Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

A gazdálkodás új szervezeti formáinak működése iránt nem csökken az érdeklődés. összeállításunkban az eddigi tapasztalatokat gyűjtötték össze munkatársaink, s ezekből kiderül: a mesés jövedelmek csak a szóbeszédben léteznek. Jelentős viszont a kisvállalkozások szerépe a szolgáltatásokban, a vállalaton belül a kapacitások növelésében, a határidők csökkentésében.

Taxiszo!gáW

Amikor két éyvel ezelőtt megjelentek Kaposváron a magántaxik, mint minden újjal lenni szokott, a találgatások is megkezdődtek: megéri-e, meddig bírják, tartják-e a versenyt az államival. Volt, aki kihullott a sorból; többen talpon maradtak, s ma 39 magántaxis van a megyeszékhelyen. Közülük hatan egy sajátos közösségbe tömörültek, „Somogy taxi” néven. Anyagi szempontból nem függnek egymástól, valamennyiüknek jparonfiedélve van, de a munkát körösen szervezik meg. Az ötÜK gazdája Sza- lontai Endre, kocsijának tetején ott bilieg az antenna, jelezve a segítőtársat, a CB rádiót.

— Egy nyugdíjas házaspár vállalta, hogy telefonon fölveszi a rendeléseket, majd OB-n továbbítja nekünk. Tulajdonképpen ennyi volt a beruházás: a CB- központ és a rádiók.

Sokan bosz- szankodtak, amik«- a Volán megszüntette az éjszakai taxj- rendelést ; most az élelmes maszekok vállalták, éjjel-nappal hívhatók. Mindenki maga dönti el, hogy mikor akar dolgozni, és mivel saját zsebre fuvaroznak, a lazítást nem engedik meg maguknak. Még éjszaka sem, pedig akkor már mögöttük van az aznapi városi forgalomban levezetett 2—300 kilométer. Vajon megéri-e napi 14—16 órát, tölteni a volánnál?

— Szüksége van a városnak ezekre a szolgáltatásokra, igénylik az emberek a pontos, gyors szállítást. A visszatérő törzsvendégeink is bizonyítják ezt Konkurren- eia? Csak hasznunkra válik, ha versenyezhetünk az utasokért Gyakran előfordul, hogy átadjuk a rendelést a konkurrenciának, ha mi nem tudunk azonnal kocsit biztosítani. Ilyenkor a verseny háttérbe szorul, az utas érdeke a fontos. A januárt azonban mi is megéreztük: a szokottnál jóval gyérebb volt a forgalom.

— Mi a megkötöttségük e szolgálat tagjainak?

— Teljesen önállóak vagyunk, de valakinek mindig kint kell lennie a standon; ezt az egyet egyeztetjük. Az éjszakázást persze senki sem azeretí igazán, ám szükség pan rá, hát vállaljuk.

— Az áremelkedéssel több Szolgáltatás díja megváltozott. Emelkedik-e a taxié?

— Amíg a rezsiköltségeink nem emelkednek túlságosam, eddig nem változtatunk a díjszabáson. Jelenleg megegyezik az államival. Igyekezünk még kedvezménnyel is segíteni az 50 kilométernél hosszabb útra indulókat.

Megszűntek már a kezde- fi viszályok, a vasútállomás előtt békésen sorakoznak egymás mögött az állami és a magántaxik. A torzsalkodások helyét a tisztességes yctélRedés vélte ál. Értünk, «dacokért.

Rugalmas kisvállalkozások

Havonta harminc munkaközösség alakul

például azért fogtak össze, hogy az eddig Svédországból Importált alkatrészeket házilag készítsék el. Alakult Kaposváron egy orvosi műszerek, központi televí- zi óantennák készítését, CB- rádiók fölszerelését vállaló gmk.

— Milyen hibákat észleltek a revizorok?

— Számviteli, pénzügyi téren van több hiba. Ellenőreink 203 ezer forint adóhiányt, s 130 forint adótöbbletet találtak. A többlet a jogtalanul felszámolt forgalmi adóból származik; ezt a vevőknek, illetve a megrendelőknek vissza kell téríteniük. Igazgatóságunk nemcsak ellenőrzi, hanem segít’ is a gazdasági munkaközös ségekett

Friss Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetője mondta:

— A Gelka és az Afit decentralizálása nyomán létrejött kisvállalatok, leány- vállalatok, kisszövetkezetek eddigi működésével kapcsolatban kedvező tapasztalatokat szereztünk, önállóan, rugalmasabban dolgoznak, s a korábbinál többet kezdeményeznek. Ez a véleményünk a Patyolat szerződésre kiadott szalonjairól, s az általány elszámolási formában dolgozó, személyi szolgáltatást ellátó szövetkezeti üzletekről is. A vállalati is az önálló gazdasági munkaközösségek többsége azonban nem lakossági igényeket elégít ki, nem hiányzó árucikkeket termel, állít elő, hanem a vállalati termeléshez kapcsolódnak,

közületi szolgáltatási igényeket elégítenek kL Ebből következik vállalataink és tanácsaink feladata: olyan munkaközösségek alakítását segítsék, amelyek növelik a lakossági szolgáltatás színvonalát, részt vállalnak bizonyos hiánycikkek előállításában. Ebben a kereskedelmi vállalatoknak is közre kellene működniük, főként az. egyszerű, könnyen előállítható áruk ilyen módon való termeltetésére való ösztönzésben.

Biztonság a vállalatnak

Három vállalati gazdasági munkaközösség — a Mezö- terv, a Statika és az Agro- stáb — az idén kezdte a harmadik évét az Agrober megyei kirendeltségén, s a közelmúltban alakult meg a negyedik, tíz dolgozóval, Nagyatádon. Az elsőszülött Agrostábnak két közös képviselője van: Patzai László szakosztályvezető és Csendes Károly létesítményi főmérnök. ök is, akár csak a gmk többi tagja, az Agrober dolgozói.

— Alakuláskor kilencen voltunk — mondja Csendes Károly. — Később öten elmentek a vállalattól, most veszünk fel három újabb munkatársat. A kirendeltségen komplex tervezési csoportban dolgozunk, így az építész, a gépész, az épület- gépész, az általános mérnök és az agrármérnök a megbízás alapján végigviheti a teljes munkát... Együttműködési szerződést kötöttünk munkáltatónkkal, s ennek megfelelően csak a vállalattól vállalunk munkát, olyan megbízásokat, amelyekre nem futja a teljesítményből. Így aztán a kirendeltség soron kívüli megbízásokat is elfogadhat, nem kell attól tartani, hogy kicsúszik az időből.

A megállapodásban kikötötték, milyen feladatokat old meg a gmk, s milyen támogatást nyújt a vállalat. A munkaközösség tagjai például munkaidőben elvégezhetik a hatósági egyeztetőseket, a bejárásokat, s tanácsokat adhatnak a tervezésekhez; a munkáltató teremhasználatot, tervdokumentációkat ad részükre. Amolyan biztonsági stábok ezek a gmk-k a vállalatnál, melyek megoldják a munkáltató teljesítményét meghaladó feladatokat, következésképp az Agrobernek nem kell elutasítania a hozzá érkező megrendeléseket.

— Kiviteli terveket — teljes vagy részterveket — készítettünk eddig. Megterveztük például a kéthelyi általános iskola tornatermét, a Kaposker több kisebb üzletének az átalakítását és fűtései, a vállalat kaposvári központjában, a Berzsenyi utcában készülő telephely tanulmánytervéhez pedig ugyancsak mi végeztük el a komplex fölmérést Az Ag- ro&táb készítette el a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság trágyakezelési tervét, most épp egy gombatermelési technológia tervén dolgozunk.

Az Agrostáb tagjai a vállalatiól kapott megbízások többségén otthon dolgoznak, más részét munkaidő után az Agrobernél végzik el. Munkával telik a szombat és a vasárnap egy része is. Megéri a vállalatnak, de a gmk-k tagjai is megtalálják számításukat Mint Csendes Károly tájékoztatott: az Agrostábnál tavaly megközelítette a 30 ezer forintot az egy főre jutó, adóalapul szolgáló jövedelem.

Hindert forintnak munkafedezete van

Megyénkben is rohamosan nő az érdeklődés a vállalaton belüli, illetve az önálló gazdasági munkaközösségek iránt. Pápa János, a PM Somogy megyei Ellenőrzési igazgatóság vezetője elmond ta; a számok arról beszélnek, hogy mind többen kívánnak bekapcsolódni. 1982 december 31-én összesen 161 gazdasági munkaközösséget tartottak nyilván, a múlt évről már 416 gmk nyújtotta be ellenőrzésre hozzájuk mérlegadatait.. Januárban 30 jött létre, összesen mintegy 3000 ember tevékenykedik ezekben, közülük 300-an főfoglalkozásban végzik ezt a munkát. Jelenleg 133 az önálló és 270 a vállalati munkaközösség.

Az iparban és az építőA gyors váltás

Egy éve alakult át kisszövetkezetté a kaposvári Uni- verzál Vas- és Faipari Szövetkezet A cég neve igen keveset változott, ha gyorsan olvassuk, talán észre "sem vesszük azt a „kis”-t, amit a régi névhez hozzáragasztot- tak. Puskás Gyula elnök azonban elmondta: a minimális névváltozás nagy belső átalakulást takar.

— Jó évünk volt az 1983- as: 47,5 millió forint termelési értéket hoztunk létre, hét és fél millió lett a nyereségünk. Ez körülbelül az előző évek szintjének felel meg, ám korábban 130 ember termelt ennyit, tavaly pedig kilencvenöt.

— Ezek szerint akik megmaradtak, rátettek egy lapáttal. Vajon korábban miért nem produkálták az emberek ugyanezt?

— Előrebocsátom: a mi szövetkezetünk régebben is viszonylag hatékonyan dolgozó, mozgékony szövetkezet volt Jómagam is átéltem itt annyi váltást — termékcserét, szervezeti átalakulást —, hogy hirtelen meg sem tudnám számolná. A gyors váltás nálunk létszükséglet. A régebbi körülmények között annyit lehetett kihozni a munkásgárdából, a többletet a jobb érdekeltségi rendszernek köszönhetjük. Körülbelül harminc százalékkal kerestek többet tavaly az emberek, mint tavalyelőtt; ki tíz-húsz, ki nagyven-ötven százalékkal több pénzt vitt haza, aszerint, hogy mennyi munkát vállalt. Termékeinket változatlan áron igyekszünk adni, mert nagy a piaci verseny, tehát a szövetkezet gyarapodását és a tagok, illetve az alkalmazottak személyi jövedelmének emelését kapun belül kell kigazdálkodni. Hatékonyabb a munka, nem szorulunk bankkölcsönre, csökkent az adminisztráció, kisebb a nem produktív létszámunk ... Apróságokból gyűlik össze az. hogy jóval kisebb költségetekéi ugyanúgy termelünk.

— Gondok nélkül lezajlott tehát a kisszövetkezet első éve?

— Ilyet soha sem mernék

mondani. Egyelőre konfliktusok forrása, hogy nagyobbak a jövedelemkülönbségek, mint régebben voltak. Nem könnyű átállni, nem könnyű tudatosítani, hogy most itt valami egészen másról van szó, mint régebben, amikor nem ilyen egyértelműen érvényesült a teljesítmény szerinti bérezés. Remélhetően, ha mindenki mindent pontosan megért, akkor megszűnnek az összeütközések, és megtanuljuk lassan, hogy itt közös a kockázatvállalás és a közös munkából mindenki külőn-külön is több pénzhez

iparban dolgozik a gmk-k 71 százaléka. A szolgáltatásban 16, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban pedig 13 százalékuk tevékenykedik Kaposváron és a megyeszékhely környékén működik 44, Siófokon és környékén pedig 32 százalékuk. Ezt követően Barcson — 17 százalék —, valamint kis számban Nagyatádon és Marcaliban működnek még. A termelőszövetkezetekben csak néhányban alakult, Barcson és Ho- mokszentgyörgyön, de számuk még nem éri el a tízet.

— Többségük a vállalati termeléshez kapcsolódik, ám akadnak köztük — főként önálló munkaközösségek —, amelyek különleges, egyedi igényeket elégítenek ki. A Közúti Építővállalatná!

létszükséglet

jut. A kisszövetkezetnél ugyanis nincs veszteséges mérleg. Ha elmarad az eredmény, akkor az év végén nem pénzt kap a tag, hanem pénzt fizet be ... Persze reméljük, ez nem fordul elő. Most következik az első év végi többletkifizetés, és most az év közben följegyzett teljesítmény szerint kap ki vastagai*, ki vékonyabb borítékot. Eddig csak beszéltünk ezekről a dolgokról. S a tényéknél, a valóságnál nincs jobb tudatosító, magyarázó erő...

— Miként kezdték az idei évet?

— Van munkái*, s ezzel tulajdonképpen mindent megmondtam. Egy kisszövetkezetben ugyanis nincsenek állásidőre fizetett órabérek és hasonlók. Ha dolgozunk, gya- rapszunk, ha nem dolgozunk, egy fillért semn viszünk haza. Itt nincs havi fix ... Reklámoztuk termékeinket minden megyei lapban. Megtanultuk, hogy a reklám drága, de nem kidobott pénz. Jönnek a megrendelők. A többi idebent, tőlünk függ.

A vállalati gmk-kal kapcsolatban sokan sarkítva teszik föl a kérdést. Például azt: hogyan lehet, hogy ugyanaz a munkás ugyanazon a gépen szabad szombaton többet termel, mint hétközben rendes munkaidejében. A témával kapcsolatos előítéleteket és féligazságokat a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának tapasztalataival szembesítettük. A hallottakból kitűnt, hogy a gmk a vállalati és az egyéni érdeket jól összehangoló forma, olyan vállalkozás, ahol minden kifizetett forintnak kemény fedezete van.

— A korábbi években gyárunk létszáma jelentősen

csökkent, feladataink ugyanakkor segsokasodtak, így jórészt a kényszerűség parancsára az elsők között éltünk e többlettéljesítmónyt is adó lehetőséggel — tájékoztatott Bognár Imre főmérnök. — Az elmúlt két évben gyárunkban tíz gmk alakult. Közülük két karbantartó, két szerszámkészítő, hat pedig termelő tevékenységű. Jelenleg négy újabb termelő munkaközösség van alakulóban. Eddig 1340 dolgozónk közül mintegy 100 vesz részt valamilyen gmk-ban. Többlet- munkájuk 30 főfoglalkozású dolgozót pótol.

— Az általuk végzett feladatokat a vállalat nem oldhatta volna meg más módon?

— De igen; külső partnerek bevonásával. Csakhogy például egy gépet külső vállalkozóval felújíttatni nehézkesebb, lassúbb és drágább is. A gmk-k segítségével nemcsak költséget takarítunk meg, hanem a többletkereseti lehetőséggel dolgozóink gyárunkhoz való kötődését is erősítjük. A gmk-k részére meghatározott rezsidíjaknál tíz százalékkal kevesebbet fizetünk, így ez a tevékenység válla latunk számára is előnyös.

— Eszerint sok túlzás van a gmk-dolgozók mesés jövedelméről szóló mendemondákban ...

— A gmk-ban részt vevők egy órára jutó jövedelme 60—80 százalékkal nagyobb a bérüknél. így tehát a munkaközösségben végzett munka egy erős túlórának felel meg.

— Okozott-e a gyár többi dolgozója körében feszültségeket a gmk-k létrejötte?

— A gmk-k megítélése valóban eltérő, feszültségről azonban azért nem lehet szó, mert a lehetőséget mindenki számára megadjuk. Természetesen alapkövetel mény hogy csak az vállal kozhat többletmunkára, ak: rendes munkaidejében is becsülettel helytáll. El szabály ervenyesűiesert egyéb

ként épp az a garancia, hogy a gmk-k rendszerint a a legjobb, legfegyeimezet- több munkásokból alakulnak, akik hamar kipenderítik maguk közül a lazított Azt is szigorúan ellenőrizzük, hogy a gmk-ban végzett munka előkészítése ne a napi feladatok rovására történjék.

— Sokan visszásnak érzik, hogy gmk-ban nagyobbak a teljesítmények, mint a műszakban.

— A teljesítmények valóban nagyobbak, hiszen a gmk erőteljesebb érdekeltséget tud biztosítani, korántsem akkora azonban, mint sokan gondolják. Ha valaki gmk-ban a napi normáját másfélszeresére teljesíti, akkor rossz a norma. Nálunk a gmk-ban dolgozók műszakteljesítménye is általában 115 százalék körül van, vagyis ezek az emberek mindkét helyen tudásuk legjavát adják.

— Jut-e hasznos feladat az esetleges újabb gmk-k részére?

— Föltétlenül. Akár oly módon is, hogy a jelenleg külső partnerekkel bérmunkában végeztetett feladatok egy részét velük, gyáron belül csináltatjuk meg.