Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
Vevők vagyunk Hiányaikkekre keresnek termelőket Kánya, 1984 tavaszán — Az áruellátással kapcsolatos követelmény, hogy a kereskedelem aktív szerepet játsszon a hiányok megszüntetésében, a kínálat bővítésében — mondta tegnap délelőtt dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes, a Vevők vagyunk országos és nemzetközi termeltetesi kiállítás sajtótájékoztatón. — Öt esztendeje alakult a Termeltetők Tanácsa, ma már 18 kereskedelmi vállalat vesz részt munkájában. A cél, hogy a kereskedelmi vállalatok folyamatosan fölmérjék á hiányzó termékeket, azokat kiállításokon és katalógusokban mutassák be a termelőknek. A múlt évben kétmilliárd forint értékű, addig hiányzó áru került a lakossághoz e tanács munkájának köszönhetően. A továbbiakban a miniszterhelyettes kifejtette, hogy a múlt évben külföldi termelőiket is bevontaik az akcióba, sót Varsóban kiállítást rendeztek, ahol 4,5 millió rubel értékű árura találtak gyártót. Ez évben tovább szélesítik tevékenységüket, bővítik nemzetközi kapcsolataikat, kiállításokat rendeznek Bulgáriában, Csehszlovákiában, Romániában. A Termeltetők Tanácsában részt vevő vállalatok az A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola vendége volt a napokban Dmitrij Konsz- tantyinovics Beljajév akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének főigazgatóhe- lyettese, egy nagy genetikai intézet igazgatója. A Novo- szibirszkben élő tudóst a látogatás tapasztalatairól kérdeztük. — Milyen céllal érkezett Mag yarországra '! — A Magyar Tudományos Akadémia meghívására jöttem az Önök szép hazájába, immár hannadizben. A két intézmény közötti együttműködési szerződés • szellemében a magyar gabonatermesztés és állattenyésztés legújabb eredményeit tanulmányoztam és tanulmányozom. Hasznos eszmecserén vettem részt kedden az Állattenyésztési és Takarmányozási Központ vezetőivel, ■ azután Kaposváron szereztem remekül hasznosítható tapasztalatokat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vendége leszek, majd a dana varsányi termelőszövetkezetbe látogatok. — Leonyid Brezsnyev és Junj Andropov is többször hangsúlyozta a nagy nyilvánosság előtt: a magyar mezőgazdaság számos eredményét érdemes volna átvenni és a szovjet viszonyokhoz igazítani. Nemrég hozzá is fogtak a nádudvari és a bábolnai rendszerek honosításához Ukrajnában és a Szovjetunió más területein, önnek, a kutatónak is sikerült ilyen elemeket fölfedeznie? — Természetesen, és nem ts keveset. Hadd hivatkozzam csupán a kaposvári látogatásnál Horn Péter főigazgató-helyettesnek há'a, nagyszerű tapasztalatokat szereztem a húsgalamb tenyésztésről, a takarmányozás és a húshozam szempontjából egyaránt gazdaságos kahyb sertésről, c az úgynevezett magyar szürke- marháról. Ez utóbbi kiváltképpen érdekel bennünket: olyan állatfaj tárói' van szó, amely bírja a hideget, általában a mostoha időjárást; talán nem kell részleteznem, milyen nagy szük' rt van nálunk Szibériában ezekre • tulajdonságokra. De á'-- | dekiődéssel figyeltem es fi- I igényeket vevőcemtríkusan kívánják fölmérni és a termelőket arra biztatják, hogy a kereslethez igazodó, de gazdaságosan előállítható, megfelelő minőségű termékeket gyártsanak. Ennek érdekében rendezik meg évről évre a Vevők vagyunk bemutatókat, és bocsátják ki a katalógusokat. — A hiánycikkek szarna évek óta ezer-kétezer között mozog — mondta dr. Karácsonyi Tibor, a tanács soros elnöke, a Ravill vezérigazgatója. — Számos, korábban hiánycikknek tekintett áru lekerült a listáról, de helyét újabbak foglalták el. A katalógusban és a kiállításon nemcsak az állandó hiánycikkek olvashatók, hanem azok is, amelyekkel a kereskedelem nem tudja folyamatosan kielégítem az igényeket. Ezért termelővállalatokat keresnek importot helyettesítő és választékot színesítő termékekre is. A Termeltet ők Tanácsa titkársága folyamatosan megküldi az érdekelteknek az új módosított katalógusokat, — Az említetteken kívül milyen lehetősége van a kereskedelmi vállalatoknak? — Az idén a belkereskedelem devizakeretéből 40 százalékkal többet fordíthagyelek minden, a hibrid esi - tessel kapcsolatos magyar kísérletet, akár marháról, akár sertésről, nyűiről, vagy baromfiról van szó. — Beszélgetésünk kezdetén említette: kíváncsian figyeli a magyar gabonakísérleteket is. Ez az érdeklődés, jól tudjuk, kölcsönös, hiszen az elmúlt évtizedekben több szovjet búzafajtát igyekeztek nálunk meghonosítani. Lehetséges ez fordítva is? — Büszkén mondhatom : az úgynevezett besugárzasos gabonát a novoszibirszki intézet hozta letre először a Szovjetunióban, s önnek ma én vagyok az igazgatója. Jelenleg is végzünk kísérleteket, a magyar tapasztalatok figyelembe vételével is. Mindazonáltal nem vagyok bizonyos abban, hogy az Önök búzafajtáit módosítás, Jó néhány somogyi gazdálkodó szervezetre ráfér a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem ellenőrzése, a segítségnyújtás és a szakmai tanácsadás. Megyénk több mint háromszáz gazdálkodó egysége és csaknem ezer úgynevezett belföldi társaság pénzügyi és gazdasági ellenőrzését a Pénzügymi nisztérium ellenőrzési főigazgatóságának Somogy megyei igazgatósága végzi. Papa Jánostól, a megyei igazgatóság vezetőjétől a somogyi gazdálkodó szervezetek pénzügyi, gazdaság’ ellenőrzéséről érdeklődtünk. — Munkatársaink nemcsak ellenőrzéseket, hanem közgazdasági elemzése két is végeznek. így megfelelő információkat szerezhetünk. Vizsgáljuk az export hatékonyságát, a termelői árakat és alkalmazásukat, az energiagazdálkodást. Ezek az ellenőrzések •ív országos célvizsgálatok ioz kapcsolódnak. A múlt ( évi gazdálkodás vizsgálata, szerint sok meg a javítanitunk termeltetői cél óikra —■ válaszolta dr. Spiiáik Ferenc a Somogyi Néplap munkatársának kérdésére. — Pályázatot írunk ki különböző árucikkekre; ezekhez mi adjuk az import alapanyagot, kellékeit. Ha olyan termékről van szó, akkor még gépek beszerzésében és vásár- .asabam is segítünk. — Véleménye szerint nem kellene-e a kiemelkedő vállalkozókat a kereskedelem részéről valamilyen erkölcsi elismerésben részesíteni ? — Köszönjük az ötletet; elképzelhetőnek tartom, megtaláljuk majd a módját. — Eredményeink köteleznek bennünket — mondta végül a miniszterhelyettes —, tevékenységünket még inkább szélesítem keli. A kereskedelem azt várja az ipartól, hogy a hiányzó termékek kötne csökkenjen és hívjanak meg bennünket Szállítók vagyunk kiállításra. Remélhetően több somogyi vállalat, szövetkezet és gazdasági munkaközösség ellátogat Budapestire a Rákóczi út 57. sz. alatt megnyílt Vetők vagyunk kiállításra, az Ipari Reklám- és Propagandavállalat kiállít ötenméhe, amely péntek délutánig fogadja az érdeklődőket. Kőszegi Lajos hibridesitós nélkül termeszthetnénk a Szovjetunió középső és keleti területein, hiszen a tál ajadottságpk ott — ellentétben például Uikrajná- val — kevésbé kedvezőek, az időjárás pedig összehasonlít- hatalaniul zordabb. — Szóba került-e az a lehetőség, hogy az ön alti! irányított novoszibirszki intézet és a kaposvári főiskola rendszeres kapcsolatot alakit let? •— Igen, természetesen. Számunkra ez módfelett hasznos volna, s remélem, magyar barátainknak sem fölösleges. Az utolsó szót ez- zél kapcsolatban nem én, a kutató genetikus mondom ki, de mindent elkövetek ennek a lehetőségnek a kiaknázásáért. I* A. való Somogybán a pénzügy> és gazdálkodási fegyelmen. A mérlegek túlnyomó többsége ugyanis módosításra szorult. A vizsgálatok 178 millió forintos változást tettek indokolttá: 95 millióval növelni, 83 millióval pedig csökkenteni kellett a vállalatok mérlegének erednie nyét. Az ok a pénzügyi szu- balyok megsértése, például az árbevételek, a költségek tévés elszámolása, a teljesít- menyek helytelen számbavétele. Elgondolkodtató, hogy Somogybán az ilyen módosított összegek az utóbbi években nőnek. — Tavaly Somogybán 43.9 millió forint adóhiányt állapítottak meg revizoraink, ugyanakkor visszaadtunk az adózóknak 34 millió forint adótöbbletet. Csaknem 80 millióval kellett növelni, illetve több mint 89 millióval csökkenteni a vállalati alakokat. A pénzügyi fegyelemmel a mezógazdasagi termelő- szövetkezetekben « legnaDöcögős, fagymarta aszfaltút vezet a faluba. Régi házak hosszan elnyúló tornáccal, vaksi ablakszerűkkel, az udvarokon kerekes kutak. Oj, kétszintes házak, frissen vakoltak és vakolatlanok. Üres és cszndes minden. Platánok elszáradt termései a kora tavaszi napsütésben, gólyafészek az iskola kéményén. Idős házaspár ballag, a férfi vállás kapa: a temetőbe mennek. Sáros bekötőút vezet Czéh LAjosnak, Kánya kisközség volt tanácselnökének a házához. Január elseje óta nyugdíjas, mióta a község Tabhoz tartozik. Az udvaron méhek dongnak, a szín mögött kaptárak. A zárt verandán juharfából, cseresznyefából esztergált tárgyak. Ezekre is több idő jut a nyugdíjas években. — Mostanában sok időm van. Talán egy kicsit túl sok is — mondja Czéh Lajos. — Bár ki tudja? A község tanácstagi csoportját én vezetem, most készülünk a beszámolóra. Megbeszéljük, hogyan szervezzük okosan a társadalmi munkát, s hogy a község fejlesztésére kapott pénzt jól használjuk fel. Ügy döntöttünk, a Petőfi utcát tesszük rendbe, no persze csak „öregurasan” : ennyi pénzből nem telik egyébre, mint hogy „tükröt” vágunk az útba és elterítjük murvával. De az is valami. 1935-ben ezerötven lakosa volt Kányának, most alig ötszázötven. Volt idő, mikor nagyon féltettem a települést az • elöregedéstől. Most úgy látom, van remény. Tab közelsége és iparosodása meghatározó. Az elmúlt harminc év alatt nem épüli ráfizetnek gyobb a gond, annak ellenére, hogy a Teszöv revizori irodájának munkatársai sokat segítenek a közös gazdaságok pénzügyi és számviteli szakembereinek a felkészítésében, a feladatok megoldásában. Az iroda hatékony munkakapcsolatot tart a megyei igazgatósággal. — Az okot a felületes munkában és a szakmai hozzáértés hiányában látom — mondta Pápa János. — A mérleg hiányához nem a tudatos félrevezetés szándéka vezet, hanem hogy hiányzik a kellő odafigyelés, a szükséges pénzügyi és számviteli ismeret. Százharminckilenc gazdálkodó szervezetet vizsgáltak meg tavaly, s százegy esetben jegyzőkönyvezték a hiányosságokat. Kollektiv bírságként a százegy határozattal összesen csaknem. 20 millió forintot szabtak ki, s a kivetett bírság összege az utóbbi években egyre emelkedik. — A gazdálkodó egyséannyi új ház, mint az utóbbi két évben. Visszajönnek a fiatalok. Építkeznek, gazdálkodnak. A községben néhány éve inkább csak idős emberek éltek. Nem tudtak összeállítani még egy focicsapatot sem, kevés volt a fiatalember. A művelődési ház üresen állt. Ma pedig már az a gond, hogy nem tudnak klubvezetőt találni, mert a hazaköltözött kányái fiatalok amolyan „esti lakosok”. Reggel elutaznak Tabra, késő délután érnek csak haza, olyankor pedig várja őket a háztáji. Kányán mindig zsellérek, parasztok éltek. 1542-ben 11 porta volt itt. 1690-ben már volt iskolája. Olaszok, magyarok lakták. 1744-re az idegen ajkúak elhagyták a települést, kialakult mai gek egyre inkább felelősségre vonják azokat, akik közvetlenül felelősek a pénzügyi és számviteli vétségekért. Igazgatóságunk tavaly ' izenhel esetben folytatott szabálysértési eljárást hanyag munkáért, kisebb súlyú vétségekért; kilenc eljárás háromezer forintig terjedő pénzbírsággal, a többi írásbeli figyelmeztetéssel zárult. Ezenkívül ha*, ügyet átadtunk a tanácsi szakigazgatási szerveknek, s hét személy ellen fegyelmit indítottunk. A felügyeleti szerveket a múlt évben harmincnégy esetben "tájé- toztattuk az ellenőrzések tapasztalatairól. A gazdasági és közgazda- sági élet állandó változása naponta új követelményeket állít nemcsak a gazdálkodók, hanem az ellenőrzés* végzők elé is. Hogy a revizorok, az igazgatóság közgazdászai az ellenőrzések során megfelelő segítséget nyújthassanak és népszerű-' síthessék a jó módszereket, gondoskodni kell szakmai ismereteik fölfrtssítésáröl, gyarapításáról. Ezt a célt szolgálják az oktatás különböző formái, melyek részben a megyei igazgatóság, részben a főigazgatóság szervezésében segítik a fölkészítést. Uernesz Ferenc arculata. Szegény volt itt a nép, a levéltári adatok birtokos nemesekről nem tesznek említést. Az elhanyagol* falu a század elején , lepívt előbbre: telefont kapott, orvosi székhely lett. Borbély Istvántól, a Március 15. Termelőszövetkezet elnökétől tudjuk meg : munkalehet őseget csak a termelőszövetkezet ad az ittenieknek. A tavalyi fölmérés szerint a tagság 28 százaléka harminc év alatti, s ez az előző évekhez viszonyítva hatalmas változást jelent. — Főágazati rendszerben dolgozunk — mondja az elnök. — Szeretnénk, ha Kányán az ipari ágazat dominálnak, az állattenyésztés és a növénytermesztés pedig Tengődön, illetve Somogyi egresen. Az itt élőknek folyamatos munkát biztosító ipari mellek üzem ágat kívánunk telepíteni. Ponyvaüzemünkben csak 23 asszonyt tudunk foglalkoztatni. Népességmegtartás szempontjából nem mindegy, tudunk-e megfelelő munkát adni az embereknek. Ahogy ballagunk az üres utcán, az egyik házból hangos zenét hallunk. Orbán Béla nyugdíjas kovácsmester lakik itt. Apja, dédöreg- apja is kovács volt, kétszázötven év óta az. Orbánok művelték ezt a mesterséget Kányán. ,— Hetvenéves múltam — mondja. — Nem volt kony- nyű az élet, de nem is panaszkodom. Nagy öröm ért: a fiamék tavaly visszajöftéji ide, látja, azt a nagy házát építették. A menyem a termelőszövetkezetben dolgo.- zik. Én is vállalok még munkát, a tsz lavait patko- lom. Három-négy ló van már csak a faluban, de hát ki csinálja, ha nem a kovács? . . — Négy unokám van — folytatja. — Értük, meg a fiamért dolgozom még mindig, mert hát ki segiiss őket, ha nem mi. KHc Ágnes Hasznosítják a magyar tapasztalatokat Interjú P. K. Beljajev akadémikussal Segítségnyújtás — eiten őrzéssel Akik fizetnek és akik