Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
Naponta kilenc tonna takarmány Nagyatádról Több eíeség kelt el, mint tavaly Teljes kapacitással dolgozik a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagyatádi takarmánykeverő üzeme — két műszakban. Naponta több, mint kilenc tonna takarmánykeveréket készítenek, s mintegy százféle állatelesé- get, a kisgazdaságok és mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek megfelelő összetételben. Nagybajomtól Lábodig és Iharosberénytől Segesdig több gazdaság is számít az atádi keverőüzem munkájára: állattenyésztők és -hizlalók jármüvei indulnak innen értékes rakományukkal nap nap után. A térség legnagyobb keverék- és tápfogyasztója a Bárdibükki Állami Gazdaság: havonta több, mint 300 tonna éleséget szállítanak ide Nagyatádról. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek Közül a mikei, a segesdi, az inkei és a nagybajomi viszi el a legtöbbet. A keverőüzemnek egy-egy saját boltja van Csurgón, Lábodon és Nagykorpádon, kettő pedig Nagyatádon — főképp a kisgazdaságok igényeinek kielégítésére. A keresletre jellemző, hogy Atádon a központi árusítóhely januári forgalma a különféle takarmánytápokból majdnem elérte a 118 ezer forintot. Saját boltjaikban az év első hónapjában jóval több állateleség kelt el, mint a múlt év hasonló időszakában. A vevők többsége készpénzzel, illetve átutalással vásárol a nagyatádi keverőben, — így jut takarmányhoz a térség fogyasztási szövetkezeteinek, termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak többsége —, de sok áru kerül az üzemből a bizományosi hálózatba is. Bizományos fogadja a keverő termékeit Segesden, Görgetegen és Kutason, s így működik közre az értékesítésbe« a gyékényesi téesz és a Marcali áfész. Lórin ez L. László Jég hátán Őszintén megvallva nem nagyon emlékeztem semmi ilyesmire, de biztosan úgy volt, ha ő mondta. — Hát persze — mondtam, és becsüccsentem mellé az ülésre. A volánnál fáradt arcú közlegény ült, és szó nélkül tudomásul vette, hogy újra indíthat. — Hazafelé? — kérdezte. Bólintottam. — A Gyulai-majorig el- vihetlek — mondta, és cigarettatárcát húzott elő a zsebéből — Rágyújtasz? Megráztam a fejem. Erre sodort magának egyet, meggyújtotta; és fújta a füstöt. — Ti mit csináltatok? — kérdezte futólag. — Erődítményt. — Megléptél? — Elengedtek. Azt mondták, hogy nemetek jönnek a helyünkre. — Fészkes fenét a németek — mondta. — Mindenhova az oroszok jönnek. Ezeket már nem lehet megállítani. Itthon maradsz? — Hol maradnék? — mondtam. — Apám különben is hazaparancsolt... Szomorúan megcsóválta a fejét. —- Én elmegyek a fenébe. Csabán túl még szabad az út. Másutt már mindenfelé oroszok vannak ... Ha akarod magammal vihettek. Gyaloglás közben egyszer már végiggondoltam magamban mindent, hogy mi lenne, ha nem haza, hanem Budapest felé mennék. Aztán, ha a szükség úgy hozza, tovább. Talán Amerikába, Ausztráliába vagy akáphová. S ha akkor néhány barátom mellettem van, és ők is ezt a lehetőséget választják, biztosan velük mentem volna. Egyedül azonban nem mertem dönteni. Mindenképpen haza akartam jutni előbb, hiszen nem voltam biztos benne, hogy apámék is nem választják-e a menekülést. Szabados átkarolta a vállárnál és szomorúan bámulta az esőáztatta országutat. — Nem szeretném bevárni az oroszokat. Kutya világ lesz itt annyi szent! Ha csak a fele igaz annak, amit Szovjetoroszországról beszélnek, már akkor is minden okom megvan rá, hogy eltűnjek innen. Semmi kedvem a kolhozokhoz meg a közös feleséghez. De te még fiatal vagy, talán könnyebben megszokod ... A Gyulai-tanya alatt a katona megállította a kocsit, hogy leléphessek az országúira. Szabados kezet nyújtott, aztán mielőtt eleresztette az enyémet még egyszer megkérdezte. — Szóval? Nem jössz? Ez az utolsó lehetőséged. Még néhány óra és bezárul a gyűrű. Megráztam a fejein és megvártam, amíg az autó eltűnik a legelső kanyar mögött. Hátratoltam a sapkámat, és halkan fütyörész- ve elindultam a tanya felé, hogy az udvarán átvágva háromnegyed óra múlva otthon legyek. Amint azonban a tanya kerítéséhez értem fojtott, ismeretlen kiáltást hallottam és két furcsa egyenruhás, vá- gottszemű katona bújt elő a bokrok mögül rámszegezett géppisztollyal. Aztán valaki úgy vágott hátba, hogy arccal előre beestem a bokrok közé. Amint már korábban elmeséltem, szentül meg voltam győződve róla, hogy az oroszok kinyírnak. Vagy tizenöten álltunk a major falánál; néhány egyenruhás nyilas, szökött katonák és a sor végén egy árva német. Amikor meghallottam Blaskovics hangját és hátrafordultam, először azt hittem, hogy összetévesztem valakivel. Aztán, ahogy tovább hallgatóztam, majd amikor az orosz tiszt a nevét is kiejtette, biztos voltam benne, hogy mégsem tévedek. À munka becsülete Veres Péter írta annak idején Pályám unkások című könyvében, hogy az emberi természetben benne van a tisztességes, becsületes munka ösztöne és belső kényszere. Még az alig megfizetett, sok megaláztatással terhes, keserves munka, mint a vasúti krampácsolás és kavicsrakodás közepette is fölébredt az emberekben a virtus, a versenyszellem ... öreg szakik, tisztességben megőszült kisiparosok, egy-egy szakma megszállottjai mutatják a példát napjainkban is, de nincs olyan területe az emberi tevékenységnek, ahol ne villanna föl időről időre valamilyen formában a jól végzett munka öröme. Még akkor is, ha akadnak gúnyosan vagy mosolyogva legyin- tők, az igyekvőket kifigurázok, kigúnyolók. A munka igazi értelmét, megbecsülését hirdető jelszavakkal sokszor visszaéltek már az évtizedek során. Nemcsak akkor, amikor az ötvenes évek elején néhány mesterségesen megnövelt teljesítményt elérő emberre aggatták rá az országos dicsőség fényes díszeit, attól várva a húzóerőt, a százalékok növekedését. Mint tudjuk, ezek az erőltetett mozgalmak hamar letűntek, de azért még gyakran kísértett a munka dicsőítésének olyasféle szelleme, amely eltakarta a valódi értékeket, a hétköznapi cselekedeteket, az egyszerű tetteket. Akadnak persze, akik azt mondják, hogy a legnagyobo megbecsülés ott kezdődik, ha az embereknek egyáltalán van munkája, gondolva nálunk is a harmincas évek nagy válságára, s a tőkésvilágban létező és nem szűnő munkanélküliségre. Való igaz, fölbecsülhetetlen az a biztonság, amelyet szocalista társadalmi rendszerünk a teljes foglalkoztatottság elérése és megtartása révén teremtett. Talán ennek a biztonságnak is köszönhető, hogy a ma embere — érthető ez a törekvés — nem elégszik meg azzal, hogy dolgozhat valahol, hanem mindig jobbat, számára megfelelőbbet keres. Feltéve, ha van módja rá. Mert az is tény, hogy a kisebb településeken, falvakban különösen nehéz, s máshol sem köny- nyű hajlamaihoz, képességeihez illő munkát találni mindenkinek. A mai „munkaerő” tehát már válogat, s nemcsak a jobb kereseti lehetőség érdekli, de az is, hogy milyen abban az üzemben, műhelyben, gazdaságban az általános megbecsülés, túl a borítékban is kifejezhető elismerésen. Másrészt nehéz volna tagadni, hogy a gazdaság körülmények rosszabbodása — amely az emberek élet- színvonalának javulását is fékezi egy idő óta — sokakat arra késztet, hogy kiegészítő munkával is javítsanak a család helyzetén. Mindannyiunk környezetében találhatók úgynevezett hajtós emberek, akik szinte látástól vakulásig, önmagukat egy csöppet sem kímélve dolgoznak ezért a többletért. A munka igazi értelme olykor mintha ezeknek a feladatoknak a megoldásában nyerne előttük kifejezést, s nem tudni, marad-e elegendő energiájuk a tényleges kenyérkereső foglalkozásra, s lelik-e örömüket benne. Persze az volna a jó az egyénnek is, a társadalomnak ;s, ha ilyen kettősség nem alakulna ki, s mindenki ott tudná kiteljasíteni önmagát, megvalósítani álmait, egyéni és közösségi céljait, ahol Hivatásul választott munkáját is élvezettel végezheti. Lehet, hogy ezek az elképzelések sokak szemében ma irreálisak, pedig mind ott szerepeinek a szocialista társadalom céljai között. S . ha együttes megvalósíthatóságukban nem hinnénk, akkor nem sok értelme maradna annak, amiért élünk és dolgozunk. F. T. P. Korszerűbb közigazgatás EgyUltmüködö települések A terület átszervezés eredményeként Siófokhoz mint körzetközponthoz hat községi tanács (összesen 21 település) tartozik. A központ és vonzáskörzete új típusú kapcsolatának kialakításáról tanácskoztak a Balaton- parti városban az érdekelt tanácsok elnökei és vb-tit- kárai. Az értekezlet tapasztalatairól kérdezzük dr. Fi~ liszár Tibort, a városi tanács végrehajtó bizottsága •titkárát — Mindenekelőtt azt kell tudatosítanunk magunkban, hogy az átszervezés nem csak területi — szervezeti, hanem alapvető szemléleti változással is jár — mondta. — Azaz erre a szemléletváltozásra oly nagy szükEgyelőre ott ültek mögöttem egy farönkön, és valami szalonnáról folyt a beszélgetés. A bennünket őrző ázsiai katona eltűnt valamerre, s így bátrabban hátratekintgethettem. A mellettem álló nagybaj uszú őrmesternek azonban nem nagyon tetszhetett a dolog, mert felém fordította a fejét, és a bajusza alatt rámsziszegte: — Ha valami disznóságot csinálsz, kitaposom a beledet! Kuss! A ferdeszemű katona közben visszatért a háttérből, és fojtott hangú beszélgetésbe merült az aranyvállapos tiszttel. Blaskovics András pedig, mint aki jól végezte dolgát, lekászálódott a farömlkről és sétálgatni kezdett a hátunk mögött. Ekkor elhatároztam, hogy cselekedni fogok. Bár tudtam, hogy kockázatos lépésre szánom rá magam, mégsem tehettem mást. Ha nem akarom, hogy agyonlőjenek, rá kell kényszerí- tenem Blaskovicsot, hogy húzzon ki a drekkből. Amint meggyőződtem róla, hogy a tiszt és a ferdeszemű nem figyelnek ránk, amennyire tudtam hátrafordítottam a fejem és halkan megszólaltam: — András ... ! A sétálgató Blaskovics megmerevedett, de nem fordította felém a fejét; inkább valahová a patak felé figyelt, mintha onnan hallotta volna a hangot. (Folytatjuk) ség van most a közigazgatásban, hogy enélkül nem képzelhető el az eredményes munka. Most már nem lehet csak községi vagy csak városi méretben gondolkodni, tervezni, alkotni. Az új, úgynevezett térségi szemleletnek kell általánossá válnia, melynek lényege a tanácsok mellérendeltségi együttműködése. Helyesebben: az utasításos irányítás helyett a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködés révén képzelhető el további iejlődés. A korszerű közigazgatás legfontosabb mulatója manapság, hogy az irányító szakemberek milyen szinten képesek megteremteni az együttműködés feltételeit s miként élnek a lehetőséggel. A körzethez tartozó valamennyi település érdeke a közös cselekvés, hiszen együtt könnyebb a feladatokkal megbirkózni és a gondokat enyhíteni. Nyilvánvaló, hogy egy-egy területen a települések alapvető problémái részben azonosak, például a munkahelyeken, a kereskedelmi ellátottságot, a közművelődést illetően. — Mcgállapodtak-e már most néhány konkrét tennivalóban? — Igen. A többi között sok szó esett a pályakezdők, fiatal házasok, nagy- családosok lakásellátottságáról, illetve arról, hogy miként lehetne e téren együtt több lehetőséget teremteni. Sokszor az átmeneti megoldás is könnyítőn« a gondon, egy-egy erug; uj- tési támpont a továbblépéshez. A tanácselnökök, vb- titkárok elmondták, hogy a társközségekben toob évűiét üresen áÜL (Bálványoson például nyolc), s ezeket is rendbe lehetne tenni, s lakássá átalakítani. Ugyancsak ezekben a községekben még nagyon olcsón lehet lakótelekhez jutni, következésképpen az építkezés is kevesebb költséggel jár. Sói: újabb telkeket fognak kialakítani az említett településeken, Megállapodtunk, hogy még ebben a hónapban felmérjük ezeket a lehetőségeket, s megtudakoljuk, kik hajlandók igénybe vernéi. Továbbá összeszámoljuk a város félkomfortos és komfort nélküli lakásait is, hasonló céllal. Ezekből a lakásokból aztán 3—4 év elteltével, kellő takarékoskodás után, szövetkezeti vagy OTP-öröklakásukba költözhetnek a fiatalok. Technikai kérdésekben is megállapodtunk: egyeztetjük az ügyfélfogadási rendszert a Balaton-parti településeken. Siófokon például a hatósági osztály, amely az átszervezés óta a lakosság minden ügyes-bajos dolgával foglalkozik, az építési engedélytől az iparigazolvány kiadásáig, a hét minden munkanapján az ügyfelek rendelkezésére áll, és szombatonként is ügyeletét tart. a siö Aruház fölvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: — osztályvezető-helyettes, — eladó, ~ pénztáros, — hentes. Jelentkezés személyesen vagy levélben a Sió Áruház igazgatójánál. (78542)
