Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
Farsangi modellek A farsangi rendezvények, bálok, összejövetelek kellemesek. de gondot okoz a ruházkodás. Hiszen aiki gyakran jár szórakozni, nem biztos, hogy mindig több ruháit tud beszerezni erre a célra. Jó ötletekkel viszont lehet farsangi ruhákról gondoskodni. Rajzainkon három nagyon különböző estélyi ruhát mutatunk be. Az 1-es modell a 30-as évek divatját visszaidéző úgynevezett vonal ruha, amely redőzött felsőrésszel, mély dekoltázzsal és a szoknyán raffolt és repülő, szabadon álló redőzésse! gazdagított. A pyak körül végződő felsőrészhez hátul pele- rins/erű, lebegő rész járul. Ezt a ruhát csak nagyon puhán omló selyemből, zsorzsettból, esetleg nagyon vé-. kony jerseyből lehet elkészíteni. A színe az összes divatszínekben elképzelhető, mindenki egyéniségéhez alkalmazva. A 2-es modell, a kétrí ruha készülhet azonos anyagból, vagy két különbözőből, például a felsőrész ezüsttel, arannyal átszőtt jerseyből, a szoknya hozzá vastag selyemből vagy bársonyból is. A felső részen kevés gyöngyöt, füttert hímzésként alkalmazhatunk. Divatos, ha a derékban vágott felsőrész szélére kis fodor hosszabbítást helyezünk. A szoknya majdnem egyenes, de rejtett rakásokkal bővített. A 3-as modell kétrészes, igen trükkös megoldású, mert lábikra közepéig ér az elsó fodor széle, s így ez a kis kabátkával, valamint egy angolosabb selyem blúzzal színházi vagy társasági öltözék. Ha az alsószoknya aljára a ruha anyagából plisszéfodrot varrunk, akkor nagyestélyi ruhaként szolgál. Ez esetben a kabátka alá nagyon kivágott, elegáns alkalmi blúzt hordhatunk. A kis kabátka a derékban megkötött masn ival záródik, jellemző a sonkaujj megoldás, amely az alkalmi jelleget hangsúlyozza, N. V. Téli ártalmak A tél a szépsége mellett egészségi panaszokat is előidéz. Némi odafigyeléssel azonban ezek a gondok megelőzhetők. A mostoha időjárás próbára teszi a fedetlen bőrfeiü- leteket. A kevesebb napfény, és a táplálék kisebb vitamintartalma miatt csökken szervezetünk ellenálló- képessége. Így a bőré is. Apró erei összehúzódnak a hideg, nyirkos időben. A szű- kebb csatornákon átáramló vér pedig kevesebb tápanyagot szállít a sejteknek. A szél elősegíti a párolgást, így tovább hűti-szárít- ja a bőrt, amelyen eíőbb- utóbb repedések keletkeznek. Ilyenkor szoktunk viszketésről, „reszelős” tapintásról panaszkodni. Nem nehéz kitalálni tehát, hogy a zord évszak elsősorban a száraz bőrűeknek okoz gondot. Mit tegyenek ők? Mindenesetre reggel félzsíros vagy zsíros kirémmel kenjék be arcukat, kézfejüket. Arctej vagy lemosókrém szintén alkalmas erre a célra. Jó, ha a krémet ujjhegyeink finom, ütögető mozdulataival masszírozzuk a bőrbe. Ezzel ugyanis elősegítjük a felszívódást, és a bőr vérkeringését is serkentjük. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy este, lefekvés előtt arcunkról eltávolítsuk a napközben rátapadt port, piszkot. Ezt követően újból be- krémezhetjük magunkat. Persze, a zsíros, pattanásos bőrnek sem használ a téli időjárás. Hiányzik a napsugarak fertőtlenítő és faggyútermelést csökkentő hatása, valamint a vitaminok védelme. Ezért a zsíros arcbőrt gyakrabban kell tisztítani. Az éltető napfény híján jót tehet a kvarcolás is. De szigorúan be kell tartani a fokozatosság elvét! Legbiztosabb, ha kozmetikusra bízzuk a bőrünket. A téli vitamin-utánpótlás sem ró senkire megoldhatatlan feladatot. Legfeljebb több odafigyelést igényel, de az egészség megéri. A fertőzésekre érzékeny, fáradékonyságról panaszkodó embernek általában eszébe sem jut, hogy mindezt vitaminszegény táplálkozásának köszönheti. Jók a házilag ellett kompotok, befőttek, savanyúságok. Azonban ma már kezdenek kimenni a divatból. A modern háziasszony egyre inkább a konzervek kínálta bőséges választékra épít. A kínálat széles skáláján télen is ott találjuk a zöldborsót, zödbabot és egyéb más főzelékféléket. A mirelitáruk pedig mélyhűtött vitaminforrások. Étrendünkben a tej és tejtermékek, sovány húsok mellett gyakran szerepeljenek a zöldfőzelékek, és lehetőség szerint a gyümölcsök. Végül néhány szót a fa- gyásról. Sok kellemetlen meglepetés okozója volt már az a tévedés, amely szerint fagyási sérüléshez a hőmérsékletnek feltétlenül 0 fok alá kell süllyednie. Bizonyos körülmények között már 4— 5 fokon is bekövetkezhet. Ilyenkor még a fagyás enyhébb formájával találkozunk. Ennek ellenére sok kellemetlenséggel, fájdalommal jár. Első fokú fagyás veszélyét vállaljuk, ha hosszabb ideig átázott cipőben, zokniban vagy harisnyában ácsorgónk a szabadban. Gyenge vérellátású bokánk, sarkunk, lábujjaink ugyanis erősen hajlamosak az effajta sérülésekre. A fagyás tünetei: a bőr felülete erősen lehűl, színe elhalványul, érzéketlenné válik. Felmelegedéskor viszketés, szúró fájdalom, érzékkiesés, olykor felmaródás jelentkezik. Másod-harmad- fckú fagyásnál már savós, illetve véres hólyagok keletkeznek a bőrön. A fagyás megelőzése érdekében szoros lábbelivel ne nehezítsük a láb vérkeringését! Hideg időben inkább lazább, kényelmesebb cipőt, A műit hónap rendelete! ŰJ szabályok a fizetővendéglátásról Bértarifák, besorolási feltételek— Kinek /ár é/szakai pótlék? December első napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Minisztertanács módosított rendelete a fizetővendéglátásról. Eszerint a szálláshelyek közvetítésére és szervezésére az utazási irodák és az idegenforgalmi hivatalok, valamint a belkereskedelmi miniszter által feljogosított más jogi személyek vagy magánszemélyek jogosultak. Üj rendelkezés, hogy fizetővendéglátás céljára a szállásadó önálló lakást (üdülőt), lakrészt (üdülőrészt), vagy legfeljebb hat szobát adhat hasrrtálatba. Január 1-tő) csak azok fogadhatnak fizető vendégeket, akik fizetővendéglátó engedéllyel rendelkeznek, s ezt a papírt a tanácstól kell kérni. Az engedély kiadása csak indokolt esetben tagadható meg, például, ha a kérelmezői a fizetővendéglátás gyakorlásával összefüggő szabályok megszegése miatt korábban már többször is felelősségre vonták. Az Elnöki Tanács határozatot adott ki községek alakításáról, egyesítéséről, tanácsok szervezéséről. Január 1- tól az ország két új községe, a Baranya megyei Sátorhely és a Fejér megyei Szárliget. Somogybán Nagyatádhoz csatolták Ötvöskónyit. A közigazgatási átszervezések részletesen a Magyar Közlöny december 10-én megjelent 55. számában találhatók. Ugyancsak e számban jelent meg a pénzügyminiszter rendelete az illetékekről szóló jogszabályok módosításáról. A január 1-től érvényes rendelkezések szerint a szolgálati útlevelek és a magán- útlevelek illetéke engedélyenként 350 forint, ide értve az útlevél érvényének meghosszabbítását és az ismételt kiutazás engedélyezését is. A kishatárforga'omban szükséges határátlépési engedély és az ismételt kiutazási engedély illetéke 100 forint. A külföldön élők útlevelének illetéke 1000 forint, s a ki- vándorlási engedélyért is ennyit kell fizetni. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 100 forint, a kivándorlási kérelem elutasítása esetén pedig 200 forint. Bizonyára sokan forgatják majd érdeklődéssel a Magyar Közlöny december 17-én megjelent 57. számát, amely az új bértarifákkal kapcsolatos részletes végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. Ebben megialálhatók az egyes munkakörökre előírt bértételek alsó és felső határai, a besorolási feltételek, s más fontos tudnivalók. (Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló rendelkezés egyebek között előírja, hogy veszélyességi (fertőzési! pótlékot kell megállapítani a művese osztályokon, a fertőző részlegeken, a mikrobiológiai laboratóriumokban, a kórbonctani osztályokon foglalkoztatott főállású dolgozóknak. A veszélyességi pótlék mértékét 750 és 1500 forint közötti összegben a munkaügyi szabályzatban kell meghatározni.) Munkahelyi pótlékot kell megállapítani a folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézmények háromműszakos munkahelyein a betegek, a gondozottak közvetlen ellátását végző szakdolgozók részére. A pótlék megállapítása független attól, hogy az említett személyek rendei- keznek-e egészségügyi szak- képesítéssel, vagy sem. E pótlék mértéke 400-tól 3000 forintig terjedhet. A jogszabály szerint éjszakai pótlékot kell folyósítani az este 22 óra és másnap reggel 6 óra közötti időben éjszakai munkát végző szakdolgozók részére, ha ők nem jogosultak műszakpótlékra. Az éjszakai pótlék a ténylegesen teljesített munka időtartamára járó alapbér 30 százaléka lehet. Az említett ■ közlönyben megtalálhatók a részletes rendelkezések, például az államigazgatási,. igazságszolgáltatási dolgozók, a belkereskedelmi aikalmázottak alapbérének megállapításáról, az egyes közművelődési tevékenységek díjazásáról, a felsőoktatási intézményekben fizethető óra- és vizsgadíjak- ról, a fordítók és a lektorok munkabérének, valamint a gép járva ű vezetők munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról. Tartalmazza a közlöny a háztartási alkalmazottak munkaviszonyával és munkafeltételeivel, valamint az idegenvezetők és a csoportkísérők díjazásával kapcsolatos szabályokat is. n. a. Régi szakácsok, régi ételek Manapság sokszor emlegetik a régi ételeket, melyek egyesek felfogása szerint ízesebbek, változatosabbak voltak, mini amilyeneket ma fogyasztunk. Akkor talán többféle fűszert használtak, talán gondosabban készítették el az ételeket. csizmát viseljünk. Arkhisztraton le. 491-ben készült szakácskönyve tudomásunk szerint a legrégibb. Könyvét később latinra is lefordították az eredeti görög nyelvről, és a római birodalomban szívesen alkalmazták receptjeik A császárság korában érte el csúcsát a fényűzés az étkezén területén is. A Lucullus-név A. Gy. I fogalommá vált, a bőséget, a Készítsünk hólécet Korunkban talán megmosolyogni valónak tűnik a képen látható és ábrázoló rajzokkal bemutatott ősi hótalp, pedig az egyszerű, bakancsra szerelhető fatalpak, különösen sík területeken a játékos csúszkáláson kívül a hosszú, több kilométeres gyalogtúrákat is gyorsabbá, könnyebbé teszi. Hozzávalók: 2 darab alsó talp 1,5 centiméter vastag 6e- nyőfaléc. A 42x18,5 centiméter méretű lapok első orrészét 90 fokos szögben, a hátsó sarkokat 3 centiméter szélesen levágjuk. A kiszabott, megformált hótalpakat szál- k áttanítjuk, éltelenítjűk (durvaszemű dörzspapírral körbecsiszoljuk). A felső