Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
4 Somogyi Néplap 1984. május 4., péntek Panasz és érvelés Tisztelt Szerkesztőség! A kaposvári lakosok többsége mindem bizonnyal nagy örömmel fogadta a sétáló utcát. Azt hittük, mihamarabb olyan állapotba kerül, ahogy azt a 'tervezői elképzelték. (Hazák f elújítása, virágok ültetése stb.) A valóság azonban elszomorító. Lassan másfél év telik el egyes házak esetében a kiköltöztetés óta, s hol van még a befejezése, így járt például a 23. számú ház. ötven-hatvan évvel ezelőtt kézi módszerekkel bizonyára előbb fölépítették, mint ahogy azt ma, a korszerű technika mellett felújítják. Csak ennyit tudna építőiparunk? Vajon hányadik befejezési határidőt módosítják már. Mikor fejezik be, adják át rendeltetésének? Miért nem tájékoztatják erről a lakosságot? Ügy gondolom, a sajtó tájékoztatásával talán szorgalmazhatta volna az építőket. Tisztelettel várom az illetékesek válaszát. Kosa Zoltán Kaposvár, Lenin utca 14. Az illetékes válaszol Elnézést kérek a késedelmes válaszért. Két-három mondatban indokolhatnám a kaposvári sétálóutca kialakításának lassú ütemét, ez azonban nyilván nem elégítené ki Kosa Zoltán jószándékú kíváncsiságát. Célszerűnek tartom azon okok rövid ismertetését, amelyek az épületfelújítások elhúzódását indokolják. Az első ok a kivitelező Kapacitás hiánya. A felújításra kerülő házakban levő közü- letek, boltok átmeneti kite- 1 építésének gyorsítása érdekében szükség lenne egy átmeneti üzletházra, mely a felújítás időtartamára biztosítaná a kitelepített üzlet zavartalan árusítását. A város, sajnos, ilyen létesítménnyel nem rendelkezik. A kereskedelmi egységek zöménél nincs meg az üzlet felújításához, korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi fedezet. Az épületekben lakók elhelyezése körülményes, mert a város kevés szabad lakással .rendelkezik. A Május 1. utcát — az utca megnevezésénél maradjunk ennél — szegélyező épületek felújításával még nem válik az utca sétálóutcává. Az útburkolat alatti közművek közül cserére szorul a csapadékvíz-csatorna szinte teljes hossza. A közvilágítás korszerűsítése égető szükséglet, mégpedig oly módon, hogy az a leendő funkciót hangsúlyozva, esztétikusán, korszerűen és gazdaságosan legyen megvalósítható. A teljes burkolatot fel kell újítani az alapiközmű elhelyezése után. Meg kell tervezni az utca „bútorzatát”, növényzetét is. A fentiek megvalósítása jelentős költségekkel jár, melyek fedezetét meg kell teremteni. Ez hosszadalmas ás nehéz folyamat. A panaszos építőiparra vonatkozó 'költői kérdéseire nem kívánok kitérni. A Május 1. utca felújítását — a levélíró észrevételével ellentétben — töihb fórumon, többször megtárgyalták, biztosítva a széles közvélemény észrevételezési lehetőségét. A Somogyiterv kapott megbízást a sétálóutca tervednek elkészítésére, a a tervezési munika befejezés élőtt áll. Ezután kívánunk — szervezett keretek között — újabb széles körű ismertetést (tartani, amelynek várható időpontja 1984 augusztusa. Németh Zoltán osztályvezető Kaposvári Városi Tanács V. B. műszaki osztály Sziklamászók vetélkedője Miskolcon, a felsőhámori sziklafalon nemzetközi sziklamászó versenyt rendeztek. A magyar, angol, csehszlovák és osztrák résztvevőknek a meredek sziklafalon át hét kijelölt útvonalat hét óra alatt kellett megtenniük. (MTI-fotó: Kozma István felv. — KS) Lőrincz L. László Jég hátán Jogi szakértőnk írja A mezőgazdasági földek bérbeadásáról Az elmúlt években egyre fokozódó érdeklődés alakult ki a magánszemélyek által használatba vehető földterületek iránt. Sokan nem vásárlás után kívánják ez- irányú igényüket kielégíteni.' ugyanakkor a bérbeadással kapcsolatos lehetőségeket és szabályokat sem' ismerik eléggé. A haszonbérlet jogintézményét elsődlegesen a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Haszonbérlet tárgya bármely hasznot hajtó dolog lehet, haszonbérbeadóként és haszonbérlőként elvileg minden természetes ér jogi személy szerepelhet. E jogviszonynak főként a mezőgazdasági ingatlanok körében van jelentősége — a továbbiakban csak erre szorítkozunk, s ezen belül is a magánhaszonbérletre, amelynek jellemzőié, hogy a bérlő magánszemély. Magánszemély más magánszemélytől vagy állami földet kezelő tanácsi szak- igazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehet földet haszonbérbe mezőgazdasági művelés céljára. Ezt a földet a magánszemélynek és családtagjainak földtulajdonába (a szerzési korlátozások szempontiából) nern szabad beszámítani és a tartós használat címén birtokban tartott föld is számításon kívül marad. A most ismertetett szabály nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira és állandó alkalmazottaira. valamint az állami gazdaságok dolgozóira, A termelőszövetkezetek nagyüzemileg nem hasznosítható földjeikből — tagjaikon és alkalmazottaikon túl — kívülállóknak is adhatnak földet haszonbérbe. Ebben az esetben a föld nagysága nem haladhatja meg a 6000 négyzetmétert, s e szempontból a haszonbérlő birtokában levő tartós használatba adott föld területe is beszámít az említett térmértékbe. Állami gazdaság, továbbá mezőgazdasági kutató- (kísérleti) intézet, illetőleg felsőoktatási intézmény a kezelésében levő. nagyüzemileg nem hasznosítható földet magánszemély részére is haszonbérbe adhatja. A terület nagysága nincs korlátozva. Termelőszövetkezet részéről történő haszonbét - he adás esetében szükséges a bérleti szerződés földhivatali jóváhagyása. Az eddigiekből látható, hogy a magánszemélyek egymás közötti jogügyletén túl a jogszabályok széles körben lehetővé teszik haszonbérlet létrehozását, a konkrét lehetőségről az érdeklődő a föld fekvése szerint illetékes tanácsi szak- igazgatási szervnél, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, állami gazdaságnál kaphat tájékoztatást. A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához minden esetben írásbeli szerződés szükséges. Magánszemélyek egymás között a szerződést akár határozott, akár határozatlan időre megköthetik: az utóbbinál említést érdemel, hogy jogunk az ún. „örökhaszonbérlet” intézményét nem ismeri. A tanács szakigazgatási szerve a tanácsi kezelésben levő állami földet a belterületen legföljebb öt évre. az országos jelentőségű üdülőterületű városok és községek területién fekvő zártkertben legföljebb tíz évre. a külterületen és az egyéb zártkertben időbeni korlátozás nélkül adhatja haszonbérbe. A termelőszövetkezet legföljebb 15 évre adhatja a földet haszonbérbe. az állami gazdaság szintén. az utóbbi azzal az eltéréssel, hogy ültetvénytelepítés esetén a felső határ huszonöt év. A szerződés lejártakor új szerződés köthető. A haszonbér összege megállapodás tárgya, kivéve a tanácsi kezelésben levő földeket, amelyeknél a jogszabály alacsony haszonbérleti díjat rögzít. A mezőgazdasági haszon- mérlet megszűntével a földet olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen. K. F. Hókuszpókusz a „hívőknek" Lebukott a Jósnő (Nem volt épp lelemény és fantázia nélküli a 26 éves, somogysárdi Nyári Erzsébet, amikor úgy döntött, hogy hiszékeny emberektől egy ;kis hókuszpókusszal pénzt fog kicsalni. A Kaposvári Városi Bíróságon bűnösségét beismerte. A vádirat szerint működé76. Azonkívül... És ezt jól jegyezze meg magának, 'kérem... én szakembereket keresek a tanszékre, és nem politikusokat. S ha valaki valamibe belemászott, az mász- szon is ki egyedül belőle! Megértette? Nem én vagyok felelős beosztottjaim politikai tevékenységéért. És az életükért sem. Tanszékvezető vagyok, és nem az úristen! Most pedig menjen a fenébe... És nem írok alá semmit! Annyi erőm sem volt, hogy bevágjam magam mögött az ajtót. Klára akkoriban már szinte minden éjszakáját nálam töltötte Pozsgai néni beleegyezésével. A csendes kis öregasszony mosolyogva vette tudomásul, hogy a „tanár úrnak” menyasszonya van, és amennyire lehetett, össze is barátkozott Klárával. Már a lépcsőházban hallottam, amint a második emeleten üvöltve társalognak egymással. Szegény Pozsgai néni annyira süket volt, hogy még a saját hangját is alig hallotta. Egymás mellett feküdtünk a hevarőn elcsigázva, és teli boldogsággal. Klára egyszerűen csodálatos volt. Sokkal csodálatosabb Teréznél és mindenki másnál ... Akkor, ott, mellette éreztem először, hogy olyan magányos vagyok, mint Gsontváry cédrusa. Persze akkor még mit sem tudtam Csontváryról, de határozottan emlékszem, hogy valami fa-hasonlat jutott az eszembe. Érdekes módon hasonlataimat gyakran kötöttem fákhoz. Talán apám asztalosműhelye hagyott bennem örökre megmaradó nyomokat... Klára teste izzadságban fürdött, fekete szőrszálait vörösre festette a fel-fel- viltlanó neonfény. Békésen szuszogott, és hasamra fektette a fejét. Magam sem tudom miért, egyszerre csak megszólaltam. De mintha valaki más beszélt volna; én csak hallgattam tehetetlenül, akarat nélkül, amit az a másik mondott. — Klára... — hallottam a hangot. — Szeretlek ... ,— Én is szeretlek... — Klára... Hozzám jössz feleségül ? Klári felkapta a fejét, és szinte rémülten meredt rám. — Mit.. . mondtál ? — Hogy elveszlek feleségül. — Te megőrültél... Én csak egy... Befogtam a száját, és keményen megmarkoltam a mellét. •— Holnap délelőtt megesküszünk ... Érted ? Engedelmesen megnyílt előttem a teste: mintha tengeren lebegtem volna, lágyan ringatódzó hullámok hátán. Aztán egyszerre csak vihar támadt, és én félig eszméletlenül belehullottam a víz örvénylő mélyébe. Reggel, amikor felébredtem Klára már felöltözve állt az ágyam mellett. Épp a kardigánját húzta magára. s ha csak öt perccel is tovább alszom, eltűnik, mint a reggeli harmat. Kiugrottam az ágyból, lerántottam magam mellé, és úgy szorítottam magamhoz, mintha az életem függne ettől a szorítástól. — Nem mész sehova! — kiáltottam félig könyörögve, félig fenyegetve. — Kértelek tegnap, hogy légy a feleségem. És te igent mondtál! Elmosolyodott, de félig sírás volt a mosolya. Mintha erőszakkal próbálta volna visszatartani a köny- nyeit. — Zolikám! Légy észnél ... Miért kellenek én neked? Miért... Nem hagytam, hogy végigmondja. Ledöntöttem az ágyra, és csókoltam ahol értem. Miikor aztán fullasz- tó csókok közepette a combja felé tapogatóztam, határozottan eltolt magától, és felült az ágyon. — Értsd meg...! Nekem dolgoznom kell! Ott áll a smasazer a bejáratnál, és ha csaik egy percet is .kések, levonják az egész napomat... Akkor aztán majd eltarthatsz! Kiugrottam az ágyból, és az ajtó elé álltam. — Klára! El akarlak venni feleségül... Azt mondtad, hogy szeretsz ... Akkor meg mi ütött beléd? A mosoly lekopott az arcáról és kiült rá a kétség- beesés. Nekem is jeges rémület telepedett a szívemre, és szinte belémfojtotta a szót. — Vagy ... talán mást szeretsz? Gyorsan megrázta a fejét. — Nem ... Soha . .. Csak téged szeretlek. — Hát akkor? — Nem akarok erről beszélni — mondta és kicsordultak az első könnycseppek a szeméből. — Nem akarok! Hát nem érted? Semmit sem értettem. Nekidöltem az ajtónak és éreztem, hogy vadul kalimpál a szívem, mintha csak ezer métert futottam volna. (Folytatjuk) sét 1983. december 13-án kezdte. Letett ruhák kérése ürügyén bement egy kaposvári lakásba, ott látta, hogy a házigazda ágyban fekvő beteg, s erre közölte a háziakkal, hogy ő jóslással meg tudná gyógyítaná. Pénzt és ékszereket kért, arra hivatkozva, hogy azok szükségesek az eredményességhez. 500 forintot és 2800 , forint értékű arany pecsétgyűrűt kapott. Ügy tett, mintha ezeket az ágynemű közé rejtené, majd meghagyta a háziaknak, hogy csak három nap múlva vegyék elő. A jóslásért 800 forintot kért. 1983. január 3-án újabb lakásba csöngetett be, ott szintén beteget talált: a háziak fia feküdt, az ágyban. Üjra előállt a jóslási mesével, különféle trükköket eszelt ki tojással, zsebkendővel, majd pénzt papírba csavart, és úgy tett, mintha elégetné. Két arany karikagyűrűt, egy nyakláncot és egy pár fülbevalót csalt ki a lakóktól, összesen 9600 forint értékben, majd további 2500 forintot kért „kölcsön” a jósláshoz. „Az eredményes gyógyuláshoz az is szükséges, hogy ne -legyen értéktárgy a lakásban” — állította ő, a háziak pedig hittek neki. S nemcsak hittek, hanem odaadtak a nőnek egy magnetofonos rádiót., mikrofont, kazettákat, hajszárítót... Nyári Erzsébet valamennyit elvitte, mondván, hogy néhány nap múlva visszaszállítja őket... Következő tettét január 9- én követte el. Ismét becsöngetett egy lakásba, s az ajtót nyitó nőnek azt állította, hogy családját meg akarják rontani, szét akarják választani, de ő jóslással'ezt meg tudja akadályozni. Egy női és egy férfi arany karikagyűrűt, egy pár fülbevalót és ötven forintot csalt ki ily módon a hiszékeny asszonytók s összesen 10 850 forint kárt okozott. A vádlott beismerő vallomása után a Kaposvári Városi Bíróságon dr. Ifkovics István tanácsa a „jósnőt” tízhónapi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakor- . lábától. Nyári Erzsébet enyhítésért föllebbezett. ^ Intézkedések a kanyaró visszaszorítására Az Egészségügyi Minisztérium — az Országos Közegészségügyi Intézet, javaslatára — intézkedett arról, hogy tovább csökkentsék a kanyarómegbetegedések számát. A rendelet szerint az idén és jövőre újra oltják az 1973. július 1-e és 1977. február 28-a között született több mint félmillió gyermeket, akit tízhónapos korában oltottak be kanyaró ellen. Miként dr. Rudnái Ottó egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet fő- igazgatóhelyettese elmondta: az első újraoltások május 14-e és 26-a között lesznek. Ekkor az 1973. július 1-e és az 1974. augusztus 31-e között született gyermekeket oltják be ismét kanyaró ellen. A minisztérium előírta azt is, hogy az óvodai és általános iskolái felvételnél ellenőrizzék: részesültek-e kanyaró elleni oltásban a gyerekek. A kanyarógyanús gyermekeket nemcsak kliini- kai, hanem járványügyi vizsgálatban is részesítik, azért, hogy meggyőződjenek: valóban kanyarósok-e a betegek, az utóbbi időben ugyanis számos rubeola- megbetegedésb kanyarónak véltek. A kanyarós betegek családi környezetében levő gyermekeket — akiket még nem oltottak be e betegség ellen — védőoltásban részesítik, csakúgy, minit azokat az óvodái, iskolai közösségeket, amelyben két ilyen megbetegedés fordult elő.
