettünk be. A kész­letgazdálkodás érdekében például az alkatrész- és a fogyóeszköz-vásárlást elnöki engedélyhez kötöttük, s vál­toztattunk a termésszerkeze­tünkön is. Nem vetettünk alacsony hozamú zabot és ár­pát, viszont visszahoztuk a burgonyát; ebből tavaly a hagyományok ellenére sem ültettünk... — Több bírálat is érte emiatt a téeszt — jegyzem meg. — Esztendeje nemcsak a korábbi értékesítési nehézsé­gek miatt mondtunk le a burgonyáról. Az ültetéshez és a betakarításhoz vannak megfelelő gépeink, de a vá­logatás már gondot okoz; ek­kora termésnél kézzel nem lehet megcsinálni. Az idén mindenesetre hatvan hektá­ron földbe kerültek a gu­mók, s földibe a dohánypa­lánták is. Hoffmann Gyulától, a köz­ségi tanács vb-áitkárától hal­lottam, az elmúlt két hétben az eső miatt nem lehetett géppel palántázni, ezért traktoros, adminisztrátor, egyszóval mindenki ment a földekre, hogy kézzel ültes­sen. Balogh Sándor növény- termesztési brigádvezető kézzelfogható magyarázatot ad: — Az emberek megértet­ték, hogy ha az idén nem teszünk meg mindent, akkor úgy járhatunk, mint tavaly. A traktorosok sem elégedet­lenkedtek, amikor éjjel is vetni kellett a borsót. Ezek a legfontosabb növényeink; ha ezékkel elúszunk, ak­kor ... Jobb nem is gondolni rá! A gondok minden tagot foglalkoztatnak, így hát se­gíteni akarnak. Bedig me­gyénkben ennél a téesznél a legalacsonyabb a bérszínvo­nal. Máshol többet kereshet­nének az emberek. — Miindiez igaz — hallom Bozsó Péter műszaki vezető­től —, de az utóbbi években itt annyi minden megválto­zott, hogy az emberek már kötődnek a téeszhez. Magyar József örül ennek — pedig ugyancsak sok a gondja, a tennivalója. Oitt van’ például a szarvasmarha- telep. Húsmarhávail foglal­koztak, s veszteséges volt. Most áttérnek a magyar tar­ka törzstenyészetre. A bir­kák bérhizlalását is felszá­molják; ha több pénzt hoz a pecsenyebárány, akkor azzal kell foglalkozni. A gépudvar végében mo­dem épület, a cipőfelsőrész- készítő üzem. — Tavaly iát harminc asz- szony munkája 1 360 000 fo­rint nyereséget hozott. Fej­leszteni kell, mert ez biztos háttér. Most negyvenhéten vannak, de szeretnénk, ha az év végén már hatvan asz- szonyt foglalkoztathatnánk. Tervek és gondok. Az erő­gépek kétharmada nullára amortizálódott, s újakra, egyelőre, nincsen pénz. Be kell fejezni a 200 vagonos ga­bonatároló építését, tovább kell csökjkenteni a költsége­ket ... Egyre motoszkál ben­nem a kérdés: vajon való­ban tanultak-e a múlt év­ből a görgetegiek. Mégsem kérdezem meg, mert miköz­ben lapozgatok a márciusi küldöttgyűlés jegyzőkönyvé­ben, s megakad a szemem egy mondaton: „Valameny- nyiünknek tanulnia kellett, s valamennyiünk tanult is az éviből...” Ezt nem egy ve­zető mondta, hanem egy egy­szerű tsz-tag. Hisszük, hogy valóban így történt. Nagy Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom