Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

XL. évfolyam, 115. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 18., péntek Jelentés­váitozás A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa 1971. cvi moszkvai XI. konferenciáján május ti­zennyolcadikat a múzeumok nemzetközi napjának nyil­vánította. Azóta szerte a vi­lágon meg ünnepük ezt a na­pol. Az ókorban a múzeum — mpseum, musium — szó a múzsákká' állott összefüg­gésben. A görög és lat::', kultúrában egyaránt a mú­zsák templomát jelölte. Azt a-z intézményt, melyet a tu­dományoknak, 'művészetek­nek szenteltek, ahol a maga­sabb képzés is történt. A szó azután sok európai nyelvbe bekerült, és foko­zatosan közelített mai jelen­téséhez. Az eiső, modern értelemben vett múzeumok természeti és régészeti rit­kaságoknak, majd a rene­szánsz kortól kezdve műtár­gyak gyűjteményének adtak helyet. Büszkék lehetünk rá. hogy a tizenkilencedik szá­zad hajnalán hazánkban lé­tesült Európa első nemzeti múzeuma. A Széchényi Fe­renc által alapított intéz­ményben hazánk történel­mének dokumentumait, ne­mesi okiratokat, címereket helyeztek cl. Napjainkra a múzeum szó jelentése lényeges változáson ment keresztül. Ma már ide­sorolunk a kcpkiállitások mellett igen sokféle gyűjte­ményt. Vannak múzeu­maink. amelyek egy-egy szakterület, iparág, gazdasági ágazat, irtások egyes tudo­mányok, illetve művészeti ágak törtéirgdét dokumentál­ják. Országszerte alakulnak emlékszobák, emlékházak, melyekben egy-e^é művész­egyéniség útját kísérhetik nyomon a látogatók. Ezek­nek a sora megyénkben ép­pen ma gazdagodik a Mar­caliban megnyíló Bernáth Aurél emlékmúzeummal. A múzeumi hálózat azon­ban nemcsak tartalmában vált többsíkúvá. Kitágult térben is, kilépett a komor épületek falai közül. Ma mar nemcsak a falakon so­rakozó festmények, a tárlók­ban elhelyezett régi haszná­lati tárgyak és dokumentu­mok jelentik a múzeum fo­galmát. A hatvanas évek eleje óta hazánkszerte ala­kulnak falumúzeumok, sza­badtéri néprajzi gyűjtemé­nyek. Elég, ha megyénkből csak Szennát vagy a mesz- tegnyői honismereti gyűjte­ményt hozzuk fel példának. Ezek egyrészt azért nagy je­lentőségűek, mert eredeti környezetükben mutatják be a régi népi építészetet, a parasztok egykori életét és munkáit. Másrészt azért is, mert a múzeum anyagát nem csupán szakember, ré­gész alakítja ki. hanem a gyűjtemény létrehozásában egy-egy falu apraja nagyja részt vesz, ki-ki muzeális értékű tárgyak gyűjtésével, honismereti kutatásokkal já­rul hozzá szűkebb hazáján nak jobb megismeréséhez, illetve megismertetéséhez. Más módon is behatol a múzeum hétköznapjainkba, mindennapi életünkbe. Ré­gészek. kutatók, ásatások vezetői tartanak előadásokat, hogy munkájukhoz minél többen közelebb kerüljünk. A muzeum tehát nem a múzsák fenn költ, megköze­líthetetlen szentélye többé. Mindannyiunk számára hoz­záférhető valóság, s ma már esak rajtunk múlik, hogy mennyit-,, élünk a lehető­seggel. istsstianszJo Krisztina Lázár György befejezte bulgáriai tárgyalásait A magyar kormányfőt fogadta Todor Zsivkov Sajtótájékoztató a Balatonról Javulás tapasztalható a tó vizntinöséyélieii Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtök délelőtt a szófiai szerszám­gépipari gyárban tett látoga­tást, amelyre elkísérte Grisa Filipov bolgár miniszterel­nök is. A magyar koiynáínyfőt Toncso Csakarov gépipari miniszter és Vaszil Cerven- kov, a szófiai városi párt- bizottság tátikára fogadta. A vendégeket Milan Sztan- kov, a Szerszámgépipari Kombinat vezérigazgatója kalauzolta végág a japán, brit és bolgár számjegyve- zériésű gépekkel felszerelt gyár üzemcsarnokain. Tájé­koztatójában elmondta, hogy az egyesüléshez 20 kombinát és 4 kutatóintézet tartozik. A mintegy 20 ezer főt fog­lalkoztató, több mint két év­tizede alakított gyár termé­kei Magyarországon is jól ismertek. A bolgár vállalat 1983-ban szerződést kötött a Magyar Szerszámgép! pari Művekkel arról, hogy fém- megmunkáló gépek gyártásá­hoz szükséges berendezése­ket szállít Magyarországra. Ebben az évben megállapo­dást írt alá a Csepel Mű­vekkel az alkatrészek szállí­tásának növeléséről. A gyárlátogatás végén a magyar miniszterelnök kö­szönetét mondott azért, hogy bepillantást nyert a gyár életébe, amely jói példázza a bolgár gazdaság ipari és műszaki fejlődését. Kiemel­te a magyar és a bolgár szerszámgépipari vállalatok közötti együttműködés szoro­sabbá tételének, a feladatok megosztásának jelentőseget. Lázár György megtekin­tette a gyár területén műkö­dő üzleteket és szolgáltató egysegeket, amelyek a dol­gozók ellátását és kényelmét szolgálják. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság i államtanácsának el­nöke csütörtökön délben a szófiai Bojana- rezidencián fogadta Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét. A találkozón részit vett Grisa Filipov. a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a bolgár minisztertanács elnöke. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen nagy­ra értékelték Magyarország es Bulgária, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt es a Bolgár kommunista Párt Kapcsolatainak fejlődését. Áttekintették a két test- verország fokozott együtt­működése további elmélyíté­sének lehetőségeit. Szó volt a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről is. A találkozót, amelyen je­len volt Sebestyén Jenő és Boncso Mitev, a két ország nagykövete, a teljes nézet­azonosság jeUemeezse. Todor ZsiVkov. ebéd et adott Lázár György tisztele­tere. . Délután került sor Lázár György és Grisa Filipov mi­niszter elnökök zárómegbe­szélésere a Bojana-reziden- ciám. A Záró ülésen az idő­szerű nemzetközi politikai kérdésekről szólva megáila- pátotiák, hogy az imperializ­mus agresszív köreinek a stratégiai egyensúly megbon­(Folytatás a 2. oldalon) \ Ülést tartott a Teszöv elnöksége Nő a szövetkezeti önállóság, fejlődik a demokrácia A szövetkezeti demokrácia az önállóság, az önkiwmány- zat és az önigazgatás egysé­ge. Érvényesülésének So­mogy megyei tapasztalatairól tanácskozott tegnap a Mező­gazdasági Termelőszövetke­zetek Somogy megyei Szö­vetségének elnöksége. Részt vett és felszólalt a tanácsko­záson Klenovics Imre, a me­gyei pártbizottság eleó titká­ra is. A téma választását töb­bek között az indokolta, hogy az egyre nehezedő gaz­dasági körülmények között a szellemi és anyagi erőfor­rások hatékonyabb es jóba kihasználása csak a szövés - kezeti demokrácia további szélesítésével lehetséges. Prjevara Pál, a Teszöv titkárhelyettese által előter­jesztett beszámoló igényesen, és részletesen taglalta azo­kat a feltételeket és lehető­ségeket, amelyek nélkülöz­hetetlenek ahhoz, hogy a szövetkezetek önkortná.iyzati szervei tartalmasabban. a megváltozott hez jobban igazodva végez­hessék el a rájuk bízott fel­adatokat. A szövetkezeti tulajdon sa­játosságai miatt a demokrá­cia érvényesülésé is sajátos; jellemzője, hogy döntő sze­repe van es lesz a továb­biakban is a demokrácia közvetlen formálnák, vagyis, hogy a legfontosabb kérdé­seket a tagság közvetlen részvéteiével kell eldönteni. A szövetkezetek fejlődése, nagyságuk növekedése, a termelés iparszerűvé válása, nyomén szükségszerűen vál­tozott a különböző fórumok hatásköre. Vannak, akik pél­dául időszerűtlennek tartják a közgyűléseket. Ez az állás­pont wn helytálló, hiszen nemeseik a szövetkezeti tör­vény tekinti a közgyűlést a szövetkezet legfelsőbb szer- * vének, har. n a tagság nagy töofosege is Szerepüket be­töltik, helyenként azonban a? ott elhangzottak nem késztetnek közös gondolko­dásra. kerülik a vitás . kér- tfeäaäittA, § ene» agadggnst­zák a problémák megbeszé­lését. a helyes döntések ki­alakítását. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésében fontos szerepe van a tagság és a vezetes kapcsolatának is. A jövőben szélesíteni kell a tagság szerepét a vezetők megitéieaebem. Biztosítani, hogy az adott jogok ne for­málisak — hanem valóságo­sak legyenek. A tagság azo­nosulását az anyagi ösztön­zések helyes kialakításával és a gondolkodás egyéb for­máival — szociális juttatá­sok — is segíteni lehet. A vitára bocsátott beszá­molóhoz az elnökség több tagja szólt hozzá, megerő­sítve, illetve kiegészítve az elhangzottakat. Valameny- nyien egyetértettek abban, hogy a szövetkezeti demok­rácia nem cél, hanem esz­köz. amely lehetővé teszi a jó együttműködést, a gazdál­kodás hatékonyságát. Ugyan­akkor számos, a szövetkeze­tek. ónádlpsagát nehezítő, kö­tummám * «wnwHw «*. Á Balaton vízminőségének védelméről az Építésügyi és Váfosíej'l esa.ési Miniszté­rium. valamint a Balatoni Intéző Bizottság a. ;ű ren­dezett, kétnapos sajt íekoz- tató csütörtökön írj sód üti be Keszthelyen. A ' irtásodik napúm a tó környékén mű­ködő vízügyi iganga' .óságok és vízgazdálkodási váí.alatná: vezetői számoltak be a Ba­laton vízminőségének ala­kulásáról, a ' tó környékének közműeáiálásái'áL Hangsúlyozták a tájékoz­tatón, hogy a balatoni víz­gazdálkodási fejlesztési program keretében vészeit csaknem egy évtizedes mun­ka, a part menti települések csatornázása, tisztítóműnek megépítése révén már javu­lás tapasztalható a tó víz­minőségében. Az ágazat ta­valy 700 millió forintot for­dított, az idén 900 millió fo­rintot használhat fel vízmi­nőségjavító munkákra. 1.987 végiéig 8—10 négyzetkilomé­ter területen végeznek kot­rásokat a Balatonban. 1984- ben a kesat,helyi, a szigligeti és a fűzfői öbölben csaknem egy négyzetkilométeres terü­letről. 550 ezer köbméter iszapot kotornak ki. s a für­dőzési körülményeket javító kotrásokra kerül sor Bala­tonalmádi. Keszthely, Baia- tonberény, Csopak, Fonyód és Révfülöp strandjain. Pantíalépítést általában nem terveznek, csupán Balt.ron- berénynél készítenek égy kísérleti partfalat a környe­zethez iálő partvédőmű ki- fejlesztése céljából. A Balaton környékének nyári vízellátásáról szólva elmondták, hogy a pazarló felhasználás csökken ése ér­dekében elkerülhető feneik a korlátozások. A csúcsfo­gyasztásé időikben a telepü­lések magasabb fekvésű zó­náiban számolni kell vízal­A gazdálkodás szabályai kö­zött például sok a megszo­rító előírást tartalmazó sza­bály, valamint a belső sza­bályzatok kialakításában is sok a kötöttség. Előfordul, hogy a jogszabályok késve jelennek meg, illetve nem állják meg a helyüket a gyakorlatban. A vitában Klenovics Im- »e, a megyei pártibizottság eiső talkára is szót kért: — A beszámolót olyan vitaanyagnak tartom, amely helyesen minősíti a megyei helyzetet és egyben keresi a gondokból kivezető utat. Olyan tapasztalatokat össze­gez, amelyek az elkövetke­zendő években hasznos út­mutatást adhatnak a de­mokrácia szélesítését célzó jobbító szándék meg valós itá- sáhoe. Ugyanakkor úgy ér­zem, kissé szűkmarkúan szólt a beszámoló az elmúlt évek eredményeiről, hiszen az utóbbi öt évben jelentő­sen nőtt a szövetkezetek ön­állósága. bővült' és fejlődött a szövetkezeti demokrácia. Javaslóra, hogy a szövetség legyen kezdeményező a be­számoló gyakorlati megvaló­sításában, nyújtson hathatós segítségeit politikai, erkölcsi es főleg szakmai szempont­ból a szövetkezeti demokrá­cia kiszélesedeséhez. Az elnökség az előterjesz­tett javaslatot és a hozzá- szokásokat egyhangúlag ei­-— ——^ . •» látási zavarokkal. ButtonssH gosabb lesz Siófoknak es térségének vízellátása, eny­hülne,-; a gondok Balatonke­nesén és Záróárúiban is, yH szent romolhat az eiia.&r Bálázónál madi, Tihany, Keszthely, Fonyód és Bogi lárfélie térségében. A vízminőség további j<H lantős javulását a kis-ba.a- ,toi)A védőrendszer megépite-í sétál es a további csatorná­zástól várják. Beszámoltál« a tájékoztatón arról, hogyj befejező szakaszához érke-; aetit a' védőrendszer első üte-j mének az építése Az elsc^ 20 négyzetkilométeres táro- zóbód mintegy 500 hektár már víz alatt van. Az első mórét.: tapasztalatok Kedve­zőek: a Zala folyó vize ál-» tad száilátott foszfor feie, a mtrogemnek pedig a ha-; rontnegyede rakódott, el a fekj töltés áialbt álló tározómé-; dencében. A teljes tározó- rendszer 75 négvzetkiilomé-; tét kiterjedésű lesz, és 104 millió köbméter vizet fogadd hat be. Elkészültével fedjed sen megoldódnak a Balatoni legveszKyecstetett részéved, a Keszthelyi öböllel kapcsola­tos vízminőségi gondok. Sarlós István a XX. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács : elnök­helyettese csütörtökön a fö- város XX. kerületébe láto­gatott. A vendéget a kerti- leti pártbizottság székházé-; ban Csillik András első tit­kár és Doviczin János. ta- nácseinökihelyettes fogadta, s tájékoztatta Pesterzsébet és Soroksár politikai, gazda­sági, kulturális életéről, fej-j lődéséről. Ezt követően a Minisztertanács elnökhe­lyettese megtekintette az épülő erzsébeti városköz­pontot, ellátogatott a Varga Jenő Közgazdasagi Szakkö­zépiskolába, majd felkeresi« a Jahn Ferenc Kórház-Ren­delőin lézetet. Itt a beruhá­zás második ütemének befe­jeztével az elmúlt hónapban -adták át az új, 450 ágyas pavilont, amely egyaránt szolgaija a magasabb szín­vonalú kerületi és a fővári»* sí egészségügyi ellátást. A program a Csepel Au­tógyár II. számú gyárában folytatódott, ahol Novak Be­la, a vállalat vezérigazgató-; ja, Magyar Jenő gyaligazga­tó és Allerhand Lajos, a •gyári páirtszervezet titkára tájékoztatta a Politikai Bi­zottság tagját a mintegy 500 dolgozót foglalkoztató üzem politókai, gazdasági ?vé- kériysógéről. A gyár a Köz­úti járműprogram keretében évi -15 ezer sebességváltói állít elő, amelynek döntő többségét a házad es ex por t - megrendelésekre. készülő au­tóbuszokba építik be. A kerüieblátogatas befejei zéséként • Sark*, István akti- vaértskezleten adott tájé* kozaatósí időszerű küi- eg )

Next

/
Oldalképek
Tartalom