Somogyi Néplap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

A januárban életbe lé­pett, a középtávú fejleszté­sekkel szervesen összehan­golt, az eddig megszokott­nál lényegesen nagyobb adórendszerbeli változások elveikben is több új meg­közelítést tartalmaznak. Lé­nyeges vonása, hogy azo­nos adóköteles jövedelmet - a tevékenység jellegétől függetlenül - azonos adó­elvonás terheljen. Megszűnt az adóterhek túlzott diffe­renciálása. Mindez kedvező feltételeket teremt egy olyan adórendszer későbbi beve­zetéséhez, amely elvezet a majdnem minden állampol­gárra kiterjedő arányos köz­teherviselés elvének követ­kezetesebb érvényesítéséhez. Összeállításunkban az új jogszabályok fogadtatásá­nak, végrehajtásának, értel­mezésének első tapasztala­tait igyekeztünk csokorba gyűjteni. A jövedelemmel arányosan Az új adórendeletről A lakossági pénzbevétele­ken belül az elmúlt időszak­ban megnőtt az új vállalko­zásokból számzazó jövedel­mek aránya. A jövedelmek erősen differenciálódtak, a lakossági adórendszer viszont egy helyben topogott. A jog­szabály helyenként az egyé­ni vállalkozási kedv gátjává vált. Az adókulcsok progresszi­vitása erős volt — kezdi dr. Fenyő Árpád, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezető­helyettese —, például két­zázezsr forint jövedelem fe­lett mán kilencven százalékos elvonás. Ebbőil következett, hogy például a kisiparosok az eszközeiket nem használ­ták ki,( mert nem érte. meg, sőt néhányan eltitkolták a jövedelmüket. Mindkettő népgazdasági kárnak tekint­hető. A helyzet tarthatatlansá­gát feloldandó: a Miniszter- tanács 1934. január 1-vel mó­dosította az adózással kap­csolatos jogszabályokat. — A régi nem a jövedel­met, hanem a tevékenységet adóztatta — folytatja Fenyő Árpád. — Vagyis hatvanezer forint jövedelem után az iparos, a kereskedő 6600-at, a szellemi dolgozó 11 000-et, az ingatlanértékesítő 16 500 forintot fizetett. Az új rende­let alapján mindenki egysége­sen 3620 forintot fizet közte­herként, erre még rájön a társadalombiztosítási járu­lék és a községfejlesztési hozzájárulás. Költségek és bevételek A megyében aligha afcad olyan autós, aki ne ismémé a nevét. Megfordultak a boltjában Kaposváron, a So­mogy Áruház előtti üzletso­ron, vagy éppen autóver­senyzőként olvastak, hallot­ták róla. Karg Ferenc a ze­nétanári pályát cserélte föl 1972-ben a kereskedelemmel. Rövidáruval kezdte, majd két évvel később az autó iránti „rokemszenv” nyomán váltott át autóalkatrészekre. A ma is aktív autóverseny­ző — nyolcvanegyben tagja Volt a magyar válogatottnak —, több hazai és megyei ver­seny győztese kiskereskedő­ként az egyik legszámotte­vőbb adóalany Somogybán. Saját megítélése szerint: a megye kiskereskedőinek je­lentős része egy év alatt nem fizet annyi adót, ameny- nyit ő egy hónap alatt. — Jó néhány évvel ezelőtt Kaposváron, a Szabad Ifjú­ság moziban rendezett köz­gyűlésen elmondtam, hogy a kiskereskedőket érintő adó­rendelet egyik-másik pontja nemhogy segítené, inkább akadályozza a munkánkat, a lakossági szolgáltatás javítá­sát. Az idén január 1-én életbe lépett jövedelemadó­zási jogszabály-módosítások, a progresszió mérséklése fel­oldja ezeket az ellentmondá­sokat, sok konfliktust meg­előz a kisiparosoknál és a kiskereskedőknél. Azt hi­szem, nem csak a magam vé­leményét mondom el, ami­kor kijelentem: az új ren­delkezés nyomán korrekteb­bek, őszintébbek lesznek a bevallások, és kedvet adnak olyan beruházásokra, mint amilyen az üzlet építése es korszerűsítése, a választék bővítése. A jó kereskedő nem arra törekszik elsősorban, hogy kevesebbet adózzon, ha­nem arra, hogy minél na­gyobb forgalmat bonyolítson le.: Nekem is ez a célom. Élttől az évtől kezdődően az adóalap meghatározásánál fi­gyelembe veszik az egyes