Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

6 Somogyi Néplap 1984. június 16., szombat SZOVJET TUDÓSOK KUTATÁSA % Génsebészet az állattenyésztésben Folyik az operáció a Moszkvai Állami Egyetem biológiai tanszékének műtő­jében. A kísérletet végző sze­mély mikroszkóp fölé hajol. A szemlencsékben fényes kör rajzolódik ki, előtte na­rancsszínű és égszínkék' fényszikrákkal,, valamint a nyúlós folyadékkal körül­vett. szürkészöld sejtmag. A pipettát divatosan a mikrosz­kóp alá helyezik. A mik­roszkóp terén kívül a pi­petta szája vékony, alig ész­revehető, a mikroszkóp alatt viszont hatalmas (vastag csapnak tűnik. Látszik, amint a sejtmagiba bespriccelődik egy ezred mill imé tem y i adag folyadék. Ez tartalmazza az átöröklésnek a szem számá­ra láthatatlan parányi hor­dozóját: a gént. — Még öt évvel ezelőtt a génsebészeti módszerek al­kalmazásának lehetőségét nemcsak, hogy nem támad­ták, hanem egyszerűen szó­ba sem hozták — mondja K. G. Gázárjan, a biológiai tudományok doktora, az embriológiai tanszék vezető­je. — A legutóbbi időikig az ember számára csupán a mikroorganizmusok — a Por­robbanás A pusztító robbanások kö­zül néhányat nem robbanó­anyagok vagy éghető gázok okoznak, hanem por. A por olykor azért veszélyesebb a robbanóanyagnál, mert a sok apró részecskének nagy a felülete, s ezért az oxigén­nel nagyon gyorsan reagál. Az is előfordul, hogy a ré­szecskék előbb elgőzölögnek, s azután a gőz gyullad meg. Robbanásra akkor kerülhet sor, ha a por finoman van eloszolva, jelen van oxigén és egy kellő energiájú tűz- forrás. A por nem mindig kerülhető el, hiszen az gyak­ran nem a termelés hulla­déka, hanem annak tárgya. Ám a porok is csak a tö­ménységnek egy bizonyos határán belül gyúlékonyak. A robbanás folyamata ezen­kívül a részecskék nagyságá­tól" is függ. Minél finomabb a por, annál hevesebb a rob­banás. A por nem robbanékony porok (nátriumkarbonátnak, kalcium-szulfátnak, kalcium­karbonátnak) hozzáadásával elvben ártalmatlanná tehe­tők. A laboratóriumi kísér­letek azonban azt mutatták, hogy sok porfajta csak ak­kor semlegesíthető, ha ben­nük a nem gyúlékony anya­gok részaránya 50 százalékos vagy még alacsonyabb. Ezért a tűzveszély elhárításának ez a módja például az élelmi­baktériumok vagy élesztők — génjei voltak hozzáférhe­tők. Az volt a feltevés, hogy a magasaibforendű szerveze­tek génsebészete majd csak valamikor a XXI. században jelenik meg. A tudósokat mégsem hagy­ta nyugton az a merész gon­dolat, hogy képesek legye nek megváltoztatni az állat- külsejét, méghozzá úgy, hogv ezek a változások átöröK- lődjenék.A kutatást két tu­domány — az embriológia és. a molekuláris genetika — határvonalán kezdték meg — Semmi kétségem sem volt afelől, hogy ebiben az irányiban siker érhető el — folytatja Karlen Grigorje- vics. — Gondolja csak meg: bármely élőlény egyetlen sejtből keletkezik, amely az egész szervezetre vonatkozó információt tartalmazza Mindez rögzítve van a gé­nekben. Ha ezekhez a gé­nekhez hozzáteszünk még egyet, amelyet más fajú ál­latból vettünk, akkor az va­lamiképpen okvetlenül meg­mutatkozik majd az egész szervezetben, új ismertető jegy jelenik meg. Például kísérleti állatba — szeriparban — a termékek (cukor, liszt, keményítő stb.) szlennyeződés miatt — nem alkalmazható. Eredménye­sebb az az eljárás, amely­ben az oxigént egy erre a célra készült berendezésben nitrogén, széndioxid vagy más gáz hozzáadásával any- nyira felhígítják, hogy már nem következhet be robba­nás. De még a nitrogén vagy a széndioxid sem tudja a robbanást mindenkor meg­akadályozni (például alumí­nium-por jelenléte esetén). Képünkön egy olyan labo­ratóriumi berendezést látha­tunk, amellyel robbanásve­szélyes porfajtákat vizsgál­nák meg. A függőleges cső alján nagyfeszültségű szikrá­val gyújtják meg; a különbö­ző arányú por-levegő keve­rékeket. TUDOMÁNY, TECHNIKA Ideális karosszériák közönséges egérbe — átültet­tünk egy olyan új gént, ami­lyennel korábban nem ren­delkezett. A műtét után nap­világot látott az egerek olyan új nemzedéke, amely méreteiben jóval felülmúlta a közönséges egereket. Ilyenné tette őket az új gén. Ezzel bebizonyosodott: a génsebészet felhasználható állattenyésztési célokra. Az első sikeres génátül­tetés, mégha egyellőre labo­ratóriumi egereken is tör­tént, lehetővé teszi állatok és növények új fajtáinak lét rehozását. Ebben az irány­ban már folynak a munkák, s a tudósok ezekben a kuta­tásokban. nagy reményeket fűznek a hormonok génjei­hez. Vajon mennyi idő múlik el, amíg a biológusok mű­tőasztalán megjelenik egy tehéntől vagy tyúktól vett sejt, s aíbba a gént illeszte­nek? Két esztendő? Öt esz­tendő? Ezt a kérdést a tu­dósok egyelőre nem tudják megválaszolni. De meggyő­ződésük, hogy ez okvetlenül bekövetkezik. Vlagyimir Cibulszkij A gépjármű légellenállása lényegében három dologtól függ: a jármű méreteitől (pontosabban: az áramlás irányára merőleges kereszt­metszeti felülettől), az ún. alaktényezőtől, és a sebesség második hatványától. Ez azt jelenti, hogy egy adott jár­mű sebességének megkétsze­rezése négyszeresére fokozza az ellenállást, megháromszo- rozása pedig kilencszeresére. Még gyorsabban növekszik a láthatatlan, de makacs el­lenfél leküzdéséhez szükséges kilowattok száma, mivel a teljesítményigény a sebesség harmadik hatványával válto­zik. így kétszeres sebesség esetién nyolcszoros .teljesít­ményt emészt fel a 'jármű körül örvénylő levegő. A .légellenállás döntő sze­repet játszik a végsebesség meghatározásában, de ugyanilyen mértékben befo­lyásolja az üzemanyag-fo­gyasztást is. Ezért a konst­ruktőrök egyik legfőbb tö­rekvése a járműkarosszéria ilyen szempontból is kedve­ző 'kialakítása. A méretek te­kintetében a tervező keze meglehetősen kötött. I Sókat lehet tenni viszont az alak­tényező javítása érdekében. Az aláktónyező olyan szám, amely megmutatja, hogy áramlásba helyezett, azonos keresztmetszeti felületű tes­gyobb az ellenállása. Ezt a számot kell megszorozni a felülettel és a sebesség négy­zetével, hogy megkapjuk a légéllenáLlásértékét (a 0,4 jó értéknek számit, a 0,3 pe­dig kimagaslónak). A leg­kedvezőbb lenne a nyújtott csappálak, de ilyen jármű­vet a gyakorlatban nem le­het építeni. A konstruktőrök tehát legalább közelíteni próbálják aiz ideális formát. A kísérleti jármű-példányo­kat ezután szélcsatornakí- sérleteknek vetik alá. Képünkön egy ilyen aero­dinamikai vizsgálatnak ki­tett Mercedes- autót látha­tunk, a rárágasztott kis tex- tilpaimacsókkai, amelyek szemléletessé teszik az áram­M--------— — — ~■ — M vrdiilliii ■ fénysugár tek köziül melyiknek na- lási viszonyokat. Sumér értelmező szótár Alig több mint két évtize­de kezdett működni a világ első lézere. Azóta rohamo­san meghódított sok ipari, tudományos, építőipari és orvosi szakterületet. A töké­letesítésén dolgozó tudósok különféle típusú lézereket hozták létre, amelyekben az aktív közeg, a fénynyalábot kibocsátó test szerepét szi­lárd, folyékony vagy gáz hal­mazállapotú anyagok, sőt akár plazma is betöltheti. A korszerű lézerek nagysága és ereje változó, az aktív kö­zeg gerjesztését szolgáló módszerek és a munkamód is különféle lehet. Különö­sen sok jó tulajdonságuk van a magas nyomású gáz­lézereknek. Ezek ultrarövid impulzusu és folyamatos üzemmódban egyaránt dol­gozhatnak, az általuk kibo­csátott fénynyalább „színe” folyamatosan változtatható, s teljesítményük óriási. Az elsők között vetődött fel az a gondolat, hogy a lé­zereket az anyagmegmunká­lásban alkalmazzák. Időköz­ben kiderült, hogy főként a mikromegmunkálások terü­letén gazdaságos a munkába állításuk. Vagyis akkor, ha kis alkatrészeket nagy pon­tossággal kell elkészíteni és összekötni. A legegyszerűbb feladat bizonyos anyagmeny- nyiségnek az eltávolítása: a lézersugár pillanatok alatt minden nehézség nélkül és nagy fontossággal végzi el á lyukak fúrását, az anyag formálását és vágását. A ne­hezen hozzáférhető helyekre pedig fényt irányítani sok­kal könnyebb, mint bármi­lyen mechanikai eszközt. Lé­zersugárral kitűnőéit lehet forrasztani és hegeszteni is úgy, hogy a környezet hő­mérséklete ne emelkedjen egy bizonyos hőfok fölé (pl. a hőre igen érzékeny félve­zető elemeknél.) A lézernek egy másik, jól bevált ipari alkalmazása: a nyomtatott áramkörök elemeinek beállí­tása, a trimmelés. Jól láthatjuk , képünkön, hogy milyen intenzív fény­tünemény kíséretében végzi az anyagjmegmunkálást a nagy energiasűrűségű lézer­sugár. Nem mindennapi tudomá­nyos vállalkozás végéhez kö­zeleditek a philadelphiai egyetem kutatói: hamarosan megjelenik gondozásukban a 22 kötetre tervezett sumér értelmező sízőtár. A sumér nép 5000 évvel ezelőtt élt a Tigiris és az Eufrátesz vidékén (a mai Irak területén), tőlük szár­mazik az emberiség történe­tének legrégibb ismert írá­sa. A sumér írást agyagtab- lák őrizték meg az utókor számlára. A nyelv azonban kihalt, miután a sumerok Hammurabi Babilonjának uralma alá kerültek. Az agyagitóblák egy része korabeli iskolai gyakorlato­kat idéz. Eposzok, történeti énekek, dalok, közmondások, orvosi ismeretek olvashatók rajtuk, és nem nélkülözik a humoros írásokat sem. A szótárkésizítő csapat hét kutatóból áll, vezetőjük Ake Sjöberg svéd származású professzor. Sjöberg 1952-ben kezdett el foglalkozni sumér szavak fordításával a heidel- bergi egyetemen. 1966-ban Philadelphiában folytatta kutatásait. Ez az egyetem a maga 30 000 agyagtáblájá­val a világ egyik leggazda­gabb ókori keleti gyűjtemé­nyének számít. Az első da­rabokat éppen ennek az egyetemnek régészei találták meg Irakban 1887-ben. Az Egyesült Államok kor­mánya és különböző tudo­mányos társaságok összesen 810 000 dollárt adtak az egyetemnek a sumér kutatá­sokra. Sjöberg és társai arra a következtetésekre jutottak, hogy a sumér nyelv telje­sen elszigetelt az emberiség történetéiben. (Ez ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek a sumert a sémi nyelvcsaládba sorolják.) A szótárban nem csupán egyes szavak jelentését írják le, hanem eredetét és a hozzá fűződő mitológiát is. Sjöberg szerint a sumér nyelvre leg­inkább az jellemző, hogy rengeteg szakámat ismer egyetlen dolog kifejezésére Például a „pálma” szóra nem kevesebb, mint 175 szót használtaik. Sajátos módon először a „b” betűs szavakat tartal­mazó kötet jelenik meg. Ezt azzal indokolták, hagy kevés a „b” betűis szó, elfér egy kötetben, míg az „a” betűs szavak legalább három kö­tetre rúgnak. Számítógép — favágáshoz Veszélyes erdőtüzek Az ősz derekáig évről év­re hol több, hol kevesebb, de mindig jelentékeny hazai erdőterület válik a tűz mar­talékává. Az erdőtüzek okát egyrészt természeti, másrészt társadalmi -*- emberi — ol­dalról kell szemügyre ven­nünk. A meleg időszakban, a száraz időjáráskor az erdő olyan, akár a tapló: egyet­len szikra elegendő, hogy lángba boruljon. Kiváltképp gyúlékony a fenyő, mert fá­ja és levelei gyantásak, így gyorsabban terjesztik a tü­zet, és a lomblevelű élőfák­nál izzóbban égnek. Magyar- ország teljes erdőterületének ugyan csupán nyolc-tíz szá­zalékát teszik ki a fenyőfa­jok, szórványos csoportjai mégis gyakran gócai az er­dőtüzeknek, zivataros esőzés­kor is. Ilyenkor egy fába be­lecsapó egyetlen gyújtóvil­lámtól perceken belül láng­ba borulhat az egész feny­ves, és az égő fenyőkről az­tán a környező lomblevelű fákra is átterjedhet a tűz. Az erdőtüzek nagy többsé­ge azonban megelőzhető len­ne, hiszen nagy százalékban közvetlen emberi hibából tá­mad. Az emberi okok között — a bűncselekménynek vagy betegségnék minősülő gyúj­togatásról nem beszélve — a gondatlanság szerepel az el­ső helyen (eldobott cigaret­tavég, tökéletlenül elham­vasztott tűznek megmaradt zsarátnoka stb.). Szilben természetesen fokozottabb a tűzveszély. Az iparosodás és a gépesítés is növeli a tűz­veszélyt. Az erdők peremén létesült ipartelepek kémé­nyeiből kipattanó, v^gy az erdők szomszédságában dol­gozó erőgépekből, traktorok­ból távozó, a széllel tovaso­dort szikra könnyen lángba boríthatja a száraz avart. A tűz eloltása nehéí és (költsé­ges, amellett nem is mindig lehetséges. A legfőbb I tenni­való tehát a megelőzés. Egy angol vállalat most olyan rönkvágó fűrészt ho­zott piaara, amely elektroni­kus úton, automatikusan ha­tározza meg a darabolás leggazdaságosabb változa­tát. A berendezés 60 száza­lékkal kisebb anyagveszte­séggel és 50—60 százalékkal kevesebb munkaerővel dol­gozik, mint a hagyományos. A gép „telke” egy Texas Instruments komputer, amely megmér minden érkező rön­köt, és ennek alapján meg­állapítja a vágási tervet. Szabályozza a gép táplálási ütemét, osztályozza a felvá­gott fát, jegyzéket készít a feldolgozott rönkökről, a deszkákról és a lécekről mé­ret és daralbszám szerint, valamint a visszamaradt hulladék mennyiségéről..

Next

/
Oldalképek
Tartalom