Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
fl iovedelemszabáiyozás kísérleti módszerei Közvetlen eredményérdekeltség Ezerkétszáz ebéd naponta A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet az elsők között volt a megyében, ahol már a közös gazdálkodás induló éveiben kialakították az önelszámoló brigádokat, melyekből napjainkra egy eredményesen működő szervezeti forma bontakozott ki. Érdemes egybevetni két gondolatot. Csaknem két évtizeddel ezelőtt, 1966-ban az elnöki beszámolóban ez hangzott el: „Vigyázni kell arra, hogy a nagyobb jövedelemre való törekvés ne menjen a közösség rovására .. • A termelőszövetkezet 1 erősödése nélkül a jövedelem mennyiségét és biztonságát nem lehet parazitáim-’' Böhm József eh»ök ma ezt mondja: — Azért kértük, hogy alkalmazhassuk a • kísérleti keresetszabályozást, bogy a létszámgazdálkodás terheitől mentesüljünk, az üzem termelési érdekeit szolgáié több és jobb munkát differenciáltan tudjuk megfizetni, a személyi jövedelmek alakulása szorosabban kapcsolódjon a termelésnövekedéshez, vagyis nagyobb összhang legyen az üzem és az egyén anyagi érdekeltsége között. A gyökerek mélyek, a két idézet között észrevehető az eszmei, elvi azonosságA szabályozás alapja az önelszámoló egység. Lényege: év végi részesedést csak az az egység oszthat, amely*: teljesítette, illetve túlteljesítette a tervét Kidől- goáott módszer szerint a többleteredmény harminc 1985-re is el vannak látva. Mégis erezhető, hogy néhány hagyományos piacukon, így egyes olajtermelő országokban beruházási korlátozások vannak érvényben. Ilyen helyzetben még nehezebb eladni, tehát a gyár csakis a legkorszerűbb telefon központok kai szerezhet új piacokat, azokat fizetik meg a legjobban a veteti- Hagyományos warme-, százalékát is megkaphatják az ide tartozókA kísérleti módrzer első évi tapasztalatainak értékelésénél induljunk ki a gazdálkodás eredményeiből. — Tavaly az üzem termelési értéke hat százalékkal, összes bevétele tizenegy százalékkal, az egy személyre jutó jövedelem pedig 13,5 százalékkal nőtt — mondta Böhm József- — Hét százalékos átlagrészesedéssel és 3,7 százalékos évközi bérfejlesztéssel számoltunk. Ezzel szemben évközben 5,9 százalékkal több bért, az év végén 15 százalékos átlagrészesedést fizethettünk. Hálnék a szabályozásnak köszönhető, hogy száztizen- eggyeL, 7,5 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma- Minden munkát, minden feladatot hiánytalanul, jő minőségben elvégeztünk. — Van-e összefüggés a szövetkezet gazdasági eredménye, a létszámcsökkenés és a jövedelemnövekedés között? — Feltétlenül! Az önelszámoló egységek a múlt évtől nemcsak termelési feladataikat, hanem bérgazdálkodásukat is önállóan végezték- A feltételek sorában ott állt az is, hogy az egységek az év közben megtakarított bért teljes egészében kioszthatták. Nagy eredménynek tartom, hogy ezek a szervezeti egységek nemcsak az anyagi javakkal gazdálkodnak felelősséggel, jó színvonalon, hanem hasonlóan jól tudnak bánni a bérekkel is. — Kevesebb létszámmal számottevően nőtt az üzem eredménye• A személyi }óés a tőkés partnereik egyaránt vesznek. A Magyar Posta például ebben az ötéves tervidőszakban összesen 180 ezer vonal átadását tervezi. Az egyik legnagyobb hazai telefonlközpont-beru- házás Budapesten a Krisztina központban valósul meg. További mintegy harminc vidéki településen is szerelnek ilyen telefonközpontokat. vedelmek gyarapodásán belül a módszer ad-e lehetőséget a differenciálásraj — Az önelszámoló egységek az évközi bérek tíz-tizenöt százalékát mozgóbérnek használták fel, önállóan ösztönözhettek és ismerhették el a minőségileg jobb és több munkát- Más oldalról az év végi részesedés is differenciált, mivel az eredménytöbblet nagyságától függött az aránya. Az önelszámoló egységek között volt, amelyik 11,5 és volt. amelyik 23,5 