Somogyi Néplap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

Tudomány és technikatörténet Egy forradalmár mérnök A magyarországi technika XIX. századi történetében ritka az olyan műszaki alko­tó egyéniség, aki politikus­ként és forradalmárként is ismertté tette nevét, s hogy a mártíroknak kijáró tiszte­lettel emlékezhessünk életút- jára. Jubál Károly (1818—1853) neve az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc eseményeivel kapcsolatban vált ismertté. Életútjának értékelése azonban a techni­katörténetben betöltött sze­repkörének feltárásával vá­lik teljessé. Tanulmányainak befejezé­se után még egy ideig a bé­csi műegyetemen maradt, és ott tanárként dolgozott. Ezt követően a mostani budapes­ti műegyetem 1846-ban meg­nyílt egyik jogelőd intézmé­nyébe került: rajzot és épí­tészetet tanított. 1847-ben bajorországi tanulmányútra ment: tapasztalataival a ha­zai építészeti gyakorlatot akarta fejleszteni. Bécsi kap­csolatait felhasználva számos oktatási anyaggal gazdagí­totta és tette színvonalasab­bá a műszaki ábrázolás ta­nítását. A Helytartótanács csak a szerzemények egy ré­szének térítette meg az árát. Jubál tehát — hasonlóan a fizikus Jedlik Ányoshoz — a saját pénzét használta fel a szertárak fejlesztéséhez. Az egyetemen ma is kegyelettel őrzik a szerzeményeket, mint a magyar technikatör­ténet értékes relikviáit. 1848-ban Jubál teljes oda­adással állt ki a magyar for­radalom és szabadságharc ügye mellett. Hatalmas mun­kát végzett a hazai mérnök­képző intézmény átalakítási tervezetének kidolgozásában. Ez a tervezet a modern ma­gyar műegyetem szerkezeté­nek egyik legelső részletezé­se volt. Eötvös József mi­niszter támogatta ebben. A műszaki felsőoktatási remor- mokat azonban megállította az udvarnak a magyar for­radalom elleni fegyveres tá­madása. 1849-ben Jubál Károlyt megfosztották katedrájától. Amikor a magyar csapatok kiürítették a fővárost, távo­zott, és egy ideig Kossuth Lajos gyermekeinek nevelő­jeként dolgozott. Később — Buda visszafoglalása után —, Debrecenből ismét visszate­lepült a fővárosba. A magyar műegyetem szervezeti kor­szerűsítése és átalakítása vé­gül is csak 1850-ben vált valóra. Jubál Károly helyén azonban ekkor már Engerth Vilmos pesti rajztanár mű­ködött. Jubál Károly nem volt ké­pes belenyugodni a szabad­ságharc bukásába. 1850/51- ben néhány volt bécsi mű­egyetemi munkatársával részt vett az elnyomó rend­szer elleni titkos szervezetek megalakításában. A csoport felgöngyölítése után, 1851- ben Jubált letartóztatták, a bécsi műegyetemet pedig ka­tonai igazgatás alá helyez­tek. Jubál Károly több más összeesküvővel együtt 1853- ban halálra ítélték és kivé­gezték. 1982-ben, amikor a Buda­pesti Műszaki Egyetem fenn­állásának 200 éves jubileu­mát ünnepelte, felavatták Jubál Károly emléktábláját a központi épület aulájában, A köbe vésett sorok emlé­keztetik a múlt időkön szí­vesen elgondolkodókat a ha­zai műszaki tudomány egyik nagy ígéretének önfeláldozá­sára. Dr. Rosta István Módosított jogszabály a gyakorlatban II munkahely felelőssége a rehabilitációban A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkoz­tatása mindig gond. A vál­lalatnak nem érdeke a re­habilitáció, a dolgozó ped g szívesebben venné a rok­kantsági nyugdíjat. Me­gyénkben négy és fél ezer olyan munkahely van, amely alkalmas ilyen fbglalkozta- tásra. Ezeknek mindössze a fele él a lehetőséggel. A rehabilitációval foglal­kozó első jogszabály 1967- ben lépett életbe, a múlt év­ben módosították, nemrégi­ben pedig újabb irányeJvez jelentek meg. — Hogyan segíti a reha­bilitációt az 1983-as rende­let? — A jogszabályok ezentúl kiterjednek a termelőszö­vetkezetekre is — válaszol­ja Dudás Lajos, a megye' tanács szociálpolitikai cso­portjának vezetője. — A ko­rábbinál pontosabban meg- , határozták a munkáltató jo­gait és kötelességeit. Alap- elv, hogy a csökkent mun­kaképességűeket a saját üzem, vállalat foglalkoztas­sa. Újra szabályozták a re­habilitációs bizottságok mű­ködési körét. A tanácsi fel­adatokon belül irányító az egészségügyi osztály, de együttműködik a munkaügyi es a művelődési osztályok­kal. Ezenfelül jelentősen vál­tozott a kereset- és jövede- temikiegészítiés. — A szabályozás milyen változásokat eredménye­zett Somogybán? — Megalakultak a reha­bilitációs bizottságok, a vá­rosokban a munkáltatók kö­zül pedig ott. ahol főállású üzemorvos működik. Mun­kájukat a megyei rehabili­tációs bizottság hangolja össze. A városokban és há­rom nagyközségben e bi­zottságok területi feladato­kat látnak el. Ha például a böhönyei ipari szövetkezet­nél csökkent munkaképessé­gűvé válik egy dolgozó, a marcali bizottsághoz kell fordulnia. Több vállalatnál azonban azt mondják, hogy nincs se igény, se lehetőség a rehabilitációra. Az lenne az ideális, ha a műn Ica esz­közöket úgy alakítanák át, hogy a sérült dolgozó to­vábbra is munkahelyén ma­radhasson. A legjobb meg­oldás az, ha több vállalat együttesen hoz létre egy célüzemet. Ilyen például a szociális foglalkoztató, melyből mindössze kettő van a megyében. — A jogszabály szól a té- eszekben és az erdőgazda­ságban dolgozók rehabilitá­ciójáról is. Mivel az itt al­kalmazottak rendszerint ne­héz fizikai munkát végez­nek, hogyan oldható meg a megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatása? — Nem egyszerű feladat, viszont itt is érvényes az, ami a szociális foglalkozta­tónál: több téesz összefogá­sával melléküzemágat lehet­ne indítani, ahol ezek az emberek dolgozhatnának. Van is már erre példa, Szennában. — Történt-e változás a rokkantságot megállapító el­járásban? t— Lényegesen lerövidült. A táppénzre vétel első fél­évében az orvosi bizottság javaslatot tesz a munkálta­tónak a sérült dolgozó fog­lalkoztatására. Ha nem tud­ja vállalni, felkínálnak más munkalehetőséget. Amennyi­ben ez is akadályba ütkö­zik, akkor a társadalombiz­tosítási igazgatóság járadé­kot folyósít. A munkaválla­lás indokolatlan visszauta­sításét azonban a bizottság nem fogadja el. A. A. Készülnek a nyárra „Pavilonváros’ Fonyódon A Kupa étterem a nyáron már fogadja a vendégeket. Dohogó-pöfögő munkagép zavarja a délelőtti csendet. Platójára két muníkás éppen az építkezés után megma­radt sittet lapátolja fel. Egyébként alig van mozgás — március végén Fonyód ál­mos még, de már készülő­dik a nyári nyüzsgésre. Az ABC-áruházban most alig van vásárló. Szezonban amikor egy-egy hét végén százezernél többen is meg­fordulnak a községben, a bofltajtó előtt türelmetlen­kedik a vásárlósor vége. —1 Fonyód élelmiszerellá­tása m.ár-már botrányos — véli dr. Komáromi JózseJ vb-titkár —, vagy ha ez így túl erős, akkor a csőd szé­lén áll. Az ABC-áruház a hatvanas években korszerű, könnyűszerkezetes épület volt. A brüsszeli világkiállí­tásról hozták ide, mindösz- sze tíz évre tervezték a mű­ködését. A Pali-bolt — G.i- dányi Pál vegyesüzletét be­cézik így a helybeliek — harminc négyzetméteren bonyolít le akkora forgal­mat, mintha ötször akkora területű volna. Tulajdon­képpen nem az ellátással van gond, hanem az áru fo­gadásával. A végrehajtó bi­zottság a múlt év tapaszta­latai alapján szabályozta a közterületi árusítást, megha­tározta, milyen föltételekkel, hány kereskedelmi egységet lehet elhelyezni. A beépíté­si terv alapján elkészült a Delta és a mozi közötti te­rületen a 27 konténerből ál­ló pavilonváros. A Somogy Kereskedelmi Vállalat és a Siotour kapott itt helyet, de lesz büfé, pecsenyesütő, presszó, játék-ajándék-, le­mez- és népművészeti bolt, tej ivó, zöldség-gyümölcs üz­let. A pavilonsor május kö- aepétóí szeptember közepéig áll a vásárlók rendelkezésé­re. Az összes gondot ter­mészetesen nem oldja meg, de enyhíti maid a zsúfolt­ságot, s talán megszűnnek a másfél órás sorbaállások is az üzletek előtt. A 18 kilométer hosszú te­lepülés külső területein el­fogadhatónak minősítették az ellátást, ám ez — mint a vb-titkár mondta — közel sem jelenti azt, hogy ne volna tennivalójuk. A bá­dogviskók, bódék felszámo­lása megkezdődött, s 1995 végéig az egész községben egységes, esztétikus, a kör­nyezetbe illő üzlethálózatot kell létrehozniuk. Szabályoz­ták a zöldség-gyümölcs áru­sítására alkalmas közterüte- . ti helyéket is, hogy minél több helyen megjelenhesse­nek az árusok, de a közúti forgalmat ne akadályozzák. — Az elmondottak nerr» jelentenek végleges megol­dást. A nyáron is 1 észnél* majd fennakadások. A vas­útállomás rekonstrukciója, sajnos, csak a második fél­évben kezdődik. A hajóállo­más korszerűsítését szintén tervezzük, már csak pénz kell hozzá ... Az áfész meg­kezdte a Kupa étterem át­építését Balaton fenyves wű ez a tervek szerint a nyár­ra készen lesz. Több üzlet építését készítik elő. Sajnos, nemcsak kivitelezőit nehéz találni, hanem beruházót ;s. Nagy lelkesedéssel, sok tár­sadalmi munkával kezdtük a parkosítást, többek között a sándortelepi strandon; ott a nyáron már nagyobb te­rületen, kulturáltabb körül­mények között pihenhetnek az emberek. Mindez azonban kévé«. Erőfeszítéseket tesznek a zsúfoltság enyhítésére, de sok időnek kell még elte1- nie, hogy végleges megol­dásról beszélhessünk. A miklósfai Üj Ct Mg. Tsz, Nagykanizsa 1984. április 15-tért üvegező szolgáltatórészlegénél vállal síküvegezést, mintás (orlament) üvegezést: traktorba ragasztott, illetve gépkocsiba szélvédő üveg beépítését. Szolga,Itatása kereteben vállal méretre vágást is. Az üvegezőrészleg a termelőszövetkezet miklósfaj központi telephelyen kezdi meg működését, és varja a megrendeléseket. (73996) Lőrinci L. László Jég 58. A váratlan lökéstől elvesztettem az __ egyensúlyomat, és c sak annyi erőm maradt, ■ hogy edőrebukva beleka­paszkodjak egy előttem táncoló magas fiatalember válltömósébe. Akkortájt óriás-válltömésű zakók vol­tak divatban, hogy a leg- girnyóbb madár is úgy né­zett ki bennük, mintha body building világbajnok lett volna. Persze, monda­nom sem kell, hogy még hire-hamva sem volt a bo­dy buildingnek. Megkapaszkodtam a ha­talmas váll tömésben amely megreccsent ugyan, de hála istennek nem sza­kadt le. Alighanem bocsá­natért esedezhettem rémü­letemben, mert az óriás fe­lem fordult, rámmosoly- gott, és gyengéden a kar­jaimba taszította partner- nőjét. — De mennyire, hogy szabad — mondta, es rám- kacsintott, csak úgy libe­gett a gondosan fésült hul­lám a feje tetején. — Csak aztán vigyázz a Zsókára, pajtás ... Te meg tudod, hol találkozunk! A lány bólintott, és a Ivarjaimba omlott. Annyi időm sem maradt, hogy szabadkozzak; mire fel­ocsúdtam, már rumbál jár­tunk Tabányi Mihály har­monikakíséretére. Zsóka szőke volt, töltött- galamb, és körülbelül a vállamig ért. Kemény mel­lei a rég elfelejtett Tisza- parti estéket idézték a2 emlékezetembe. Szótlanul jártuk vagy négy-öt per­cig, míg egyszerre csak ki­bontakozott a karjaimból. — Hogy is hívják magát? — kérdezte, és felém bil­lentette a fejét. — ZoJ tán — mondtam. — Mlinatúk Zoltán. Ramkacsintott, és meg­fenyegetett az ujjával. — Maga egy vallomás­sal' tartozik nekem, Zol­tán ... Mit tagadjam kellemes volt a tánc is, és az in­duló beszélgetés is, hiszen egyetemi éveim alatt, a Hársfa utcai ribikéken és néhány futó kalandon kí­vül nem volt dolgom nő­vel. Szándékosan aggodal­mas képet vágtam. — Vallomással ? Csak nem a rendőrségen dolgo­zik? Felnevezetett, hangosan csengő, igazi töltöttgalamb nevetéssel, hogy talán még a rendületlenül muzsikáló Tabányi Misi is meghal­lotta. — Egy nyavalyát — mondta, amikor lecsillapo­dott. — Dehogy a rendőr­ségen ... De tudja maga azt jól, hogy mire gondo­lok. Sejtettem, hova akar ki­lyukadni, de adtam az ár­tatlant. — Nem én — mondtam. — Fogalmam sincs! — Ejnye, ejnye, kis hun­cut — mosolygott, és ma­gához szorított. — Hiszen maga nem is alant tán­colni ! Nevetve tiltakoztam a gyanúsítás ellen: — Dehogyisnem! Már régóta kinéztem magam­nak, csak nem volt mer- szem felkérni magát. Attól tartottam, hogy kikosa­raz ... — Micsinálok? — Nem jön el velem tán­colni ... Üjra iót nevetett, aztán megszorította a karom. — Na, ide figyeljen, szépíiú . . . Akkor én te­szek magának egy vallo­mást ... Tudja, mi egy brigádban vagyunk. A töb­bi nem lényeges . . . Csak­hogy kilencen vagyunk lá­nyok és két szem fiúnk van. Vigyázunk is rájuk, mint a szemünk fényére. Világos? Egyre jobban éreztem magam; mintha kezdett volna felszakadozni a köd, amely a Múzeum körúton körém telepedett. Bólintottam: — Világos. — Egy fenét az, Figyel­jen csak tovább. Namár- most, mi lányok, imádunk táncolni. Én például egy kis csörgésért még a tel­kemet is eladnám. Egyéb, értéktelenebb részeimről nem is beszélve — s újra megszorította a karomat. Szégyen ide, szégyen oda, ahogv a karomat szoron­gatta és hozzám dörzsölte kemény meßleit, oldalt kel­tett fordulnom, mert hir­telen feltámadt bennem a férfiúság. — A fene egye meg — mérgelődtem * magamban — Ha tudtam volna, hogy táncolni fogok fürdőgatyát húzok ... Most aztán jól nézek ki, ha ,.. Csaik beszélt tovább, és közben nagyokat nevetett. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom