Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

4 Somogyi Néplap 1984. június 26., kedd Nemzetközi motocrossverseny SÁRDAGASZTÁS SPORT Osztályozó az'NB ll-be jutásért Csődöt mondott a Rákóczi védelme Nemcsak a versenyzők bi­zonyíthatták ügyességüket vasárnap a cserénfai pá­lyán, hanem az oda igyek­vő több ezer néző is. Az eső ugyanis szüntelenül esett, és sáriéngerré változtatta a terepet. Ausztria, Jugoszlá­via, Szovjetunió, az NDK. az NSZK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaror­szág versenyzői várták a küzdelem kezdetét a depó­Szomorúan távoztak va­sárnap délután a váci sport­telepről a kaposvári szurko­lók. A somogyi együttes nem tudott olyan játékkal elő­rukkolni, mint azt sdkan joggal várták. Négygólos ve­reségével saját helyzetét tet­te nagyon nehézzé. Bizony, a jövő vasárnapi visszavágó előtt megcsappant a zöld— fehér remény. Óriási válto­zás kellene ahhoz, hogy ezt a hátrányt a csapat ledol­gozza. Váci Izzó — Kaposvári Rákóczi 4:1 (2:0) Vác, 6000 néző. V.: Macz- kó (Nagy B., dr. Szőke.) ban. Az első osztályúak 125 ccm-es kategóriájában már 15-en indultak. Két szovjet motorozott az élen, imponá­ló magabiztossággal kormá­nyoztak. Aztán jöttek az újabb bukások. A csehszlo­vák fiú kesztyű nélkül szá­guldott tovább, az egyik bal- szerencsés társának viszont nem sikerült időben a ver­senypályán kívülre húzni gépét, és ráugrattak. Baleset szerencsére nem történt. Itt Indult a 250-es mezőny. Németh Kornél jól rajtolt, azután 6 is bemutatta a nap sokadik bukását, s ezzel erősen leszakadt, s tizenhar­madik volt az első kör után. Gyurászik László harmadik­ként motorozott. Az ötödik kör után Németh már az ötödik helyen állt, majd még eggyel előbbre rukkolt. A hátrányt azonban már nem tudta ledolgozni, így negyedik lett. Előtte végzett Gyurászik, míg az első két helyen egy cseh és egy szov­jet versenyző motorozott a célba. A második futamban együtt indult az elsőosztályú 125, a másodosztályú 250 és 500 ccm-es mezőny. Eléggé élvezhetetlen produkcióit lá­tott a közönség. A második fordulóban erősen megfogyatkozott az 500 ccm-esek tábora, csak nyolcán vették fel a küzdel- , met egymással és az eső áz­tatta pályával. Emiatt jelen­tős változások történtek az élen, a győztes őrizte csak meg pozícióját. Végered­mény: 1. Venner Siegle (NSZK, KTM); 2. Harald Pfeil (NDK, CZ); 3. Rudolf Eislen (Ausztria, Honda); 4. Borka János (KSKK, Hon­da), Az ügyes rendezés jóvol­tából, mintegy csemegeként, utolsónak a 250 ccm-es ver­seny maradt. Ez óriási iz­galmakat hozott! Némathet a rajtnál „betakarták” sárral, így nem sikerült ki­ugrania. Drozda, Chudjakov J., Gyurászik, Németh volt a sorrend két kör után. Kü­lön élményt jelentett a két hazai nagyság párharca. Né­meth végig Gyurászik mö­gött motorozott, s a nyolca­dik körben meg is előzte. Valószínű, hogy riválisának motorjával történt valami. Chudjakov Jurij az élen el­húzott Drozda mellett, fivé­re, Vladimir pedig Németh Kornéllal vívott nagy csa­tát a harmadik helyért. Egy jó kanyarvétel után a ka­posvári fiú elő került, s megtartotta a bronzérmes helyet a célig. Az igazi bomba azonban a verseny után robbant! Jurij Chudja- kovot a versenybíróság ki­zárta, érvénytelenítették az eredményét, mert a szovjet fiú az első futamban még Voszhoddal motorozott, a másodikban azonban már Suzukival villogott. Így a mögötte levők egy hellyel előbbre léptek. Eredmény: 1. Drozda (Csehszlovákia, CZ), 2. Vladimir Chudjakov (SZU, Voszhod); 3. Németh Kornél (Volán—Surján, Ya­maha) ;4. Gyurászik László (HPSE, Honda). A magyar versenyzők te­hát a rossz terep és a na­gyon erős mezőny ellenére is szépen szerepeltek. Berzcviczy-Zsolt Vác: Pleskó — Kurnász, Krőzsel, Strausz, Szalai — Polónyi, Bera, Csikós — Ko- valik, Kosa, Adi. Edző: Both József. Rákóczi: Hajdú — Kurdi, Zentai, Pető, Zatykó — Ur­ban, Gulyás, Gilitsch — Czabula, Bíró, Bántó. Bő- zsöny János. Csere: Bera helyett Frid- mann az 53., Urbán helyett Kakas a 62., Koval'ik helyett Steidi a 66. és Zatykó he­lyett Hosszú a 77. perében. Szögletarány: 6:3 (3:3) a Vác javára. Hazai rohamokkal indult a mérkőzés, a 6. percben Strausz nagy lövése alig su­hant el a bal sarok mellett. A 9. perc viszont már meg­hozta a hazai gólt.' Egy ve­szélyes váci támadásnál csaik szöglet árán szabadult fel a kaposvári kapu. Adi ível­te be botiról a labdát Hajdú megtorpant, ugyanígy a vé­dők is, akik együtt szinte csak nézték, hogy Kovalik a kapu közepébe fejel. 1:0. A gól szárnyaikat adott a ha- zaiiaknalk, ákíik egymás után vezették rohamaikat a Rá­kóczi kapuja felé. Kovalik két fejese adott munkát Hajdúnak. Végre a 24. perc­ben fellélegezhetett a ka­posvári védetliem, ekkor Gi- titsch labdáját Bíró kapás­ból 20 méterről küldte a vá­ci kapu mellé. Űjabb tűzi­játék zajlott le ezután a Rá­kóczi kapujánál, a másik ol­dalon Bántó elől tisztáztak szögletre a védők. Lassan- lassan enyhült a váci nyo­más, és feljött a Rákóczi. A — Talán ... gondold meg, rajtuk kívül kinek lehet­tek még ismeretei? Minden­esetre induljunk el, s nézzünk körül a Póker belső helyisé­geiben. Szerintem a tettes kívülről jött — fejtegette tovább Tormás —, nem árt, ha a személyzetet ellenőrizzük, de lehet még sok más variáció is. Még azt sem tudjuk pon­tosan, kit keresünk. Rabló­gyilkost, vagy kéjgyilkost, vagy mind a kettőt. Egye­lőre maradjunk a tényéknél. Annál, hogy Violát éjfél és egy óra között ölték meg. Végszóra hozták a bonco­lási jelentést. Egy kezdő őr­mester hozta be fontoskodó arccal. Mint inas a névje­gyet. Máté hangosan olvasta. — A boncolás alátámasz­totta a halottszemle megál­lapításait. A halál körülbe­lül fél egykor állt be, a tá­madás váratlanul történt, az áldozat nerfi védekezett. Mindössze egy kisebb zúzó- dást találtak a jobb kézfe­jén. Szokatlan viszont az a mód, ahogy a gyilkos az ál­dozatot megfojtotta. Úgyne­vezett dupla hurkot csinált, vagyis a harisnya két végét előre húzta majd keresztbe hátra, s úgy kötötte meg. A harisnya másik fele a mosdó előtt hevert. A lány papucsai a szőnyeg mellett voltak, szemben az aj tóval. Rövid pongyolát, bugyit, melltartót Viselt a lány, amikor megfojtották. Lefek­véshez készült, de azért vár­ta a vendéget. Talán türel­metlen volt, ideges. Félt, hogy nem jön a látogató. Máté annyit qjvásott még halkan a papírról: — Az áldozat szűz volt. .. Tormás lehajtotta a fejét. Arra gondolt, volt-e már szűz lány az életében. Nem volt. Pedig vágyott rá. El­vette volna feleségül. Az erőszakosnak látszó külső romamttikus lelket takart. Tormás hetenként látogatta az édesanyját,, gyümölcsöt, édességet vitt neki, végig­hallgatta panaszait. És volt egy lány is, akinek udva­rolt. Hangos -és erőszakos lány. Annyira erőszakos, hogy kénytelen volt karika­gyűrűt .húzni az ujjúra. De hogy elveszi-e feleségül? Máté megtörte a csendet. — Kérdések? Víg érdeklődött. — Szerinted a támadás váratlansága és a gyilkosság módja között van valami el­lentmondás ? Nekem az az érzésem, hogy az áldozat ön­maga dugta a hurokba a fe­jét. Azzal, hogy ideutazott, fel­tétlenül. De a védekezési nyomok szinte teljes hiánya arra utal, hogy a tettes gyorsan dolgozott. — Az előbb azt mond­tad — állt újból vitára ké­szen Tormás —, hogy a gyil­kos kitervelte a bűncselek­ményt. Most mégis a hely­zet kihasználásáról beszélsz? — Ebben nincs semmi el­lentmondás. A gyilkos elha­tározta, hogy megöli a lányt. Azt nem döntötte el, ho­gyan. Vagy legalábbis több terve volt, és rábízta az al­kalomra. tőt Strausz a jobb sarokba vágta. 3:1. Ezután kissé el­laposodott a játék a labda a két tizenhatos között ván­dorolt. A Rákóczi fél órán át még kapura sem lőtt. Vé­gül a 78. percben Czabula megugrott a félpályáról Hosszúhoz adotit, s ő szo­rongatott helyzetben 17 mé­terről csak centiméterékkel lőtt a hal sarok mellé. (El­ső Rálkóczii-löivés a szünet után.) Válaszként a másik oldalon Fridmann elöl Haj- • dú és Zentai csak nehezen tudott tisztázni. A 88. perc­ben megpecsételődött a Rá­kóczi sorsa. Egy jobb oldal­ra előrevágott labdára Steidi csapott rá, senki sem aka­dályozta, a csatár keresztbe vágta a labdát, Csikós jókor érkezett, és tíz méterről ka­pásból a rövidsarokba bom­bázott. 4:1. Már a találkozó előtt is nyilvánvaló volt, hogy ha a Rákóczi nem lesz képes a pálya köaepéig megszűrni a várható hazai rohamókat, akikor csak vereségre számít­hat. Ezt a mérkőzés min­denben igazolta. Sajnos, a kaposvári »védelem tagjai olyan gyenge napot fogtak ki, hogy szinte tálcán kínál­ták a lehetőségeket ellenfe­lüknek. Az első két golt pontrúgás előzte meg, tehát lett volna idejük a védők­nek helyezkedni. Azok azon­ban hibát hibára halmozták, a kapkodásban szinte egy­mást múlták félül. Semmi jót nem mondhatunk el a középpályás sorról sem, hisz a középső harmadot csak­nem végig a váciak urajl- ták. A kör ütmén yeskedő ka- - posváriak próbálkozásai kö­zepette mindig volt idejük a visszazárkózásra. Való igaz, hogy a Fortuna sem vette kegyeibe a Rákóczit — gondolunk Itt a két kapufá­ra, meg Hosszú nagy lehető­ségére. De a szünet utáni szépítés lélektani előnyét egy ilyen rutinos játékosokat felvonultató csapatnak ki kellett volna aknáznia. Vol­tak a mérkőzésnek olyan pe­riódusai, amikor a váciak visszaestek és felkínálták az alkalmakat. Sajnos, ezt sen­ki sem vette észre. Zatykó lehozatala pedig semmikép­pen nem volt szerencsés, mert éppen az ott üresen maradt helyről indult ki a váciak negyedik — és lehet hogy sorsdöntő — góljának az előkészítése. A tárgyila­gosság kedvéért el kell mon­dani, hogy a Rákóczi labda­rúgói akarták, küzdöttek és igyekeztek mindvégig. De a görcsös erőlködés a kapko­dás a feszült idegállapot meggátolta őket abban, hogy tudásuk felénél többet nyújt­sanak. A váciak sem játszot­tak igazán jól, de előbb le­vetkőzték kishitűségüket és gyorsaságban, futásmennyi­ségben, kezdeményezésben, egyszóval csapatjátékban felülmúlták a Rákóczit. A váci csapatban Strausz, Polcnyi, Csikós és Adi ját­szott jól. A Rákócziban Bí­ró nyújtotta még a legtöb­bet, Zatykónak, Gilitsdhnek, Czabulának és Bántónak csak félv illan ásafi voltak. Jutási Róbert A területi osztályozó to­vábbi eredményei: Bauxitbányász—Jászberény 3:1 (1:0) Tapolca, 3500 néző. V.: Nagy L. Hetvenöt percig (1:1 volt az eredmény) nyílt volt a mérkőzés kimenetele. Délép tSC—Dunaújváros 2:1 (1:0) Szegled, 2000 néző. V.: Ja- micza. Jól hajrázott a Dunaújvá­ros, és a 80. percben szépí­tett. ASZTALITENISZ Hayden Zsolt sikere Gulyás 11-es gólja 