Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
8 Somogyi Néplap 1984. május 26., szombat TAKÁTS GYULA Űj verseskötetein elé Igen korán kezdtem írni. Mondhatnám úgy is, hogy a betűvetés megtanulása előtt Mint a gyermekősember rajzolással kezdtem az írást. Aris poeticámat a legrövidebben talán így határozhatnám meg: mindent élővé teremteni a verssel... — Varázslat lenne ez?... Vagy mágikus célkitűzés?... — Nem hiszem, de kisebb indulattal nem nyúlhat a költő a világhoz. Csak akkora szenvedéllyel és hittel, hogy az élő és a holt világ is megszólaljon. Verseimmel egy ilyen megszólaltató, erősen festői líra megteremtésén dolgozom. Színekkel élő, a formákat és a viszonylatok ritmusát vallató lírán, mert azt hiszem, minden külső csak álarc és jelzés a lényegesről. Ezt a jelzést kell felfognia és rögzí- tenei a versnek. A vers haszna, vagy úgy is mondhatnám, a célja, olyan érzést sugározni és ébreszteni, amelynek áramkörében vagy amellyel elviselhetőbbé, szebbé teszi a költészet a világot. Értelmesebbé a vers a létezést. A hétköznapi jó életen és az okos cselekvéseken túl — szóval a vegetáláson és a praktikumon túl . — olyat adni, amelyben a költészettel foglalkozó ember a teremtés sóját és mézét is megízlelheti. A vers egy kicsit a valósáig fölé emelt vagy ébresztett világ. Ezt megérezni, ebben élni ugyancsak emberhez méltó És mert a jó vers lényege a tökéletesség, így bátran beszélhetünk a gyakorlatban is munkáló hasznos szép fogalmáról és szerepéről... így látom értelmét, és így .remélem hasznát is a költészetnek a földi lét pólusai között. Mert e kettő között mozog és munkál az emberi szellem és a képzelet... Ilyen útra nyitni a fényt!... Ilyenhez teremteni új szótárt!... Mindig az Űj Lant és az Űj Éden hitével élni és keresni és teremteni a hasznos szépet. Ez a líra lényege és a költői lét értelme. Lelkessé téve az anyagot. A civilizációit és a technikáit így nemesíteni át. Átvitt értelemben a Kertet és az arany ragyogást. — A Heszperidák tündéri kertjét? ... Ahova a mítoszok hajdanában azokat az aranyalmákat rejtették, amelyeket már Herkules is csak úgy tudott megszerezni, hogy átvette az ég tartását Atlasztól... Ez az ég — már nem is átvitt értelemben — korunk emberiségének a .vállán van ... — És mi lesz, ha a lélek és szellem kilép alóla? — És én ez alá az egünk alá, nem a Heszperidákét, de a. mi kertünket, azt a Kertet kép zelem, amelyik nem onnan, de itt a kezünk alól fénylik... A kísértetek és kísérletek, a szellem és a kéz, az ész és a szépség, líra és filozófia reményeiről és felhődtől. .. Én mindig a rejtőzködő fényt kerestem... Az életben a munka és a művészet jó közérzetet sugárzó életstílusát ... És 1975 után besötétült, és 1977-ben egyet len tragikus ütéssel „a semmi árnyéka” szakadt az én Kertemre... A ragyogó és rezgő körvonalak metsző élesre váltak. A szép, valóságos és varázsolt felületek alól és távlatából a lényegei sűrítő anyag és az értelmet követelő kérdések erőszakos és álcázatlan hada tört elő. A tévesen rám szabott idilli világ mögül a mindig is kísértő gondolat és távlat kérdései és kétségei egv metsző és ködös tájat és világot teremtettek körém a reális és árnyékvilág eleTAK ATS GYULA A REJTETT EGÉSZ meiből. Erről a leüti es lírai világváltozásról vallanak újabb verseim egy „nem-létező elmúlás” filozófiai reményével. A Semmi árnyéka könyvem után a Helyettük szóljál új kötetem mondta ki címében azt, amit költői munkám indító lényegének tartok. A Jelek között és az öt érzéken túl című ciklusok versei vallanak erről a tájiról és világiról. E kötet versei Helyettük szóljál című előző gyűjteményem lírai világának folytatásai. A természet és a tárgyak, a látható és láthatatlan felület-mögötti belső lényegének és a reánk figyelő valóság rejtőzködő jelelnék szólítása. Annáik, akik és amik együtt és egyszerre