Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
1984. június 14., csütörtök Somogyi Néplap 5 előbb működhessem. Szerepel a terveik között a marcali gimnázium bővítése is. DR. HORVATH SANDOR: — A társadalmi ügy azt ;s jelenti, hogy minden ágazatnak, minden területnek végig kell gondolnia, hogyan tudna segíteni. A megyeszékhelyen fölépült a párt új oktatási igazgatóságának épülete. A régi székhellyel a megyei pártbizottság a szak- középiskola-hálóaatot szeretné gazdagítani. Mód nyílik végre a középiskolás fokú iskolahálózat profilszélesítésére. Az új oktatási igazgatóságon pedig lehetőség van a pedagógus továbbképzésre. — Milyen szakközépiskola létesül a volt oktatási igazgatóság épületében? DR. HORVATH SÁNDOR: — Az ország 12 megyéjében már működik művészeti szakközépiskola. Arra gondoltunk: miért menjen a tehetséges somogyi gyerek más megyébe. Miért függjön megyén' kívüli intézménytől a sorsa? DR. BALASSA TIBOR: — A zenei nevelés igénye ez régóta. Ugyanakkor azt is szeretnénk, ha egyben képzőművészeti szakközépiskola is lenne az új intézmény. A fazekas háziipari szövetkezet léte lis erre irányított bennünket. Húsz-huszonötös létszámú osztályokkal számol.unk. Az 1985/86-os tanévben kezdődhetne az oktatás, először valószínűleg csak a zenei. CSAPÓ SÁNDOR: — Meg kell vallanunk: a városban vitatják, hogy milyen szakközépiskola létesüljön. Én jövőt látok a művészeti szakközépiskolában: a háziipari szövetkezet velük együttműködve minőségi fejlesztést tud elérni, s a zenei élet is felsőbb osztályba léphet általa. — Beszéltünk az oktatás fejlesztési gondjairól, feladatairól. Arról viszont még nem esett szó, hogy a megnövekedett gyermeklétszám több pedagógust is ikíván. Kaposváron annak az igénye, hogy szolgálati házakat, garzonokat létesítsenek a pályakezdőknek? CSAPÓ SÁNDOR: — Átmenetileg ez is enyhítene a gondokon. Az elképzelések között halványan! felmerült a gondolat, de érdemi döntés nem született. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — A heilyi politikai és állami vezetésre természetesén mázsás súlyként nehezedik a gond, ha orvost akar, s ennek feltételeit meg kell teremtenie. Ugyanezt mondhatom el a téeszekről is, amelyek jó szakembereket szeretnének alkalmazni.. Orvos- és agronómuslakást kell építeni. Ha igazán akarja egy település vagy körzet, hogy jó pedagógusai legyenek, sekkor mag kell teremtenie a fogadóképességet, magyarán a lakást. KISS PÉTER: — Mernyén így gondolkodtak a vezetők. Kilenc szolgálati lakás van. Tizennégy pedagógus építkezett 1975 óta, a tantestület 90 százaléka itt él. A szakos ellátottságunk ezért az 53 százalékról! 91-re emelkedett. DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Az ifjúságról, a jövőnk- ről van szó. Arra kell felhívni az emberek figyelmét, hogy -mindenkinek ott, ahol él és dolgozik, cselekednie kell. A tanulóknak pedig képességeik javát adva tanulniuk. Jó lenne, ha pedagógusaink végre a fő állásukból, fő jövedelmi forrásukból tudnának megélni. A pedagógusok nagyobb fokú tisztelete, szeretete, hivatásuk ragujának elismerése viszont pénzbe sem kerül. Az emberi magatartástól, kultúrától függ, milyen szerepet szánunk társadalmunkban az ifjúság nevelőinek, akik a jövőt gondozzák. — A demográfiai hullám csúcsán leszünk nemsokára. Mit jeleni ez számokban ki- fejezve? DR. BALASSA TIBOR: — Az V. ötéves tervben és a VI. ötéves terv elején elsősorban az óvodákban mutatkozott a gond. Ebben az időszakban körülbelül 15 000 gyerek óvodai neveléséről, ellátásáról kellett gondoskodnunk. Az általános iskolákban a folyamatos növekedés ) eredményeként a 34 000-es mélypontról 43 000- re nő az általános iskolai tanulók száma, s a legnépesebb korosztályok a VI. ötéves terv végén hagyják el ezt az iskolatípust. Tehat az óvodákban túl vagyunk a demográfiai hullám levezetésén. Somogy településeinek 54 százalékában működik óvoda. A lehetőségek tekintetében jobban állunk az országos átlagnál: a gyerekek 90 százalékát el tudjuk helyezni. Ami az általános iskolát illeti: megyénkben nem egészen egy évtized alatt 17 százalékkal nőtt a tanulók száma, ehhez kellett biztosítani iskolákat, termeket, nevelőket. A kiemelt fejlesztés több mint 200 tanterem bővítést eredményezett, ebből 140 új tanterem A gondokat azonban nem sikerült egészen megoldani, néhány helyen ma is van kétműszakos oktatás, és mintegy 200 szükségtantermet is igénybe kell venni. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — Olyan küszöbön állunk, amikor nem is a folyamatos, hanem az ugrásszerű növekedés a gondunk, jóllehet pozitív tartalmú gondja ez Somogynak. A Ratkó-kor- szak gyermekei most értek szülő korba. Politikai felelősséggel és társadalmi gondoskodással kell foglalkoznunk a kérdéssel; ugyanúgy, ahogy azt a szerényebb létszámú évfolyamok esetében tettük. A gond öröme abban rejlik, hogy általánossá vált a továbbtanulási igény: min den, végzős évfolyam tanulóinak 98 százaléka tovább akiair tanulni a középiskola valamilyen típusában. A fogadóképesség azonban nem oly.ain, hogy ezt a megnövekedett tanulóseregét zavarmentesen beiskolázhassuk DR. HORVÁTH SÁNDOR: — Pontos adatokat mondhatok: 1984-ben még csak 1024, 86-ban mar 1400, 88-ban 1841, 89-ben 2600 tanulóval kell többet beiskoláznunk. Nagy feszültség előtt áll a társadalom és az oktatást irányítók. Köztudott, hogy már az idei beiskolázásnál is szaporodtak a gondjaink: háromszor annyi fellebbezést kellett elbírálni, mint p korábbi években. Nagy vívmánynak tekintem, hogy Somogy azzal büszkélkedhet • az általános iskolát befejezők 95—96 százaléka valamilyen középfokú oktatási intézményben tovább tanulhat. Tudjuk-e ezt a jó arányt tanítani? Találkozunk olyan véleményekkel, amelye.- nem tartják indokoltnak az ilyen arányú továbbtanulást. Nekünk az a véleményünk, hogy sem az általános, sem a középiskola nem szól egy életre. Az ott szerzett érdemjegyek alapján nem lehet megítélni egy ember életét, sőt még a diploma sem határozza meg értékeit. Mégis abból kell kiindulni, hogy aki tovább akar tanulni, az kapjon lehetőséget rá. hogy a megyében tanulhas son tovább. Nem lehet egy nemzedéknek azt mondani. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — J elenleg sem rózsás a helyzet, hiszen pedagógushiánnyal küszködünk. A demográfiai hullám levezetéséhez félezerrel több pedagógusra volna szükség. Ügy gondolom, ebben a helyzetben a vállalkozó, önmagukkal szemben magasabb mércét támasztó, alsó fokú oktatásban dolgozó pedagógusokat fel kell kérnünk, hogy vállalják a magasabb képzettség megszerzését. Ebhez azonban a felsőoktatás rugalmassága is szükséges. DR. HORVATH SÁNDOR: — Azért ne az általános iskolát „fölözzük le”! Olyan körülményeket kell teremteni — légikört, fogadási feltételeket —, hogy szívesen jöjjön Somogyba a frissdiplomás. Az oktatást nemzeti üggyé kell tenni, alhogy ez a parlamentben is elhangzott. A mai fiatal pedagógusnak pedig vállalnia kell az elkötelezettséget. Meg kell értetnünk a nyugdíjba készülőkkel is, hogy még szükség van tudásukra', tapasztalatukra. Sőt, a jó egészségnek örvendő nyugdíjasaikat vissza 'kell „csábítanunk” ... Közéletünkben, más munkahelyeken sok pe- dagógiusvégzettségű ember dolgozik; keresnünk kellene azokat a lehetőségéket, hogy átmenetileg ismét tanítsanak is. A gyerekéket valahol le kell ültetni — ez nyilvánvaló. De az is nagyon fontos, hogy milyen pedagógusaink vannak. GÁL ENDRE: — A pedagógusszolgálati lakások megszűnése nagy gondot okoz. Különbséget kell tennünk egy kisváros lehetőségei és Kaposvár vagy Budapest között. Ügy vélem, állami célcsoportos lakásokból meg kellene teremteni a lehetőséget a kisvárosokban ahhoz, hogy két-három szolgálati lakást pedagógus letelepítés céljára lehessen felhasználni. CSAPÓ SÄNDOR: — Biztosítani kell a letelepedést valóban, s itt ismét szemléletmódosításra is szükség lesz. Azonkívül, hogy az anyagi feltételéket meg kell teremteni, hangsúlyozom a helyi szervék felelősségét, az erkölcsi elismerés ügyében. — Nem merült fel még arról, hogy új tantermek kellenek a demográfiai hűl■ lám levezetéséhez. Ügy tudom, hogy a megyei tanács és a minisztérium között még tárgyalások folynak arról, hány új tanterem építésére lesz lehetőség a következö években. DR. BALASSA TIBOR: — A megye valós igényeinek kielégítése a gazdasági helyzet függvénye, ez természe tes. De egy jelenségről érdemes beszélni. Amikor kiderült, hogy óvodák kellenek a településeknek, hatalmas társadalmi összefogás tanúi lehettünk. Mégis valami baj van a gondolkodással, ezen keltenie változtattak Ugyanis az oktatás egészeben kell gondolkodnunk. Az általános iskola, a középfokú intézmény is ehhez tartozik, és ezektől sem szabad megtagadni a segítséget. Tehát összefogásra lesz. szükség. DR. HORVATH SÁNDOR: — A valósághoz, a lehetőségekhez igazodva kell álmainkat, elképzeléseinket megfogalmaznunk. Nagy lehetőséget látok a társadalmi összefogásban. Okos rangsorolással, az érdekek egyeztetésével sok tartalékunk van még Somogybán. A vállalatok, üzemek a szakmunkásképző iskolahálózat fejlesztésében, a tanműhelyek kialakításában, a szerszámok biztosításával sokat tudnának segíteni. A tanácsok az átmeneti megoldások felderítésével lendíthetnek az ügyön. A téeszek, üzemek a járművek biztosításával a gyerekek utaztatásáért tehetnek sokat. GÁL ENDRE: — Barcson van példa a társadalmi ösz- szefogásra, nem is egy. A Sefag, az Unitech, az ÉSZKV, a Vörös Csillag Tsz, a költségvetési üzem sokat tett a sportcsarnok, a bölcsőde, a gimnázium feltételeinek megteremtéséért. A vízügyi és erdészeti szákközépiskola regionális, ezért a pécsi vízügy és az erdő- gazdaságok komoly technikával, felszereléssel, pénzzel segítenek megteremteni az oktatás feltételeit. Biztosítottnak látom, hogy eljutunk rnajd a teehmikiuslkép- zéshez is. KISS PÉTER: — Mernyén és körzetében hasonló a heilyzet. A gazdálkodó egységeik sokat segítettek abban, hogy az új épület elkészültéig megfelelő feltételeket biztosíthattunk a gyerekeknek. Nem fért már a költségvetésibe a sportlétesítmény kialakítása, így a betomlélát'ák, a labdafogó a szabadtéri színpad sem. A szocialista brigádok segítenek a megvalósításban. PORDÁNY H. LÁSZLÓ: — Az eszközellátásban élen járnak a mezőgazdasági vállalatok. Szó esett itt az erdészetről, azt hiszem, hogy segítőkészségük főhatósági sugallat is. Ami pedig a tanteremszüfcséglet megoldását illeti, azt gondolom, hogy meg kell vizsgálnunk minden lehetőséget. A Bala- ton-parton számos olyan üdülő van, amelyet csak a tanéven kívüli időszakiban üzemeltetnek. Ugyanakkor például Siófokon áldatlan helyzettel küszködünk .. . CSAPÓ SÁNDOR: — A kaposvári Kinizsi iskolában egyelőre azt sem tudják, milyen létszámmal számolhatnák, mert folynak a beköl- töztetések. Az egyik ház földszintjén két tantermet alakítanak ki a következő tanévre. A Tóth Lajos iskolában felújítás lesz. A városi tanács egyik klubhelyiségét is kölcsön adja oktatási célra. Ezekkel a szükség- megoldásokkal is számolnunk kell. — Ha már az intézményekről is beszélünk, szeretnénk tájékoztatni olvasóin- kat, hol épülnek új tantermek? hogy rosszkor születeit Nemzeti áldásnak kell tekinteni az ilyen gondjainkat. Vannak bizonyos tartalékaink, de nehézségeink is. A középiskolákban, szakmunkásképzőkben az első két évben nagy a lemorzsolódás. Az sem bizonyos, hogy a gimnáziumba azokat iskolázzuk be, akik mindenképpen tovább akarnak tanulni ... KISS PÉTER: — A demográfiai hullám most vonul át az általános iskolákon. A pedagógusigény is most tetőzik. Mernyén szerencsés egybeesés volt a tervezés, a végrehajtás és a demográfiai hullám azonos időszakát tekintve: akkor készült el az új intézmény, amikor a legnagyobb szükség volt rá, hiszen a 220-as létszámról 370—400-ra emelkedett a tanulói létszám. Sikerült a képesített pedagógusokat is letelepíteni. GÁL ENDRE: — Az utazási költségek megnőttek, s a gyerekek sem szívesen szakadnak ki a felnevelő vidékből. Meggyőződésünk, ha nem indult volna be ismét a barcsi gimnázium, akkor nőttek volna a hátrányok. A pedagógusellátottságot biztosítani nagyon nehéz a főközlekedési utaktól messzebb eső helyeken, mint például Kálmáncsán, Bol- hón, Vízváron vagy Ladon. CSAPÓ SÁNDOR: — A gondok hatványozottan jelentkeznek a megyeszékhelyen. Túl kell lépnünk azon a szemléleten, hogy ez a tanácsok művelődési osztályainak belügyei. Társadalmi összejogás szükséges. Ha például egy építőipari vállalatot konkrétan érintő iskolatípusról van szó, nyilvánvaló, hogy a gondok megoldásából az építőipari szerveknek is részt keli vállalniuk. Egyik oldalról tehat szükséges a társadalmi ösz- szefogás, a másikról pedig minden egyéb lehetőséget föl kell használni a lakások felszabadításával, egyéb helyiségek 'rendelkezésre bo- csáj fásával. Elkészült egy tervezet. Ebben szerepel például a Munkácsy gimnázium tanterembővítése, a Táncsics gimnáziumé tornateremmel, a Toldi általános iskola osztálytermekkel. Sőt a felszaoaduló intézmények más célra való hasznosítása DR. JBALASSA TIBOR: — Az említetteken kívül Nagybajomban 12 tantermes új iskola épül, Balatonszent- györgyön 8 tanterem, Szárszón 6, Kadarkúton 4 tan? terem lép az oktatás szolgálatába, és Somogyszobon Is lesz új tanterem, összesen 40 új tanteremmel számolunk az • 1984/85-ös tanévre. A középiskoláknál Nagyatádon megkezdődött a bővítés, Csurgón is épülnek új osz- tályhelyiségek, a siófoki kereskedelminek a tervei készek, s az egyik legjelentősebb feladat az, hogy a siófoki szakmunkásiskola minél — Szó esett a válaszokban Somogybah a demográfiai mozgásból, a lakóhelyváltozásból és a születések számának hullámzásából következő oktatáspolitikai feladatok hosszabb idő óta nagy gondot okoznak. A demográfiai ingadozás az oktatás egyes területeit különböző időben érintette, érinti. Ezért került a kérdés a figyelem központjába május 2-án a megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén, ahol a demográfiai hullám levezetésének feladatait tárgyalta a testület. Kérdéseinket ennek szellemében fogalmaztuk meg. A beszélgetésre meghívtuk dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetőjét, dr. Balassa Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, Csapó Sándort, a kaposvári városi párt- bizottság titkárát, Pordány H. Lászlót, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezető helyettesét, Gál Endrét, a Barcsi Városi Tanács ^elnökhelyettesét és Kiss Pétert, a mer- nyei körzeti általános iskola igazgatóját. Lapunkat Leskó László képviselte. A demográfiai hullámhegy csúcsán