Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
A játéktól a színházig Országos gyermekművészeti Falusi lózsef versei Már a fecskék is Már a fecskék is elhagytak, elmentek régen, csivitelésük nem szikrázik, nem gyújt csillagot az égen. Sűrű felhöfalkát csahol, kerget most a szél, Súlyuk alatt ropog az erdő, zizzen, pörög a falevél. ősz van, megint ősz van, látod, p fény megtörik Szemünkben. — A meghajszolt, fáradt fecskék hitét és álmait ki hozza vissza? A reggel józansága Arcomat simogató, ablakszemet nyitogató, fúnek-fának életet adó napsugár: erő, távolság, idő. 1 11 ■ T6th Endre Robog a vonat Robog a vonat, ablakából bőfödte táj filmje pereg. Görbe ösvényen alig Iából egy nagykucsmás parasztgyerek. Csak annyit látni : nehéz táska húzza félre baloldalát; térdig süpped a hófúvásba, zníg eléri az iskolát. Robog a vonat, ablakából kibámul az utas tunyán. Megáll a gyerek, hosszan ámul a vágtató gőzö6 után. Onaretép. Osvaldo Guayasa- mm (Eeuador) festménye Állunk a békás szökőkút partján, a legrokonszenve- sebb béka mellett. Mind egyforma buzgalommal köpi a viaet, de hát neki ez a leg- rokonszenvesebb. — Ez a béka békából van? — Nem, vasból. — Akkor nem ugrik? — Nem, a vasbéka nem ugrik. — Mert a talpa oda van ragasztva a kőhöz? Akkor ráülök. — De fogd a kezem, bele ne potyogj a vízbe !... Látod, milyen szépeh köpi a vjzet? — Mert van neki szájvize. Azt én is kiköpöm... És fogkeféje nincs a békának?-r- Nincs. — Mért nincs? Mert az anyukája nem vett neki? Hol a béka anyukája? — Biztos elment sétálni valahová a béka apukájával. — És a gyerekeket itt- hsgyták? Hány gyerekük van? — Számoljuk meg: egy, kettő, három, négy, öt. .. öt béka, ugye? SOMOGYI J 13 iá \ I Magyar könyvek Krakkóban A közelmúltban zajlott le, a televízió több milliós nézőközönségének szeme előtt a népszerű Elmebajnokság című adássorozat döntője. A műsor résztvevői heteken keresztül adtak sokszor meghökkentően gyors és alapos választ az irodalom, a különféle tudományok, a képzőművészet és a zene, meg a természeti világ ismeretanyagának szinte kifogyhatatlan témaköréből. Jómagam, aki frissiben érkeztem vissza Krakkóból, a patinás régi városból, Lengyelország „öreg” fővárosából, csupán egyetlen kérdéssel bővítettem volna ki az oly sokszor megfejthetetlen- nek tetsző „elmebajnokságot”, nevezetesen ezzel: — Hol és mikor jelent meg az első magyar nyelven kinyomtatott könyv? Nem tudom, kapásból hányán vágták volna rá a he- lyés választ: — Krakkóban, 1533-ban, Híeronym Vietor könyvnyomdájában ... A könyv Komjáti Benedek fordítása: Pál apostol levelei magyar nyelven. Ugye, jóformán hihetetlen ez a hiteles válasz? Pedig így történt: Magyarországról a mohácsi csatavesztés, 1526 után kiszorult a magyar szellem és kultúra. A törökök elleni küzdelem annyira megbénította az ország erejét, hogy a magyar kultúra központja külföldre, azaz Krakkóba tevődött át. Az első teljes egészében magyarul közreadott könyvnyomtatvány is az akkori lengyel fővárosban készült. Mindezt most, 450 évvel a ' történelmi események után, rangos magyar könyvkiállítás adja hírül az érdeklődőknek Krakkó legendás szépségű főterén, a Rynek Glówny egyik nevezetes, ódon épületében, amely ma a városi művelődési ház szerepét tölti be. Itt nyitotta meg Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiádók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója azt a gazdag kiállítást, mely a Magyar könyvek Lengyelországban — lengyel könyvek Magyarországon címet kapta. Ott lehettem a megnyitón, és személyesen is utána nézhettem mindannak, amiről a „néma” könyvek olyan beszédesen szóltak. Nevezete— öt. És több békája nincs a békaanyukának meg a békaapukának? — Már nincs. Nyolc voit, de már csak öt van. Látod, ott az a három kő üres, régebben azon is békák guggoltak. — Most hol guggolnak? — Biztos elvitték őket kis- ' kertbe vagy hétvégi telekre kerti törpének. Egy női hang a hátunk mögött: — Hogy egyesek micsoda marhaságokkal etetik a gyerekeket ! — Miért mérges a néni? — Vagy azért, mert az egyik béka az ő kertjében guggol, vagy azért, mért sajnálja, hogy nem ó lopta el. Szünet, majd: — Én nem lopom el. Szeretem, ha itt köp. Én is szeretem, tehát egyetértésben sétálunk tovább. A mérges nénit nem látjuk. Lehet, hogy ő is köpött, aztán odébbállt. De az is lehet, hogy jó tippet kapott tőlünk kertitörpe-ügy- ben. Tanulság: ne a szökőkút- nál neveld a gyereket. Kemény Dezső A kiállítás díszterme sen: miért éppen Krakkó fogadta be a korabeli magyar szellemet és kultúrát? Az 1364-ben alapított Jagello-egyetem a mohácsi vészig 2500 magyar diákot fogadott be. Az alma mater a mohácsi vész után további ezer magyar egyetemista diáknak adott nemcsak egy egész életre szóló tudományt, hanem oltalmazó otthont is. A krakkói magyar könyv- kiállítás felsorakoztatja a régiek mellett a mai magyar könyvkiadás színe-ja- vát: lexikonokat, tudományos munkákat, képzőművészeti albumokat, s nem utolSzombaton különösen nagy forgalom volt az áruházban. A pultok előtt tolongtak a vevők. Paul ráérősen az egyik emeletről a másikra ment, vásárolt néhány^ apróságot, de inkább csak szórakozásból, mintsem szükségből. A háztartási vegyi áruk osztályának bejárata előtt tekintete hirtelen egy ötmárkás pénzdarabra esett. A pénz a padlón feküdt, és hí- vogalóan csillogott, Paul nem sósorban a lengyel irodalom, tudomány , és művészet magyar nyelven is hozzáférhető, hazánkban kiadott kincseit. ’ — 400 évvel ezelőtt törökök dúlták fel országunkat, 40 évvel ezelőtt a német fasiszták döntötték romba a lengyel hazát — mondta Zöld Ferenc megnyitó beszédében. — Ekkor adtunk egymásnak papírt, nyomda- festéket, vásznat, ám ennél többet is: éltető és biztató erőt, mely a könyvekben öltött tesjet. hitt a szemének; elsétált a pult mellett, azután visszatért az előző helyre, hogy végleg meggyőződjék róla: nem optikai csalódásról van-e szó. Nos, valóban egy ötmárkás pénzdarab feküdt a padlón. Paul figyelmesen körülnézett, és tekintete találkozott az. eladóéval, aki a közeli pult mögött állt. Az eladó merően nézte Pautt. Amikor aztán a következő vevő elterelte az eladó figyelmét, Paul odaszaladt a lórum A gyermekkoroszlály sajátos réteget alkot a társadalomban: saját nyelve, véleménye van. Kulturális igényeivel régóta számolunk: létezik játékipar, gyer- mekszinház, gyermekfilm és gyermekműsor a televízióban, rádióban. A gyermekkultúra igényesebb műhelyei a „fogyasztónak” valóságos érdekeit tartják szem előtt: igyekeznek segíteni a gyermekek társadalmi beilleszkedését. Ez így bizonyára eléggé kopogósán hangzik, hisz ugyanezt a célt vallották magukénak hajdan az atyai pofonok és tanítói pálcasuhintások hívei is. Mégsem ugyanarról van szó, mégpedig nem is az alkalmazott eszközök — a nádpálca és a műsorkínálat — különbözősége miatt. Az eszközök értéke attól függ, milyen társadalomba akarjuk beilleszteni gyermek einket. Napjainkban olyat képzelünk el — és egyre eredményesebben munkálkodunk is érte —, amelyben mindenki képességei szerint dolgozhat. E korábban megfogalmazott alapvető célunk mostanában válik egyre többeket érintő gyakorlattá. Korunk alkotóképes, képzeletgazdag, tehetséges emberekért kiált. Ezt a parancsot kell követniük ma a gyermekkultúra műhelyeinek. A Népművelési Intézet és a József Attila Városi—Megyei Művelődési Központ nemrégen Salgótarjánba hívta mindazokat az intézményeket, melyeknek feladata, hogy gyermekek száméra művészeti alkotásokat hozzanak létre. A hivatásosokon kívül több amatőr együttes is bemutathatta műsorát. A háromnapos találkozó célja a produkciók elemzése, a feladatok tisztázása és a műhelyek törekvéseinek összehangolása volt. Sajnos, a résztvevők köre nem közelítette meg a teljességet, jelentős szerepet játszó műhelyek maradtak távol — vagy kezelték félvállról az ügyet. Kevésbé lehet ebben elmarasztalni a színházi társulatokat, melyeknek gyermekeloadásait ugyan feltétlenül Itt kellett volna látnunk, de a költáé- gek és az időtartamok szétfeszítették volna a találkozó kereteit. A teljességnek és a lehetőségeknek az összehangolása megoldandó feladatként rajzolódik ki a kétévenkénti fórumok szervezői előtt. Lehetetlenség azonban nincs; ha alapos kritikai előadások hangzanak el a találkozókon, videoszemelvé- nyek is közelebb vihetik a teljességhez, mint a fehér foltok. Kevesebb megértés illeti az olyan intézményeket, amelyek gondosan összeállított tárgykollekcióval és vitaképes munkatársakkal is képviseltethették volna magukat. Mentségül csak az szolgálhat a távolmaradóknak és a félvállról vevőknek, hogy ilyen komplex pénzdarabhoz és rálépett. Azután megpróbálta a cipője talpával félrehúzni valamerre, de hiába, a pénzdarabot valósággal odaszegezték a padlóhoz. Paul ekkor érezte, hogy valaki megfogja a vállát. Hátranézett, és ugyanazt az eladót pillantotta meg, aki az imént olyan figyelmesen szemmel tartotta öt. — Nyugodtan ajánlhatom önnek az új enyvünket! — mondta az eladó mézesmázos mosollyal. — Az előbb volt módja arra, hogy meggyőződjék kiváló minőségéről. Egy üveg ára 1 márka 20 pfennig, három üveg ára — 3 márka ... (Fordította: Gellert György) gyermekművészeti fórum még nem volt eddig, s programja sem körvonalazódott eléggé határozottan. A háromnapos találkozó á fenti megszorításokká! együtt is érdekes és tanulságos volt. Láthattunk animációs filmeket, színházi és bábelőadásokat, tévéműsorokat, hangosított diafilmeket, művészetpedagógiai kísérleteket, hallhattunk rádióműső- rok.it. Betekintést nyerhettünk könyv- és lapkiadók kínálatába, láttunk játékokat — gondolkodhattunk a látottakon (és a nem látottakon!). Jó lenne, ha többen és többet gondolkodnának azon, milyen játékszerek segíthetnék legjobban ama áhított és nélkülözhetetlen. — képzeletgazdag és alkotóképes — embertípus megso- kasodását hazánkban. De gondolkodjunk akár játékszerekről, akár színházi élményekről, felnőtt-képzeletünknek némiképpen szárnyát szegi az anyagi lehetőségek rácsozata, melybe minduntalan beleütközünk. Egy színházi társulattal nem rendelkező megyeszékhely művelődési központja számára is egyre elérhetetlenebbek az igényes előadások, hát még a kisebb települések lakóinak! Mi jut a kisvárosi és falusi gyerekeknek? Sok hivatásos vállalkozásnál színvonalasabb műsort kínál némely helyi vagy környékbeli amatőr csoport. Ezeknek a működését segíteni, szakmai fejlődését szorgalmazni kell. Az amatőrmozgalmi minősítésekén kívül a gyermekkultúra fejlesztésében betöltött szerepüket is minősíteni kellene. Salgótarján az ő megméretésüknek is színtere lehetne. Bármennyire szeretnénk megőrizni az élő színház varázsát, tudomásul kell vennünk, hogy növekszik a filmek és főleg a televíziós műsorok szerepe — mivelhogy terjesztésüket kevésbé akadályozzák a gazdasági nehézségek. Annál fontosabbá válik a művészeti — különösképpen a gyermekmű- veszeti — alkotások értékelésének átfogó szemlélete. Ameddig nincs olyan kritikai folyóirat — vagy legalább rendszeres kiadvány —, amely tükröt tart a gyermekeknek szánt hivatásos és amatőr művészeti alkotások elé, s tájékoztatja a pedagógusokat, népművelőket, szülőket a gyermekkultúra születő értékeiről és tévedéseiről, addig mindenképpen szükség van olyasfajta szóbeli fórumra, mint amilyen a salgótarjáni volt. De ha még lenne is ilyen nyomdatermék, akkor is szükség volna az efféle szembesítésekre, vitaalkalmakra. Két év múlva bizonyára mindannyian felkészültebben és határozottabban érkezünk a második gyermek- művészeti fórumra. Trencsényi Imre Pátkai Tivadar Lassan délre alvó vérrög bennem a rózsa s ikrásodik körülöttem o levegő — tél van már kezed és szájad nélkül múlt el megint a nyár ágyunkba hó zúdul egyre; csak te van és én van csak önmagára esikorgó tél — hogy szét ne rohadjon az ember maroknyi reményt költözködnek belőlem a madarak lassan Délre,, ; A BÉKA Tóbiás Áron EPISTOLÆ PAVLI LINGVA HVN/ GARJCA DONATAE. AZ ZENTH PAAL icucky magyar nyelucn. Az első magyar nyelven nyomtatott könyv rímlapja Hans Arnold A reklám n*$i
