Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

#■ Ifjúsági gyűlés Kaposváron Fejlesztik a sporthajók kikötő-hálózatát A Balatoni Intéző Bizott­ság programot készített — a balatoni sporthajók kikötő­hálózatának fejlesztésére. A fejlesztési tervek szerint tovább gyarapítják a vitor- láshajó-állományt, aminek viszont eddig akadaJya volt a kikötő-hálózat szűkös volta, a tárolók és javító bázisok fcis fogadóképessége. Ezért a sporlegyesületek, az üdülőt fenntartó vállalatok és az Idegenforgalmi szervek a Blű javaslata» e# támogatá­sával a következő években három ütemben 21 sporthajó­kikötő építését tervezik. A tervek szerint Balaton­almádiban, Alsóörsön, Bala- tonfüreden, Keszthelyen és Fonyódon sporthajó-bázisokat épít, ahal együttesen több mint 500 nagyobb meretű, tokesulyos hajó horgonyoz­hat. E helyeken gondoskod­nak a szerviz- és javítószol­gálatról is. További öt helyen — Bala­tonmárián, Fonyódon, Ti­hanyban, Lovason és Keszt­helyen — 50—50 kisebb, nem tőkesúlyos vitorláshajó fo­gadására alkalmas sporthaj ö-; kikötő építését tervezik. Ezenkívül az üdülőtelepek: többségénél csónak- és szorf- kikötők is épülnek. A BIB sportcélú fejleszté­si programja szerint együtte­sen 1750 kisebb-nagyobb ví­zijármű kikötési lehetőségé­ről kell gondoskodni. Az ország egyik legnagyobb vállalata, a* Egyesült Izzó január 1. óta TUNGSRAM RT. néven szerepel. A* idén 5—6 százalékkal kívánják bővíteni a termelést, ex­portjuk a tervek szerint eléri a 100—100 milliós értéket, konvertibilis, illetve rubel elszámolásban egyaránt. Képün­kön egy új berendezés. Óránként 2600 normál lámpát gyárt a saját fejlesztésű és kivitelezésű gépsor. A tcJjesen auto­matizált gép iráni jelentős a küllföldi érdeklődés. (MTI-fotó: Tóth Gyula felv. — KSI Értekezlet az Ipari Minisztériumban Teret, ösztönzést a javító ötleteknek A megyei tanácsok elnök- helyetteseinek és ipari osz­tályvezetőinek részvételével tegnap tanácskozást tartottak az Ipari Minisztériumban. A megbeszélés napirendjén sze­repelt az MSZMP Központi Bizottság árnak az ipar hely­zetéről és feladatairól szóló határozata, annak végrehaj­tása, s a tanácsok ebből adódó feladatai. A tanácsko­záson részt vett Buda Gabor a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese is. A résztvevőknek Kapolyi László miniszter adott tájé­koztatást. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság júniusi határozata az ipar számára fő célként nem el­sősorban az ágazati szerkezet átalakítását, hanem a ter­mékszerkezet megváltoztatá­sát, a gazdálkodás színvona­lának emelését jelölte meg. A legfontosabb iparpolitikai irányok — a hatékonyság szem előtt tartásával — a természeti kincsek hasznosí­tását, a termékek feldolgo­zottsági fokának emelését, a mezőgazdaság kedvező adott­ságaihoz igazodó ipari hát­tér fejlesztését emelik ki, de ide tartozik az elektronika, a biotechnológia fejlesztése és széles körű elterjesztése, va­lamint az ebben elért ered­mények gyorsabb alkalmazá­sa. Különlegesen fontos az energiát és anyagot takaré­kosan hasznosító technoló­giák kifejlesztése és széles körű alkalmazása is. Mindezek megvalósításá­ban szükség van a tanácsok közreműködésére — hangsú­lyozta az ipari miniszter. A tanácsi iparvállalatok mun­kájában — többségük a fel­dolgozóiparhoz tartozik — nagy jelentőségű a verseny- képesség javítása, a gazdasá­gos export növelése. Az ipari és a lakossági szolgáltatások területén — * KB határozatával összhang­ban — a viszonylagos elma­radottság felszámolását, a színvonal emelését jelölte meg fő feladatként. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy a szolgáltató kapacitások fej­lesztési ütemének meg kell haladnia az ipari fejlődés át­lagát Az Ipari Minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordít az újonnan kialakult kisvállalatok tevékenységére. Eredményes működésükhöz jelentős segítséget nyújthat­nak a tanácsok. Sokat tehetnek a tanácsok a hatékonyság és a verseny- képesség javítása érdekében a korszerűtlen termelés meg­szüntetésével, a felszabaduló munkaerő átirányításával, szervezetfejlesztési intézke­désekkel, a fejlesztési erőfor­rások szelektív felhasználásá­val, továbbá olyan közhan­gulat kialakításával, amely­ben teret, ösztönzést kapnak a teljesítményt javító ötle­tek, kezdeményezések, s ja­vul a szervezettség és a munkakedv. A minisztérium és a taná­csok kapcsolatát értékelve kijelentette, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött, rend­szeresek a minisztérium és a megyék vezetőinek találkozói, de szükséges, hogy tovább fejlesszék a tárca és a taná­csi szervek együttműködését. Több ezer fiatal mozdult meg tegnap este a megyei KISZ-bizottság hívására, és vett részt az MSZMP Oktató si Igazgatósága előtti téren tar­tott békegyűíésen. Már a kezdés előtt fél órával daloktól voit hangos a környék, kandeláberek és fáklyák piros lángjai világították be a teret, ahol egyenruhás ifjúgardisták álltak sorfalat. Diákok, dolgozó fiatalok gyülekeztek, és eljött az idősebb nemzedék is. A metsző januári hideg sem tudta elijeszteni azokat, akik úgy érezték, hallatniuk kell hangjukat a béke ügyéért. Ott volt Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr, Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Sár­ái Árpád, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Varga Károly megyei népfronttit­kár, s részt vettek a megye és a város társadalmi és po­litikai szervezeteinek képvi­selői is. A zene elhallgatása jelez­te 17 órakor a rendezvény kezdetét, s Damm Andrea, a Táncsics Mihály gimnázium tanulója mondta el Várnai Zseni egyik szép versét. Nagy György, a Somogy megyei KISZ-bizottság tit­kára ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ünnepséget: — A mai békegyűlés, amelyre KISZ-bizottságunk hívta meg a megye háború­viselt és békében született, békében felnőtt nemzedékeit, hittétel a béke ügye mellett. Ezután Baracskai. Zoltán­ná, s városi1 KISZ-bizottság titkára állt: a mikrofonhoz, hogy -toim'4çsplja' a fiatalok gondolatait, érzéseit korunk­ról, elképzeléseit, vágyait a jövőről. — Ha a béke egyszerre nagyon időszerűvé válik, az mindig a veszélyeztetettség érzéséből fakad, amikor az ember már testközelből érzi a harcra készülő, lázasan el­szánt indulatot. A ma em­bere — s különösen fiatal­sága — egyre inkább rá­kényszerül arra, hogy dönt­sön lényeges és lényegtelen, humánum és barbárság kö­zött, vagyis tudja, hogy mi­ért és mi ellenében él! Miről és miért kell ma szólnunk földünk ötmilliárd lakójának túlnyomó többsé­gével egyetértésben? Arról, hogy háború és béke közül mi a békét választjuk. Hi­szen nem lehet, nem szabad, hogf a békén kíWÜ más éiet, niás jövő is létezzen számunkra. A tudósok szerint a XX. század a történelem leg­nagyszerűbb s egyben legke- gyeUenebb százada is. Hogy mii jelent nagyszerűsége, azt naponta átéljük, amikor az ember eddig soha nem is­mert lehetőségei nyílnak meg előttünk. Ám, hegy a legkegyetlenebb jelző mit takar, azt csak nagyszüleink, szüléink nemzedéke tudja, mely megélt két világhábo­rúi. A mólt felidézésé után a tennivalókról így szólt: — A kor naponta szembe­sít bennünket új és váratlan történésekkel, s embert pró­báló évek eljövetelét jelzi. Ez alól a felelősség alól nem lehet kibújni. A béke megőrzésére kell összponto­sítani minden erőnket: még több tanulással, gondolko­dással, napi feladataink mind tökéletesebb megoldá­sával. Ki-ki tegye dolgát! A nyugodt életet, békét kívánó szavak után két dal' csendült fel a Táncsics és a Munkácsy gimnázium közös kórusa előadásában, majd dr. Kanyar József történész kandidátus kért szót." — Ügy hívott meg ide a fiatalság, hogy békeakarata demonsLrációján a történész is mondja el véleményét egy olyan kis nemzet fiaként a háborúról, amely egy nem­zedék életén belül már két­szer is véres áldozatot hoza­tott vele idegen érdekek szolgálatában, az Ásó és a második világháborúban. Beszélt szomorú személyes emlékéről — az első világ­háború áldozatai között volt édesapja —, a nemzet má­sodik nagy vérveszteségéről, s idézett nemrég elhunyt költőnk, Illyés Gyula So­mogyiadnak írt békeorató­riumából, majd e szép vallo­mással zárta mondandóját: — A pusztulásnak, a ha­lálnak a legerősebb ellensé­ge az élet, a fiatalság, a vi­dámság. Az ifjúság az én számomra is „panacea cont­ra mortem’’ — gyógyír a ha­lál ellen. A történész után a har­mincas korosztály képviselő­je, Csekis László, a siófoki DRW dolgozója szólt. 0 egyéves kislánya, tehát a jövő némzedék nevében emelte fel szavát, hogy a szép, biztonságos jövő ne csak ígéret legyen. A fiatalok békegyűlését a Himnusz hangjai zárták. SOMOGYI Áfa: 1,fo FT* NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 10. szám 1984. január 13., péntek BEKERE SZÜLETTÜNK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom