Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
6 Somogyi Néplap 1984. június 16., szombat SZOVJET TUDÓSOK KUTATÁSA % Génsebészet az állattenyésztésben Folyik az operáció a Moszkvai Állami Egyetem biológiai tanszékének műtőjében. A kísérletet végző személy mikroszkóp fölé hajol. A szemlencsékben fényes kör rajzolódik ki, előtte narancsszínű és égszínkék' fényszikrákkal,, valamint a nyúlós folyadékkal körülvett. szürkészöld sejtmag. A pipettát divatosan a mikroszkóp alá helyezik. A mikroszkóp terén kívül a pipetta szája vékony, alig észrevehető, a mikroszkóp alatt viszont hatalmas (vastag csapnak tűnik. Látszik, amint a sejtmagiba bespriccelődik egy ezred mill imé tem y i adag folyadék. Ez tartalmazza az átöröklésnek a szem számára láthatatlan parányi hordozóját: a gént. — Még öt évvel ezelőtt a génsebészeti módszerek alkalmazásának lehetőségét nemcsak, hogy nem támadták, hanem egyszerűen szóba sem hozták — mondja K. G. Gázárjan, a biológiai tudományok doktora, az embriológiai tanszék vezetője. — A legutóbbi időikig az ember számára csupán a mikroorganizmusok — a Porrobbanás A pusztító robbanások közül néhányat nem robbanóanyagok vagy éghető gázok okoznak, hanem por. A por olykor azért veszélyesebb a robbanóanyagnál, mert a sok apró részecskének nagy a felülete, s ezért az oxigénnel nagyon gyorsan reagál. Az is előfordul, hogy a részecskék előbb elgőzölögnek, s azután a gőz gyullad meg. Robbanásra akkor kerülhet sor, ha a por finoman van eloszolva, jelen van oxigén és egy kellő energiájú tűz- forrás. A por nem mindig kerülhető el, hiszen az gyakran nem a termelés hulladéka, hanem annak tárgya. Ám a porok is csak a töménységnek egy bizonyos határán belül gyúlékonyak. A robbanás folyamata ezenkívül a részecskék nagyságától" is függ. Minél finomabb a por, annál hevesebb a robbanás. A por nem robbanékony porok (nátriumkarbonátnak, kalcium-szulfátnak, kalciumkarbonátnak) hozzáadásával elvben ártalmatlanná tehetők. A laboratóriumi kísérletek azonban azt mutatták, hogy sok porfajta csak akkor semlegesíthető, ha bennük a nem gyúlékony anyagok részaránya 50 százalékos vagy még alacsonyabb. Ezért a tűzveszély elhárításának ez a módja például az élelmibaktériumok vagy élesztők — génjei voltak hozzáférhetők. Az volt a feltevés, hogy a magasaibforendű szervezetek génsebészete majd csak valamikor a XXI. században jelenik meg. A tudósokat mégsem hagyta nyugton az a merész gondolat, hogy képesek legye nek megváltoztatni az állat- külsejét, méghozzá úgy, hogv ezek a változások átöröK- lődjenék.A kutatást két tudomány — az embriológia és. a molekuláris genetika — határvonalán kezdték meg — Semmi kétségem sem volt afelől, hogy ebiben az irányiban siker érhető el — folytatja Karlen Grigorje- vics. — Gondolja csak meg: bármely élőlény egyetlen sejtből keletkezik, amely az egész szervezetre vonatkozó információt tartalmazza Mindez rögzítve van a génekben. Ha ezekhez a génekhez hozzáteszünk még egyet, amelyet más fajú állatból vettünk, akkor az valamiképpen okvetlenül megmutatkozik majd az egész szervezetben, új ismertető jegy jelenik meg. Például kísérleti állatba — szeriparban — a termékek (cukor, liszt, keményítő stb.) szlennyeződés miatt — nem alkalmazható. Eredményesebb az az eljárás, amelyben az oxigént egy erre a célra készült berendezésben nitrogén, széndioxid vagy más gáz hozzáadásával any- nyira felhígítják, hogy már nem következhet be robbanás. De még a nitrogén vagy a széndioxid sem tudja a robbanást mindenkor megakadályozni (például alumínium-por jelenléte esetén). Képünkön egy olyan laboratóriumi berendezést láthatunk, amellyel robbanásveszélyes porfajtákat vizsgálnák meg. A függőleges cső alján nagyfeszültségű szikrával gyújtják meg; a különböző arányú por-levegő keverékeket. TUDOMÁNY, TECHNIKA Ideális karosszériák közönséges egérbe — átültettünk egy olyan új gént, amilyennel korábban nem rendelkezett. A műtét után napvilágot látott az egerek olyan új nemzedéke, amely méreteiben jóval felülmúlta a közönséges egereket. Ilyenné tette őket az új gén. Ezzel bebizonyosodott: a génsebészet felhasználható állattenyésztési célokra. Az első sikeres génátültetés, mégha