százalék részesedést fizetett. Ha üzemi átlagot tekintek, elenyésző volt azok száma, akiknek a keresete tavaly csökkent, viszonylag azoké is kevés, akiknek szinten maradt Dolgozóink nyolcvanöt százalékának nőtt a jövedelme, es ezek egyharmadának igen erőteljes mértékben— A tavalyi tapasztalatok ismeretében terveznek-e változást az idén? — Alapvető célunk, hogy az üzemi eredményérdekeltséget még közelebb hozzuk, még kézzelfoghatóbbá tegyük minden dolgozónk számára. Ezért az eddigi tizenkilenc helyett harmincegy önelszámoló szervezetet hozunk létre, mert lényeges, bogy a kisebb közösségeknek mind a döntésekben, mind a végrehajtásban fokozódjon a szerepük. Az a célunk — és az idén már elindult ez a folyamat —, hogy a központi irányító szakemberek is az önelszámoló szervezetekhez kapcsolódva dolgoznak- így még közvetlenebb érdekeltségük fűződik ahhoz, hogy az egység minél eredményesebben lássa ei feladatátDr. Benke József A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve című monográfiájában azt írta: „ .. -a két évtizedes történet azt mutatja: bevonták a dolgozókat a vezetésbe, az olyan döntések kialakításába, amelyeknek nagy szerepük volt a Vörös Csillag fejlődésében, amelyek biztosították a közös érdek, valamint a dolgozó tagok érdeke közötti összhangot■” A követelményeknek megfelelően ma is ez a jellemző ebben a nagyüzemben. Vörös Márta A jelenlegi politikai helyzet banyokiltságia lemérhető azon, milyen érzékenyek az emberek minden eseményre, jelenségre, intézkedésre- így van ez a Tungsram RT csaknem 1300 dolgozót foglalkoztató kaposvári elektronikai gyárában is. Bójás Gyula, a gyár pártvezetőségének titkára különösen fontosnak tartja, bogy a százötven kommunista, a csaknem háromszázötven különféle párt-, tömegszervezeti tisztségviselő, propagandista nyitott legyen a kérdések megválaszolására, ha pedig szükség van rá, akkor vállalja a meggyőzést, a vitát. — Milyen a politikai érzékenység, a vitaszellem a gyárban ? — Tapasztalataim szerint a taggyűléseken, a munkahelyi demokrácia fórumain, a pártöklatásban, valamint a napi beszélgetéseken — ezt nagyon fontosnak tartom — sokkal jobb a kommunisták, a párton kívüli dolgozók politikai érzékenysége- Ha mondjuk a hetvenes évekhez hasonlítom a mostani helyzetet, akkor azt állapíthatom meg, hogy az emberek most gyorsabban reagálnak a mindennapi, aj időszerű problémákra, mint akkoriban. — Min mérhető ex? A Mecsékvidéld Vendéglátóipari Vállalat három megyében működik — Baranya, Somogy és Tolna közétkeztetésében fontos szerepet játszik. A vállalat tavalyi forgalma 630 millió forintot tett ki, a kaposvári kirendeltség „mindössze” 48 millió forintnyi forgalmat bonyolított le. Atal Sándor kirendeltség- vezető, bár némi - kitérők árán került a vendéglátóiparba, mégis vérbeli kereskedő. Olyan ember, aki szereti és hivatástudattal végzi mesterségét. — Kaposváron 11 konyhánk van — kezdi a tájékoztatást —, ebből hat a diák- és gyermekétkeztetés gondjain kíván enyhíteni, öt pedig különböző gyárakban üzemel. Ez naponta mintegy tízezer főétkezést jelent. A legfőbb gondot az jelenti, hogy az új nyersanyag- normákat be tudjuk tartani. A vállalat 29 százalékos haszonkulccsal dolgozik, hogy példával is érzékeltessem, a Kapos étterem haszonkulcsa például száz százalékon felüli, egy harmadosztályú étteremé pedig 88 százalék. Miszlai Jenőné üzletveaető az iparj szakközépiskola konyháját vezeti. A modern üzemet alig egy éve vette át a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat az iskola kezeléséből. — Harminc asszony dolgozik itt együtt, és két szakácsunk van. Amióta a ven— Akik véleményt mondanak a taggyűlésen, a fórumokon, a p ártotta táson. azoknak a többsége közösségi gondokat mond el a munkahelyével, gazdasági egységével kapcsolatban. Ezekre a gazdasági, a párt-, a szakszervezeti vezetők válaszolnak, majd intézkednek. Természetesen megesik, hogy van, amit nem tudunk megoldani, ezt azonban őszintén . megmondjuk. A dolgozók többnyire gazdaság- és külpolitikai kérdésekre várják a választ, a gyár gazdálkodása, gondjai érdeklik őketA taggyűléseken, a demokratikus fórumokon aktívabbak az emberek. Elég, ha a beszámoló taggyűlésekre hivatkozom. Ott például tíz százalékkal többen kértek most szót, mint egy evvel ezelőtt- örülünk annak, hogy kialakul', a vitakészség, a dolgozók feltárják a gondokat, a feszültségeket; kivétel talán a termelési tanácskozás. Ez egyben a feladatainkat is meghatározza. — Mi okoz gondot? — Még nem tudtuk mindenkivel megértetni, hogy mindaddig vitatkozhatunk egy problémán, amíg nem döntöttünk, utána azonban egy a feladat: a végrehajtás. Sajnos, nálunk is tapasztaljuk, hogy még mindig tod cg latoipari válla lathoz tartozunk, sokat egyszerűsödtek a dolgok. Nem az iskola gazdasági vezetőjének kell rohangálnia, ha elromlik a hűtőszekrény, a beszerzések is lényegesen könnyebbé váltak — mondja az üzletvezető. — Naponta 400 reggelit és vacsorát készítünk, és 1200 adag ebédet főzünk. A diákoknak tapasztalat alapját kétféle választékot kínálunk. A mai menü például suhantott leves, füstöt oldalas, illetve párizsi szelet, rizs és burgonya. Egy éve nagyobb választékot is tudunk adni, sokféle mirelit készítményt használunk. Nem is tudják az emberek, mennyire megkönnyíti ez a munkánkat, hiszen előfordult már, hogy megkérdezték : a nyári időszakban miért nem az asszonyok válogatják, bontják fel. a zöldborsót? Egész hadseregnyi munkaerőre lenne ehhez szükség! Mintegy éraékel tetve az üzletvezető szavait, az egyik dolgozó megkérded: „Mennyi kenyeret vágjunk fel az ebédhez?” — ötven kilogrammot, de bizony gyakran ez a menynyi ség is kevésnek bizonyul — fordul ismét felém. — A mi konyhánk nem tartozik a nagyüzemeik közé, annak ellenére, hogy a jelenlegi technológiai sor biztosíthatná a napi 2000 adag étel elkészítését. Havonta készítünk étlapot — a helyettesemmel és a szakácsokkal két-három vább folyik a vtta arról, amit egyszer már eldöntöttünk. Ezt nem tartjuk helyesnek- A másik gondunk: . nemcsak a gazdasági életben vannak nehézségek, hanem olykor a politikai munkában is. így például az agi- lációs érvek nincsenek ott mindenkinek a tarsolyában- Aztán vannak olyanok, akik visszahúzódnak, elzárkóznak a vitától, csendes szemlélőként figyelik az eseményeket Elhatároztuk, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a huszonéves fiatalokra . — Milyennek tartja a pártvezetőség a közösségi szemlélet erejét? — A mostani bonyolult körülmények között is javulás tapasztalható. Ezt bizonyítja. hogy feltárják a munkahelyi problémákat, ütköztetik a véleményeket a közösség érdekében- A gon dók. s vélemények olyannyira foglalkoztatják a dolgozókat, hogy szinte kikövetelik ezek felszínre kerülését és megvitatását. A közösségi érzés erősségét mutatja, hogy a brigádok továbbra is támogatják az idős embereket pártfogolják a nevelőotthon; gyerekeket, minden bajban lévő társukon segítenek. — Milyen segítséget ad a propaganda az emberek főlkéeiítéséheaí délutánunk is rámegy. A legnagyobb gondunk az, hogy az adott pénzből kijöjjünk. Ez az összeg napi 28 forint. A reggeli nyersanyag- értéke 6,54, az ebédé 12,09, a vacsoráé 8,34 forint A mai ebéd példáid többe kerül, mint tizenkét forint A hús 11 forint, a köret, uborka és a leves további 5,45 forint Ezért aztán minden hó elsején elkezdődik a plusz-mínusz eltérések .görgetése”, hogy a hónap végén az elszámolásnál századfillésrre egyezzünk a rendelkezésünkre álló összeggel. Nem mindig párizsi szelet az ebéd — az olcsóbb ételeken tudjuk behozni az eltéréseket úgy, hogy ugyanakkor azonban ízletesen főzzünk, és a választék se csökkenjen. A diákok étterme tágas, modern bútorokkal rendezték be. Egyszerre száznyolcvanán étkezhetnek itt. Ebédidőben bizony nagy a forgalom. Jó lenne, ha ehhez mérten korszerűbb melegítőpult állna rendelkezésre. Manapság sem könnyű vállalkozás a diákétkeztetés. Az új nyersanyagnormák fegyelmezett tudomásulvételével úgy kell gazdálkodni, hogy ne kerüljön kevesebb a tányérba — nos, ez bizony néha nehéz feladat. A Mecsökvidéfci Vendéglátóipari Vállalat példamutatóan oldja meg ezt is, joggal 'kívánhatnak jé étvágyat mindazoknak, akik számára ők törnek. K. A. — Nyűtan szólunk ezekről a kérdésekről mindenhol, a taggyűlések tőn a tömegoktatás tanfolyamáig- Ami foglalkoztatja a kommunistákat, az embereket, arra megpróbálunk válaszolni. Nyilvános pártnapokat, fórumokat szervezünk- Új témának számított például a katonapolitika. A gyári pártvezetőség időszerű kérdésekről szóló előadás-sorozatot szervezett azoknak, akiknek közép- és felsőfokú politikai végzettségük van. Nagyon sokat segít a kihelyezett marxista—leninista esti középiskola a vitakészség erősítésében- Minden pártszervezetnek van egy információs füzete, ebben jelzi a gondokat, mi pedig ugyanabban adunk választ Ezek a módszerek a gyakorlatban is beváltak, eredményeket hoztak- Hogy milyen gondjaink vannak? A visszajelzés nem mindig ér el ahhoz^aki kérdezett, valamire kíváncsi. A válasz elakad valahol. Ezen mindenképpen szeretnénk változtatni- Akadnak olyanok. akik passzívan fogadják a tájékoztatást, semmit sem csinálnák utána, továbbra Is csendesen szemlélik az eseményeket. Mi róluk sem mondhatunk le, megpróbáljuk megváltoztatni őket — mondta Bójás Gyula befejezésülLajos Géza KSH felmérés fl kötvénykibocsátás és -jegyzés tapasztalatai A kötvénykibocsátás éa -jegyzés tapasztalatait össze- fseoive a KSH felmérése megállapítja, hogy a kommunális kötvények kísérleti bevezetésének tetején — mi októbere és 1982 szeptembere között — a kibocsátott 56,6 ouül-ió forint értékű értékpapír 62,2 százaléka talált vevőre. Baranya, Bács- Küskun, Somogy, Szolnok és 3Mi megyében az összes kommunális kötvényt felvásárolta a lakosság. Újabb kötvényeket a utóit év második felétői kezdtek kibocsátani a vállalatok és szövetkezetek. A múlt év végéig — a telefonkötvények nélkül — a 162,1 millió forint értékben kibocsátott lakossági kötvényeknek mintegy 46 százalékát vásárolták meg, megyénként eltérő mértékben. Az emberek elsősorban olyan beruházásokra áldoznak szívesen, amelyeknek előnyeit közweitilenüä érzik. A közeljövőben többen tervezitek újabb kötvénykibocsátást. Az idén várható a mágocst 12 tantermes általános if* óta felépítéséhez két és fél máké forint értékű kommunális kötvény kibocsátása. Báes-Kiskun megyében 19 miillió forint értékű kötvény eladását tervez* lakásépítési céllal. Borsod-Abaúj-Zempl érvben a mezőkövesdi városi tanács gázköt vényt bocsát ki öt- rraHió forint értékben. Szabolcs-Szarmar megyében a vásárosttaményi várost tanács tervezi Rá* öt vény kibocsátását az év második felében. Crossbar helyett digitális telefonközpontok A BHG Híradástechnikai Vállalat megkezdte a fel készülést új telefonközpontok sorozatgyártására. Rövidesen döntenek arról, hogy az ajánlatot tévő külföldi partnerek közül melyük cégtől vásárolják meg az új típusú központok licencél. Ugyanakkor folytatják a jelenleg is gyártott telefon fő- és alközpontok fejlesztését. A BHG-nál elmondták: a vállalatinak nincsenek eladása gondjai, rendeléssel nemcsak 1984 ne, de máj keiket folyamatosan korszerűsítik, a jövedelmezőbb gyártás érdekében. A BHG legjelentősebb * vásárlója a Szovjetunió. Már a hatvanas évektől szállítják az ATSZK típusú telefonközpontokat a szovjet piacra. Az elmúlt évtizedek során évről évre újabb és újabb típusokkal váltották fel a korábbiakat. A svéd Ericsson cég Keen • ce alapján készülő központokból a hazai, a szocialista VITÁRA KÉSZEN Mindenki őszinteséget vár
