Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

2 Somogyi Néplap 1984. május 26., szombat Vita a Biztonsági Tanácsban az Arab-öböl-konfliktusról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken kezdte meg a vitát a Perzsa (Arab)- öbölben kialakult veszélyes helyzetről. A tanácskozás összehívását Bahrain, Ku- vait, Oman, Katar, Szaúd- Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kérték, miután általuk irániaknak tartott repülőgépek támadásokat intéztek kuvaiti és szaúdi tartályhajók ellen. A hat öböl menti ország azt szeretné elérni, hogy a Biztonsági Tanács szögezze le a szabad hajózás jogát a nemzetközi vizeken, ítélje el Iránt „semmivel sem in­dokolt” támadásai miatt és helyezzen kilátásba nemzet­közi szankciókat Teherán ellen, Irán, amely már többször Irak melletti elfogultságot vetett a Biztonsági Tanács szemére, mindenekelőtt Lí­bia és Szíria támogatására számíthat. Az öiböl menti há­ború másik résztvevője, Irak viszont az arab országok többségének támogatáséi tudhatja maga mögött. Az iraki légierő és hadi- tengerészet egységei pénte­ken a Perzsa (Arab)-öböl legészakibb beszögellésé- ben, a Hor Mussza-öbölben hat hajót „támadtak meg és semmisítettek meg” — közölte az iraki fegyveres erők egyik szóvivője. A tá­madásban részt vett iraki egységek sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra — mondotta a szóvivő, de ar­ról nem' számolt be, hogy milyen nemzetiségű és tí­pusú hajókról van szó. Hoz­záfűzte, hogy Irak tovább erősíti az öbölben található iráni kikötők ellen koráb­ban elrendelt zárlatot. Washington rendkívül idegesen reagált az arab- öböli incidensekre. A Rea- gan-kormány légvédelmi rakéták sürgős szállítását határozta el Szaúd-Arábiá- nak és kiszivárogtatta, hogy Kaiitforn iában új típusú lég­védelmi ágyúkat próbáltak ki, amelyek alkalmasak az Exocet-típusú rakéták elleni védelemre. Az Arab-öbölben tartóz­kodó öt amerikai hadihajó fedélzetéről minden idegen repülőgépet rádión szólítot­tak fel, hogy azonosítsa ma­gát, közölje úticélját, s fi­gyelmeztették: ha öt mér­földnél közelebb merészke­dik az amerikai hajókhoz, A negyvenmillió lakosú Iránnak kétmillió katonája van — ebbe beleszámítják a félkatonai szervezetek tag­jait is. Irak, 14 millió lako­sával körülbelül félmilliós fegyveres erőt tud kiállíta­ni. Gazdaságilag mindkét ország hagyományosan a nyersolaj és kőolajtermékek exportjától függ — ez teszi ki külföldi bevételeik 90 százalékát. Irak háborús erőfeszítéseit más arab or­szágok dollármiliiárdokban kifejezhető segítségnyújtás­sal támogatják. Károk: Több iráni határ­menti település teljesen „az Egyesült Államok vé­delmi intézkedéseket foga­natosít”. Kongresszusi hírforrások szerint a Reagan-kormány- zat elhatározta, hogy rend­kívüli intézkedésként le­szállít Szaúd-Arábiának 200 darab Stinger-típusú, váll­ról kilőhető légvédelmi ra­kétát, amelyek jól beváltak alacsonyan repülő vadász­gépek megsemmisítésére. Egy kaliforniai haditen­gerészeti támaszponton si­keresen kipróbáltak egy új típusú légvédelmi ágyút a falklandi háborúban hír­hedté vált francia gyártmá­nyú Exocet-rakéták ellen — közölte az ABC televízió. Az Arab-öbölben tartózko­dó amerikai hadihajókat már fel is fegyverezték ve­le. romba dőlt, nagyon komoly károk keletkeztek Bászra iraki, Khorramsahr, Abadan és Dizful iráni városokban A háború nagy károkat oko­zott mindkét ország kőolaj- kitermelő, feldolgozó be­rendezéseiben és a szállító hajókban. Az iráni olajter­melés napi több mint há­rommillió hordóról 2 mil­lióra esett vissza. Irakban a napi hárommillió helyett ma 1 millió barrelt hoznak felszínre. A konfliktus egy­re közvetlenebbül érinti a Perzsa-öbölben tartózkodó kereskedelmi hajókat, Csernyenko és Kim Ir Szén befejezte tárgyalásait Konsztantyin Csernyen­ko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke pénteken Moszkvában ismét tárgyalt Kim ír Szén­nél, a KMP KB főtitkárá­val, a KNDK elnökével, aki párt- és állami küldöttség élén tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón a két ország baráti kapcsola­tai és • együttműködése to­vábbi fejlesztésének ügyét és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Állást foglaltak az SZKP és a KMP kapcsolatainak bővítése mellett. Különös figyelmet fordítottak a Tá­vol-Kelet és a csendes-óceá­ni térség biztonsága megszi­lárdításának problémáira. Kim ír Szén a KNDK párt és állami vezető tes­tületéi nevében baráti láto­gatásra hívta meg Konsz­tantyin Csernyenkót, aki azt elfogadta. A látogatás időpontját, diplomáciai úton, később rögzítik. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. Ez­zel befejeződtek Konsztan­tyin Csernyenko és Kim ír Szén hivatalos tárgyalásai. Iráni—iraki háború számokban Tönkretett kávéültetvények a niearaguai fővárostói 250 ki­lométerre. Mintegy 700 ellenforradalmár próbálta elfoglalni a vidéket, de akciójuk nem sikerült Ellenőrizhetetlen pénzek a nicaraguai rendszer ellen Az amerikai képviselőiház a várakozásnak megfelelően megszavazta a Reagan el­nök által kért 62 milliós ka­tonai gyorssegélyt Salva­dor számára, és ezzel enyhí­tette több hónapja tartó el­lenállását a Fehér Házzal szemben. Reagan elnök a Pentagon eszközeinek átcsoportosítá­sával a szóban forgó összeg több mint felét — 32 millió dollárt — már átutaltatta. A törvényhozók így tulajdon­képpen befejezett tények elé kerültek, még mielőtt sza­vazták volna. A Nicaragua elleni titkos akciók finanszírozásának megtagadása a törvényho­zásban szintén formális, mert a kormányzat ezt is könnyen elintézi „saját ha­táskörében”, a CIA ellen­őrizhetetlen anyagi eszközei segítségével. Véres zavargások Indiában Egész héten összecsapá­sokról érkeztek hírek Indiá­ból. A legújabb csatatéren, Bombay körzetében már több százra becsülik a lemészá­roltak számáit. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a konti­nensnyi ország északnyuga­ti csücskében, a szikh nem­zetiség hazájában, Pand- zsábban már hónapok óta folyik az emberirtás, s a nem messze eső Asmirban is újra meg újra gyilkolnak a szélsőségesek, hát nem túl­zás India sötét tavaszáról beszélnünk. A nemzetiségi-vallási el­lentétek következtében is­mételten vérfürdőkbe tor­kolló gyűlölködés persze na­gyon is hozzátartozik Indiá­hoz. Nincs olyan év, hogy ne volna zavargás valamelyik indiai államban. S a konk­rét indítékok, a mészárlást kirobbantó szikrák jobbára nem is érdekesek, szinte so­ha nem jelentősek. (Az el­múlt két évtized legnagyobb gyűlölethadjáratát, 1969- ben például állítólag az rob­bantotta ki, hogy egy hindu rendőr Ilevert egy koránt egy muzulmán boltos polcáról. Napokon belül ezrek háltak meg az egymásnak ugró hin­duk és muzulmánok háború­jában.) Most sem tudni pontosan, hogy múlt csütörtökön mi­ért szabadult el a pokol a Bombaytől 60 kilométerre fekvő Bhivandi városában. Itt, hol a lakosság nagyobb része mohamedán, azóta is ádáz utcai harcok folynak nap mint nap az utcákon. Kövekkel, dorongokkal fel­fegyverkezett fanatikus hin­duk gyilkolják a muzulmá­nokat, s hasonló hangulatú és fegyverzetű mohamedán szélsőségesek irtják a hindu lakosságot. A zavargások hamar átterjedtek a kör­nyékbeli fal-vakra és váro­sokra, Bombayban magában is heves utcai csaták voltak az elmúlt héten, annak elle­nére, hogy a központi kor­mány rendőrsége igen ke­ményen, nemegyszer, sortűz- zel llépett fel. Indira Gandhi kormányfő sietve a helyszínre utazott, hogy jelenlétével próbálja megnyugtatni a kedélyeket. Napok óta ott van már, de a jelek szerint eddig nem ért el eredményt. Sajnos, ha elcsitul is a csatazaj, a gyö­kereket Gandhi asszony sem képes kigyomlálni. Az indiai lakosság zömét kitevő hin­dukat és a mintegy 80—90 milliónyi muzulmánt a val­lási, nemzetiségi, életmódbe­li, gazdasági különbségek, el­térő szokások és főleg a nemzedékeken át beléjük gyökerezett, örökségül ka­pott bizalmatlanság és gyű­lölet választja el. Hasonló a * képlet a szikhek és a hin­duk között iPandzsábban, és általában India minden olyan tartományában, ahol a nemzetiségi-vallási hábo­rúskodás szinte mindenna­pos. A. K. Egy hadgyakorlat háttere SZÖUL ÉS TOKIO SZEREPE Katonai szempontból min­denképpen figyelemre­méltó volt a közelmúltban — február 1-töl április közepé­ig — megrendezett „Team Spirit” (Csapatszellem) fé­ri ön ev ű monstre had gyakor­lat. amelyen 60 ezer ame­rikai és 149 ezer dél-koreiai ikaltona vett részt, vagyis több mint 200 ezer fő. (Zá­rójelben jegyezzük meg, hogy az 1982-es gyakorlaton „még csak” 157 ezer, az 1983-ason pedig 188 ezer fő­nyi csapatokat mozgattak.) A Team Spirit ’84 végrehaj­tásába bekapcsolódott a több mint 146 ezer főt számláló 7. amerikai flotta nagyóbbU része is, továbbá a Guam szigetén állomásozó B—52-es hadászati bombázók kötelé­ke. Erre a méreteiben min­den korábbit felülmúló erő­fitogtatásra — bizonyára nem véletlenül — Reagan amerikai elnök múlt évi no­vemberi dél-koreai és japá- ni látogatása után került sor. A Fehér Ház ura To­kióban és Szöulban is — a szovjet fenyegetésre hivat­kozva — a két szövetséges katonai aktivitásának növe­lését sürgette. És amikor legutóbb Pekingben járt. kí­nai vendéglátóit ugyancsak megpróbálta rávenni a Szovjetunió elleni érdekszö­vetség megerősítésére, bár e„z a kísérlete nem járt a Washingtonban várt ered­ménnyel. A Reagain-adminisztráciő ennél lényegesen nagyobb sikert könyvelhet, el Japán­nal kiépített katonai kap­csolataiban. Ez annál is in­kább könnyebben ment, mi­vel a japán hadiipari kö­rökben már régóta hallat­szanak olyan hangok, hogy a szigetországnak meg növe­kedett gazdasági teljesítőké­pességével arányban álló katonai potenciált kell lét­rehoznia. Nakaszone. a kor­mányfő ezzel teljesen egyet­értett az Egyesült Államok­ban tett látogatásakor, le­szögezve, hogy országát a Nyugat védelmi bástyájává kell tenni. S valóban, az 1987-ig kidolgozott ötéves japán haderőfejlesztési prog­rammal és a következő idő­szakra szóló tervekkel szá­molva. Washington erőtelje­sen építhet Tokióra, főleg arra, hogy a japán haditen­gerészeti flotta 1990-ig átve­Amerikai katonák a Team Spirit ’84 fedőnevű hadgyakor­laton A Tomahawk szárnyas rakéták árnyéka Japán felett tokiói Akahata rajza heti a 7. amerikai flotta egyes csendőri funkcióit. A csen des-óceáni térség katonapolitikai helyzetének áttekintésékor a közelmúlt­ban Yökohamában megren­dezett nemzetközi konferen­cián joggal vetődhetett fel az a gondolat, hogy Ázsia békéjét súlyos veszélyek fe­nyegetik és ha a haladó erők nem állják útját a háborús kalandok szervezőinek, be­láthatatlan következmé­nyekkel járó folyamat indul­hat el. A vitában résztve­vők világosan megfogalmaz­ták: az ázsiai és a csendes­óceáni fejlemények nem vá­laszthatók el az európai helyzet alakulásától, mivel az amerikai katonai jelenlét a két kontinensen ugyanan­nak a stratégiának egy-egy láncszeme. Ha az egyik föld­részen fegyveres összeütkö­zés robbanna ki, az óhatat­lanul katasztrófába sodorná a másikat is. Ehhez a kö­vetkeztetéshez aligha férhet kétség, hiszen rakétanukleá­ris korúinkban a béke és a nemzetközi biztonság oszt­hatatlan. A Szovjetunió idén ápri­lisban ismételten kifejezte (készségét, hogy a maga ré­széről ezután is minden tő­le telhetőt megtesz a hadi­tengerészeti fegyvertkezés átfogó korlátozásáért és e cél élérése érdekében egész 'sor javaslatot terjesztett elő. Andrej Gromiiko külügymi­niszter az ENSZ főtitkárához e tárgyban eljuttatott leve­lében egyik lehetőségiként említi: erről a témáról a genfi leszerelési konferen­cián is tárgyalni lehetne. Serfőző László alezredes jaruzelski­beszéd A lengyel társadalom sok kérdésben nem úgy érzéke­li a gazdasági jelenségeket, ahogyan azok valójában végbemennek. A kormány zat nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az emberek véleménye köze­ledjék a realitásokhoz. Er­re hívta fel a figyelmet Wojciech Jaruzelski, u LEMP K3 első titkára, a kormány elnöke legutóbb az országos szakszervezeti ta­lálkozón elmondott beszé­dében, amelyet a pénteki varsói Lapok ismertettek. Wojciech Jaruzelski hatá­rozottan cáfolta, hogy újabb központi élelmiszer-áreme­lés készül. Kijelentette, hogy a kormány továbbra is megakadályozza az ipar­cikkek indokolatlan drá­gítását. A Kaposvári Megyei Kórház élelmezési osztálya szakács szakmunkásokat, kézilányokat, valamint takarítónőt keres felvételre Jelentkezni az élelmezési osztályon lehet. (79096)

Next

/
Oldalképek
Tartalom