31. percben Bíró vezette ‘s- mét a támadást, átadását Urbán váratlanul rálőíte 20 méterről, és a labda a meg­lepett Pleslkó mellett a bal kapufán csattant, de nem volt, aki a vert védők kö­zött befejezze az akciót. Nem így a másik oldalon. A 35. percben Urban gáncsolta Szálait a térfél közepén az oldalvonalnál. A beívelést Strausz nagy erővel bombáz­ta kapura, a labdái a meg­lépett Hajdú kiütötte ugyan, de éppen középre. Adi rá­csapott az ismét leragadt védők között, majd két csel után a kimozduló Hajdú mellett laposan a jobb sa­rokba lőtt. 2:0. A 44. perc­be szépítés lehetősége volt a kaposváriaknak. Bíró—Bántó volt a támadás útja, ez utób­bi keresztbe ívelt Czabulá- hoz a szélső néhány lépés után nehéz szögből lőtt, s a labda a felső léoen meg­csúszva került át ismét a bal oldalra, ott azonban már bántó nem tudta befe­jezni az akciót. A szünet után a Rákóczi kezdeményezett, és ez az öt­venedik percben eredményes volt. Bíró két csel utóm jól ugratta ki Bántót, akit a büntetőterületen belül Krö- zsel elkaszált. A 11-est Gu­lyás a jobbra vetődő Ples­kó mellett a kapu bal olda­lába gurította. 2:1. Csaik három percig tartott a kaposvári öröm. Ekkor Csikós ugrott ki a kaposvári védők közül, őt pedig Ur­bán akasztotta szabálytala­nul a 16-on belül. A bünte­Máté érezte, hogy egy hely­ben topognak. Indulást java­solt. — Lássunk munkához, és közben töprengjünk tovább. Telefon csengett. A titkár­nő beszólt a másik szobá­ból; Fontos hír: megjelent a szálloda portáján a szemüve­ges férfi. Az, akiivel Halas Viola előző délután kocsiká- zott. Végre, valami. A tekinte­tek felcsillantak. Máté in­dult a szemüveges férfihoz. A nyomozócsoport tagjai természetesnek tartották, hogy ő beszél vele. Miköz­ben Tormás Pék Lóránddal kívánt még egyszer beszél­ni, Víg belemerült egy kez­detleges rajz tanulmányozá­sába. A férfi nem tűnt ijedtnek. Inkább csodálkozott. Ami­kor a portásnál érdeklődött, szobájában van-e Halas Vio­la, az öregember furcsán né­zett rá, s a feje fölött oda- hunywrífbött valakire. Az a valaki — mint pillanatokon belül kiderült — nyomozó volt, aki elkérte a személy' igazolványát, s aztán udva­riasan felszólította, hogy menjenek be együtt a kapi­tányságra. (Folytatjuk) Veszprém volttá színhelye az asztali teniszezők Balaton-baj­nokságának, amely csehszlo­vák versenyzők részvételé­vel nemzetközivé bővült. A rangos szép hagyományokkal rendelkező eseményen 35 egyesület 160 versenyzője állt asztalhoz. A Rákóczi sportolói jó szereplésükkel Toló A 25. játékhét nyertes szel­vénye: 2, 1, x, 1, 1, 2, 1, 2, 1, 2, 2, 1, I + 1. Három fogadó ért el 13+1 'találatot, nyereményük egyenként 882 005 fordnjt. Ta két darab 13-asra egyenként 567 003 forint juta. A 12-esek 16 435, a 11-esek 1157, a Ív­esek 199 forintot érnek. hívták föl magukra a fi­gyelmet. A másodosztályúak férfiranglista-iversenyén 86- an indulták és végén ka­posvári döntőre került sor. Ennék során Hayden 2:l-re legyőzte Szabadost, s ezzel a két fiú állhatott a dobogó 'legmagasabb fokaira'. Dr. Szita a nyolc közé jutásért kapott ki a veterán pécsi Aratótól. Az ifjúsági verseny is 'kaposvári sikert hozott, 74 induló iközött Balázs Miklós öt győzelem után került a döntőibe, ahol simán 2:0-ra győzte le veszprémi ellenfe­lét, ezzel ő is aranyérmes lett. Pál Attila a négy, Szo­morú a nyolc közé jutáséit szenvedett vereséget. Az egyesületi pontversenyben is a Rákóczi szerezte meg- az első helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom