Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

1984. május 3., csütörtök Somogyi Néplap 5 Tizenegyedszer találkoztak Csurgón ín játszó-napok Különdíjat kaptak a Csíksomlyói passióért Háromszázharminc diákot és pedagógust várt április utolsó, szeszélyes időjárású napjaira az ünnepi arcát mutató Csurgó. Tizenhat kö­zépiskolai ,, színtársulat” ér­kezett az ország .legkülön­bözőbb városaiból, hogy kö­zönség elé álljon, s megmé­ressen. A vendégváró házi­gazdák — élükön a nagy­község vezetői, művelődési intézmények munkatársai stb. — mindent megtettek, hogy felejthetetlenné avas­sák e néhány napot: a prog­ramban szerepeltek kiállítá­sok, táncházi mulatságok, ismerkedési alkalmak, sőt kaposvári színházlátogatás is. A zsűri — Dévényi Ró- bertnek, a Múzsák Közmű­velődési Kiadó szerkesztőjé­nek, az amatőrszínjátszó ta­nács a lel,nőkének vezetésével — mindennap értékelte a látott produkciókat. A két kaposvári együttes rögtön a szombati nyitó esten föllé­pett, szép sikerrel. A Tán­csics gimnázium diákszínpa­da Örkény István Borék cí­mű művét hozta el a feszti­válra, az 512. számú Szak­munkásképző Intézet K;t- kat színpada Csehov Leány­kérés című egyfelvonásosát játszotta. De nemcsak ők voltak sikeresek: a székesfe­hérvári gimnazisták Kisfa­ludy Sándor Csobánc című színművéről fújták le a port, s diákhumorral ízesít­ve adták elő. A másik Kis­— Vegyétek elő a zöld füzetet, s nyissátok ki a 28. oldalon. Olvassátok el a fel­adatot, s oldjátok meg az utasítás szerint! Körítések, almások, ugyanazt végzik! Ha befejeztétek, az olvasó­könyvből folytassátok a tör­ténetet! Az utasítás az igali általá­nos első osztályosainak szól. Félhangosan olvassák a mondatokat, hogy az elvég­zendő feladatot pontosan megértsék. így Kiss József né tanítóval amolyan halk du- ruzsolás közepette beszélge­tünk. — Mit jelent ez a körté- sek, almások megkülönböz­tetés?' — A gyereknek nem le­het azt mondani, hogy la rosszabb képességű vagy, te pedig jó. A körte és az al­ma jelkép számukra meg­foghatóbb. A körték jelen esetben a jobbak, az almák pedig azok, akik a kívánt köyeitelményszintet épphogy elérik. De ha valaki szor­galmasan tanul, átkerülhet a körtésékhez. Nem akármi­lyen elismer és ez! Micsoda bizonyítani aka­rás van e mögött! Hiszen az ,,almások” többsége hátrá­nyos környezetben él. Kiss Józsefné 1955 óta pe­dagógus. Annak ellenére, hogy budapesti születésű, so­ha nem akart városban ta­nítani. S felső tagozatot sem. Somogygesztiben kezdte a pedagógusi pályát, össze­vont osztályban. Aztán a család Gadácsra, majd Rák- siba került. Aprócska volt az az iskola, hajópadlós az osz­tály, kidőlt-íbedőlt az épü­let. — Mégis visszamennék. Ml, akik harminc esztendő­vel vagy még előbb kezdtük el a pályát, nem éppen a legideálisabb körülmények között dolgoztunk. Nem vé­letlenül volt a tanító a fa­lu lelke. A tanítás mellett közművelődési feladatokat is el kellett látnia; közvetle­nebb kapcsolatot tudott így fenntartani a szülőkkel is. — A gyakran változó tan­íaludy — Károly — Szeget szeggel című komédiáját a közönség örömére a szeghal­mi Kőszita együttes a ja­pán no-színház stílusában tette még mulatságosabbá. . Sokfelői! sokféle stílust ge­reblyézett össze a válogató bizottság. A második napon a zalaegerszegi Zrínyi Ilo­na gimnázium M-csoportja például kollektív produkciót hozott: tanári segédlet nél­kül ők maguk állították elő. Egy mai Rómeó—Júlia tör­ténetről van.szó; s egyszerre kid erűit a felnőtt nézőnek, hogy ez a nemzedék, amely látszatra érzelemmentesebb, ..techmökratább”, zenéjében is a keményebb hangzások uralkodnak — ugyanolyan romantikus, érzelmes, mint a korábbi generációk. Sőt a zalaegerszegi produkció még rózsaszínbe is ítévedt: a hangvétel, a megvalósítás átlépte a színpadi giccs