kegyetlen szigorral idézik érzésvilágomban a „messzit és forgó közeit”. E lírában így a valóság és vers „kettős égbolt” alatt él és alakul, mert a vers akármilyen elvont is, mégis mindig csak a valóból kiröppent új és más világ. Kettős életű és értelmű csillagrendszer és szótár ragyog évezredek óta az emberiségre. — Hogy törvénye titkos és valami más lenne? — Nem hiszem .. . Hiszen emberek teremtették, rnás és más belső tájjal a költők. És mert minden költészetnek leglényege maga ez a belső táj, tehát csak a költők szerint más és más e rendszer, e rendszerek szótára és törvénye. Egy ilyen lírai világnak teremtése és idézése, valami magyar- és világszellem kifejezése e versek ihletének és sorainak is a lényege. A Puskás-ügy Nincsen könyvhét Moldova György nélkül — ám ez a tény egyre kevésbé okoz örömet az olvasóknak. Két esztendeje a mezőgazdasági repülőkről készített szociográfiáról szedték le a keresztvizet a kritikusok, tavaly Ernesto Guevarának Moldova által alaposan felhígított és átköltött naplója okozott idegességet a közönség igényesebb részének, az idén pedig a Magvető Ra-re sorozatában megjelent novella-riport- és jegyzetcsokor, A Puskás-ügy bizonyítja a tételt: három a magyar igazság. Sajnos. Nem kell csatlakozniuk persze azoknak az olvasóknak, akik hajlamosak szemet hunyni az esztétikai megvalósítás hiányosságai fölött, és kizárólag a társadalomkritikai tartalmat tekintik fontosnak; Moldova változatlanul jó szemmel, biztos érzékkel veszi észre a dolgok fonákját, légyen szó a MÁV vagonparkjának fogyatékos felhasználásáról és a kocsikkal űzött visszaélésekről, a futballcsapatok öltözőiben és a zöld asztaloknál szabott-varrott bundákról, az ötvenes évek bömtörw iszonyairól vagy jogszolgáltatásunk ésszerűt- lenségeiről. Csalhatatlan biztonsággal lő — csak az a baj, hogy többnyire vaktölténnyel ... Abban a módban, ahogyan témáit feldolgozza, a leggondosabb szemlélő sem fedezheti föl a Negyven prédikátor emélyült filozófus- és historikus-íróját, az Akit a mozdony füstje megcsapott legrejtettebb okokra, legbonyolultabb összefüggésekre is kíváncsi szociog- ráfust. Egy hosszúra nyúlt anekdota tárgyává degradálódik itt annak a könyvnek az előtörténete, melyet Puskás „öcsiről” írt volna Moldova eszményibb konstelláció esetén — holott az igazi téma az lehetett volna, hogyan forgatták ki vagyonából dörzsölt üzletemberek háromszor is azt a férfiút, aki a pályán mindenkinél „fine&zesébib” volt annak idején. Elanekdotázta a szerző a Bíróság előtt című visszaemlékezés szüzséjét is: a nyilasokkal együtt tevékenykedni kész, társait a saját jólétéért haláltáborba juttató rabbi háború utáni életének fonalát felgöngyölíteni nagyszerű írói tett lehetett volna. A Szálljon a dal és Az ötödik sípszó című kisregényekben is mintha Mikszáth babérjaira pályázna szerzőnk — csakhogy a formálás mikszáthi igényessége nélkül. Szénaszál a szalmakazalban csak egy akad: a Régi és új főnökök című, nyilván a vasútszo- ciográfia forgácsdarabjábó) faragott, szép és megdöbbentő riport. Könnyed kézzel odavetett, jelentéktelen kis sztorik kedvéért mentek hát veszendőbe remek témák, a szép magyar stílus pedig feláldoztatott a parlagiasság oltárán. Nem azzal van bajunk, hogy a Wekerle-te- lepi vagányok szlengjének jó néhány elemét is felhasználja Moldova: a viszonylagos fésületlenség, a szarkazmus is hiteles stílusjegy lehet, ha. adekvát a tartalommal ... Lengyel András öregek a kis pádon Bényi László festménye Lapok múltunkról, jelenünkről Három új Kossuth-kiadvány A két világháború közötti Magyarországról címmel, a Kossuth Könyvkiadó „Vélemények és viták” sorozatában jelent meg 12 történész tanulmányát közreadó kötet. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában, Lackó Miklós szerkesztésében kiadott tanulmánygyűjtemény a napjainkban megnövekedett érdeklődésnek és hasznos igényinek tesz eleget. Annál inkább, mivel csupán 1976- ban jelent meg — a Magyarország története sorozat 8. köteteként — nagyszabású, átfogó, összefoglaló történeti munka az úgynevezett Horthy-korszakról. Márpedig azóta nemcsak a tudományos kutatás lépett e téren is sok mindenben előre, hanem bizonyos részkérdésekkel az említett nagyobb műnek kevésbé volt lehetősége foglalkozni. Most e kötet éppen egyes részkérdések átfogó tárgyalásával tarthat számot a figyelemre. Olyanokról van szó. amelyek végül is az egész korszakra vonatkozó ismereteinkre kihatnak, mondhatni: cseppben jellemzik az egész tengert. Gazdaság és társadalom, nemzetközi kapcsolatok, politikai élet, ideológia fejezetcímek alatt sorakoznak a tanulmányok, melyek sok konkrétummal világítanak meg vagy segítenek tisztázni mostanában sokat emlegetett eseményeket, törekvéseket a két világháború közötti múltunkból. Megismerhetjük egyebek között azt a kényszerpályát, amelyen a Duna völgyi kis országok mozogtak a nemzetközi gazdaság és politika rendszerében, de más megközelítésben is olvashatunk a Duna medence sajátos helyzeterői, lehetőségeiről. Irányzatok és társadalmi tömörülések kapnak részletesebb leírást, mint például a Horthy-rendszer kevéssé ismert liberális ellenzéke vagy Szekfű Gyula és kor- társainak sajátos tevékenysége, valamint a máig ható Márciusi Front története. Igazságtevésszámba megy az a tanulmány, amely a harmincas évek egyik méltatlanul háttérbe szőritől t szocialista gondolkodóját. Fejtő Ferencet állítja megfelelő helyre, elemezve egyben a magyar irodalmi-kritikai tudatot. Ezek és más művek érdekes olvasmányként mutatnak be egy letűnt korszakot, amelynek hatásait azonban nem szabad figyelmein kívül hagynunk. Ez is Magyarország címmel Szekulity Pétertől, a sokak által ismert országjáró riportertől ad közre csaknem negyven friss légkörű, jó hangulatú írást áz új kötet. Valóságfeltáró, időnként vitákat is kiváltó irodalmi riportjaival a 60-as évek óta találkozunk különféle lapok — a Képes Űjság mellett főként a Népszabadság, az Élet és Irodalom, az Űj Tükör — hasábjain. Az esetenkénti ellenérzéseket, vitákat többnyire azzal idézi elő, hogy írásai éles szemmel és leplezetlenül világítanak meg az életmód, a közerkölcs elevenbe vágó kérdéseiből. Egyrészt így ostorozza a múlt lappangva élő rossz maradványait, másrészt időben figyelmeztet újabb kártékony kinövésekre. Ezzel a szokásával a mostani kötetben sem hagy föl, ám alapjában most az új értékeket teremtő Magyar- ország jelenlegi állapotáról ad híradásokat. trószemmel, 1983 — címmel immár hagyományt folytat a Kossuth Kiadó, amikor a napi- és irodalmi lapok előző évi hasábjairól emel át egy csokorra valót. Ezúttal huszonkettőt. Ámbár a szerzők alapján inkább illenék az a cím: Űjságírószemmel. Az írások műfaji megközelítése is efféle: riportázs, zsurnalisztika — amit egyáltalán nem értékminősítőként kell egyébként megjegyeznünk. E kötet írásaiban a legközvetlenebb mai hétköznapok kisebb-nagyobb problémáival nézünk szembe tisztességes megközelítésben és helyenként a mélyebb társadalmi vizsgálódás szándékával. Jövőnk és az őrök emberi A sci-fi világjelenséggé vált, nálunk is egyre emelkedik a műfaj könyveinek példányszáma. A Galaktika antológia túl van az ötvenedik számon, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat pedig úgy gondolom, a századikat közelíti. A lapok a napokban adtak hírt egy sci-fi folyóirat megjelenéséről. Science fiction: a tudományos fantasztikus regények széles körben elterjedt neve. Sznobéknál lesajnált, de elsötétített szobában vadul olvasott könyv... Jórészt Kuczka Péter jóvoltából ismerkedhettünk meg a sci-fit formának tekintő, azt igazi irodalommal töltő Ray Bradbury, Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, Stanislaw Lem munkásságával, mint a jelenkori fantasztikus irodalom legjobbjaival. Jelenkori? A világirodalomban és a magyar irodalomban is voltak ősök, elődök, Swift, Verne, Jókai, Wells, Huxley, Laczko Géza és mások egy- egy — olykor több — művel tekinthetők előfutárnak. A műfaj mai magyar művelői közül a leginkább figyelemreméltókhoz — Zsoldos Péter, Szentmihályi Szabó Péter, Csernai Zoltán — csatlakozott Lörincz L László előbb A Nagy Kupola szégyene című kötetével, majd a napokban A hosszú szafarival, mely két kisregényt tartalmaz. A szilvásszentmártoni születésű, széles írói skálán alkotó Lőrincz L. Lászlótól tehát távol áll a műfaji arisztokratizmus; meri ezt a perifériát járni. Vajon melyik ösvényre lépett? A swiftire-e, mely nem létező országokba vezet, hogy a saját hazája társadalmának ellentmondásait vegye célba a tökéletesebbet bemutatva, maró szatírával? Keserű utópiát fest, mint Huxley? Csillagok háborúját írja. mint Donald F. Glut? A Föld és az idegenek találkozását találgatja, mint Spielberg? Jövőutazást — űr- odüsszeiát ábrázol, mint Clarke? Az emberi psziché rejtelmeibe hatol, mint Keyes a Virágot Algernonnak című művével? Lőrincz L. László peremvidéki ösvénye más. Űj könyve első felében, az Örök visszatérés című kisregényében — kár, hogy Jean Marais 1943-as filmjének címe is ez — valami egészen elképesztő ötletet dolgoz ki. Glenn Scott űrhajós megszökik a kórházból, ahol a visszatért, beteg „odüsszeuszokat” ápolják. Hősünk — kinek neve idézi az egyik korunkbeli amerikai űrhajós nevét, valamiféle névrímként — eljut az LX—2-es négyzetbe, ebbe az ismeretlen űrbéli terrénumba, amelyről a földiek sem- . mit sem tudnak, de felderítésével új távlatok nyílhatnak az emberiség előtt. Scott, kinek neve egy régi sarkutazó-hősét is idézi, a célból zuhan vissza, úgy, hogy nem tudja, mi is történt vele valójában. Különös amnéziája azonban csak a titokzatos űrnégyzet emlékeit törli ki a memóriájából, a földieket nem. Csakhogy rémülten tapasztalja, fiatalabb, mint amikor elindult; s a földiek két évtizeddel ugyancsak ifjabbak. Különqs szituáció ez, a recenzensnek nem is illik elárulnia, mi minden történik hősünkkel ebben a csap- dás helyzetben, hogy ő mindent tud, ami környezetének tagjaival a jövőben történni fog. Azt azonban feltétlenül el kell árulnom: Lőrincz L. László Glenn Scott figurájával azoknak a magányosoknak vagy törvényszerűen elidegenedett személyiségeknek állít emléket, akik valamiképpen a koruk előtt járnak. Másrészt azt bizonyítja, hogy minden olyan fölfedezés veszélyes lehet az emberiségre, amely olyan ugrást jelent a tudomány addigi állapotához, hogy közbülső lépcsők maradnak ki. Számomra A hosszú szafari a könyv meglepetése E regény is a jövőben játszódik. Itt azonban a jövő évezred egyik űrodüsszeu- szának utazása csak konfliktus-ok; nem az űrhajósa főszereplő. Egy kilencéves, a mai gyereknél sokkal érettebb, képzettebb kisfiúért izgulhat az olvasó. (S nem is kevés olvasó, hiszen a könyv 50 000 példányban jelent meg!) A távoli galaktikák irányába induló apát — hogy kilépése fia életéből annak életében törést ne okozzon — egy apa-ha- sonmá&sal, úgynevezett and- roiddal helyettesítik. Ne beszéljünk most azokról a krimiizgalmakkal vetélkedő jelenetekről, melyek során az „emberszabású robot” lelepleződik Rolof előtt. Ez a tmmm FA8t»sn»(«$ könyvö! u*aai,usa6 BjflSSZÜ SZAÉm" felszín. Ami ennél értékesebb a sci-fiben, az éppen az örök emberi, az apa-fiú. férj—feleség, anya—fiú viszonylatrendszer kaiban- tása: pszichológus sem képes ilyen mélységig hatolni, éhhez Igazi író leéli! Olyan, aki az ókori görög irodalom vagy Shakespeare után is tud e viszonylatok pszichés mélyrétegeiből új érceket kibányászni és felszínre hozva elénk teríteni. A könyv a Móra Kiadó Kozmosz szerkesztőségének produktumaként jelent meg Varga Pál szép borítórajzával. L. L.
