Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

1984. június 14., csütörtök Somogyi Néplap 5 előbb működhessem. Szerepel a terveik között a marcali gimnázium bővítése is. DR. HORVATH SANDOR: — A társadalmi ügy azt ;s jelenti, hogy minden ágazat­nak, minden területnek vé­gig kell gondolnia, hogyan tudna segíteni. A megye­székhelyen fölépült a párt új oktatási igazgatóságának épülete. A régi székhellyel a megyei pártbizottság a szak- középiskola-hálóaatot szeret­né gazdagítani. Mód nyílik végre a középiskolás fokú iskolahálózat profilszélesíté­sére. Az új oktatási igazga­tóságon pedig lehetőség van a pedagógus továbbképzésre. — Milyen szakközépiskola létesül a volt oktatási igaz­gatóság épületében? DR. HORVATH SÁNDOR: — Az ország 12 megyéjében már működik művészeti szakközépiskola. Arra gon­doltunk: miért menjen a te­hetséges somogyi gyerek más megyébe. Miért függjön megyén' kívüli intézménytől a sorsa? DR. BALASSA TIBOR: — A zenei nevelés igénye ez régóta. Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha egyben kép­zőművészeti szakközépiskola is lenne az új intézmény. A fazekas háziipari szövetke­zet léte lis erre irányított bennünket. Húsz-huszonötös létszámú osztályokkal szá­mol.unk. Az 1985/86-os tan­évben kezdődhetne az okta­tás, először valószínűleg csak a zenei. CSAPÓ SÁNDOR: — Meg kell vallanunk: a városban vitatják, hogy milyen szak­középiskola létesüljön. Én jövőt látok a művészeti szakközépiskolában: a házi­ipari szövetkezet velük együttműködve minőségi fej­lesztést tud elérni, s a zenei élet is felsőbb osztályba lép­het általa. — Beszéltünk az oktatás fejlesztési gondjairól, felada­tairól. Arról viszont még nem esett szó, hogy a meg­növekedett gyermeklétszám több pedagógust is ikíván. Kaposváron annak az igé­nye, hogy szolgálati házakat, garzonokat létesítsenek a pá­lyakezdőknek? CSAPÓ SÁNDOR: — Át­menetileg ez is enyhítene a gondokon. Az elképzelések között halványan! felmerült a gondolat, de érdemi dön­tés nem született. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — A heilyi politikai és álla­mi vezetésre természetesén mázsás súlyként nehezedik a gond, ha orvost akar, s en­nek feltételeit meg kell te­remtenie. Ugyanezt mondha­tom el a téeszekről is, ame­lyek jó szakembereket sze­retnének alkalmazni.. Orvos- és agronómuslakást kell építeni. Ha igazán akarja egy település vagy körzet, hogy jó pedagógusai legye­nek, sekkor mag kell te­remtenie a fogadóképességet, magyarán a lakást. KISS PÉTER: — Mernyén így gondolkodtak a vezetők. Kilenc szolgálati lakás van. Tizennégy pedagógus építke­zett 1975 óta, a tantestület 90 százaléka itt él. A szakos ellátottságunk ezért az 53 százalékról! 91-re emelkedett. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Az ifjúságról, a jövőnk- ről van szó. Arra kell fel­hívni az emberek figyelmét, hogy -mindenkinek ott, ahol él és dolgozik, cselekednie kell. A tanulóknak pedig képességeik javát adva ta­nulniuk. Jó lenne, ha pe­dagógusaink végre a fő állá­sukból, fő jövedelmi forrá­sukból tudnának megélni. A pedagógusok nagyobb fokú tisztelete, szeretete, hivatá­suk ragujának elismerése vi­szont pénzbe sem kerül. Az emberi magatartástól, kul­túrától függ, milyen szere­pet szánunk társadalmunk­ban az ifjúság nevelőinek, akik a jövőt gondozzák. — A demográfiai hullám csúcsán leszünk nemsokára. Mit jeleni ez számokban ki- fejezve? DR. BALASSA TIBOR: — Az V. ötéves tervben és a VI. ötéves terv elején első­sorban az óvodákban mutat­kozott a gond. Ebben az időszakban körülbelül 15 000 gyerek óvodai neveléséről, ellátásáról kellett gondos­kodnunk. Az általános isko­lákban a folyamatos növe­kedés ) eredményeként a 34 000-es mélypontról 43 000- re nő az általános iskolai tanulók száma, s a legnépe­sebb korosztályok a VI. öt­éves terv végén hagyják el ezt az iskolatípust. Tehat az óvodákban túl vagyunk a demográfiai hullám leve­zetésén. Somogy települései­nek 54 százalékában műkö­dik óvoda. A lehetőségek te­kintetében jobban állunk az országos átlagnál: a gyere­kek 90 százalékát el tudjuk helyezni. Ami az általános iskolát illeti: megyénkben nem egészen egy évtized alatt 17 százalékkal nőtt a tanulók száma, ehhez kellett biztosítani iskolákat, terme­ket, nevelőket. A kiemelt fejlesztés több mint 200 tan­terem bővítést eredménye­zett, ebből 140 új tanterem A gondokat azonban nem si­került egészen megoldani, néhány helyen ma is van kétműszakos oktatás, és mintegy 200 szükségtanter­met is igénybe kell venni. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — Olyan küszöbön állunk, amikor nem is a folyamatos, hanem az ugrásszerű növe­kedés a gondunk, jóllehet pozitív tartalmú gondja ez Somogynak. A Ratkó-kor- szak gyermekei most értek szülő korba. Politikai fele­lősséggel és társadalmi gon­doskodással kell foglalkoz­nunk a kérdéssel; ugyanúgy, ahogy azt a szerényebb lét­számú évfolyamok esetében tettük. A gond öröme abban rejlik, hogy általánossá vált a továbbtanulási igény: min den, végzős évfolyam tanu­lóinak 98 százaléka tovább akiair tanulni a középiskola valamilyen típusában. A fo­gadóképesség azonban nem oly.ain, hogy ezt a megnöve­kedett tanulóseregét zavar­mentesen beiskolázhassuk DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Pontos adatokat mondha­tok: 1984-ben még csak 1024, 86-ban mar 1400, 88-ban 1841, 89-ben 2600 tanulóval kell többet beiskoláznunk. Nagy feszültség előtt áll a társadalom és az oktatást irányítók. Köztudott, hogy már az idei beiskolázásnál is szaporodtak a gondjaink: háromszor annyi fellebbe­zést kellett elbírálni, mint p korábbi években. Nagy vív­mánynak tekintem, hogy So­mogy azzal büszkélkedhet • az általános iskolát befeje­zők 95—96 százaléka vala­milyen középfokú oktatási intézményben tovább tanul­hat. Tudjuk-e ezt a jó arányt tanítani? Találkozunk olyan véleményekkel, amelye.- nem tartják indokoltnak az ilyen arányú továbbtanulást. Nekünk az a véleményünk, hogy sem az általános, sem a középiskola nem szól egy életre. Az ott szerzett ér­demjegyek alapján nem le­het megítélni egy ember éle­tét, sőt még a diploma sem határozza meg értékeit. Mé­gis abból kell kiindulni, hogy aki tovább akar tanul­ni, az kapjon lehetőséget rá. hogy a megyében tanulhas son tovább. Nem lehet egy nemzedéknek azt mondani. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — J elenleg sem rózsás a helyzet, hiszen pedagógus­hiánnyal küszködünk. A de­mográfiai hullám levezetésé­hez félezerrel több pedagó­gusra volna szükség. Ügy gondolom, ebben a helyzet­ben a vállalkozó, önmaguk­kal szemben magasabb mér­cét támasztó, alsó fokú okta­tásban dolgozó pedagóguso­kat fel kell kérnünk, hogy vállalják a magasabb kép­zettség megszerzését. Ebhez azonban a felsőoktatás ru­galmassága is szükséges. DR. HORVATH SÁNDOR: — Azért ne az általános is­kolát „fölözzük le”! Olyan körülményeket kell teremte­ni — légikört, fogadási felté­teleket —, hogy szívesen jöjjön Somogyba a frissdip­lomás. Az oktatást nemzeti üggyé kell tenni, alhogy ez a parlamentben is elhang­zott. A mai fiatal pedagó­gusnak pedig vállalnia kell az elkötelezettséget. Meg kell értetnünk a nyugdíjba készülőkkel is, hogy még szükség van tudásukra', ta­pasztalatukra. Sőt, a jó egészségnek örvendő nyugdí­jasaikat vissza 'kell „csábíta­nunk” ... Közéletünkben, más munkahelyeken sok pe- dagógiusvégzettségű ember dolgozik; keresnünk kellene azokat a lehetőségéket, hogy átmenetileg ismét tanítsanak is. A gyerekéket valahol le kell ültetni — ez nyilvánva­ló. De az is nagyon fontos, hogy milyen pedagógusaink vannak. GÁL ENDRE: — A peda­gógusszolgálati lakások meg­szűnése nagy gondot okoz. Különbséget kell tennünk egy kisváros lehetőségei és Kaposvár vagy Budapest kö­zött. Ügy vélem, állami cél­csoportos lakásokból meg kellene teremteni a lehető­séget a kisvárosokban ahhoz, hogy két-három szolgálati lakást pedagógus letelepítés céljára lehessen felhasználni. CSAPÓ SÄNDOR: — Biz­tosítani kell a letelepedést valóban, s itt ismét szemlé­letmódosításra is szükség lesz. Azonkívül, hogy az anyagi feltételéket meg kell teremteni, hangsúlyozom a helyi szervék felelősségét, az erkölcsi elismerés ügyében. — Nem merült fel még arról, hogy új tantermek kellenek a demográfiai hűl■ lám levezetéséhez. Ügy tu­dom, hogy a megyei tanács és a minisztérium között még tárgyalások folynak ar­ról, hány új tanterem építé­sére lesz lehetőség a követ­kezö években. DR. BALASSA TIBOR: — A megye valós igényeinek kielégítése a gazdasági hely­zet függvénye, ez természe tes. De egy jelenségről ér­demes beszélni. Amikor ki­derült, hogy óvodák kelle­nek a településeknek, hatal­mas társadalmi összefogás tanúi lehettünk. Mégis vala­mi baj van a gondolkodás­sal, ezen keltenie változtattak Ugyanis az oktatás egésze­ben kell gondolkodnunk. Az általános iskola, a középfo­kú intézmény is ehhez tar­tozik, és ezektől sem szabad megtagadni a segítséget. Te­hát összefogásra lesz. szük­ség. DR. HORVATH SÁNDOR: — A valósághoz, a lehetősé­gekhez igazodva kell ál­mainkat, elképzeléseinket megfogalmaznunk. Nagy le­hetőséget látok a társadalmi összefogásban. Okos rang­sorolással, az érdekek egyez­tetésével sok tartalékunk van még Somogybán. A vállalatok, üzemek a szak­munkásképző iskolahálózat fejlesztésében, a tanműhe­lyek kialakításában, a szer­számok biztosításával sokat tudnának segíteni. A taná­csok az átmeneti megoldá­sok felderítésével lendíthet­nek az ügyön. A téeszek, üzemek a járművek biztosí­tásával a gyerekek utazta­tásáért tehetnek sokat. GÁL ENDRE: — Barcson van példa a társadalmi ösz- szefogásra, nem is egy. A Sefag, az Unitech, az ÉSZKV, a Vörös Csillag Tsz, a költségvetési üzem sokat tett a sportcsarnok, a böl­csőde, a gimnázium feltéte­leinek megteremtéséért. A vízügyi és erdészeti szákkö­zépiskola regionális, ezért a pécsi vízügy és az erdő- gazdaságok komoly techni­kával, felszereléssel, pénz­zel segítenek megteremteni az oktatás feltételeit. Bizto­sítottnak látom, hogy elju­tunk rnajd a teehmikiuslkép- zéshez is. KISS PÉTER: — Mernyén és körzetében hasonló a heilyzet. A gazdálkodó egy­ségeik sokat segítettek ab­ban, hogy az új épület elké­szültéig megfelelő feltétele­ket biztosíthattunk a gyere­keknek. Nem fért már a költségvetésibe a sportléte­sítmény kialakítása, így a betomlélát'ák, a labdafogó a szabadtéri színpad sem. A szocialista brigádok segíte­nek a megvalósításban. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — Az eszközellátásban élen járnak a mezőgazdasági vál­lalatok. Szó esett itt az er­dészetről, azt hiszem, hogy segítőkészségük főhatósági sugallat is. Ami pedig a tanteremszüfcséglet megoldá­sát illeti, azt gondolom, hogy meg kell vizsgálnunk minden lehetőséget. A Bala- ton-parton számos olyan üdülő van, amelyet csak a tanéven kívüli időszakiban üzemeltetnek. Ugyanakkor például Siófokon áldatlan helyzettel küszködünk .. . CSAPÓ SÁNDOR: — A kaposvári Kinizsi iskolában egyelőre azt sem tudják, mi­lyen létszámmal számolhat­nák, mert folynak a beköl- töztetések. Az egyik ház földszintjén két tantermet alakítanak ki a következő tanévre. A Tóth Lajos isko­lában felújítás lesz. A vá­rosi tanács egyik klubhelyi­ségét is kölcsön adja oktatá­si célra. Ezekkel a szükség- megoldásokkal is számol­nunk kell. — Ha már az intézmé­nyekről is beszélünk, szeret­nénk tájékoztatni olvasóin- kat, hol épülnek új tanter­mek? hogy rosszkor születeit Nemzeti áldásnak kell te­kinteni az ilyen gondjain­kat. Vannak bizonyos tar­talékaink, de nehézségeink is. A középiskolákban, szak­munkásképzőkben az első két évben nagy a lemorzso­lódás. Az sem bizonyos, hogy a gimnáziumba azokat iskolázzuk be, akik minden­képpen tovább akarnak ta­nulni ... KISS PÉTER: — A de­mográfiai hullám most vo­nul át az általános iskolá­kon. A pedagógusigény is most tetőzik. Mernyén sze­rencsés egybeesés volt a ter­vezés, a végrehajtás és a demográfiai hullám azonos időszakát tekintve: akkor készült el az új intézmény, amikor a legnagyobb szük­ség volt rá, hiszen a 220-as létszámról 370—400-ra emel­kedett a tanulói létszám. Si­került a képesített pedagó­gusokat is letelepíteni. GÁL ENDRE: — Az uta­zási költségek megnőttek, s a gyerekek sem szívesen szakadnak ki a felnevelő vi­dékből. Meggyőződésünk, ha nem indult volna be is­mét a barcsi gimnázium, ak­kor nőttek volna a hátrá­nyok. A pedagógusellátottsá­got biztosítani nagyon nehéz a főközlekedési utaktól messzebb eső helyeken, mint például Kálmáncsán, Bol- hón, Vízváron vagy Ladon. CSAPÓ SÁNDOR: — A gondok hatványozottan je­lentkeznek a megyeszékhe­lyen. Túl kell lépnünk azon a szemléleten, hogy ez a tanácsok művelődési osztá­lyainak belügyei. Társadal­mi összejogás szükséges. Ha például egy építőipari vál­lalatot konkrétan érintő is­kolatípusról van szó, nyil­vánvaló, hogy a gondok megoldásából az építőipari szerveknek is részt keli vál­lalniuk. Egyik oldalról tehat szükséges a társadalmi ösz- szefogás, a másikról pedig minden egyéb lehetőséget föl kell használni a lakások felszabadításával, egyéb he­lyiségek 'rendelkezésre bo- csáj fásával. Elkészült egy tervezet. Ebben szerepel pél­dául a Munkácsy gimnázium tanterembővítése, a Tán­csics gimnáziumé tornate­remmel, a Toldi általános iskola osztálytermekkel. Sőt a felszaoaduló intézmények más célra való hasznosítása DR. JBALASSA TIBOR: — Az említetteken kívül Nagy­bajomban 12 tantermes új iskola épül, Balatonszent- györgyön 8 tanterem, Szár­szón 6, Kadarkúton 4 tan? terem lép az oktatás szolgá­latába, és Somogyszobon Is lesz új tanterem, összesen 40 új tanteremmel számo­lunk az • 1984/85-ös tanévre. A középiskoláknál Nagyatá­don megkezdődött a bővítés, Csurgón is épülnek új osz- tályhelyiségek, a siófoki ke­reskedelminek a tervei ké­szek, s az egyik legjelentő­sebb feladat az, hogy a sió­foki szakmunkásiskola minél — Szó esett a válaszokban Somogybah a demográfiai mozgásból, a lakóhelyváltozásból és a születések számának hullámzásából következő oktatáspolitikai fel­adatok hosszabb idő óta nagy gondot okoz­nak. A demográfiai ingadozás az oktatás egyes területeit különböző időben érintette, érinti. Ezért került a kérdés a figyelem köz­pontjába május 2-án a megyei párt-végrehaj­tóbizottság ülésén, ahol a demográfiai hullám levezetésének feladatait tárgyalta a testület. Kérdéseinket ennek szellemében fogalmaztuk meg. A beszélgetésre meghívtuk dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét, dr. Ba­lassa Tibort, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Csapó Sándort, a kaposvári városi párt- bizottság titkárát, Pordány H. Lászlót, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tő helyettesét, Gál Endrét, a Barcsi Városi Ta­nács ^elnökhelyettesét és Kiss Pétert, a mer- nyei körzeti általános iskola igazgatóját. La­punkat Leskó László képviselte. A demográfiai hullámhegy csúcsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom