Somogyi Néplap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

Kitekintés gazdasági feladatainkra Pártnap Kéthelyen Mi érdekli a kéthelyieket? Természetesen sok minden. Egyebek között kíváncsiak arra, hogy a közigazgatási átszervezést követően milyen szolgáltatásokat nyújt hely­ben a takarékszövetkezet, s milyen ügyekkel kell a mar­cali városi fiókhoz fordulni. Aztán: kaphatnak-e anyagi kiegészítést meglevő pén­zükhöz, hogy kialakulhasson a községben az iskolakomp­lexum; megmarad vagy fel­számolják a Buzsák és Ba- latonnagyberek között hú­zódó kisvasutak Az sem kö­zömbös számukra, hogy a beruházásoknak a korábbi évekénél lényegesen mérsé­keltebb üteme milyen hatás­sal van a termelésre, mi­ként alakulnak külkereske­delmi kapcsolataink s a magyar gazdaság hogyan felel meg a növekvő köve­telményeknek ... Jókora — és megJehető- *en szán® — kérdéscsokor­ra válaszait hallgatóinak szerdán este a kéthelyi párt- napon Sugár Imre, a So­mogy megyei Tanács elnöke, akit Mezei Lajos, a községi pártvezetőség titkára kő* szöntőtt a pártklubban ren­dezett összejövetelen. Fizi­kai és szellemi dolgozók töl­tötték meg a termet, hall­gatták érdeklődéssel a pàçt- napi tájékoztatói. Az ország mindennapi gondjai érezhetően jelen vannak a kéthelyiek életé­ben is, de ami örvendetes: a megoldás mikéntje foglal­koztatja az embereket, s kellőképpen megbecsülik azokat a szerény eredménye­ket, amelyeket ilyen körül­mények között elértünk. — Egyre többen értik —mond­ta Sugár Imre —, hogy ma már nem gondolkodhatunk úgy: amit termeltünk, azt el kell adnunk, s ezzel meg­oldottuk a feladatunkat. , Olyasmit és olyan minőség­ben kell előállítani, aminek * biztos piaca van, tehát olyan árut kell termelni, amit el tudunk adni. Az energiafelhasználás­sal kapcsolatban az előadó elmondta: az energiahordo­zókkal való ésszerű takaré­koskodást már akkor számí­tásba kell venni, amikor az üzem. az intézmény létreho­zásáról, döntenek. Nem mindegy, hogy energiataka­rékos vagy energiapocsékolo készülékeket használunk-e a munkahelyen és a la­kásban. Gazdasági körülmé­nyeink azt is indokolják, hogy mindig és mindenütt vizsgáljuk meg, milyen ha­tékonysággal dolgozunk. — Kétségtelen, hogy az elmúlt években nőtt a mun­ka hatékonysága hazánkban a korábbi időszakhoz képest, de ha az elért szintet más országokéhoz viszonyítjuk, láthatjuk: még sok a tenni­valónk — mondta a megyei tanács elnöke, s hozzátette: az egyes termelőágazatokban — s ez Somogyra is vonat­kozik — eltérő ugyan a kép, az előrelépésre való törek­vés azonban mindenütt in­dokolt. Az előadó ezután a hall­gatóságot közelebbről érintő területről, a mezőgazdaság­ról szólt, s elmondta: az ágazat az elmúlt három év­ben megközelítőleg azt hozta Somogybán, amit vártak tő­le, sőt néhány területen en nél többet is nyújtott. A nagyüzemek túlnyomó több­ségében tudják, mit érdemes termelni, és azt is, hogyan kell gazdálkodni az ered­mények érdekében. Az ál­lattenyésztésen belül figye­lemre méltó a . sertésállo­mány számottevő növekedé­se, ami a vágósertés-értéke­sítésben is megmutatkozott. A régebb óta működő meg az új mellék- és kiegészítő üzemágak olyan munkáso­kat foglalkoztatnak, akik egyébként nem találnának megfelelő munkaalkalmat Az előadó részletesen ki­tért a Balaton víz- és kör­nyezetvédelmi feladataira, az idegenforgalmi tenniva­lókra, s ezzel az itt, a ma­gyar tenger közelében élok kérdéseire is válaszolt. Az érintett területre vonatkozó komplex program egyebek között — állami támogatás­sal — erdőtelepítéseket te­lepátalakításokat, nagysza­bású vízrendezési munká­kat tartalmaz, s gondoskod­nak róla, hogy a műtrágyák, a növényvédő szerek tárolá­sa és felhasználása környe­zetkímélő módon történjen. Az idegenforgalomban a vendegmarasztaló föltéte­lek javítása a cél, s ezek megvalósításáért a térség lakosai — így a kéthelyiek is — sokat tehetnek. MÁRKANEVE: LOTA Új zsalurendszer Dunaújvárosban Az építkezők egyik legna­gyobb gondja, honnan sze­rezzenek vagy hogyan tákol- janak össze maguknak zsalu­anyagot a betonozáshoz. A Dunai Vasműben több éve tartó kísérlet eredményeként — a gyár idomacél és lemez­gyártmányaira alapozva — egy olyan új, variálható fém zsalurendszert fejlesztettek ki, amely nagyüzemi létesít­mények és családi házak zsa- luzási munkáihoz egyaránt használható. Az új zsalurendszer először a Dunai Vasmű konverteres- acélművének építésénél bi­zonyította életképességét. A fazsaluzattal szemben 60 szá­zalékos költségmegtakarítást lehetett vele elérni. Egy-egy zsaluelem minimálisan két- százszor használható, zárt profil kerete igen jól bírja az igénybevételt, nem deformá­lódik. Mivel hazai gyártmány, és táblarendszere sokoldalúan variálható, valamint a kül­földi rendszerekhez viszo­nyítva nem tartalmaz sok al­katrészt, a hasonló külföldi elemrendszereknek csupán egyharmadába kerül. Alkal­mazásával ácsmunka takarít­ható meg, lakatos irányításá­val betanított munkások is egymáshoz rögzíthetik az elemeket az igen ötletes bi­lincsszerkezetekkel. Ugyan­csak előnye, hogy speciális SOMOGYI KRÓNIKÁJA Tapasztalatok — eredmé­nyek és tanulságok — össze­gezésének, ugyanakkor a tennivalók megjelölésének az időszaka február közepe. Bármerre járunk a megyé­ben, ennek a munkának le­hetünk a tanúi. Számot vet­nek múlt évi munkájukról a különféle gazdálkodó szerve­zetek, az eredményeket és terveket vitatják meg mindazok, akik a teljesítésben érdekeltek. A kereskedelem szempontjából Jónak minősítette a múlt évet Andrikó Miklós belke­reskedelmi államtitkár azon a pártnapon, amelyet hétfőn este rendeztek a somogyi ke­reskedelmi vállalatok részé­re. Ugyanitt arról is hallhat­tak a résztvevők, mire szá­míthatunk az idén: a Bala- ton-parton például valamivel többet fordítanak a vendég- fogadás feltételeinek javítá­sára, a belső-somogyi és a parti települések ellátásában pedig az egyensúly tartásá- ra. Megyénkbe látogatott és szerdán a Kaposvári Hús­kombinátban barátsági nagy­gyűlésen vett részt Baldo Badamtarin, a Mongol Nén köztársaság magyarországi nagykövete. A vendéget a »egye és a város vezetői fo­gadtak, majd üzemlátogatá­son mutatták be a kombinát munkáját. Az év feladatai között ki­emelkedő fontosságú a termékszerkezet­váltás gyorsítása, a költséggazdál­kodás javítása — erre hívta föl hallgatóinak figyelmét a Volán kaposvári telepén tar­tott pártnapon Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A gazdasági fej­lődésünk időszerű kérdései­ről tartott tájékoztatón a vállalat mintegy másfélszáz dolgozója arról is hallhatott, hogy több somogyi üzem tér- mékeire biztos kereslet van a külföldi piacokon, ám a feladatok teljesítésében leg­inkább a dolgozók helytállá­sának, fegyelmezettségének, illetve szakmai tudásának jut igen nagy szerep. Somogy megye mezőgazda­ságának, fagazdaságának és élelmiszeriparának minden fontosabb kérdését érintette az a tanácskozás, melyet csü­törtökön tartottak Kaposvá­ron. Dr. Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és munka­társai a megye vezetőivel együtt áttekintették az ága­dat somogyi eredményeit és legfontosabb feladatait. A megbeszélés résztvevői egyet­értettek abban, hogy a nem támogatott gazdaságokra megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, s abban is, hogy a gabonaprogram sike­res teljesítése érdekében a tárolók létesítésének gondját nem lehet kizárólag a me­zőgazdasági nagyüzemekre hárítani. Javában tartanak megyénk termelőszövetkezeteiben a zárszámadó rendezvények s a vezetőségek kjüldöttgyű- léseken, közgyűléseken ad­nak számot a múlt évi gaz­dálkodásról. Olyan esztendő mérlegét terjesztik elfoga­dásra a tagság elé, amely nem volt híján időjárási vi­szontagságoknak, az átlagos­nál is nagyobb erőfeszítések­nek — és a tanulságoknak. Lakócsán a Dráva menti Tsz vezetői csütörtökön küldött­gyűlésen ismertették a tag­sággal 1983 eredményeit. A számadáson részt vett és fel­szólalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára is, aki itt mondta el, de megállapítása érvényes általában a megye mezőgaz­daságára: több olyan lehető­ség van még az ágazatban, amellyel szervezettebb mun­kával élni lehet. A gazdálko­dás színvonalának további javítása is ezt a célt szol­gálja, Hernesi Ferenc felületek képzéséhez a zárt- profil-keretre mintázott fém­vagy műanyag lemez szerel­hető fel. A hagyományos és az új együttes alkalmazására is le­hetőséget kínál az új zsalu­rendszer, mert méretei és csatlakozási pontjai olyanok, hogy fenyőpallóval kombi­nálhatok, ha speciális mun­kák ezt igénylik. Az alaptáb­la mérete 50x200 centiméter, súlya 27 kilogramm, tehát kézzel mozgatható. Több táb­la előszerelés után daruval emelhető be a helyére. Az új zsalurendszer — amelynek márkaneve LOTA — a Dunai Vasmű szolgálati szabadalma. A kohászati kombinát évente 40-50 ezer négyzetméter fémzsalu gyár­tására képes. A falusi turizmus fejlesztéséért Csendes tanyák, kulcsos házak A falusi turizmus fejlesz­tésére tavaly programot hir­detett meg az Országos Ide­genforgalmi Hivatal. Az előzetes felmérések szerint a mintegy 3 ezer községből 65 már az idén, további 220 pedig — tervszerű szervezés sei és fejlesztéssel — a kö­zeljövőben kapcsolható be a falusi üdülésbe. Ez annyit jelent, hogy néhány éven belül körülbelül 25—30 ezer falusi üdülésre alkalmas szálláshelyre számíthatnak a vendegek. Baranyában három éve fogtak hozzá a hajdan nép­szerű, de napjainkra már szinte feledésbe merült üdültetési forma elterjeszté­séhez. Feltérképezték a ki­emelkedő vonzerővel bíró falvakat, s a fizetővendég­szolgálat már kiépült háló­zatára támaszkodva négy községben meg is teremtet­ték a kulturált házi ven­déglátás feltételeit. Első­ként Magyaregregyen akadtak vállalkozó házigaz­dák, majd Pécsvárad, Zen- gővárkony, s az idén Bük- kösd vendégszerető lakói csatlakoztak hozzájuk. Je­lenleg egyidőben félszáz tu­rista töltheti itt szabadságát, élvezve a falu csendjét, kö­zelebbi ismeretséget kötve a vidéki életformával. Tolnában Mórágyon, Vár­alján, Dunaföldváron és Simontornyán teremtették meg a falusi üdülés lehető­ségeit. Olyan szállásadókat kerestek, akik a vendég igé­nyei szerint étkezést is nyújtanak. Egyelőre 30 szo­ba várja Tolnában a falusi üdülésre vágyókat, minde­nütt szórakoztató programo­kat, kulturális és sportolási lehetőségeket is kínálva. Mó. rágyon csónakázótavát léte­sítettek, a régi vízimalom­ban helytörténeti kiállítás nyílt. Az egykori kőbánya helyén most játszótér és szabadtéri szinpad van. A község iránt n;ár a külföl­diek is érdeklődnek, április­ban olasz családokat várnak a faluba. Hasonlóak a ter­mészeti adottságok a közeli Váralján is, ahol több kis horgásztó és erdei pihenő­hely kínálja magát. Vas megyében az úgyne­vezett kulcsos házak válnak egyre népszerűbbé. A szala- fői kulcsosház például már az egész szezonra „elkelt”, ezért még a tavasszal két újabbat nyitnak. A kulcsos házakban üdülő családok maguk gondoskodnak ellá­tásukról, és senkihez sem alkalmazkodva élvezhetik a nyugodt pihenést. A baján- senyei kultúrházban a ha­gyományos őrségi mestersé­gek alapjait is elsajátíthat­ják az érdeklődők, s megis­merkedhetnek a helyi kony­ha gasztronómiai érdekes­ségeivel. Téli autó­javítások Nem a márkától, a sofőrtől függ... Télen a csúszós utakon több a közlekedési baleset, a koccanás. Hamar megér­zik a síkosság hatását az autójavító műhelyekben is. A kaposvári Vasipari Szövetkezethez az idén ja­nuár elejétől jóval több sérült autót vittek be, mint más időszakokban. A cég javítórészlegéhez általában a nagyobb munkák kerül­nek, az apróbb koccaná­sok nyomait több-kevesebb sikerrel inkább házilag próbálják eltüntetni a jár­müvek gazdái. Tíz teljes karosszériacse­rét csináltak meg a szövet­kezet szakemberei az el-; múlt másfél hónapba«. Gyorsan elkészültek a Tra­bantok, a Wartburgok és az S 100-as Skodák karosz- szériamunkáival, mert ezekhez a típusokhoz van elegendő alkatrész, ám az S—105-ösök és a Ladák már több gondot okoznak — ezekhez j nehezebb be­szerezni a szükséges ele­meket Van-e könnyen csúszó autó? Erre a kérdésre úgy válaszolnak a javítók az idei tél tapasztalatai alap­ján is, hogy nincs olyan, amelyet ki lehetne nevez­ni listavezetőnek. Hosszú évek átlagában ugyanany- nyi törött járművet visz­nek javítani a tulajdono­sok minden típusból. Nem ettől, hanem sokkal inkább a vezetőtől függ tehát a biztonság. A téli csúcsforgalom az idény „újdonsága”, de egyéb friss hírrel is szol­gálhattak a szövetkezetiek. Tavaly december óta el­végzik itt a Trabantok ga­ranciális javítását, és a Merkúrral kötött megálla­podás alapján 1984 első félévében a Wartburgok és a Skodák garanciális mun­káit is megkezdik. A kis­teherautók közül a Nysá- kát január Í5-e óta fogad­ják ilyen szervizre, s szin­tén — még az első félév­ben — a Barkasokat is fölveszik a listára. Nem okozott különösebb gondot a felkészülés a ga­ranciális javításokra, mert a szövetkezet már régóta jogosult a zárt technológiás műszaki vizsgáztatásra, így a megfelelő műszerek is rendelkezésükre álltak. Az új szolgáltatás közvetlenül nem sok hasznot hoz az autójavító részleg­nek, ám azt várják tőle, hogy közvetve — az első garanciális ellenőrzésre érkező ügyfelek végleges „elcsábításával” — mégis­csak gyarapítja vendégkö­rüket s ezzel bevételüket is az új tevékenység. fiz időjárás is segített a téli vásárnak Tegnap véget ért a feb­ruár 6-án kezdődött téli vá­sár. E két hét alatt jelentős engedménnyel kínáltak szá­mos — a havas évszakban jól használható — cikket a kereskedők. A forgalom ada­taiból következik, hogy ezút­tal az időjárás is segített: a tél épp akkor „tetőzött’, amikor a vásár tartott. Jóval több téli holmi — kabát, kö­tött divatáru, csizma és cipő — talált gazdára, mint az el­múlt évek hasonló engedmé­nyes vásárának időszakában. A kereskedelem is alaposan fölkészült: a Somogy Keres­kedelmi Vállalat üzleteiben például 28 millió forint érté­kű árukészlet várta « vásár­lókat a yasar első napysi... Három somogyi áruházban érdeklődtünk tegnap, milyen tapasztalatokkal zárják a té­li vásárt. A kaposvári Zselic Áruház ruházati osztályán a vásárba bevont cikkek értéke 900 ezer forint volt. Az áru­nak több mint 60 százaléka vevőre talált. A siófoki Sió Áruházban 600 ezer forinttal több áru kelt el, mint tavaly. A legkelendőbb a lakástextil, a kötött divatáru és a kon­fekció volt Annak okát, hogy a cipők, a csizmák iránt mérsékeltebb volt a ke­reslet, abban látják, hogy a vásár előtt néhány héttel az áruház már rendezett egy szinten számottevő enged­ményt nyújtó vásárt lábbe- hfcbőt ' A kaposvári Somogy Aru­ház 12,a milliós árukészlettel várta a vásárlókat a készlet jelentős hányadát el is ad­ták: 10,5 millió forint értékű áru kelt el két hét alatt. A kabát, a kötött és méteráru, s főként a csizma és a cipő volt a kelendő. A lábbelikből hárommillió forint forgalma volt az áruháznak, s akik él­tek a vásár kínálta — nem kis megtakarítást jelentő le­hetőséggel, ki is próbálhatták az új portékát hóban, fagy­ban ... SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom