Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

4 Somogyi Néplap 1984. május 4., péntek Panasz és érvelés Tisztelt Szerkesztőség! A kaposvári lakosok több­sége mindem bizonnyal nagy örömmel fogadta a sétáló ut­cát. Azt hittük, mihamarabb olyan állapotba kerül, ahogy azt a 'tervezői elképzelték. (Hazák f elújítása, virágok ül­tetése stb.) A valóság azon­ban elszomorító. Lassan más­fél év telik el egyes házak esetében a kiköltöztetés óta, s hol van még a befejezése, így járt például a 23. szá­mú ház. ötven-hatvan év­vel ezelőtt kézi módszerek­kel bizonyára előbb fölépí­tették, mint ahogy azt ma, a korszerű technika mellett felújítják. Csak ennyit tudna építő­iparunk? Vajon hányadik befejezési határidőt módosít­ják már. Mikor fejezik be, adják át rendeltetésé­nek? Miért nem tájékoztat­ják erről a lakosságot? Ügy gondolom, a sajtó tá­jékoztatásával talán szorgal­mazhatta volna az építőket. Tisztelettel várom az ille­tékesek válaszát. Kosa Zoltán Kaposvár, Lenin utca 14. Az illetékes válaszol Elnézést kérek a késedel­mes válaszért. Két-három mondatban indokolhatnám a kaposvári sétálóutca ki­alakításának lassú ütemét, ez azonban nyilván nem elégí­tené ki Kosa Zoltán jószán­dékú kíváncsiságát. Célsze­rűnek tartom azon okok rö­vid ismertetését, amelyek az épületfelújítások elhúzódását indokolják. Az első ok a kivitelező Ka­pacitás hiánya. A felújításra kerülő házakban levő közü- letek, boltok átmeneti kite- 1 építésének gyorsítása érde­kében szükség lenne egy át­meneti üzletházra, mely a felújítás időtartamára bizto­sítaná a kitelepített üzlet zavartalan árusítását. A vá­ros, sajnos, ilyen létesít­ménnyel nem rendelkezik. A kereskedelmi egységek zöménél nincs meg az üzlet felújításához, korszerűsíté­séhez szükséges pénzügyi fe­dezet. Az épületekben lakók el­helyezése körülményes, mert a város kevés szabad lakás­sal .rendelkezik. A Május 1. utcát — az ut­ca megnevezésénél marad­junk ennél — szegélyező épületek felújításával még nem válik az utca sé­tálóutcává. Az útburko­lat alatti közművek kö­zül cserére szorul a csapa­dékvíz-csatorna szinte tel­jes hossza. A közvilágítás korszerűsítése égető szükség­let, mégpedig oly módon, hogy az a leendő funkciót hangsúlyozva, esztétikusán, korszerűen és gazdaságosan legyen megvalósítható. A tel­jes burkolatot fel kell újí­tani az alapiközmű elhelye­zése után. Meg kell tervezni az utca „bútorzatát”, nö­vényzetét is. A fentiek megvalósítása jelentős költségekkel jár, melyek fedezetét meg kell teremteni. Ez hosszadalmas ás nehéz folyamat. A panaszos építőiparra vo­natkozó 'költői kérdéseire nem kívánok kitérni. A Május 1. utca felújítá­sát — a levélíró észrevéte­lével ellentétben — töihb fó­rumon, többször megtárgyal­ták, biztosítva a széles köz­vélemény észrevételezési le­hetőségét. A Somogyiterv kapott megbízást a sétálóut­ca tervednek elkészítésére, a a tervezési munika befejezés élőtt áll. Ezután kívánunk — szervezett keretek között — újabb széles körű ismerte­tést (tartani, amelynek vár­ható időpontja 1984 augusz­tusa. Németh Zoltán osztályvezető Kaposvári Városi Tanács V. B. műszaki osztály Sziklamászók vetélkedője Miskolcon, a felsőhámori sziklafalon nemzetközi sziklamászó versenyt rendeztek. A magyar, angol, csehszlovák és osztrák résztvevőknek a meredek sziklafalon át hét kijelölt útvo­nalat hét óra alatt kellett megtenniük. (MTI-fotó: Kozma István felv. — KS) Lőrincz L. László Jég hátán Jogi szakértőnk írja A mezőgazdasági földek bérbeadásáról Az elmúlt években egyre fokozódó érdeklődés alakult ki a magánszemélyek által használatba vehető földte­rületek iránt. Sokan nem