cipőalátét 2,8 centiméter vastag 21x7 centiméter méretű csomóüag fadarabból készül. Mindkét oldalszélen, azonos távolságban 3—3 bemélyedést vágunk, ebbe rögzítjük a cipőméretnek megfelelő, legalább 2 centiméter széles őv- szalag gumit A két különböző méretű falapot az ábrán jelölt felületen 3 csavarral rögzítjük egymáshoz. A hótalipa tokhoz természetesen használhatunk igazi sábo- tot de aíki elíké- szítetite magának a hójárót, annak nem lesz akadály a hozzátartozó botok kifaragása sem. A mozgást segítő bot mérete: a földfelszín és a behajlított könyökünk közötti távolság. Lehet kemény-farúd (seprőnyél) vagy bambusz - rúd. Az alsó végződésre tompafejű szöget vejíiijk, s efelett kb. 8—10 centiméter magasságra kerül a kerek tárcsa. 1,8 centiméter vastag 14x4 centiméter méretű farostlemezből, vagy puhafa lapból szabjuk, az oldalrészeken 3 centiméter átmérőjű lyukakkal. Ezután az oldal széleket körbefaragjuk, és a szaggatott vonal mélységéig lecsiszoijuk. A hótalpak akkor igazán szépek, ha színesek. Olaj- festékkel átmázoljuk, s a teljes száradás után bátran csúszkálhatunk vele, de síléc helyett 1 tolásra nem alkalmas.. p y változatosságot, a fényűzést jelentette. Büszke volt konyhájára, pazarló ebédedre („lucullusi lakoma”). Fennmaradt Apicius neve is, aki híres volt ínyencségeiről. Tiberius császár szakácsiskolákat alapított, ezek szak- felügyelője volt Apicius, aki ilyen módon befolyásolta az új szakácsnemzedékeik oktatását. Feljegyezték róla, hogy egész vagyonát, melyet sokmillió sestertiusra becsülték, e szenvedélyére költötte. Apicdusmak a korabeli feljegyzések szerint 10 kötetes szakácsrecept gyűjteménye volt, mely évszázadokon át a római konyha alapját képezte, és még a középkorban is sok helyütt alkalmazták. Apicius receptjei közül igen sok ma már idegennek, szokatlannak tűnik nekünk, de találhatók köztük olyanok is, melyeket szakácsaink jól felhasználhatnak. Változatosság, új ízek, szép kivitelezés — ez mindenkor aktuális a konyhákon. Íme néhány recept Apicius hagyatékából : Sonka (perna): Sok szárított fügével és leánderle- véllél kell megfőzni, majd a bőrét lefejteni, és a sonkát keresztbe be kell vagdalni, a vágásokba pedig mézet kell csepegtetni. Ezután lisztből és olajból gyúrt tésztát ujjnyi vastagra, kell kinyújtani, majd a 6onkát ezzel beborítani. A sütőben átsütjük, én egészben tálaljuk. Jóízű lesz a sonka, ha há- zi • sózott és enyhén füstölt sonkát használunk fel. Szükség esetén kisebb darabból is lehet készíteni. Másfél küó sonkához kb. 25 dekagramm szárított füge szükséges. Ha nagyon sós a sonka, akkor több füge kell a főzéshez. A tésztához kb. fél kiló liszt és annyi olaj szükséges, amennyit a tészta felvesz. Édes tészta (dulcia): búzalisztből tejjel vagy forró Vízzel tésztát készítünk és vékonyra nyújtjuk, majd sütőlapon kisütjük. Ha kihűlt, formákkal kiszaggatjuk, majd mézzel bekenjük, és kevés borssal meghintjük. R. J. Értesítjük t. gázfogyasztóinkat, hogy Siófok egész területén 1984. január Xl-én 12-től 16 óráig gázszünetet tartunk Kérjük, gázkészülékeiket elzárni szíveskedjenek. KÖGÁZ siófoki kirendeltsége (78382) A MEGYEI KÓRHÁZ (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky n. 35. sz.) felvételre keres 1 fűtésssereM. .1 lakatos, 1 esztergályos, 1 vízvezeték-szerelő, 1 asztalos, 1 festő szakmunkást Bérezés az Eü. Min. bértáblázata üapian Érdeklődni lehet az intézmény műszaki osztályán a fenti címen. (235384)