egyellőre laboratóriumi egereken is történt, lehetővé teszi állatok és növények új fajtáinak lét rehozását. Ebben az irányban már folynak a munkák, s a tudósok ezekben a kutatásokban. nagy reményeket fűznek a hormonok génjeihez. Vajon mennyi idő múlik el, amíg a biológusok műtőasztalán megjelenik egy tehéntől vagy tyúktól vett sejt, s aíbba a gént illesztenek? Két esztendő? Öt esztendő? Ezt a kérdést a tudósok egyelőre nem tudják megválaszolni. De meggyőződésük, hogy ez okvetlenül bekövetkezik. Vlagyimir Cibulszkij A gépjármű légellenállása lényegében három dologtól függ: a jármű méreteitől (pontosabban: az áramlás irányára merőleges keresztmetszeti felülettől), az ún. alaktényezőtől, és a sebesség második hatványától. Ez azt jelenti, hogy egy adott jármű sebességének megkétszerezése négyszeresére fokozza az ellenállást, megháromszo- rozása pedig kilencszeresére. Még gyorsabban növekszik a láthatatlan, de makacs ellenfél leküzdéséhez szükséges kilowattok száma, mivel a teljesítményigény a sebesség harmadik hatványával változik. így kétszeres sebesség esetién nyolcszoros .teljesítményt emészt fel a 'jármű körül örvénylő levegő. A .légellenállás döntő szerepet játszik a végsebesség meghatározásában, de ugyanilyen mértékben befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást is. Ezért a konstruktőrök egyik legfőbb törekvése a járműkarosszéria ilyen szempontból is kedvező 'kialakítása. A méretek tekintetében a tervező keze meglehetősen kötött. I Sókat lehet tenni viszont az alaktényező javítása érdekében. Az aláktónyező olyan szám, amely megmutatja, hogy áramlásba helyezett, azonos keresztmetszeti felületű tesgyobb az ellenállása. Ezt a számot kell megszorozni a felülettel és a sebesség négyzetével, hogy megkapjuk a légéllenáLlásértékét (a 0,4 jó értéknek számit, a 0,3 pedig kimagaslónak). A legkedvezőbb lenne a nyújtott csappálak, de ilyen járművet a gyakorlatban nem lehet építeni. A konstruktőrök tehát legalább közelíteni próbálják aiz ideális formát. A kísérleti jármű-példányokat ezután szélcsatornakí- sérleteknek vetik alá. Képünkön egy ilyen aerodinamikai vizsgálatnak kitett Mercedes- autót láthatunk, a rárágasztott kis tex- tilpaimacsókkai, amelyek szemléletessé teszik az áramM--------— — — ~■ — M vrdiilliii ■ fénysugár tek köziül melyiknek na- lási viszonyokat. Sumér értelmező szótár Alig több mint két évtizede kezdett működni a világ első lézere. Azóta rohamosan meghódított sok ipari, tudományos, építőipari és orvosi szakterületet. A tökéletesítésén dolgozó tudósok különféle típusú lézereket hozták létre, amelyekben az aktív közeg, a fénynyalábot kibocsátó test szerepét szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok, sőt akár plazma is betöltheti. A korszerű lézerek nagysága és ereje változó, az aktív közeg gerjesztését szolgáló módszerek és a munkamód is különféle lehet. Különösen sok jó tulajdonságuk van a magas nyomású gázlézereknek. Ezek ultrarövid impulzusu és folyamatos üzemmódban egyaránt dolgozhatnak, az általuk kibocsátott fénynyalább „színe” folyamatosan változtatható, s teljesítményük óriási. Az elsők között vetődött fel az a gondolat, hogy a lézereket az anyagmegmunkálásban alkalmazzák. Időközben kiderült, hogy főként a mikromegmunkálások területén gazdaságos a munkába állításuk. Vagyis akkor, ha kis alkatrészeket nagy pontossággal kell elkészíteni és összekötni. A legegyszerűbb feladat bizonyos anyagmeny- nyiségnek az eltávolítása: a lézersugár pillanatok alatt minden nehézség nélkül és nagy fontossággal végzi el á lyukak fúrását, az anyag formálását és vágását. A nehezen hozzáférhető helyekre pedig fényt irányítani sokkal könnyebb, mint bármilyen mechanikai eszközt. Lézersugárral kitűnőéit lehet forrasztani és hegeszteni is úgy, hogy a környezet hőmérséklete ne emelkedjen egy bizonyos hőfok fölé (pl. a hőre igen érzékeny félvezető elemeknél.) A lézernek egy másik, jól bevált ipari alkalmazása: a nyomtatott áramkörök elemeinek beállítása, a trimmelés. Jól láthatjuk , képünkön, hogy milyen intenzív fénytünemény kíséretében végzi az anyagjmegmunkálást a nagy energiasűrűségű lézersugár. Nem mindennapi tudományos vállalkozás végéhez közeleditek a philadelphiai egyetem kutatói: hamarosan megjelenik gondozásukban a 22 kötetre tervezett sumér értelmező sízőtár. A sumér nép 5000 évvel ezelőtt élt a Tigiris és az Eufrátesz vidékén (a mai Irak területén), tőlük származik az emberiség történetének legrégibb ismert írása. A sumér írást agyagtab- lák őrizték meg az utókor számlára. A nyelv azonban kihalt, miután a sumerok Hammurabi Babilonjának uralma alá kerültek. Az agyagitóblák egy része korabeli iskolai gyakorlatokat idéz. Eposzok, történeti énekek, dalok, közmondások, orvosi ismeretek olvashatók rajtuk, és nem nélkülözik a humoros írásokat sem. A szótárkésizítő csapat hét kutatóból áll, vezetőjük Ake Sjöberg svéd származású professzor. Sjöberg 1952-ben kezdett el foglalkozni sumér szavak fordításával a heidel- bergi egyetemen. 1966-ban Philadelphiában folytatta kutatásait. Ez az egyetem a maga 30 000 agyagtáblájával a világ egyik leggazdagabb ókori keleti gyűjteményének számít. Az első darabokat éppen ennek az egyetemnek régészei találták meg Irakban 1887-ben. Az Egyesült Államok kormánya és különböző tudományos társaságok összesen 810 000 dollárt adtak az egyetemnek a sumér kutatásokra. Sjöberg és társai arra a következtetésekre jutottak, hogy a sumér nyelv teljesen elszigetelt az emberiség történetéiben. (Ez ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek a sumert a sémi nyelvcsaládba sorolják.) A szótárban nem csupán egyes szavak jelentését írják le, hanem eredetét és a hozzá fűződő mitológiát is. Sjöberg szerint a sumér nyelvre leginkább az jellemző, hogy rengeteg szakámat ismer egyetlen dolog kifejezésére Például a „pálma” szóra nem kevesebb, mint 175 szót használtaik. Sajátos módon először a „b” betűs szavakat tartalmazó kötet jelenik meg. Ezt azzal indokolták, hagy kevés a „b” betűis szó, elfér egy kötetben, míg az „a” betűs szavak legalább három kötetre rúgnak. Számítógép — favágáshoz Veszélyes erdőtüzek Az ősz derekáig évről évre hol több, hol kevesebb, de mindig jelentékeny hazai erdőterület válik a tűz martalékává. Az erdőtüzek okát egyrészt természeti, másrészt társadalmi -*- emberi — oldalról kell szemügyre vennünk. A meleg időszakban, a száraz időjáráskor az erdő olyan, akár a tapló: egyetlen szikra elegendő, hogy lángba boruljon. Kiváltképp gyúlékony a fenyő, mert fája és levelei gyantásak, így gyorsabban terjesztik a tüzet, és a lomblevelű élőfáknál izzóbban égnek. Magyar- ország teljes erdőterületének ugyan csupán nyolc-tíz százalékát teszik ki a fenyőfajok, szórványos csoportjai mégis gyakran gócai az erdőtüzeknek, zivataros esőzéskor is. Ilyenkor egy fába belecsapó egyetlen gyújtóvillámtól perceken belül lángba borulhat az egész fenyves, és az égő fenyőkről aztán a környező lomblevelű fákra is átterjedhet a tűz. Az erdőtüzek nagy többsége azonban megelőzhető lenne, hiszen nagy százalékban közvetlen emberi hibából támad. Az emberi okok között — a bűncselekménynek vagy betegségnék minősülő gyújtogatásról nem beszélve — a gondatlanság szerepel az első helyen (eldobott cigarettavég, tökéletlenül elhamvasztott tűznek megmaradt zsarátnoka stb.). Szilben természetesen fokozottabb a tűzveszély. Az iparosodás és a gépesítés is növeli a tűzveszélyt. Az erdők peremén létesült ipartelepek kéményeiből kipattanó, v^gy az erdők szomszédságában dolgozó erőgépekből, traktorokból távozó, a széllel tovasodort szikra könnyen lángba boríthatja a száraz avart. A tűz eloltása nehéí és (költséges, amellett nem is mindig lehetséges. A legfőbb I tennivaló tehát a megelőzés. Egy angol vállalat most olyan rönkvágó fűrészt hozott piaara, amely elektronikus úton, automatikusan határozza meg a darabolás leggazdaságosabb változatát. A berendezés 60 százalékkal kisebb anyagveszteséggel és 50—60 százalékkal kevesebb munkaerővel dolgozik, mint a hagyományos. A gép „telke” egy Texas Instruments komputer, amely megmér minden érkező rönköt, és ennek alapján megállapítja a vágási tervet. Szabályozza a gép táplálási ütemét, osztályozza a felvágott fát, jegyzéket készít a feldolgozott rönkökről, a deszkákról és a lécekről méret és daralbszám szerint, valamint a visszamaradt hulladék mennyiségéről..