vásárlás után kívánják ez- irányú igényüket kielégíte­ni.' ugyanakkor a bérbe­adással kapcsolatos lehető­ségeket és szabályokat sem' ismerik eléggé. A haszonbérlet jogintéz­ményét elsődlegesen a Pol­gári Törvénykönyv szabá­lyozza. Haszonbérlet tárgya bármely hasznot hajtó do­log lehet, haszonbérbeadó­ként és haszonbérlőként el­vileg minden természetes ér jogi személy szerepelhet. E jogviszonynak főként a me­zőgazdasági ingatlanok kö­rében van jelentősége — a továbbiakban csak erre szo­rítkozunk, s ezen belül is a magánhaszonbérletre, amelynek jellemzőié, hogy a bérlő magánszemély. Magánszemély más ma­gánszemélytől vagy állami földet kezelő tanácsi szak- igazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági enge­dély nélkül vehet földet haszonbérbe mezőgazdasá­gi művelés céljára. Ezt a földet a magánszemélynek és családtagjainak földtu­lajdonába (a szerzési korlá­tozások szempontiából) nern szabad beszámítani és a tartós használat címén bir­tokban tartott föld is szá­mításon kívül marad. A most ismertetett szabály nem vonatkozik a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek tagjaira és állandó al­kalmazottaira. valamint az állami gazdaságok dolgozói­ra, A termelőszövetkezetek nagyüzemileg nem haszno­sítható földjeikből — tag­jaikon és alkalmazottaikon túl — kívülállóknak is ad­hatnak földet haszonbérbe. Ebben az esetben a föld nagysága nem haladhatja meg a 6000 négyzetmétert, s e szempontból a haszonbér­lő birtokában levő tartós használatba adott föld terü­lete is beszámít az említett térmértékbe. Állami gazdaság, továbbá mezőgazdasági kutató- (kí­sérleti) intézet, illetőleg fel­sőoktatási intézmény a ke­zelésében levő. nagyüzemi­leg nem hasznosítható föl­det magánszemély részére is haszonbérbe adhatja. A te­rület nagysága nincs korlá­tozva. Termelőszövetkezet részéről történő haszonbét - he adás esetében szükséges a bérleti szerződés földhi­vatali jóváhagyása. Az eddigiekből látható, hogy a magánszemélyek egymás közötti jogügyletén túl a jogszabályok széles körben lehetővé teszik ha­szonbérlet létrehozását, a konkrét lehetőségről az ér­deklődő a föld fekvése sze­rint illetékes tanácsi szak- igazgatási szervnél, illetve mezőgazdasági termelőszö­vetkezetnél, állami gazda­ságnál kaphat tájékoztatást. A mezőgazdasági földte­rület haszonbérbe adásához minden esetben írásbeli szerződés szükséges. Magánszemélyek egymás között a szerződést akár ha­tározott, akár határozatlan időre megköthetik: az utób­binál említést érdemel, hogy jogunk az ún. „örökhaszon­bérlet” intézményét nem is­meri. A tanács szakigazga­tási szerve a tanácsi keze­lésben levő állami földet a belterületen legföljebb öt évre. az országos jelentősé­gű üdülőterületű városok és községek területién fekvő zártkertben legföljebb tíz évre. a külterületen és az egyéb zártkertben időbeni korlátozás nélkül adhatja haszonbérbe. A termelőszö­vetkezet legföljebb 15 évre adhatja a földet haszonbér­be. az állami gazdaság szin­tén. az utóbbi azzal az elté­réssel, hogy ültetvénytelepí­tés esetén a felső határ hu­szonöt év. A szerződés le­jártakor új szerződés köt­hető. A haszonbér összege meg­állapodás tárgya, kivéve a tanácsi kezelésben levő föl­deket, amelyeknél a jogsza­bály alacsony haszonbérleti díjat rögzít. A mezőgazdasági haszon- mérlet megszűntével a föl­det olyan állapotban kell visszaadni, hogy a terme­lést megfelelő módon azon­nal folytatni lehessen. K. F. Hókuszpókusz a „hívőknek" Lebukott a Jósnő (Nem volt épp lelemény és fantázia nélküli a 26 éves, somogysárdi Nyári Er­zsébet, amikor úgy döntött, hogy hiszékeny emberektől egy ;kis hókuszpókusszal pénzt fog kicsalni. A Kapos­vári Városi Bíróságon bű­nösségét beismerte. A vádirat szerint működé­76. Azonkívül... És ezt jól jegyezze meg magának, 'kérem... én szakembereket keresek a tanszékre, és nem politi­kusokat. S ha valaki vala­mibe belemászott, az mász- szon is ki egyedül belőle! Megértette? Nem én va­gyok felelős beosztottjaim politikai tevékenységéért. És az életükért sem. Tan­székvezető vagyok, és nem az úristen! Most pedig menjen a fenébe... És nem írok alá semmit! Annyi erőm sem volt, hogy bevágjam magam mögött az ajtót. Klára akkoriban már szinte minden éjszakáját nálam töltötte Pozsgai né­ni beleegyezésével. A csen­des kis öregasszony mo­solyogva vette tudomásul, hogy a „tanár úrnak” menyasszonya van, és amennyire lehetett, össze is barátkozott Klárával. Már a lépcsőházban hal­lottam, amint a második emeleten üvöltve társalog­nak egymással. Szegény Pozsgai néni annyira süket volt, hogy még a saját hangját is alig hallotta. Egymás mellett feküd­tünk a hevarőn elcsigázva, és teli boldogsággal. Klára egyszerűen csodálatos volt. Sokkal csodálatosabb Te­réznél és mindenki más­nál ... Akkor, ott, mellette érez­tem először, hogy olyan magányos vagyok, mint Gsontváry cédrusa. Persze akkor még mit sem tud­tam Csontváryról, de hatá­rozottan emlékszem, hogy valami fa-hasonlat jutott az eszembe. Érdekes mó­don hasonlataimat gyakran kötöttem fákhoz. Talán apám asztalosműhelye ha­gyott bennem örökre meg­maradó nyomokat... Klára teste izzadságban fürdött, fekete szőrszálait vörösre festette a fel-fel- viltlanó neonfény. Békésen szuszogott, és hasamra fek­tette a fejét. Magam sem tudom miért, egyszerre csak megszólal­tam. De mintha valaki más beszélt volna; én csak hall­gattam tehetetlenül, akarat nélkül, amit az a másik mondott. — Klára... — hallottam a hangot. — Szeretlek ... ,— Én is szeretlek... — Klára... Hozzám jössz feleségül ? Klári felkapta a fejét, és szinte rémülten meredt rám. — Mit.. . mondtál ? — Hogy elveszlek fele­ségül. — Te megőrültél... Én csak egy... Befogtam a száját, és ke­ményen megmarkoltam a mellét. •— Holnap délelőtt meg­esküszünk ... Érted ? Engedelmesen megnyílt előttem a teste: mintha tengeren lebegtem volna, lágyan ringatódzó hullá­mok hátán. Aztán egyszer­re csak vihar támadt, és én félig eszméletlenül be­lehullottam a víz örvény­lő mélyébe. Reggel, amikor felébred­tem Klára már felöltözve állt az ágyam mellett. Épp a kardigánját húzta magá­ra. s ha csak öt perccel is tovább alszom, eltűnik, mint a reggeli harmat. Kiugrottam az ágyból, lerántottam magam mellé, és úgy szorítottam magam­hoz, mintha az életem függne ettől a szorítástól. — Nem mész sehova! — kiáltottam félig könyörög­ve, félig fenyegetve. — Kértelek tegnap, hogy légy a feleségem. És te igent mondtál! Elmosolyodott, de félig sírás volt a mosolya. Mint­ha erőszakkal próbálta vol­na visszatartani a köny- nyeit. — Zolikám! Légy ész­nél ... Miért kellenek én neked? Miért... Nem hagytam, hogy vé­gigmondja. Ledöntöttem az ágyra, és csókoltam ahol értem. Miikor aztán fullasz- tó csókok közepette a combja felé tapogatóz­tam, határozottan eltolt magától, és felült az ágyon. — Értsd meg...! Ne­kem dolgoznom kell! Ott áll a smasazer a bejárat­nál, és ha csaik egy percet is .kések, levonják az egész napomat... Akkor aztán majd eltarthatsz! Kiugrottam az ágyból, és az ajtó elé álltam. — Klára! El akarlak venni feleségül... Azt mondtad, hogy szeretsz ... Akkor meg mi ütött be­léd? A mosoly lekopott az ar­cáról és kiült rá a kétség- beesés. Nekem is jeges ré­mület telepedett a szívem­re, és szinte belémfojtotta a szót. — Vagy ... talán mást szeretsz? Gyorsan megrázta a fe­jét. — Nem ... Soha . .. Csak téged szeretlek. — Hát akkor? — Nem akarok erről be­szélni — mondta és kicsor­dultak az első könnycsep­pek a szeméből. — Nem akarok! Hát nem érted? Semmit sem értettem. Nekidöltem az ajtónak és éreztem, hogy vadul ka­limpál a szívem, mintha csak ezer métert futottam volna. (Folytatjuk) sét 1983. december 13-án kezdte. Letett ruhák kérése ürügyén bement egy kapos­vári lakásba, ott látta, hogy a házigazda ágyban fekvő beteg, s erre közölte a há­ziakkal, hogy ő jóslással meg tudná gyógyítaná. Pénzt és ékszereket kért, arra hi­vatkozva, hogy azok szüksé­gesek az eredményességhez. 500 forintot és 2800 , forint értékű arany pecsétgyűrűt kapott. Ügy tett, mintha ezeket az ágynemű közé rej­tené, majd meghagyta a há­ziaknak, hogy csak három nap múlva vegyék elő. A jóslásért 800 forintot kért. 1983. január 3-án újabb lakásba csöngetett be, ott szintén beteget talált: a há­ziak fia feküdt, az ágyban. Üjra előállt a jóslási mesé­vel, különféle trükköket eszelt ki tojással, zsebken­dővel, majd pénzt papírba csavart, és úgy tett, mintha elégetné. Két arany karika­gyűrűt, egy nyakláncot és egy pár fülbevalót csalt ki a lakóktól, összesen 9600 fo­rint értékben, majd továb­bi 2500 forintot kért „köl­csön” a jósláshoz. „Az eredményes gyógyuláshoz az is szükséges, hogy ne -le­gyen értéktárgy a lakásban” — állította ő, a háziak pe­dig hittek neki. S nemcsak hittek, hanem odaadtak a nőnek egy magnetofonos rá­diót., mikrofont, kazettákat, hajszárítót... Nyári Erzsé­bet valamennyit elvitte, mondván, hogy néhány nap múlva visszaszállítja őket... Következő tettét január 9- én követte el. Ismét becsön­getett egy lakásba, s az aj­tót nyitó nőnek azt állította, hogy családját meg akar­ják rontani, szét akarják választani, de ő jóslással'ezt meg tudja akadályozni. Egy női és egy férfi arany kari­kagyűrűt, egy pár fülbeva­lót és ötven forintot csalt ki ily módon a hiszékeny asszonytók s összesen 10 850 forint kárt okozott. A vádlott beismerő vallo­mása után a Kaposvári Vá­rosi Bíróságon dr. Ifkovics István tanácsa a „jósnőt” tízhónapi szabadságvesz­tésre ítélte és két évre el­tiltotta a közügyek gyakor- . lábától. Nyári Erzsébet eny­hítésért föllebbezett. ^ Intézkedések a kanyaró visszaszorítására Az Egészségügyi Miniszté­rium — az Országos Köz­egészségügyi Intézet, javas­latára — intézkedett arról, hogy tovább csökkentsék a kanyarómegbetegedések szá­mát. A rendelet szerint az idén és jövőre újra oltják az 1973. július 1-e és 1977. február 28-a között született több mint félmillió gyerme­ket, akit tízhónapos korá­ban oltottak be kanyaró el­len. Miként dr. Rudnái Ottó egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet fő- igazgatóhelyettese elmond­ta: az első újraoltások má­jus 14-e és 26-a között lesznek. Ekkor az 1973. jú­lius 1-e és az 1974. augusz­tus 31-e között született gyermekeket oltják be is­mét kanyaró ellen. A minisztérium előírta azt is, hogy az óvodai és általá­nos iskolái felvételnél el­lenőrizzék: részesültek-e ka­nyaró elleni oltásban a gye­rekek. A kanyarógyanús gyermekeket nemcsak kliini- kai, hanem járványügyi vizsgálatban is részesítik, azért, hogy meggyőződjenek: valóban kanyarósok-e a be­tegek, az utóbbi időben ugyanis számos rubeola- megbetegedésb kanyarónak véltek. A kanyarós betegek csa­ládi környezetében levő gyermekeket — akiket még nem oltottak be e betegség ellen — védőoltásban része­sítik, csakúgy, minit azokat az óvodái, iskolai közössége­ket, amelyben két ilyen megbetegedés fordult elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom