Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

Somogy közrendje, közbiztonsága Megyénket sem kímélte a bűnözési hullám Elkészülték a statisztikai; ismertté váltak a számada­tuk Somogy 1983. évi köz­rendjéről, közbiztonsága ról. Van tehát összehason­lítási alap a korábbi évek tapasztalataival. A közbiz­tonságról, a közlekedésrend alakulásáról beszélgettünk dr. Böröcz István rendőr vezérőrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság ve­zetőjével. — Hogyan értékeli az 1983-as évet, javult-e vagy romlott Somogy közrend­je, közbiztonsága? — Az utóbbi években or­szágos szinten folyamato­san emelkedett a bűn­cselekmények száma. Ez­zel szemben Somogybán mindeddig viszonylag ál­landó szintien maradt a bűn- elkövetés. Sajnos tavaly már megyénket sem kímél­te a bűnözési hullám. A tíz­ezer lakosra jutó bűncselek­mények alapján mi is föl­zárkóztunk a bűnügyileg fertőzött megyék közé. Ez nálunk összefüggésben van az idegenforgalommal, az utazó bűnözők átlagosnál nagyobb számával is. Míg 1982-ben 4389, addig tavaly 5364 esetet jegyeztünk fel, ennyi bűncselekmény vál* ismertté, összességében te­hát több mint 22 százalékos volt a növekedés. Számot­tevően nőtt a társadalmi és személyi tulajdon megkáro­sítása, valamint az erősza­kos-garázda jellegű cselek­mények száma. — Vannak-e a bűnözés alakulását döntően befo­lyásoló bűncselekmény­típusok, amelyek különö­sen elszaporodtak me­gyénkben? — Egyre gyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmé­nyek. Csaknem harminc százalékkal több volt a sze­mélyi tulajdon elleni lopás, mint 1982-ben, ez pedig azt jelenti, hogy tavaly 1215 esetben kellett eljárnunk. A társadalmi tulajdont is egy­re többen károsítják meg. A múlt évben lopás és be­törés miatt 771 esetben kel­lett vizsgálatot indítanunk, a korábbinál 143-mal töb­bet. Mindez azt bizonyítja, hogy romlott a vagyonvé­delem, továbbra is sok a hiányosság, amelyek lehető­vé teszik a bűncselekmé­nyek elkövetését. Példákéul icgemlílem az augusztus: oalatonkeresztúri betörést, amikor is a Siotour kiren­deltség irodájából az abla­kon keresztül ismeretlen lettesek az udvarra vittek tgy lemezszekrényt, ott föi- feszítették, és mintegy fél millió forintot (részben va­lutát) eltulajdonítottak Hogy ezt megtehették, ab­ban közrejátszott az is, hogy a kirendeltség biztonság technikai felszereltsége a legelemibb íeltételekne,; sem felelt meg. Itt. kell meg­jegyeznem: számunkra egy­szerűen érthetetlen, hogy a felelősök milyen gyakran hagyják könnyen hozzáfér­hető helyen a lemez- és páncélszekrények kulcsait A betörés és a lopás nem­csak a társadalmi tulajdon ellen irányul. Az utóbbi években a magánszemélyek tulajdonában is egyre jelen­tősebb értékek halmozódtak fel, de ezzel arányosan nem nőtt; a vagyonbiztonság. E2 is elősegíti a besurranásos lopásc'k és lakásbetörések szaporodását. Jó néhány nagyobb szabású, a gazdál­kodás rendjét is sértő csa­lásban, sikkasztásban, meg­vesztegetésben is folytat­tunk nyomozást, meiyek hátterében az egyre na­gyobb tért hódító anyagias szemlélet, a munka nélküli jövedelemszerzés áll. Varga István festő-mázoló kisipa­ros például — mint alvál­lalkozó — 1977 és 1982 kö­zött Somogy, Zala és Ba­ranya megyék területén üzemanyagtöltő állomások épületeinek festését végez­te, s különféle manipulá­ciókkal mintegy kilencszáz- ezer forint jogtalan haszon­ra tett szert. — Emelkedett-e az erő­szakos, garázda jellegű bűncselekmények száma? — Sajnos ezen a téren sem számolhatok be javu­lásról Az erőszakos bűn­cselekmények száma 458- ról 641-re emelkedett, s eb­ből tizenhárom halállal vég­ződött. A tavalyi év talán legnagyobb ügye a siófoki homokbányában történt gyilkosság volt, amelynek során az áldozatot kegyetle­nül megcsonkították. Bár rövid időn belül sikerült az áldozatot azonosítani, az el­követőket nem tudtuk elfog­ni. Természetesen a nyo­mozást tovább folytatjuk. — Tizenhármán váltak bűncselekmény áldozatá­vá 1983-ban. De vajon közútjainkon hányán vesz­tették életüket a közleke­déskultúra hiányosságait bizonyítva? — 1982-ben 71-en, tavaly bj-cn haltak meg közúti baleset következtében. A közlekedési bűncselekmé­nyek közül ki kell emelni az ittas vezetést, amely egy év alatt 578-ról 702-re emel­kedett S akkor még nem jeleztük azokat, akik „meg­úszták” karambol vagy el­lenőrzés nélkül. A legjel­lemzőbb baleseti ok a fi­gyelmetlen és gondatlan ve­zetés, az abszolút gyorshaj­tás és a szabálytalan előzés volt A balesetek csaknem felét személygépkocsival, egyharmadát pedig kerék­párra), illetve motorkerék­párral okozták. — Milyen rétegekre jel­lemző a bűnözés, s mi a jellemző megyénkben a fiatalkorú bűnözésre? — Tovább növekedett a cigány származásúak, a bűn- ismétlők és a visszaesők aránya. 1882-ben 403, tavaly 527 cigány bűnelkövető el­len léptünk föl. s közülük majdnem százan még nem érték el a tizennyolcadik életévet A növekedés álta­lában a fiatalkorú bűnözés­re is jellemző, ez tavaly 11 százalékos volt. A betöré­ses lopások 30 százalékát fiatalkorúak követték el, c!e az erőszakos, garázda jelle­gű bűncselekményekben is egyre nagyobb a fiatalok aránya. Sajnos a 14 év alat­tiak, tehát gyermekbűnözés is szaporodott A gyerekek általában lopásokat követ­nek el, de jó néhány eset­ben betörést is végrehajtot­tak. A gyermekbűnözés szempontjából hosszú évek óta Kaposvár és Marcali, valamint a városkörnyéki falvak mutatják a legna­gyobb fertőzöttséget Vala­mennyiünk érdeke, hogy a bűnözés utánpótlását a mi­nimálisra csökkentsük. Ak­kor már „csak” a felnőttek­re, a bűnismétlőkre, a visz- sza esőkre kell fokozottan fi­gyelnünk. Az sem kis fel­adat Gy. L Lőrinci L, László *st*. hátán — Te nem vagy szűz... Vagyis nem voltál — es szinte kamaszos mutálással sikí­tott a hangom. Rozsdabarna szemébe visszalopódzott a tartózko­dó hűvösség, önkéntelenül is betakarta magát a lepe­dővel, mintha egyszerre csak szégyellne magát előt­tem. — Miért lettem volna? — kérdezte és gúnyosan le- biggyedt a szája. — A mi köreinkben nem divat szű­zen férjhez menni... És egyáltalán. A szüzességei nem szokás őrizgetni. — A „mi köreink”-«t erősen megnyomta. — A szüzesség nem ér­dem, hanem állapot... Tovább nem folytatta, de ez is éppen elég volt ah­hoz, hogy belémíojtsa a szót, Elvégre azt is meg­kérdezhette volna, hogy m> közöm hozzá ... — Olyan tapasztalt vagy, mint egy .. „ mint egy ... — s itt megakadtam, mert nem akartam kimondani a sértő szót — Mar újra mosolygott — Mondd csak ki nyu­godtan — biztatott — Mint egy kurva Hiszen az is va­gyok .. . És főleg az leszek. Egyszer már említettem, és azt is, hogy nincs abban semmi szégyen! Legszívesebbein zokogva a mellére borultam volna. Szerettem volna bocsánatot kérni, de éreztem, hogy el­rontanék vele mindent Karjára hajtotta a fejét és szinte a lepedőnek sut­togta: — Azt nem kérded, hogy kik voltak az elődeid? Nem kívánod tudni? Hiszen az sem titok . .. Már nem. A prostituáltak nem titko- lódznak ... Be akartam fogni a szá­ját, de oldalra kapta a fe­jét — Most már meg kell hallgatnod. Akár akarod, akár nem. Igyekeztem szájára tenni a kezemet. — Kérlek, kérlek, Zoltán — mondta. — El akarom mondani. Egyszerűen el aláírom mondani... Oldalra fordultam, háttal neki, s a repedezett faira bámultam. — Két évig voltam Sárdi tisztelendő szeretője ... Sár­di atyáé, ö volt az inté­zetünk papja és a gyónta- tóatyám is ,.. Nagyon sze­rettük egymást. Azt ter­veztük, ha vége a háború­nak, kiugrik, és én felesé­gül megyek hozzá. Persze azt is tudtuk, hogy erre nulla százalék az esélyünk. Egy grófkisasszony és egy kiugrott pap Magyarorszá­gon ... Egyszerűen nevet­séges ... De a szerelemben az a csodálatos, hogy fü­tyül az ember a realitá­sokra. S mi aztán alaposan fütyültünk... És közben szerettük egymást. Aztán, azt hiszem, ő volt az, aki először döbbent rá kapcso­latunk reménytelen voltára. És elhatározta, hogy véget is vet neki. Hiszen lassan abba a korba értem, ami­kor egy rendes gróf lány­nak férjhez kell mennie. Ha pedig kiderül a mi dol­gunk. abból eget-földet rá­zó botrány lesz .. . Így az­tán, egy napon, csak a hült helyét találtam. Mire felocsúdtam, ő már a fron­ton volt Valaki hozott né­hány sort tőle. Az volt az utolsó üzenete. Azt kívánta benne, hogy az isten bün­tesse meg mindazért, amit tett. Mintha bizony a sze­relem és a testi vágy szé­gyen lenne ... Tábori lel­kész lett a fronton ... Most már érti, ugye? Alig érzékeltem, hogy visszatért a magázásra. — Ezért bújtam el apá- mék elől. Ezért nem akar­tam elmenni innét. Remél­tem, ha visszavonulnak a katonáink, ő is visszajön ... Aztán megtudtam, hogy gyermeteg reményeket táp­lálok, Valami akna vágott az oltárba éppen akkor, amikor misézett... Az utolsó Egy furcsa levél nyomán jutottam el Nagybajomba. Bivalyok, bölény, őstulkok bemutatását ígérte a bajomi levélíró. Amikor a községben I Fehér Jenő után érdeklőd­tem, a megszólított arcán fu­ra mosoly tükröződött: — A bivalyost? Ebből a viszontkérdésből mintha valamilyen garabon­ciás személyét lehetett volna sejteni. A Sugár utcai ház, ahol Fehér Jenő lakik, elhagya­tott, összeomló épületnek lát­szik, az istálló azonban masz- szívan áll a hátsó udvarban. Nem messze tőle egy kocsit és egy hóval borított homok­futót is láttunk. A két kutya éktelen csaholására előkerült a gazda is. ötvenéves, elvált férfi; csak az állatainak él. Van szép számmal: húsz ba­rom és három ló. Mosolyogva fogad bennün­ket; ne féljünk a kutyától, válogatós, csak a rossz em­berre támad. Nem állhatom meg, hogy ne az első benyo­másaimmal kezdjem. — A faluban nincs túl jó híre. — Arra gondol, ugye, hogy bolondnak tartanak az em­berek? Mondja ki bátran, nem szégyellem! Nem tudják megérteni, hogy nekem húsz marhám van, és mégis sze­gény ördög vagyok. Nem a pénzért csinálom. Inszemi- nátor voltam egészen a rok- kantosításig, és mindig sze­Gsend ült közöttünk, mintha közvetlenül temetés után lettünk volna. Félve nyújtottam feléje a kezem, de megfogta a csuklómat és visszatolta. — Most ne ... — mondta és kérés bujkált a hangjá­ban. — Kérlek, most ne ... Engedelmesen visszahú­zódtam. Hallgattunk egy sort, majd igyekeztem közömbös szint adói: a hangomnak, de belül majd megpattant a szivem. — Szóval ... Vége? Rám emelte gyanúsan csillogó szemét. — Ha nem akarod ... Ha akarod ... Csak most ne ... Szeretnék egyedül marad­ni... Gyorsan felöltöztem, és az ajtó felé tapogatóztam. Amikor elértem a küszöböt visszafordultam, és tétova mozdulatot tettem a ke­zemmel. — Holnap ... holnap ... kijössz a partra? Szótlanul bólintott, ás mosolyt erőltetett az arcá­ra. Nagyot nyeltem és érez­tem, hogy forogni kezd előttem a szoba. — Teréz — mondtam, és mintha köd mögül hallot­tam volna a hangom. — Ha akarod .... én elveszlek feleségül. Aztán mielőtt még vég­képp kiléptem volna az aj­tón, visszanéztem rá. A fa­lat bámulta, és folytak a könnyei. (Folytatjuk) ____________ bivalyok rettem az állatokat. Volt őzem, szarvasom, vaddisz­nóm, bivalyom, őstulkom, marhám, lovam, macskám, kutyám ... — Igaz, hogy maga az utolsó bivalyos Somogybán? — Buzsákon vettem meg az utolsókat húsz éve. Azóta a leszármazottai már megta­lálhatók Ausztriában, Cseh­szlovákiában, több hazai ál­latkertben, vadasparkban. Ebből sem nekem lett pén­A nyáj közben a szénabog­lyához lépdel. Együtt mind a húsz állat. Kis bocik böködik az anyjuk tógyét, a bivalyok alig tíz méterre tőlünk össze- öklelőznek. — Szeretném, ha egyszer másoknak is örömük lenne az én kedvtelésemből. Itt a körülmények miatt, tudom, lehangoló a kép. Nyáron azonban, ha hazahajtok, az átutazó külföldiek megállíta­nak. Szabad-e fotózni, kér­dezik mutogatva. Nemcsak ők, a magyarok is meg-meg- állnak. Gondolkodtam már valami vadasparkon is, de ez mindeddig csak ötlet Az amerikai bölény ugyancsak ritka Somogybán zem: a pécsi állatkertnek ad­tam el, ők tenyésztették to­vább. Tőlük kaptam — na­gyon jó a kapcsolatom velük — csereakció révén ezt az amerikai bölényt is. Ebből sincs több Somogybán... A többiek marhafajták,’ hol- stein, limuzin, magyar barna, yersei. — Elég sanyarú körülmé­nyek között tartja az állomá­nyát ... A rideg tartás híve va­gyok. Egy évben mindössze ezernyolcszáz forintomba ke­rül egy állat. A magyar bar­na marhával kísérletezem, szerintem hústermelőnek ez kiváló. Kora tavasztól késő őszig legeltetek; ha május­ban majd eljön, meglátja, milyen gyönyörűek lesznek. Felhíznak, kifényesednek, ki- gömbölyödnek ... Mielőtt eljöttem volna Nagybajomból, betértem a községi tanácsra. Az elnököt nem találtam, mások nem nagyon akartak véleményt mondani a bivalyok ügyé­ben. A titkártól megtudtam: Fehér Jenő állatai sokszor elkószálva, tiltott helyen le­gelnek. Ebből aztán összeüt­közések vannak. Vadaspark­ról eddig még nem volt szó, mondta, amikor említettem az ötletet. Ez azonban elég­gé kivihetetlennek látszik. Mindeneseire gondolkodnak a dolgon, s visszatérnek rá — ígérte. Hogy Fehér Jenő bivalyai, tulkai, amerikai bölénye és más érdekes állata továbbra is csak egy embernek sze­rez-e örömöt, ezt a jövő fog­ja eldönteni. B. J. V’JXWMW Nőnapi ajánlat! Egyes üveg- és műanyag áruk 30% engedménnyel a nagyatádi háztartási boltban, a íonyódi Balaton Áruházban, a barcsi Dráva kisaruházban, a kaposvári Ady Endre utcai üvegbőltbajn, valamint a Somogy Áruházban. (78754)

Next

/
Oldalképek
Tartalom