Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
HÉTKÖZNAPI PROFIZMUS Négymillió liter tejet dolgoznak fel Áttértek a hajnali szállításra Profizmusról rendszerint a sport kapcsán beszélünk, többnyire pejorativ éllel. Az sem egyértelmű dicséret, ha agy filmrendezőről azt írja a kritikus: profi munkát végzett. Az úgynevezett profi film ugyanis jóllehet magas mesterségbeli tudást bizonyít, készítőit mégis gyakran a művészi szempontoknál jobban foglalkoztatja a kassza, A pontosan kiszámított hatások mellé adagolt igényesség célja is rendszerint csupán az, hogy a nézők még szélesebb korét csalogassák be a moziba. A hétköznapi munkaié! je- sítményékröd szólva. általában szemérmesen kerüljük ezt, a kifejezést. Az évek során hazzátaparit előítéletek miatt ügy érezzük, hogy a szó társadalmi normáinkkal es értétonendünkked eleve összeegyeztethetetlen fogalmat takar. Pedig alaposabban végiggondolva általánosságban a profizmus csupán annyit jelölt: valaki magas fokon műveli mesterségét, és ezért jói megfizetik. Ahogy igaz az, hogy a sportban, a művészetben vagy egyes hivatások eseteben a túlzott anyagsassag elítélendő, úgy az is, hogy elsősorban a termelésben és a szcágáJtolasokbatv egyre kevésbé nélkülözhetjük a jó értelemben vett profizmus húzóerejét Mellesleg » sportban «es* egyszerűen azt jelent* a profizmus, hogy peldatd a labdarúgó „ídfogteákozas- ban” rúgja a labdát és aaset péraat kap, sokkjai inkább azt, hogy teljes erőbedobás- sad és magas szfevonadon játszik. Hétköznapjainkban — és sajnos ez alól még a sport sem kivétel — gyakrabban találkozunk jód megfizetett dtíetrtsanti zmussad vagy nyereséghajbász kontárkodással, mint valóban tiszteletet es anyagi elismerést érdemlő profi teljesítménnyel. A fenti gondolatokat egy autószervizben tapasztalt eset kínáltja. Az alvázmo- sasna várakozók sorában gyorsan elterjedt a hír: beteg a mester, helyettesítők dolgoznak. Az új megrendelőkéi ez hidegen hagyta. Elvégre reines pótolhatatlan ember, kivált az ilyen egyszerű munkánál. Mindegy, hogy ki kezeli a tömlőt ... A törzsvendégek mégis aggodalmasan mus trái -gatteak a helyettesítőket. „A Kálmán munkáját jól ismerem. Tudom, ha ő végigmegy a gőzborotvával, ott egy morzsányi sár sem marad. Az öreg nem egyszerűen lelkiismeretes, de élvezi is amit csinál. Nála minden mozdulatnak koreográfiája van. Mindegy, hányán állnak sorba, ő akkor is tökéletes munkát végez, mert talán nem is tudna másfajtái. Akkor is szépen dolgozott, amikor egy fillér borravalót sem adtam, igaz, mostanában mindig kap egy húszast. Meg is érdemli.” Beszélgettünk, s közben figyeljük a két fiatalember munkáját. Egyikük amúgy Saját modellek Saját tervezői elképzelés alapján varrják a gyermekruhákat a siófoki Dél-balatoni Háziipari Szövetkezetben. Az új termékeket négy hazai ruházati nagykereskedelmi vállalat vásárolja meg tőlük. zordűiesek is borzolták a kedélyeket, de a csődtől eleggé távol álltunk. Ma már az is bizonyos, hogy az átszervezés használt a vállalatnak, de ettől még nem lettünk egy csapásra az ország legkorszerűbb cége. Hét gyárunk volt és egy központunk; a függetlenített vállalati irányító apparátus előbb-irtóbb olyan vízfejjé növeltedéit volna, amilyet a gyárak eltartóképessége nem tűrhet el. Ezért lett a kaposvári gyáregységből — amely a vállalat termelésének negyven százalékát adja — törzsgyár, és ezért irányítja a váltás óta az egész vállalatot és a kaposvári gyárat ugyanaz a szervezet. Megszűntek a párhuzamos funkciók es a főosztályok, kevesebb a cím és a rang, több a munka. Ezzel párhuzamosam gyáregységeink is nagyobb önállóságot kaptak. Nem utasításokkal, hanem közvetett szabályozással befolyásoljuk tevékenységüket. Azaz úgy, ahogyan ezt az ország mai gazdasági helyzete megkívánja. — Mennyit jelent ez az önállóság? — Nem egyforma« érvényesül. Továbbra is a központé a pénzügyi döntések joga. A gyártmányszerkezet alakításával kapcsolatos teendők, a beruházások, a fejlesztések, a kereskedelem irányítása is általában a mi feladatunk. De például a ta- bi gyáregység vezetői maguk döntenek az összes belkereskedelmi üzletkötésről. A kitöltetlen kapacitásokra m'n- denútt önállóan vállalhatnak munkát, a minőségellenőrzés, a gyártmányfejlesztés is gyáregységi jogkör lett. Tavaly óta csak a gyáregységek igazgatói megbízásairól döntünk Kaposváron, korábban még a helyettesek sorsa is tőlünk függött. Ügy gondoltuk, hogy jobb lesz, ha egy-egy gyárunk vezetője maga válogatja ki azt a csapatot, amelyikkel dolgozni altar. Tehát már mindenütt vannak egységesen meglevő önálló döntési jogkörök, és van olyan eset is, hogy az egyik gyár munkájába bizonyos esetekben közvetlenül szálunk bele, míg a másik hasonló szituációban a maga ura. Ez a gyáregységek föl- készültségétől függ. A célunk az hogy minden telephelyűnk izmosodjék, es előbb- utőbb mind több önállóságot kapjon. — A kaposvári gyúrnak mennyiben hasznait, hogy a vállalat vezetése közvetlenül irányítja? — Talán nem is a kaposvári gyárnak használt ez leginkább. Kárára természetesein nem vált. Ds épp az volt a korábbi rendszer egyik hibája, hogy a megyeszékhelyen levő gyáregység ellátott egy sor olyan feladatot is, amilyenek az egész vállalat sorsára hatottak, viszont a gyáregységi elkülönülés miatt .néha az összvál- iaiati és a kaposvári érdek ellentétbe került. Ez megszűnt. Ugyanakkor más szempontokból nézve a helyi érdeket nem szabad ok nélkül visszaszorítani. A sok telephelyes létünk sok nehézséggel is együtt jár. Viszont a piaci alkalmazkodáshoz jó, munkaerőhelyzetünk így könnyebb, és a vidéki telephelyeken lendítő erőnek is számít a különálló érdekeltség — amíg nem megy a nagyobb közösség rovására. — Mennyire sikerül tökéletesen gyakorolni az elveket, tehát az önállóság biztosítását és az ezzel való élni akarást? — Ilyen kis idő után meg nagyképűség volna azt állítani, hogy nálunk a lehető legdemokratikusabb a szervezet, a deklarált jogokat azóta egyetlen egyszer sem csorbította senki, valamint a megszerzett jogokkal mindenki tökéletesen élni tudott. Nehéz átállni a jobb módszerekre a korábban utasításokat adó embernek, de az utasításokat teljesítőnek is. Még csiszolódnak a fogaskerekeink. Ki gyorsabban, ki lassabban áll át, de erre képtelen emberünk még nem akadt. Ehhez csupán egy adalék: az ország minden Mezőgép vállalata közül nálunk van a legtöbb magas képzettségű szakember, tehát rendelkezünk azzal a szellemi erővel, amely a megújuláshoz szükséges. — Jelenlegi szervezeti, irányítási rendjükkel lehat elégedettek. — Igen, de nem tartjuk egyedül üdvözítő módszernek, amely az idők végezetéig szol. Onmagnnknaik, megújulási terveteknek mondanánk ellent, ha ezótán a mostani szerveset merevednék meg. ha dogma+ csinálnánk Ottóié. Addig jő ez b luk a kereskedelem. Kedvelik a termelőszövetkezet üzeméből kikerülő tejfölt, egy év alatt 1 millió 50 ezer pohárral értékesítettek, A tejüzem 112 százalékra teljesítette 1983. évi terme- lésá tervét, és 38 milliós árbevételt ért él. A megnöve- kedett szállítási költségek csökkentését szolgálja, hogy néhány hete bevezették a hajnali szállítást. Eddig ugyanis Nagyatádra délután, más üzletekbe, intézményesbe pedig kora reggel tessék-iáss& s kocsi ala irányítja* a vízsugarat, de láthatóan nem kíváncsi az eredményre. Másikuk a lazító mosást meg sem várva bekapcsolja a gőzborctvát. A sárkéreg persze ellenáll. Egymást akadályozzák, és szitkozódnák az ügyetlenségük folytán rájuk fröccsenő víz miatt. A tulajdonos egyre elégedetlenebből figyeli a serény semmittevést, s mivel a fiúk láthatóan már az „utolsó simitásőkat” végzik, elkéri a tömlőt. Méltatlan- kodás és grimasz a válasz, pedig a most már jól irányzott vizsugár marékszám fejti le az ottfelejtett sarat. „Látja, ilyesmi a Kálmánnál sohasem fordulhatna elő. ö aztán igaza profi.” Közben, újabb kocsi emelkedik a magasba, de kis híján lebillen, mert rossz volt az aiábakolas A tulaj sápad, a mosók vörösödnek. Már a negyedik kocsit is „letudták”, ám borravaló még egyetlen esetben sem vak. A víz surrogásán át is meghallom: „Csak tudnám, hogy a Kálmán miért mondja mindig, hogy jól megtalálja a számítását, hiszen soherek . ezek egytől egyig.” Nyilván mindketten úgy éltek, immár erkölcsi alapjuk íe van a felületes munkám. Tatián eszükbe jutt a nagyon is hamis féligazság: amíg csak fizeigetnes, mi csak dolgozgatunk. Figyeltem a sértődött fiatalokat, s ekkor gondoltam először ama: még az âye« egyszerűnek látszó munkánál is saenabeöitlik a szakmai tisztesség és a mesterségbeli tudás hiánya. Ezt a mimikái is lehet profi módon csinálni. Meggyőződésem, hogy az effajta hétköznapi profizmus elterjedése további fejlődésünk egyik föltétele. Ha a kőműves, a szerelő, a pék vagy az ügyintéző egyaránt Kálmán bácsi szakmai igényességével dolgozna, mindannyian elégedettebbek volnánk. Mert az öreg kitűnően dolgozik, s ezért jól megfizetik. Hétköznapi profizmus? Végül is legkevésbé a szóhasználat a fontos. Sokkal inkább a munka. Bíró Ferenc Gyümölcstermesztők tanácskoztak A gyümölcsösök és szőlők növényvédelméről tanácskoztak pénteken Hódmezővásárhelyen három megye szakemberei : a nagyüzemi gazdaságok, a termelési rendszerközpontok mintegy száz képviselője. A takarékosság jegyében bevezették a szőlők és gyümölcsösök talajerő-utánpótlásának számitógépes megszervezését. A növényvédő állomás a rendszerekhez tartozó gazdaságok gyümölcsös területein elvégzi a talajvizsgálatot, a levélanalízist, s ennek alapján állapítja meg, mennyi műtrágya szükséges a talajerő utánpótlásához. Negyvenhat üzletet, »vadakat, bölcsődékét, napkóa- ket, valamint üzemi konyhákat lát el tejjel és tejtermékké] a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagyerdei tejüzeme, France Ressorte üzemvezető ismertette terveiket: — Ahogy emefkedilk a varos lakóinak száma, ügy növekszik évente'az általunk feldolgozott tej, s a belőle készülő termékek mennyisége. 1982-ben 3,8 millió litert, tavaly pedig ennél már 150 ezer literrel többet dol- gaztunik fel, s az idén várhatóan 4 millió liternél is több lesz. Termékeink közül különösen a tejes, úgynevezett iskotakajkaó iránt nőtt meg az érdeklődés. A múlt évben 1 millió 50 ezer két- decis pohárral készítettünk, ez 250 ezerrel több, mint 1982-ben volt. Érdekes viszont, hogy az iskolatejböű alig rende, nek. Az üzem hatalmas hűtőkamrával gazdagodott tavaly. Ebben a legnagyobb nyári melegben 12 000 liter tejből készülő terméket tudnak táróira. A túró iránt növekszik az igény, tavaly 10 000 csomaggal többet — összesen 250 ezer kilos, félkilós csomagot vett át tószállitották az árut, A szállna;, átszervezésével naponta ezer formtet takaríthatnak meg. Az idén új termekkel szeretnének jelentkezni, ha arra a kereskedelem, a vásárlók igényt ’artanak. A VÍZFEJŰSÉG GYÓGYÍTÁSA A megújult szervezet sem merevedhet meg Még csiszolódnak a Mezőgép fogaskerekei Tavaly nagy változást éltek át a kaposvári Mezőgép Vállalat dolgozói: megszűnt az önálló kaposvári gyár és a vállalati központ elkülönülése, a somogyi megye- székhelyen levő telephelyet törzsgyárként irányítja közvetlenül a vállalati vezetés. De ez a változás nem szorítkozott csupán erre az egy gyáregységre, hanem kisebb- nagyohb mértekben érintette a cég másik négy somogyi és két zalai egységét is. A szervezési rend megújítása tulajdonkeppen a gyáriak „magánügye”, Boros Józsefet, a vállalat igazgatóját azért kértük mégis, hogy beszéljen a Mezőgép belső irányítási rendszeréről, mert a megújulás sikerei és buktatói talán szolgálnak néhány tanulsággal a köz számára is. A megye ipara iránt érdeklődő embereket annak idején foglalkoztatta a mezőgépes átszervezés híre, pontosabb és részletesebb információk híján azonban álhírek és rémhírek is elterjedtek erről. A szupergyors föllendülésről éppannyi „vájt fülű” beszélt, mint amennyien a totális csődről rendelkeztek . tökéletesen megbízható” értesülésekkel, Az igazgató csak mosolygott ezeken: — Tény, hogy sok gondunk volt, személyes összefolepites, amíg a vallalat eredményesen dolgozik. — Es eredményesen dolgozik? — Tavaly dinamikusan nőtt a termales. Tőkés ex- portlerveinket 50 százalékkal fölülmúltuk, teljesítettük szocialista exportkötelezettségeinket. Munkásaink bére közel hat százalékkal növekedett. Vannak azonban szépséghibák is: nyereségünk kisebb lett a .vártnál, készletgazdálkodásunk nem megfelelő, termelésünk nem eléggé ütemes. Az idén tehát elsősorban az a feladatunk, hogy a nyereséget növeljük. Húszszázalékos tőkés export- bővítést is terveztünk. Kapacitásunk háromnegyede szerződéseikkel ki van töltve, es ez a korábbinál egyenletesebb termelést eredményezhet. A javuláshoz megteremtettük az alapokat. Új irányítási, érdekeltségi rendszerünk a gyakorlatban vizsgázik ... Vizsgázik. Remélhetőleg ■nem rosszabbul, mint eddig. Kívülállóként is bizakodhatunk a Mezőgép sikerében. De miért bízzunk ebben? Miért jó ez i.eküiik? Már a kérdés is eléggé képtelen, hiszen nem nehéz belátni: a vállalat gazdasági sikere az ország gazdasági teljesítményébe beépülve — legyen mégoly kicsi is ez az „építőkocka” — mindannyiunk hasznát jelentheti. De most ne elsősorban erre gondoljunk. Van ugyanis — bátran használhatom a kifejezést :— egy hallatlanul rokonszenves vonása ennék a megújulásnak Az országos célok es erdekek ellenere, sajnos nálunk nagyon kevés mégcsontosodott, elnehezedett irányító szerv, szervezet hajlandó önnön vízfejűségét fölismerni, vagy ha föl is ismeri, elismerni, A Mezőgépnél pedig nemcsak önmagunknak vallották be, hogy támadja őket ez a kórság, hanem hozzá is kezdtek az öngyógyításhoz. Ezért érdemelnek bizalmat. Hiszen ha bebizonyosodik, hogy valóban föltálalták a gazdasági vízfejűség szérumát, az mások számára is a gyógyulás reményét jelentheti Luth ár Péter SOMOGYI NËPIAP
