Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Néplap XL. évfolyam, 122. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1984. május 26., szombat Várossá válni Néha nagy kár, hogy a szó olyan könnyen elrepül. Sokszor jut eszébe ez mostanában egyes városok vezetőinek, másutt visizont némely, lakóhelyét szerető lakosnak. Azokra a szavakra — pontosabban: ígéretekre — gondolnak ilyenkor, amelyek sok (vagy nem is olyan sok) évvel ezelőtt hangoztak el, s úgy kezdődtek, hogy „ha egyszer megérném, hogy város legyen a községünkből”. Aztán úgy folytatódnak, hogy mi mindent tennének akkor. Bizonygatták a tanácstagok, a falugyűlés résztvevői, hogy ők is kinyitnák a pénztárcát, megfognák a csákány, a lapát, a kőműveskanál nyelét, pénzt is adnának, meg társadalmi munkában is szívesen vennének részt. Mert hát nagy dolog az, ha egy községet várossá léptetnek elő, s azért érdemes tenni is valamit. Hanem az ember néha nem tudja, hogy nem fogják-e szaván. Mert akad néhány helység az ország különböző vidékein, amely még talán évekig várhatott volna várossá nyilvánítására, ha nem jön az 1984 első napján életbe lépett területi átszervezés, amelynek kapcsán a városok száma egyszeriben tizenkettővel emelkedett. Több új városban megpezsdült az élet. A lakosok egyre szebbé, kulturáltabbá — egyszóval városiasabbá — akarják tenni a települést. Kutatják a régi könyveket, keresik a megünnepelhető évfordulókat a történelemben. Itt-ott újra „felfedezik” a város nevezetes szülötteit, hajdani lakóházaikra emléktáblát készülnek tenni, az sem ritka, hogy megíratják a helység történetét valamilyen középkori oklevéltől máig — és így tovább. Ez mind szép, és illik is egy városhoz, kiváltképpen, ha városnak új a település. Még az sem különös, ha hirtelenében felismerik, hogy a városnak tulajdonképpen idegenforgalmi vonzereje van, vagy legalábbis kellene hogy legyen. Ezért aztán igyekeznek valami propagandát kifejteni, hogy közel s távol megismerjék az új város nevét. Mégsem elég ez. Feltétlenül szükséges hozzá, hogy az a bizonyos egységes lokálpatriotizmus tettekben is nyilvánuljon meg. A várossá alakulás arra is alkalmat ad, hogy a helyi ügyekbe az eddiginél jobban, többet szóljanak bele a legérdekeltebbek, az ottani lakosok. Ha a városi rang elnyerését közügynek tekint- tették — tekintsék annak a városfejlesztést is. A nyílt várospolitika — amelyhez most már minden törvényes biztosíték megvan — csak előbbre viheti a városbeliek közös ügyért. Érvényesülni azonban csak úgy fog, ha mind a két oldallá megfelelő súlyt kap: egyrészről a város vezetői nyíltan a lakosság elé terjesztik a terveket, a távlati elképzeléseket és ezekkel együtt a gondokat a — többek között — anyagiak miatt fennálló gondokat is. Másrészről: ha a városukat szerető, annak fellendítését szívügyüknek tekintő helybeli lakosok a maguk részéről is megtesznek mindent a város érdekében. Június 20-án tíz órára • • Összehívták az országgyűlést AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE Péntéken ülést tartott az Elnöki Tanács. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése álapö'án június 20-án, szerdán tíz órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendijére a törvényjavaslatot az 1983. évi állami költségvetés végrehajtásáról, valamint a küLkeres- kedelamröl szóló 1974. évii 111. törvény végrehajtásával foglalkozó beszámolót. Az, Elnöki Tanács a továbbijaikban bírákat mentett fél és választott, végül kegyelmi ügyben döntött. Bill Hayden Szentendrén Bill Hayden ausztrál külügyminiszter pénteken ellátogatott Szentendrére. A képén: megtekinti a Kovács Margit Múzeumot (MTI — Soós Lajos feiiv. — Telefotó — KS) Magyar—román tárgyalások A magyar—román gazdasági vegyes kormánybizottság péntekem megtartotta első ülését, amelyen a küldöttségeiket Marjai József, a Minisztertanács eLnötóhe- lyetitese, ültetve Gheorghe Petrescu, az RSZK kormányának miniszterelnökhelyettese vezette Marjai Józsefet pénteken délután fogadta Nicolae Ceausescu. az RKP főtitkára, az RSZK elnöke és Constantin Dascalescu miniszterelnök. Használt az eső a növényeknek A meg-meg újuló esőzések nyomán országszerte felüdült a határ. A talaj felső irátege kellőiképpen telítődött nedvességgel, úgyhogy most semmi sem akadályozza a zsenge növények fejlődését. A szakemberek szerint azonban t a tovább iáikban is folyamatos csapadékután- pótlásra lesz szükség, mivel a nedvesség a talaj mélyebb rétegeiből sokfelé hiányzik, így a növények mélyebbre ereszkedő gyökérzete nehezen talál majd vizet. A májusi határszemlék tanúsága szerimit az őszi gabona állapota a Dunántúlon általában jó, kivéve néhány területet Vas, Zala, illetve Győr-Sapron megyében, ahova korábban kevesebb eső jutott. Valamivel kedvezőtlenebb a kép a Duna—Ti- sza-kiözén, itt ugyanis sokáig hiányzott a csapadék, és csa'k most indulhatott meg az erőteljesebb fejlődés, növekedés. A Tiszántúlon áprilisiban még sanyargatott hélyzetben voltak a növények, ebben az országrészben a búzára ugyancsak elkelt a csapadék. Aim május utolsó napjaiban már itt :s megszépült a határ. A kukorica gyorsan kélt Iki, és „jó erőiben” van a zsenge napnaforó is. A burgonya egy részét az áprilisi fagyok — mintegy 2600 hektáron — elpusztították, ezért várhatóan két-három hetes késéssel jelenük meg a piacon az újikrumpli, a szabadföldről legkorábban június derekán várnák nagyobb szállítmányökat. A kertészeteikben most már országos Ikqp alakult ki az április 27—30-i erős fagyök következményeiről. A helyenként mínusz 7, mínusz 8 fökos hőmérséklet a csonthéjasokat alaposan megtizedelte. A legnagyobb károk a kajszibaracknál mutatkoznak, a termésnek 40—50 százalékát v.itte el a fagy, valamivél 'klisébb a kiesés a korai őszibaracknál. Ugyancsak rontotta a terméskilátásokat az erős lehűlés a diónál és a meggynél. A földieper első kötése sokfelé megsemmisült, úgyhogy jobbára a másodikból lehet osák nagyobb piaci felhozatal. A szülő ákikor mégnem volt olyan állapotban, hogy a fagy ikülönösebb kárt okozhatott volna, ám az ország egyes részein kisebb-nagyobb kárók azért mégiscsak előfordultak. A csapadékos időjárás a gyümölcsösöknek is igen kedvezett, a fán levő termés erőteljes fejlődésnek indult. Ha tovább tart a kedvező időjárás, remény van arra, hogy a terméskiesés egy részét a természet maga pótolja. A tahi tsz-üzemág dicsérete A .paviiloniban — többnyire külföldi kiállítók társaságában — található a Budapesti Tszker Műszaki és Szolgáltató Központjának kiállítása: használt és felújított gumiabroncsokat mutatnák be, szemléletesen érzékeltetve a futózás előnyeit A központ ugyanis — termelőszövetkezetekkel társulva — létrehozta a gumiabroncs-felújítás országos hálózatát, így az összkapa- citásból évente 300 ezer, személygépkocsira, illetve 120 ezer, tehergépkocsira vaió gumiabroncs felújítására telik. Üjrafutózó üzem található Komáromban, Szentendrén, Várpalotán, Kótajon, Kábán — és Tabon. — A tabi Béke Tsz gesztorságával működik az a gumiabroncs-felújító gazdasági társulás, melynek a pusztaszemesi ás a kapolyi tsz is tagja. A tabi üzem éves kapacitása személygépkocsi-abroncsból 30 ezer. tehergépkocsi-abroncsból pedig 34 ezer darab. Ezekből a számokból is következik, hogy a téesz jelentős tényező országos hálózatunkban — mondta Regős Ágoston, a budapesti központ osztályvezetője. — Munkájúkkal elégedettek vagyunk. Személygépkocsi-abroncsból a felújítási tevékenységük 110 százalék fölött: van, tehergép- kocsii-abroncsofcból azonban csak 70 százalék körül alakul. — Mi az oka annak, hogy az utóbbiimái ilyen alacsony az arány? — Ezért nem a téesz hibáztatható. Azt tapasztaljuk — és ez az egész országban így van —, hogy a tehergépkocsik kopott gumiabroncsait ritkábban újítják fel, ugyanis a gépjármű üzemben tartója nem érdekelt abban, hogy felújított gumival futtassa autóját. . Pedig megérné: számos példa bizonyítja, hogy 80—100 e.zeg kilométert, sőt, ennél többet is mehetnek tehergépkocsik felújított abroncsokkal. A Budapesti Tszlker az utánfutózó gazdasági társulásoknál 20 százalékos érdekeltséggel rendelkezik; biztosítja a hálózat felújító üzemeinek műszaki fejlesztését, technológiai szaktanácsokat ad, ellátja a vevőszolgálat feladatait, gondoskodik anyagról és alkatrészékről, export-import ügyeket bonyolít le és koordinálja az üzemek belföldi kereskedelmi tevékenységét. A könyv ünnepi hete Az 55. ünnepi könyvhét országos megnyitóját Budapesten pénteken délután tartották a Deák téren. Több száz érdeklődő gyűlt össze a könyvvásár kezdetét is ielző eseményre, amelyen részt vett Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tétényi Pál, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Köpe- tzi Béla művelődési miniszter és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megnyitón Fekete Gyula József Attila-díjas író, a Magyar írók szövetségének alelnö- ke mondott beszédet. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját tegnap tartották Kaposváron. A L,a- tinca téren a Kaposvári Koncert Fúvószenekar pattogó ritmusai sok érdeklődőt csalogattak a könyvsát- rákhoz. A Fonómunkás Kis- színpad tagjai szavalatokkal emlékeztek a könyv ünnepének hagyományára; Radnóti Miklós, József Attila, Illyés Gyula verseit tolmácsolták a fiatalok. A könyvsátraknál már kora délelőtt megkezdődött a vásár. Vevőcsalogató könyv — sláger — az eladók szerint az idén kevesebb. A kiadók újdonságai között azonban lehet búvárkodni. Ezek közül néhányat említünk csupán. Nemeskür- ty István A képpé varázsolt idő című munkája „alapmű” azoknak, akik a magyar filmművészettel behatóbban foglalkoznak. Kállai Gyula Két világ határán című munkáját a történelem iránt érdeklődőknek ajánlhatjuk. Moldova György újdonsága Puskásról, a magyar válogatott egykori hírességéről szól — hiába keresték már sokan. Örömmel fedeztük föl a sátrakban Takáts Gyula új verseskötetét, A rejtett egész címűt, Somlyó György új regényét, a Rámpát. A helyi kiadású kötetek közül kettőt láttunk. A levéltár Somogyi Almanach sorozatában jelent meg Kanyar József tollából a Múzsáknak szentelt kies tartomány című kötet, mely a somogyi művelődéstörténet XVIII— XX. századi eseményeit mutatja be, Nagyatádon szintén tegnap délelőtt nyílt meg az ünnepi könyvhét esemény- sorozata. Az áfész könyvesboltja hétszázezer forint értékű készlettel várja az érdeklődőket. Az üzlet előtti sétányon könyvutcát nyitottak, s a város több pontján állítottak fel alkalmi elárusítóhelyeket. A könyv ünnepe alkalmából csütörtökön az egykori atádi könyvtárost, Bertók Lászlót látják vendégül, míg a lábo- diak Horgas Bélát várják író—olvasó találkozóra.