tevékenységek költségigé­nyességét is. Karg Ferenc el­mondta: ma már adóalapot csökkentő tételként számítás­ba veheti az üzletvitellel kapcsolatos kiadások nagy részét. Elszámolhatja például reprezentációs költségként a bevallott forgalom 0,3 száza­lékát, gépkocsihasználat­ként a kilométerenkénti 3,80 forintot, ha ez a kiadás szám­lával igazolt anyagbeszerzés kapcsán merült fel. — Minderre természetesen csak akkor van mód, ha a könyvelés pontos, naprakész — mondja a kereskedő. — Ösztönzően hat az is, hogy a forgalomnövelés, a kultu­ráltabb kiszolgálás érdeké­ben fölmerült költségekkel ugyancsak csökkenthető az adóalapként szolgáló jövede­lem összege. Ily módon amortizációiként elszámol­ható például ennek az épü­letnek a bekerülési költsége is. Az épület tervezési dija, a telefondíj, a fűtés, a vilá­gítás költsége szintén jöve- delemmérséklő tétel, s elszá­molhatom a villanykályha árát is, amit ezekben a na­pokban vettem. A megyében a kiskereske­dőktől befolyt évi adónak a zömét — éppen az adóztatás progresszivitása miatt — a magánkereskedőknek csak kisebb hányada fizeti: azok az átlagosnál nagyobb for­galmú kiskereskedőik, akik közé Karg Ferenc is tarto­zik. A jogszabálymódosítás ily módon a korábbi rendel­kezéseknél hatékonyabban szolgálja a célt: az arányos közteherviselést. Adóköteles jövedelem évi összege, Ft Adókötelezettség — 20 000 2 százalék 20 001— 40 000 400 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 40 001— 60 000 1 600 Ft é? a 40 000 Ft feletti rész 10%-« 60 001—100 000 3 600 Ft és a 60 000 Ft fölötti rész 20° 0-a 100 001—200 000 11 600 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 38%-a 200 001—400 000 49 600 Ft és a 200 000 Ft feletti rész 50%-a 400 001—600 000 149 000 Ft és a 400 000 Ft feletti rész 60%-ia 60 001— 269 600 Ft és a 600 000 Ft feletti rész 65%-a Somogybán tízezren van­nak azok az iparosak, keres­kedőik vagy szellemi foglal­kozásúak, akik munkaviszo­nyon kívüli jövedelemmel rendelkeznek. Ám rajtuk kí­vül — a családtagokat is be­leszámolva — 30—35 ezer la­kost érint közvetlenül az új adórendelet. Az új jogszabály a koráb­bi kedvezményeket megszün­tette —, kávéve az ipari ta­nulók utáni kedvezményt —, illetve újakat hozott. A helyi tanácsok hatáskörükben az ipari, a kereskedelmi fej­lesztésben, a kommunális és műemlékvédelmi feladatok megoldásában résztvevő egyéni vállalkozókat 50 ezer forintig jövedelemadóalup- csökkentő kedvezményben részesíthetik. (Így talán az iskolák tatarozása az évnyi­tóra befejeződik. Megszűnt az iparkezdök korábbi hároméves adómen­tessége; akik december 31-ig váltottak engedélyt, azoké megmarad. A százszázaléko­san rokkantak (alkalmazott ás társ nélkül) és a 65 év felettiek 48 ezer forintig adómentesek. Találmányok és újítások után származó jövedelmeik egyenként 70 ezer forintig adómentesek. Lehetőség van a lakásokkal egybe épült műhelyeik érték­csökkenésének és felújításá­nak elszámolására. Ez év végéig fel kell értékeltetni a műhelyeket a felügyeleti szervekkel. CB-rádió.k, tele­fonok beszerelését ezentúl ki­adásként lehet elszámolni. További kedvezményt je­lent az OTP-nél vezetett mű­szaki, fejlesztési alapszámla, amelyre befizetett összeg után nem kell adózni. t A személyi fuvarozásról külön rendelkezés szól: aki­nek nincs taxiórája, adatrög­zítője, az főfoglalkozásban 72 ezer forint után, másodállás­ban 36 ezer forint után adó­zik. Tehertaxtsok-nál 120 ezer, illetve 60 ezer forint után fi­zetik a közterhet. Ezenkívül rakodókként 20 százalékkal emelik az adóalapot. — Amitői az adózók leg­jobban fáznak: szigorodott a könyvvezetési kötelezettség — mondja az osztályvezető- helyettes. Minden olyan fel­adatot fel kell tüntetni, ami az áru eredetének egyértel­mű megállapításához szüksé­ges. A > pénztárkönyv sza­bálytalan vezetése esetén maximálisan háromezer fo­rint bírság szabható ki. Ha az ellenőrzés során adóhi­ányt állapítanak rríeg, akkor január 1-től mean szabálysér­tési bírságot, hanem fel­emelt adót szabnak ki bün­tetésül. Ez a megállapított adóhiány húsz—ötven száza­léka. Az új szabályozás egy lépcsőfok a jövőben megva­lósítandó egységes család, személyi jövedelemadó-rend­szer megteremtéséhez. Per­sze az adószabályozás önma­gában nem elegendő, továb­bi együttes ár-, bér- és szo­ciálpolitikai reformokra van szükség. Alapos tájékoztatás — Decemberben jelent meg a rendelet; a rádió, a tévé, a szaíklapok mind köz­zé tették. Még a vízcsapból is az új jövedelemadó folyt — mondja Hortobágyi Ist­vánná, a Kisosz adóközös­ségének vezetője. — A kis­kereskedők szervezete, a Kisosz és adóközösségünk is minden fórumot megra­gadott, hogy tagjai szántára értelmezze az új rendéi ebet. A tagok döntő része ja­nuárig személyesen hozta be az adóbevallásokat, s meg­ragadtuk az alkalmat, hogy a rendeletről beszélgessünk. A Kisosz heti értesítője 4—5 számon át ismertette a jogszabályt, szinte lefordít­va a kereskedők nyelvére. A Kiosz, az iparosok szerve­zete, nyolc fórumot tartott, amelyen a megyei tanács pénzügyi osztályának szak­értői is részt vettek. A tájé­koztatási kampány ellenére azért még akadnak fehér foltok. — Sokan érdeklődnek, be­jönnek, hogy az új jogsza­bály alapján mennyi lesz az adójuk — folytatja a veziető- nő. — Most folynak az adó­alap-megállapítások, ezeket május 15-ig megkapják tag­jaink is. — Több vagy kevesebb lesz? — Megítélésem szerint « magánkereskedők kilencven százalékának kevesebb lesz az adója, ami az új sávok­ból, a kisebb adókulcsokból következik. Az új rendelet már tükrözi az azóta bekö­vetkezett árváltozásokat. — A magánkereskedelem ma már a belkereskedelem szerves része, az ellátásiban megnőtt a szerepe. Ezzel is összefügg az új edóosztályo- zás: ösztönzőbb, életszerűbb. — Véleménye szerint fel­lendülés várható? — Üj üzletek nyílnak majd. Az adórendelet „test­re -szabott” lett, több költ­séget számolhatnak el a ke­reskedők. Az adómorál is javul, mart nem kell rejte­getni a különböző tételeket Például a kálót is el lehet számolni, amely ugyanúgy felmerül a maszeknál, mint az állami üzletekben. — Az adóközösség felada­ta miként módosul? — Egyenesíteni keli az adókat, mert nem mindegy, hogy a Balatonon van az üzlet vagy egy kis faluban. Az adóközösség szerepe nö­vekedett, január egytől tel­jes hatósági jogkört kapóét, így mostantól a felelősség is megnövekszik. A legfonto­sabb az adómorál, a beval­lási erkölcs erősítése, ez je­lenleg fő feladatunk. Nem érdemes csalni A kaposvári Univerzum gazdasági munkaközösség tervezéssel, kivitelezéssel, illetve építkezések lebonyo­lításával foglalkozik. Ti­zennyolc tagja — több mér­nök, üzemmérnök, technikus — sok munkát, esetenként napi tizenkét-tizennégy órás loholást igénylő, de jó jőve­Tisztes megélhetés A csöpp kis műhelyben mindennek megvan a he­lye. Fülöp Gyula kaposvári cipészmestert nyolc év vé- laszrtja el a nyugdíjaskortól. Három évvel ezelőtt tért vissza a negyvenes évek vé­gén tanult mesterségéhez. Mielőtt kiváltotta az ipart, a cipő-nagykeresikedelmi vállalat lerakatvezetőjeként dolgozott. — Mi térítette vissza ere­deti szakmájához ennyi év után? — Elsősorban a szakma szeretető. — Ezek szerint anyagilag ez nem olyan kifizetődő, mint az előző foglalkozása vol t ? — Ezt nem mondom, bár többet kell dolgoznom. Reg­gel 6 órakor már itt va­gyok, A hivatalos nyitvatar­tási idő 7-től este 6-ig tart. Szombaton délig jöhetnek a kuncsaftók. Én még nem vezettem be az ötnapos munkahetet, és nem is ter­vezem. Amit csinálok, az