ha-] tárát. S itt is feltűnt: több­nyire nem a játék kívánja meg, hogy ne a színpadon, hanem a nézőtéren adják elő. (A közönség egy része így nem is láthatta!) Jelen volt a már kissé di­vatjamúlt oratorikus stílus is. Például a kőszegi Juri- sics Miklós gimnázium diák­színpadának Szilágyi Domo­kos nevével fémjelzett be­mutatóján. Álom a repülőté­ren címmel az elhunyt erdé­lyi költő több versét pró- pálták ötvözni. Nem minden elem tűrte maga mellett a tervi követelményekhez ma hogy tud alkalmazkodni az a pedagógus', akinek a tanítás­hoz szükséges tárgyi' felté­telei még mindig nem érik el a városi iskoláét? — Differenciálás nélkül „ semmiképp. Legelőször föl kell mérni a gyerekek tu­dásszintjét, s annak alapján meghatározni, hogy milyen nehézségű feladatokat adjak a kicsiknek. A korrekciós osztályt nálunk az órák utá­ni korrepetálások pótolják. A hiányzó segédanyagról a pedagógusnak kell gondos­kodnia: például a báb, a szemléltető ábra, a könyvek. Kétségtelen, hogy a tanítótól ez sokkal nagyobb napi fel­készülést kíván. De ha már ezt a hivatást választottuk, tegyünk meg mindent. Hogy is mondhatná más­képp az a tanító, aki majd­nem harminc évet töltött fa­lusi általános iskolában, osz­tatlan csoportokat oktatva? — A falun élő kisgye­rek sokkal jobban igényli tanítója szeretetét, sókkal alkalmazkodóbb. Bizonyítani akar, mindenáron kitűnni a társai közül. Emlékszem, Ráksihan egy akció során a gyerekek annyi papírt és vasat gyűjtöttek, hogy a ta­nulmányi kirándulás egy fil­lérjükbe sem került. Arról persze szó sem volt, hogy a szülők esetleg ne tiidnák fedezni a költségeket. De mennyivel nagyobb élmény volt ez így a gyerekeiknek! A fekete, szőke, barna buksik hol a füzet fölé ha­jolnak, hol tanítójuk felé fordulnak. Lesik minden szavát. Mintha meg is sér­tődtek volna, hiszen Nelli néni most nem őket dicsér­te. Ezt pedig sürgősen pótol­ni kell! — Kiinger Zsuzsa, kezdd el azi olvasásit! Hibátlanul peregnek a mondataik az apró leányzó szájából. S felváltva folytat­ják tovább a ■ történetet, ügyelve a hangsúlyra is. Nem mindegy, hogy kit dicsér meg a tanító néni. Ambrus Agnes másikat. A színpadi megfo­galmazás is vegyes benyo­másokat keltett bennünk: az előbb még egyenruhás fa­sisztákat alakító fiúk alig néhány strófával később nem lehetnek szószólói a költői gondolatnak! Kilépett az oratorikus for­mából a sárbogárdiak Pető­fi színpada, amikor Homé­rosz eposzából szerkesztett Odüsszeia-játékot produkált. Jelzéses díszletben, váloga­tott főszereplővel adták elő a szemelvényeket, úgy, mint­ha egy iskolai irodalomórára készítette volna fel őket a tanáruk. Humorhelyzeteket teremtettek a szöveg és a gesztus ellanpontozásos meg­oldásaival, de végülis a vál­lalt terjedelem legyőzte a játékot, nem bírták erővel, ötlettel végig. A diákszín- játszó-napokon jelen volt a népi ihletésű humor, a me­se is: a szentest gimnazis­ták A didergő királyt ját­szották el több helyszínen is. Hogy milyen változatos volt a kínálat, arra csak néhány példa. Gyurkó Lász­ló Don Quijote variánsa éppúgy szerepelt a program­ban, mint Ghelderode Esco- rialja vagy Vörösmarty— Görgey nagy sikerű A fá­tyol titkai című játéka a budapesti Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépis­kola előadásában. Ha megkérdezné valaki tőlem, melyik mű nyújtott számomra legmaradandóbb élményt az általam látottak közül, habozás nélkül azt válaszolnám: a szolnoki Varga Katalin gimnázium diákszínpadának Ionesco-be­mutatója. a Kopasz énekes­nő. Ha nagydíj lett volna, feltétlenül ők kapják! Ez a remek játék, melynek kere­tet Bérezés László tanár óriási dobozokkal adott — ebből bújnak elő a szerep­lők — viselkedési sztereoti­piáinkat, beszédközihelyein- ket tálalja az abszurd stílus segítségével már-már egy igazi színház rangos előadá­sában. Ügy hiszem, azt fe­dezték föl, hogy az abszurd közel áll a diákhumor stílu­sához, gesztusrendszeréhez; Jarry is ebből építkezett az Übü király megírásakor. Nem véletlen, hogy a szol­nokiak három különdíjat is kaptak. (A kaposváriak kö­zül Bojtor Ákos táncsiicsos gimnazista vett át ilyet.) Rangsorolás egyébként nem volt, ezt Dévényi Róbert zárszavában hangsúlyozta is. Borsos Miklós szép plakett­jét minden együttes meg­kapta. Csaknem huszonöt éve. hogy megjelent a magyar gyermekvédő otthonok mű­ködési szabályzata, s azóta is szinte egyetlen szabályo­zója ez a nevelőszülői jog­viszonynak. Abban az idő­ben az állami gondozol gyermekek 24,6 százaléka volt nevelőszülőknél: a gyermek neveléséért—gon­dozásáért járó anyagi ellen­szolgáltatás csak a gondo­zási díjra, valamint az alap­ellátás biztosítására korlá­tozódott. Jelenleg sincs tisztázva a nevelőszülői jogviszony, pe­dig ez az állami gondozott kiskorúak nevelésének egyik fontos eszköze. So­mogybán mintegy 500 álla­mi gondozott él nevelőszü­lőknél, a legtöbbjüknél egy­két gyereket helyeztek el, de nő azoknak a száma is. akik három-négy kiskorút vesznek magukhoz. Jelentősen megváltozott a nevelőszülők gazdasági helyzete, a gyermekek több­sége a khrábbiaknál jobb anyagi körülmények között élő családokhoz kerül. Ma alapvetően más meggondo­Huszonhét dunántúli és fővárosi felsőoktatási intéz­mény kétezer diákiját látta vendégül a múlt,hét végén Keszthely. Az egyetemi és főiskolái kulturális napok országos bemutatójának szombat délelőtti megnyitó­ján szokatlanul zord, szeles hidegben lobbant fel a heli­koni láng, s ezzel kezdetét vette a versmondók, színját­szók, énekes és hangszeres szólisták, kórusok, zeneka­rok és néptáncotok három­napos versengése. A tanítóképző főiskolát a Kaláka táncegyüttes, az iro­dalmi színpad és három versmondó képviselte a fesz­tiválon, a mezőgazdasági fő­iskola pedig a fiatal tánc­együttesét küldte el Keszt­helyre. A képzős táncosok megismételték a két évvel ezelőtti sikerüket: Mosóczi István és Sajti Sándor ko­reográfusok leánytáncaival és a Lőrimorévi pontozóval ezüstofclevelet szereztek az igen erős mezőnyben. A zsű­ri ezúttal is dicsérte a kép­zős lányok egészséges,'ízes éneklését, a táncosokat kí­sérő Zengő népzenei együt­test pedig aranyoklevéllel jutalmazta. A mezőgazdasá­gi főiskola táncegyüttese Tóth György Zselici táncok című koreográfiájával ara­tott sikert. Szereplésükért bronzoiklevelet kaptak Rup- pert Erika másodéves taní­tójelölt Szilágyi •Domokos A halál árnyékában című lások motiválják a gyerme­kek fogadására a nevelő­szülőket. mint régen. Gyer­mekszeretetből. szocialista humanizmusból vállalják. Az állami gondozottak nagy­korúvá válása után is jók gyerek ragaszkodik a ne­velőszülőkhöz. A nevelőszülőknek tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy szép. de felelősségteljes fel­adatot vállalnak: szülőt he­lyettesítenek.- A gyermekek többsége szüleik erkölcsi magatartása miatt került ál­lami gondozásba, és a ked­vezőtlen hatások mély nyo­mot hagynak személyiségük­ben. A családba helyezés gondos előkészítésének első lépéseként a nevelőszülő és a gyermek — többször is — találkozik az intézetben. Ezt követi az i'.merkedés sza­kasza. s ez mindaddig tart. amíg a gyermek a megszo­kott nevelőkörnyézetből (ne­velőotthon. csecsemőotthon, gyermek- és ifjúságvédő in­tézet) az őt látogatóhoz vá"- gyik. A második lépés pe­dig ezt követően a család előkészítése a gyermek fo­gadására. hogy a g.yerpnek erezze: „hazamegy”. versét adta elő, bronzokleve­lével és pénzjutalmával a fesztivál legjobb versmon­dói közé került. Feszült várakozás előzte meg a tani tóképzős irodalmi színpadi bemutatkozását, hisz a Dalos válogatás a Csík- somlyói passióból című ösz- szeállítáisuk több sikeres ka­posvári és egy budapesti be­mutatkozás után ez alkalom­mal került először szigorú zsűri ele. Az agrártudomá­nyi egyetem nagytermében szombaton este léptek szín­padra a „esíksomlyóisok” a tőlük megszokott tiszta ének­léssel, árnyalt előadásmód­dal. Arra a legderűlátóbibak sem számítottak, hogy az öt képzős fiatal magas művé­szi színvonalú előadáisával messze maga mögé utasítja a budapesti és a pécsi egye­temek nagy hírű diákszínpa­dait is. A bemutató közön­A Vöröskereszt világnap, május 8. alkalmából a Ma­gyar Vöröskereszt is meg­emlékezik Henri Dunám­ról. a mozgalom alapítójá­ról és méltatja azt a tevé­kenységet, amelyet a világ vöröskeresztesei folytatnak, idei jelmondatuk: „Embe­riességgel a békéért" — Az intézet a gyermeket alapellátásban (ruha. cipő. tanszer, zsebpénz stb.) ré­szesíti. és viseli a kihelye­zéssel. a tartással és gondo­zással felmerülő költségeket is. A nevelőszülő külön jog­szabályok szerint — csalá­di pótlékot és gondozási di­jat kap. Ha nem kaphat a nevelőszülő családi pótlékot, akkor az intézet a gondozási díjat 300 forinttal megemeli. Segíti a gyermek családba való beilleszkedését a neve­lőszülői felügyelő és figye- íemfhel kíséri a személyi­ségfejlődést is. Az. intézeti gyám és a ne­velőszülő a gyermek kihe­lyezésében megállapodást köt: ez rögzíti a jogokat és a kötelezettségeket például: a gyermek iskolába behatá­sa. lakcímbejelentés, törvé­nyes • képviselet ellátása, szabadságolás stb.). A meg- eilapodás azonban ma még nem minősül munkaviszony­nak. pedig több eleme utal erre. A tartalmi elemek to­vábbi bővítése eredményez­heti azt. hogy a nevelőszü­lő a gyermek- és ifjúságvé­dő intézettel munkaviszony­ban kerüljön, s jogosult le­dig a fesztivál legmagasabb értékű. tizenötezer forintos kiilöndíjával jutalmazta az előadást. Az irodalmi össze­állítás szólistája, Balázs Zsuzsa elnyerte a keszthelyi városi KISZ-bizotitság érté­kes különdíját is. (Képün­kön a Csíksomlyói passió előadói.) A keszthelyi fesztivál is­mételten igazolta, hogy a fesőoktatási intézmények­ben egyenletesen növekvő színvonalú az amatőr művé­szeti munka, és hogy gazda­gok vagyunk fiatal tehetsé­gekben. örvendetes tény — állapították meg a Művelő­dési Minisztérium és a KISZ KB jelen, levő képviselői —, hogy az egyetemi és főisko­lai ifjúság jelentős hányada napjaink bonyolult társa­dalmi és politikai kérdéseire az irodalomban és művészie­tekben keres választ. szellemében. A Magyar Vö­röskereszt székházában teg­nap a sajtó képviselőinek elmondták: május 7-én a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége megkoszo­rúzza Henri Dunant emlék­tábláját, majd kitüntetnek több vöröskeresztes aktivis­tát. gyen azokra á juttatásokra (táppénz és nyugdíj is), amelyek a munkaviszony­ban levő dolgozót, megille­tik. Ezt kívánja elősegíteni a 107 1983. (M. K. 5.) MM számú utasítás is. amely le­hetővé teszi a nevelőszülők munkaviszonyban való fog­lalkoztatását. Somogybán az idén — kísérletképpen — néhány nevelőszülőt mun­kaviszonyban kívánunk fog­lalkoztatni : akikor, ha leg­alább öt állami gondozod gyermeket nevelnek. Ebben az esetben nem gondozási díjat. hanem munkabért kapnak. Gyermekenként 1! hónapra 48 ezer forint illeti meg őket. Ebből az összeg­ből keli a gyermekek tartá­sát (élelmezés, ruházat, tan­szer stb.) is biztosítani. A munkaviszonyban foglal­koztatható nevelőszülők ki­választását alapos vizsgála­tok előzik meg: a kedvező tapasztalatok birtokában le­het csak általánossá tenni ezt a gyakorlatot. A gyer­mek- és ifjúságvédő intézet viszont várja már a jelent­kezőket. Dr. Orbán István • igazgató A PALYA VONZÁSA Leskó László sége vastapssal, a zsűri pe- Gulyás József Vöröskereszt világnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom