Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
Hova tűntek a nagy családok? Látogatóban Somogyszobon és Bolháson Ha falusi emberekkel beszélgetek, akik szegénysorból indultak, óhatatlanul is ebbe az elsó mondatukba ütközöm: „tízen pofunk testvérek’’. Akad ennél népesebb femüiákra is példa, de az öt-hat gyerek szinte általános volt a tizes-húszas években. Nem irigylem a két emberöltő múlva tollat ragadó kollégát. A napjainkban született gyerekek — statisztikai tény — már a szülőket sem nagyon tudják pótolni. Olvastam: körülbelül 1990-re várható, hogy a születésszám meghaladja a halálozásét. Kevés a nagy család. Hogy milyen a megítélésük, miért vállaltak ennyi gyereket, és hogyan zajlik az élet ott, ahol heten-nyolcan ülnek a vasárnapi ebédlőasztalhoz, erre kerestem választ Somogyszobon Balatincz József éknél és Bolháson Dragovecz Járuléknál. Balatínczék somogyszobi házát'nehéz volt megtalálnunk. A Kolozsvári utca a fahl egyik eldugott mellékút- ja, házai azonban takarosak, sőt sok új is épült. A kobában három gyerekkel, édesanyáméinál. Akkor építkezésbe fogtunk, és elkészült a családi fészek. Még két kislány született, nekik is nagyon örültünk. A fiú már nagylegény, most nyolcadikos. — Jut idő az anyának kikapcsolódásra, szórakozásra? — Nekem a család jelenti a kikapcsolódást. Az ő örömük az én szórakozásom, boldogságom. Nem tudok ennél szebbet. Az ötvöskónyi hegyben van egy kis telkünk, pincével. A hétvégeket sokszor ott töltjük a szőlőben. — Hét emberre mosni-főz- n, ez felér egy állással. Emellett mégis munkát vállalt? — Jó az időbeosztásom, s el tudom kísérni a gyerekeket az oviba. A pénzre is szükségünk van, elképzelheti, hogy hét embert etetni, öltöztetni mennyibe kerül. Nem járnak irhákban, luxus- ruhákban. de divatosan, tisztán ölViíiködnek. Fél ötkor kerülök haza, akkor kezdődik az én második műszakom: a mosás, a másnapi ebédkészités. A lányok sokat segítenek a takarításban és a ház körüli munkákban. A Újra fölfedezett kultúrnövény: a csicsóka Tanácskozás a termesztés és hasznosítás időszerű kérdéseiről Anya az oviban a kis Erikával „Nem jut mindenre . — mondja Dragovecz János pogtalásra egy kislány húzza el az ajtón a függönyt. — Beteg vagyok és a nővérem is — mondja kérdezés nélkül. — Hát az anyu? ' — Oviban dolgozik, dadus. A magas 'fiatalasszony szabadkozik, nem szolgált ő arra, hogy belekerüljön az újságba. A férje pék a nagyatádi kenyérüzemben, őt nem tudjuk elérni. Mikor már kissé megbarát- koztímk, megkérdem tőle: — Tervezték az öt gyereket? — Azt nem mondhatom, hogy a lagzi napján erre gondoltunk, de mindketten nagyon szeretjük a gyerekeket. Nekem nem volt népes családom, de lánykoromban láttam, hogy akik egykék, mennyire rátartiak, kéményeié, barátságtalanok. Igv aztán két-három gyereket mindenképpen terveztünk. 1975-ig elég nehéz körülmények között éltünk, egy szófiám pedig már emberszámba megy, ha valami munka akad. — Tíz év múlva a somogy- szobi legények válogathatnak az előadósorba lépett Bala- tincz-lányok közül... — A férjemmel mi is sokszor elmosolyodunk, ha erről beszélgetünk. A népes családban mindig szebbek az ünnepek, hát mégha sok unoka lesz .., Bolháson Dragovecz János a bemutatkozás után a tetőre mutat: — Nézzék, mekkora vihar volt. Vagy ötven-hatvan cserepet lehordott a szél a tetőről. A néhány éve épített lakásba vezet bennünket. A munka még félkész. Festet- ienek a falak, az ajtók, ablakok. — Mi ma is szegények vagyunk — mondja. — Az a fő, hogy most már van hol laknunk. A családfő a Dél-somogyi Állami Gazdaság nagybaráti telepén takarmányos. A hét gyerek közül keltő dolgozik már. A fiú — nemrég szerelt le a katonaságtól — villanyszerelő, a lány varrónő volt, most munkahelyet keres. Négy gyereket találtunk otthon, ketten iskolában vannak, a fiú pedig dolgozik. — Ekkora családban az asszony a lelke mindennek — igazítja meg a fejkendőjét Dragoveczné. — Többet dolgozom, mintha munkahelyem lenne. A hét gyerek szép sorhan jött , egymás után. Akkoriban nem voltak ezek a fölvilágosítások, családtervezések. A gyerek a család öröme, így gondolkoztunk. Negyvenkét évesen is szültem. Sajnos az utolsó gyerek, a kicsi Zsolt nem teljesein egészséges. Izületi betegsége van. — Hogy-hogy nem jár a két kislány óvodába? — Nem tudom elküldeni őket. Egyedül a férjem keres, meg amennyi családi pótlékot hazahoz, abból kell gazdálkodni. Nem tudnék annyi rend új ruhát vásárolni, amennyibe oda kell járni. Megemlítem nekik, hogy a konyha kormos, koszos. Elég barátságtalan a lakás. — Nem jut mindenre — válaszol Dragovecz János. — Nem lehet annyit takarítani, amennyit ezek a gyerekek szemetelnék. Ételünk, italunk megvan. Majd ha kitavaszodik, festünk, meszelünk, csempézünk. Mindent szép sorjában ... Körbevezet bennünket a lakásban. Régi, kopott bútorok, hideg szobák, a fürdőszoba használhatatlan még. — Meg lehet mosakodni a lavórban is, ha akar valaki — mondja. 3. A somogyszobi tanácson Friedrich József tanácselnököt a két családról kérdezem. Készségesen válaszol. — Balatínczék a törekvő, igyekvő család jó példái. Szép, ízléses lakásban laknak, a gyerekek barátságosak, tisztességtudók. Öltözködésben neim maradnak el társaiktól. Segélyt nem kértek, különösebb gond nélkül élnek. — És a másik család? — Dragoveczéktól sajnos meg kellett vonni a nevelési segélyt. Nem arra használták fel, amire kapták. A kevés pénz is kifolyik a kezük közül. A tanácsra haragszanak, hogy hétről hétre nem folyósítjuk a segélyeket. Üj a házuk, mégis alig éri el a lakhatósági szintet. Most újra vizsgáljuk, hogy mit tehetünk értük, mindenképpen könnyíteni akarunk a gyerekek helyzetén. Bckes József A csicsóka termesztésének eddigi tapasztalatairól és további lehetőségeiről tanácskoztak a napokban a szakemberek a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolán. A téma aktualitását a termesztés iránti élénkülő érdeklődés adta, hiszen az utóbbi néhány évtől eltekintve a csicsóka, vagy ahogy mostanában nevezik: a cukorburgonya termesztésével az ötvenes években foglalkoztak utoljára hazánkban. ' Az akkori kutatási eredmények alapján a nagyüzemi termesztést gazdaságtalannak, a csicsókát táplálkozásra alkalmatlannak minősítették. A feledés homályába merült, burgonyával rokon növényre néhány év múltán már csak az idősebbek emlékeztek, azok, akik takarmányozási és étkezési célokra használták, valamint néhány szakember, aki változatlanul hitte, és ha szűkös lehetőségek között is, de megpróbálta bizonyítani a növény hasznosságát 1979-ben váratlan fordulatként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkarolta a csicsókatermesztéssel foglalkozó kutatókat, és támogatásuk eredményeképpen a növény takarmányozási és táplálkozási célú hasznosítása szélesebb körben is megkezdődött. A kedvező tapasztalatok alapján az ország különböző területein akadtak vállalkozó szellemű gazdaságok, egyéni termelők, amelyek, ill. akik húsznál is több változatból próbálták a legtöbb termést adó, legéletképesebb fajtát kiválasztani. Somogybán a Bárdibüicki Állami Gazdaság, a hotnokszentgyörgyi és a hedrehelyi termelőszövetkezet és egy ka- posfői kistermelő vállalkozott a csicsóka termesztésére. A tapasztalatok szerint a gumós gyökerű, olykor a két métert is meghaladó magasságúra megnyúló növény legjobb eredménnyel a laza, homokos talajon termeszthető. Jól tűri a szárazságot, és a második évtől nem igényel vegyszerezést. Művelésére a burgonyatermesztésre használatos gépek alkalmazhatók, tehát új gépek, berendezések vásárlása nem szükséges. Az igénytelen, jelenleg még tulajdonképpen félvad növény jól megköti a homokot, humuszképző, és nem utolsósorban kiválóan felhasználható. Magas fruktoztartalma miatt különösen cukorbetegek, diétázók számára ajánl- ják a csicsókából készült szörpök, ivóiervek és kompotok fogyasztását az orvosok. A rostos gyümölcslé vekhez hasonló ivóié a Siófoki Állami Gazdaságban készül. Az édes gumós gyökér nemcsak a már említett formában kerülhet az asztalra; Kaposváron, a Zöldért üzleteiben már találkozhattak vele a vásárlók. A fogadtatás kedvező volt. Az 'élelmiszeripar és • gyógyszeripar mellett az állattartó gazdaságok takarmányozási célokra hasznosíthatják a csicsókát. Más takarmánynövényekkel összehasonlíthatják a csicsókát. Más ta kaim ám vnö vényekkel összehasonlítva egyedül a szudáni cirokfű az, amelyik beltartal- mi értékét és mennyiségét tekintve megelőzi a sorban. 1». Zs. Elektromágneses növényvédelem Számos rovarfaj egyedei elektromágneses hullámok közvetítésével érintkeznek egymással. Angol, méhészek próbáltak meg először elektromágneses hullámokat a méhek rovarkártevői ellen felhasználni. A Kaposvári Városi Ttaiács V. B. művelődési osziáJya értesíti a kaposvári szülőket, hogy a tanköteles korú gyermekek (akik 1977. szeptember 1— 1978. augusztus 31. között születtek) az első osztályba beírása március 8-án 8-tól 17 óráig, valamint március 9-én R-tól 13 óráig lesz a körzetilei illetékes iskolákban A beiratkozási körzetekről az Iskolák adnak felvilágosítást. (335190) Lörincz L, László Jég hátán 28. — Semmi köze hozzá, hogy mit csinálok! — támadt föl benne az önérzet. — Jól van jól — fújt visszavonulót. — Elég \az hozzá, hogy megvan a teherautó. — És ki ad magának teherautót szekrényszállításra? — kérdeztem hitetlenül, miközben felcibáltam magamra az ingem. — A szovjet parancsnokság — mondta fölényesen. Azt hittem, rosszul hallak. — Kicsoda? — A szovjet parancsnokság — ismételte. , — Szekrényszállílásra? — A>rra. Elhülve bámultam rá. — Maga beszélt velük? Megingatta a fejét. — Hát akkor ki? — tört ki belőlem a türelmetlenség. — Ne kelljen már minden szót kihúzni magából. Ha azt akarja, hogy segítsek, ne titkolódzzék itt nekem ... Ki vele! Mivel verte át őket? — Rám nézett, gondterhelten. — Nem én... Hanem... — Hanem? — A Blaskovies András. Kerekre tágult a szemem a meglepetéstől. — Honnan ismeri maga Blaskovicsot? — Itt volt — mondta az öreg lakonikusan. — Mi a fenét keresett itt? Felém bökött az ujjával. — Téged. Kellemetlen érzésem támadt. Azt hittem egyszer- smindenkorra megszabadultam tőle. — Engem? Mi a fenének? Az öreg felhúzta a vállát. — Ez a ti dolgotok. Azt mond la, beszélni akar veled. Valami fontos ügyben. Itt ült egesz este és téged várt. Közben megitta másfél liter boromat '... — Minek adott neki? — Hát valamivel csak meg kellett kínálnom, ha már mindenáron meg akart várni. Nem tudhattam, hogy reggel előtt nem esz haza a fene ... — Néni mondott valamit? — Hogy mit akar, arról nemi. Csak sok mindenről beszélgettünk. Többek között azokról az öreg bútorokról is ... Maga mond ta, hogy szerez a szovjet parancsnokságtól teherautót, sőt még embereket is rakodni. Van neki valamilyen papírja. Képzeld csak, fél órára ment, csak át az oroszokhoz, de mire visz- szajött már el is volt intézve az egész. Tizenegyre jön a teherautó. — A maga dolga, hogy kikkel barátkozik — mondtam mérgesen. — Azt szeretném, ha te is ott lennél... Hátha nem jönnék emberek, csak a teherautó. Egymagámban nem tudom feltenni a platóra a szekrényeket... Sóhajtottam. A délelöt- lömnek tehát lőttek. — Te. Mlinarik — szusz- szánt rám az öreg és fe- lémlesett a szeme sarkából — Azt mondta ez a Blas- kovics gyerek, hogy neked is van papírod ... — Milyen papírom? — kérdeztem mogorván pedig tudtam, hogy miről van szó. — Hát,.. amivel mindent e] lehet intézni. Te, az csali benyúlt a hátsó zsebébe, válogatott egy kicsit a papírok között, aztán megszerezte a teherautót. És azt is mondta, hogy neked is van papírod. Állítólag neked is adtak az oroszok . — Téved a maga Blasko- vics barátja — mondtam rosszkedvűen. — Nekem nincs semilyen papírom, de nem is kell. Blaskovies is addig ugrál majd, amíg a sarkára nem lépnek ... Mintha nem is hallotta volna, amit mondok. — Csak azt nem értem, hogy ez a Blaskovies hogyan keveredett ilyen ko- maságba a ruszkikkal... Hát ha valaki burzsuj volt, ahogy ezek mondják, akikor az öreg Blaskovies az az volt. Hogy a rossebb ro- hassza ki a lelkét hóttában is... — Maga ismerte Blaskovicsékat? — Ismertem hát. Habár nem idevalósiak voltak. Az öregnek malma volt a határban. Közigazgatásilag nem is ide tartozott, de mivel más malom nem volt a közelben, nem számítva Ruszicska ócska kis- vízimalmát oda jártunk 1 őllet- ni... Szemét egy ganéem- ber volt. (Folytatjuk) Olyan kártevő rovarfajok ellen, amelyek a kaptárba hatolva a méheket pusztítják, nem lehet a közönséges rovarirtó szerekkel védekezni, hiszen ezek a méhekre is veszélyesek. A kutatók Készítette „elektromágneses csapdák” azonban a méheket nem károsítják. Ezek a kártevők nőstényei által kibocsátott \ elektromágneses hullámokat utánozva odacsalogatják a hímeket A nagy tömegben összegyűjtött hímeket elpusztítják, s emiatt a következő évben — megtermékenyülés hiányában — erősen csökken a kártevők száma. Az új rovarirtó módszer felbecsülhetetlen értéke az, hogy csak a célba vett rovarfajta hat, és a környezetet nem károsítja. SZÖVETKEZETI GAZDASÁGI TÁRSULÁS jó kereseti lehetóséggeű, kaposvári munkahelyre — hősrigeleíé szakmunkasokai, — betanított munkásokat és — segédmunkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Dimitrov u. 66. Telefon: 14-419 (78704)