szolgáltatás, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. — Nyilván a megélhetés, az anyagi boldogulás is in­dokolja a nyújtott munka­időt. Mennyi a kiadása ha­vonta? — Azt bizonyára tudja, hogy minden kisiparos há­rom évig adókedvezmény­ben részesül. Nekem ez év­től kell majd adót fizetnem, hogy mennyit, még nem tu­dom, mert a hivatalos érte­sítést a hónap végén kapom meg. Azt már tudom, hogy az\ SZTK-hozzájárulás 750 forint helyett 900 forint lesz. Ezenkívül a műhelybér, a villanyszámla, a fűtés, ami még a rendszeres kiadásaink közé tartozik: összesen mint­egy 3500 forint. — Ez azt jelenti, hogy legalább még egyszer any- nyit kell havonta keresnie ahhoz, hogy saját borítékjá­ban is maradjon egy vi­szonylag tisztességes összeg, és ehhez most még hozzájön kiadásként az adó is. — Remélem, az adó meg­állapításánál figyelembe ve­szik, hogy hiányszakmáról van szó, és azt is, hogy a cipészre es‘.őrségből nem le­het meggazdagodni. Sokat dolgozom, de ezt nem pa­naszképpen mondom. Ha­vonta körülbelül 5—600 em­ber fordul meg itt, köztük sok az állandó, a rendszere­sen visszatérő kuncsaft. Én azít vallom, hogy alká szereti a mesterségét, és a munkát igyekszik a lehető legjobban elvégezni, annak tisztes megélhetést ad ez a szakma. delmet biztosító vállalko­zásba fogott­Szvat Károly, a közösség egyik tagja lakonikus vá­laszt adót*', amikor az új rendelkezésekről kérdez­tem: — Jó ez az adórendelet- Azért, mert most eszembe sem jut, hogy egy fillért is letagadjak a jövedelmemből Egyébként, hogy soknak tar­tom-e a befizetendőket, vagy nem, arról fölösleges beszélni. Amíg megéri így dolgozni, addig dolgozom. — Akkor megkérem egy kis fölösleges beszédre■ — Az adó mértékét elfo­gadhatónak tartom- Olyan magas az a jövedelemhatár, amely fölött már a kereset nagyobbik fele menne el adóként, hogy a mi szak­mánkban annyit nemigen le­het megkeresni. Az SZTK- járuiék szerintem — és több társam szerint — túl nagy összegre rúg, de nem hi­szem, hogy sokra mennénk vele, ha emiatt panaszkod­nánk. El fogjuk viselni. — Jövedelméből mennyi az elvonás? — Mi havonta bent tart­juk a munkaközösségnél az adó- és a társadalombiztosí­tási járulék összegét- Meg­tehetnénk, hogy minden ránk eső forintot kiveszünk, de akkor is vissza kéne azt a részt fizetni az év végén- így nem ér meglepetés. Jö­vedelmemnek átlagosan harminc százaléka az, amit havonta nem veszek föl. Va­lószínű, hogy jóval több adót, tizetek majd, mint koráb­ban, de a régi rendelkezések szerint a többszörösét fizet­ném. — Előfordult, hogy nenx vállaltak már munkát, mert a progresszív adózás miatt már nem volt érdemes? — Ez régebben a kisipa­rosokra volt jellemző- A munkaközösség ebből a szempontból sokkal jobb volt, mert itt nem kell ok­vetlenül fölvenni a pénzt, tehát nem feltétlenül számit személyi jövedelemnek- Bent lehet hagyni közős tőkének, s akkor csak a társasági adót fizeti a közösség. Igaz, így a pénzt nem fordíthatom sa­ját céljaimra, de ha az Uni­verzum gyarapszik, én is gazdagodom általa. — Nemrég estek át egy pénzügyminisztériumi el­lenőrzésen. Az milyen volt? . — A bevételi igazgatóság emberei segítő szándékkal nézték végig adminisztráci­ónkat- Találtak hibákat,, da segítettek korrigálni, és éreztük, hogy nem „fejva­dászatra” jöttek hozzánk­A munkaközösség tagjai a hazai átlagnál többet keres­nek, nem is kevéssel. Né­hány olyan nagyobb munkát vállaltak már eddig is, ami­lyet azért kaptak meg, mert jóval olcsóbban elvégezték, mint az egyéb ajánlkozó szervezetek. (Ezzel tulajdon­képpen az állam járt jól, mert közüiet rendelte azo­kat a munkákat.) S végül témánk legfontosabb mor­zsája: az Univerzum géem- ká tagjai 1983-ban összese* 952 ezer Ft adóval gyarapí­tották az államkasszát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom