Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

Divat a csipke Vissza-vissza tér nagymamáink horgolt csipke divatja. A blúzt otthon is elkészít­hetjük, szabása T vonalú, egyszerű, és kézzel, gépöltéssel gyorsan megvarrható. De ajánljuk ezt a csipkebetétes megol­dást olyan blúzra is, amelynek, meguntuk az eredeti kivágását. Ha magunk szabjuk, varrjuk, úgy a kivágást olyan mélyre vágjuk ki, hogy a kombiné és a vállpánt ne látszódjon ki a csipkeminta alól. A kivágást keskenyen, apró öltésekkel beszegjük, majd gyömgy- ionallal, kispálcákkal sűrűn körülhorgol- juk. A csillagsort erre a kispálcasorra dolgozzuk. Meghatározzuk a csillagok mé­retét. Papírból egyforma köröket vágunk körzővel, ezeket rátűzzük a kispálcasor­ra. Így megállapíthatjuk, hogy a csilla­gokat milyen nagyra horgoljuk. Ha a csillagsor elkészült és egyiket a másikhoz — továbbá a kispálcasorra rádolgoztuk, egy láncszemsorral összekötjük azokat, er­re kispálcasort horgolunk. Ezután lánc­szemivekkel dolgozunk a kívánt nyakki­vágásig úgy, hogy a láncszemek szemeit két sörönként csökkentjük, így felveszi a csipkesor a test formáját. Egy kispálca- sorral zárjuk a horgolást. Orvostudomány az ókorban Hogy milyen volt az or­vostudomány az ókorban, arról több papirusz tanús­kodik. Ezeket a papiruszo­kat kb. 3250 éve írták; sok receptet tartalmaznak, s az is kitűnik belőlük, hogy ak­kor már mintegy 450 féle betegséget ismertek. Gyó­gyításukra körülbelül hét­százféle gyógyszert hasz­náltak — főleg állati, növé­nyi, ásványi anyagokat. Leg­elterjedtebb volt a mézzel való gyógymód. A gyógysze­reket különböző levelek és kérgek, gyümölcsök, gyü­mölcslevek és füvekből ké­szítették; használtak rezet, gipszet, naftát, homokot és sok más anyagot is. Érde­kes, hogy már abban az időben is szakosítva volt az orvostudomány, egyesek fej-betegségeket, mások a szemeket, mások a fogakat gyógyították; sokan specia­lizálták magukat a gyomor- betegségek gyógyítására, de olyanok is voltak, akik is­meretlen eredetű betegsé­gekkel foglalkoztak. Meghűlésnél az egyiptomi orvosok azt javasolták a be­tegeknek, hogy az orrlyuku­kat pálmaborral töltsék meg, köhögésnél az inhalálást al­kalmazták. A gyomorbete­geket hánytatókkal és has- tajtókkal kezelték. Az or­RECEPTEK Töltött vöröshagyma Hozzávalók: 50 dkg (nagy fej) hagyma, 2 dl fehérbor, 25 dkg danáit hús, 5 dkg rizs; 2 tojás, 1 íakanálnyj zsír, liszt, bors, só, borsika- fű, bebérlevél, piros papri­ka. A megtisztított hagymá­kat megpároljuk a követke­zőképpen : A fehér bort mégegyszer- mnnyi vízzel felöntjük, sőt, borsi’kafüvet és babérlevelet teszünk bele. Ebben a lében félpuhára pároljuk a hagy­mákat. A léből kiszedjük és hűlni hagyjuk. Közben töl­teléket készítünk a darált húsból, a megpárolt rizsből és a tojásokból; sóval, bors­sal fűszerezve. A hagymák­nak a közepét óvatosan ki­toljuk, majd a hagymaréte­geket szétszedjük. Mindegyi­ket külön külön megtöltjük az összegyúrt töltelékkel. A levét kissé besűrítjük a zsír­ból és kevés lisztből készült rántással, majd a töltött hagymákat visszatéve készre pároljuk. Mártásával együtt, köret­ként főtt burgonyával adjuk asztalra. Szegedi „gulyás” Hozzávalók: 1 kg marha­hús (zsírosabb rész), 2-3 fej vöröshagyma, só, szegedi pi­rospaprika (csípős), tarho­nya. A marhahúst kockára vág­juk, jól megmossuk, majd feltesszük bográcsban annyi vízzel, amennyi ellepi. — Ha felforrt, beletesszük a szeletékre vágott hagymát, sót, pirospaprikát. ízlés sze­rint csípősre fűszerezzük. Mi­kor a levét teljesen elfőtte, saját zsírjában hagyjuk még egy kicsit pörkölődni. Tálalásnál a tálra köret­ként tarhonyát teszünk és a tarhonya közepébe halmoz­zuk a gulyást. Csipetkét is adhatunk kö­petnek, melyet a következő­képpen készítünk: a tojáso­kat annyi liszttel gyúrjuk össze, amennyit felvesz. Ke- vés sót teszünk bele. Ki­nyújtjuk a tésztát és kicsip­kedjük kis darabokra, majd sós vízben kifőzzük. Lehe­tőleg bográcsban tálaljuk. Puszta pörkölt Hozzávalók: 70 dkg mar­hahús, 10 dkg zsír, 40 dkg tisztított burgonya, 2 fej vö­röshagyma, só, pirospaprika, Bográcsban zsírt heví­tünk, rádobjuk a szeletekre vágót hagymát, sózzuk. Kissé megfonnyasztjuk, majd bele­tesszük a kockára vágott marhahúst és a pirospapri­kát. Pörkölődni hagyjuk. Később vizet öntünk rá és ebben puhára pároljuk. Mi­előtt teljesen kész, hozzáad­juk a kockára vágott főtt burgonyát, lefedjük és kész­re főzzük. Főzés közben többször rázogatjuk a bog­rácsot. vosságoknak nem voltak kellemetlen hatásuk, mert borban, sörben vagy tejben, mézben kerültek a gyomor­ba. Az egyiptomi sebészei meglehetősen magas szintű volt. Erről tanúskodnak olyan leírások, amelyekbó' kitűnik, milyen jó módsze­rekkel kezelték a csonttöré­seket, sebeket, ficamokat stb. A diagnózis felállítása után a sebész nyilatkozott a betegség lefolyásáról és ki­meneteléről is. Könnyebb esetekben nagy biztonsággal vállalták a gyó­gyítást, komplikáltabb ese­teknél az orvos azt mondta: „Megpróbálom legyőzni a betegséget”. Reménytelen esetekben azonban őszintén nyilatkozott, hogy nem tud tenni semmit... Az is érdekes, hogy az egyiptomi gyógymódok sok­ban hasonlítottak egy-egy mai gyógymódhoz. Például töréseknél használták a sí- nezési, vérzésnél az érle­nyomást, -lekötést. Később már a műtétekhez is sokféle műszert használtak, főleg a komplikáltabbaknál. Erről tanúskodnak az egyik temp­lomban talált rajzok. A becslések szerint ezek a le­letek mintegy száz évvel időszámításunk előtt készül­tek. Mindezekből arra le­het következtetni, hogy az akkori kultúrával az orvos- tudomány is lépést tartott Dr. Ilicv Ilia Jogi szakértőnk ltja A tanuló ifjúság foglalkoztatásáról Március végéig kell beje­lenteniük az igényeiket azoknak a munkáltatóknak, amelyek a következő tanítá­si év szorgalmi idejében ta­nulókat szeretnének foglal­koztatni. Sokéves tapasztalat sze­rint ilyen igényekkel első­sorban a mezőgazdasági üze­mek jelentkeznek a betaka­rítási munkák időben törté­nő elvégzése érdekében. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy az ipar, a ke­reskedelem, a szolgáltatás, a környezetvédelem és más egyéb területen is alkal­mazzanak tanulókat, hiszen az alapvető cél a tanulók­nak a tanév oktatási rend­jébe illeszkedő, nevelési cé­lú foglalkoztatása. Ezt a foglalkoztatást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók hasznos munka­végzése egyben ismereteik bővítését, a fizikai munka megbecsülését, valamint a szakmai érdeklődés felkelté­sével a pályaválasztás segí­tését is szolgálja. A tanulók foglalkoztatá­sára vonatkozó kérelmet a mezőgazdasági üzem a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályára, minden más üzem és válla­lat pedig a megyei tanács munkaügyi osztályára kö­teles bejelenteni. A kérelemnek tartalmaz­nia kell: a foglalkoztató ta­nulók számát, iskolatípuson­kénti és nemenkénti bon­tásban jelezve az iskolákkal kialakult, illetve létrehozan­dó munkakapcsolatot; a munkavégzés konkrét adata­it, várható kezdeti időpont­ját és időtartamát, a díja­zást, valamint az elszálláso­lás módját. A kérelemhez csatolni kel) a foglalkoztató telephelye szerint illetékes első fokú állami közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelőség elő­zetes engedélyét. A kérelmek elbírlásáról — a kijelölt oktatási intézmény megjelölésével — május tó­ig értesítik a kérelmezőt, valamint ezzel egyidejűleg történik az oktatási intéz­mények kijelölése és érte­sítése is. Ezután az oktatási intéz­mények és a foglalkoztató szervek a tanév befejezése előtt a következő tanévre szóló foglalkoztatásra vo­natkozó szerződést megkötik és a közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelőségnek jóváhagyásra megküldik. A megkötött és jóváha­gyott szerződésnek tartal­maznia kell: a tanulók ál­tal végzendő munkát; a ta­nulók létszámát nemenkénti bontásban; a munkavégzés tartamát és az alkalmazott munkarendet, a tanulók fel­ügyelete ellátásának feltéte­leit és módját; az üzemi ér­keztetés biztosítását, térí­tési díját; a szociális ellá­tást (munka- és védőruha, tisztálkodási lehetőség stb.) ; a táborszerű foglalkoztatás, elhelyezés, szabad idő eltöl­tés feltételeinek biztosítá­sát; a munkavédelmi okta­tás idejét, módját és a szer­ződésmódosítás feltételeit (pl. a kedvezőtlen időjárás, fagykár, terméscsökkenés stb. miatt) az akadályközlés idejét és módját. Az egyes iskolatípusok ál­tal ledolgozható napi mun­kaidő illetve a foglalkozta­tás időtartama típusonként és fokonként eltérő lehet, erre vonatkozóan részletes eligazítást a jogszabály és az eseti miniszteri utasítás ad. Lényeges tudnivaló, hogy a tanulók díjazását a fizi­kai dolgozók alapbérének megállapítására irányadó rendelkezések alapján, a munka mennyiségének é-3 minőségének figyelembe­vételével kell megállapítani. A tanulók felügyeletét el­látó pedagógus részére — a múlt évi jogszabálymódo­sítás alapján — az általa felügyelt tanulócsoportban a tanulók által elért, egy főre jutó átlagos munkadíj kétszeresének megfelelő dí­jazást kell fizetni. Táborsze­rű elhelyezés esetén a peda­gógust többlet tevékenysé­géért külön díjazás is meg­illeti. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói számára kü­lön kedvezmény az- hogy szorgalmi időben az intéz­mény vezetője által adott írásbeli engedéllyel egyéni­leg is vállalhatnak munkát. Dr. Hegedűs György Az őszibarack levélfodrosodása Gyümölcsfáink az elmiMt éveikénél később jutottak túl téli nyugalmi életszakaszu­kon, és várható, hogy röv.d időn belül megindul az ak­tív élettevékenységük. Fon­tos és sürgető feladat még a nyugalmi állapotban az öszibarackfák védelme a taf- rinás levélfodrosodás fertő­zésének megfékezése érdeké­ben. A betegség korán tavasz- szal — rügypattanástól a virágzást követő időszakig — fertőz. A megbetegedés esős, hűvös időjárás esetén válik különösen veszélyessé. Az el­múlt évek tavaszi időjárása kedvezett a betegségnek és évről évre erős fertőzések alakultak ki megyénk háö- kertjeiben. A több évi erős fertőzések miatt bekövetke­zett korai lombhullások mi­att a fák legyengülnek, erő­sen mézgásodnak egyes ko­rona részek, súlyosabb eset­ben a fa elpusztul. Az erős fertőzések oka há­zikertekben elsősorban ab­ban van, hogy a betegség tü­Mini szekrény Lakásunk kényelmes és célszerű berendezéséhez a készen vásárolt bútor nem mindig elegendő. A meg­lévőkhöz a kevéssé gyakor­lott barkácsolók is készít­hetnek kisebb, kiegészítő bú­tordarabokat. Egy kis szek­rény (A), amely egyenes szélű lapokból áll, az ábra alapján könnyen elkészíthe­tő. Jól használható például gyógyszerszekrényként, - mini konyhaszekrényéként vagy ajtó nélkül, mint fűszertartó polc (B). Mérete mindössze 30x30x 10 centiméteres. Anyaga bútorlap, esetleg régi bútor­ból származó deszka, réte­gelt falemez lehet. (A mére­teket 16 milliméter vastag­ságú bútorlaphoz adtuk meg.) A szekrény hátlapja 5 milliméter vastag farostle­mezből vágható le. Ajtaja (1) 30x30 centünéteres, a szekrényhez zongorapánttal vagy két darab csuklópánt­tal erősíthető. Az ajtóra mágneses csappantyút (köz­ismert neve» saa^iies-zarat) vagy felcsavarozható bútor­zárat szereljünk. A két ol­dallap (2) 30x10 centiméte­res, a tető és az alsó lap, illetve a belső polc (3) 26,8x 10 centiméteresek. A hátlap (4) körben fél centiméter­rel kisebb, mint a szekrény, tehát 29x29 centiméteres. Ha a szekrényhez fóliával borí­tott bútorlapot vásároltunk, a darabok kifűrészelésekor a fa mintázatára is figyeljünk. Vásároljunk a bútorlap szí­néhez illő vagy azzal azonos színű élfóliát, amellyel majd az elülső, látható éleket be­borítjuk. A megadott mére­tű szekrényhez 3,1 méter él­fólia szükséges. Az előrajzolás után kifű­részelt darabok közül az azonos méret űeket egymásra helyezve, majd összeszorílva egyszerre munkáljuk meg. Csiszoljuk le az összefogott három polclap, illetve a két oldal összes élét. Az élfóliát ragasszuk, illetve vasaljuk rá a lecsiszolt, portalanítotl elekre. A szekrény darabjait sze­gekkel vagy facsavarokkal, esetleg köldökcsapokkal erő­síthetjük össze. Előbb ké­szítsük el a szekrény kere­tét, majd szegeljük fel a hátlapot. Ehhez a művelet­hez apró szegeket használ­junk, s 6—8 centiméteren­ként üssünk be egyet-egyet. Az ajtó magasságával megegyező hosszúságú zon­gorapánt (vagy a 2 darab csuklópánt) felerősítő csa­varjainak helyét fúrjuk elő. Ezután rövid facsavarokkal szereljük fel az ajtóra, ! il­letve a kész keretre. A mág­neszárat, a bútorzárat ugyancsak csavarozzuk a helyére. Ha bútorzárat al­kalmazunk a szekrény zárá­sához, a kulcslyukat három, szorosan egymás mellett ki­fúrt lyukból reszelővei ala­kíthatjuk a kulcs alakjának megfelelő ovális alakúra (C). Végül szereljük fel a polc- lapokat tartó, szeggel vagy egy-egy facsavarral rögzít­hető műanyag polclartó ido­mokat. 4 szekrényt muauyas ta­pétával, esetleg festékkel díszíthetjük. Nyers színű, natúr felületű faanyagot páccal vonhatunk be. Ha gyógyszerszekrényként hasz­náljuk, az ajtajára öntapa­dós, piros színű fóliából ki- • vágott keresztet ragasztha­tunk. Falra erősítéséhez a szek­rény hátoldalára szeréjünk fel egy-egy, a hátlapon ke­resztül a felső lap élére csavarozott akasztófület. 4 B. neteinek megjelenésekor — rendszerint május első felé­ben — tűnik csak szembe a levéllemez deformálódása, megvastagodása, vörösre színeződése. Ekkor már nem lehet hatékonyan védekezni a kórokozó eilen. A tünetek ugyanis a koratavasá fertő­zési folyamat eredményeként fejlődtek ki. A betegség el­leni eredményes védekezés időszaka a rügypattanás' megelőzően kezdődik és az időjárástól függően a virág-, zást követő néhány hétig tart. Egyszer fertőz a kór­okozó, a másodlagos (nyár eleji) fertőzések már nem képesek erős lombhullást okozni. A fertőzési időszak azonban az időjárástól füg­gően hosszabb vagy rövi- debb lehet, és erőssége is változik. 1983-ban nagyarányú volt a levelek megbetegedése, ve­szélyes mértéket ért el a fertőző anyag felhalmozódá­sa. Csapadékos tavaszi idő­járás esetén ezért az idén ismételten erős fertőzések alakulnak ki. A várható ká­rok megelőzése érdekében döntő jelentőségű még a rügy pattanás előtti áztató permetezés végrehajtás^ a Báriumpöliszulfid (Neopol) 5 százalékos oldatával, majd rügypattanáskor a védekezés megismétlése a Rézoxid- klorid 0.3 százalékos oldatá­val. Amennyiben elmulaszt­juk e "két védekezést, ké­sőbb már fokozott lornbvé- delemmel sem tudjuk hatá­sosan megvédeni őszibarack tálakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom