Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

Új telkek Mernyón Átalakítják az orvosi rendel Memye és környéke szé­pen fejlődik... A harminc kilométeres körzetben több mint öt és fél ezer ember él. A tanácsülés elfogadta az ez évi költségvetést és fejlesz­tési tervet; ez pontosan meghatározza, mit kapnak a községek 1984-ben. Végh Imre tanácselnök higgadtan vette számba, mit hoz az év. Szavaiból kicsen­dült, hogy a lakosságot kép­viselő tanácstagok megér­tették az ésszerű, takarékos és hatékonyabb gazdálkodás szükségességét. Továbbra is fontos fel­adatunknak tartjuk az alap­ellátást végző egészségügyi, közoktatási és művelődési intézmények zavartalan mű­ködési feltételeinek megte­remtését. A csaknem húsz és fél millió forintos költség- vetés fele az intézmények­ben dolgozók bérét fedezi. — Mire futja a tanács be­vételeiből ? — Ez több mint hatmillió forint, a megyei tanácsi hoz­zájárulás pedig meghaladja a tizennégymilliót. A tanács­tagoknak is fölhívtuk a fi­gyelmét arra, milyen nagy az állami támogatás. Nyilván­való, hogy csak a saját be­vételeinkre alapozva nem tudnánk megoldani a jel­adatokat. Az elnök sorolja, hogy kü­lönböző címeken milyen hozzájárulást kapnak a me­gyei tanácstól. Ebből fede­zik az állóeszközök fenntar­tását. Százezer forint jut az egyik óvoda felújítására — ez több mint valószínű, hogy az ecsenyi lesz. Nagy gondot okozott eddig, hova vezessék el a vizet Felsőmocsoládon. Most kétszázezer forintot irányoznak elő e gond meg­oldására. Az utak, a hidak karbantartására csaknem 250 ezer forintot fordíthatnak. Az új általános iskola megépítése örömet szerzett az egész körzetben, a tanács azonban igen nagy anyagi terhet vállalt. 1990-ig a fej­Tavaszra elkészül a gyógyszertár lesztésre jutó pénz 65—70 százalékát az 1981-ben föl­vett több mint négymillió forint hitel visszafizetésére költik. Jövőre ez hétszáz­ezer forintos kötelezettség a valamivel több mint egy­millió forintos fejlesztési alapból. — Ami megmarad, azt úgy próbáljuk beosztani, hogy jusson mindenre, ami szük­séges. — Mi a legfontosabb? — Először is a megkez­dett járdaépítés folytatása Mernyén, Somogygesztiben, Ecsenyben. A tanács csak anyagot ad, esetleg munka­vezetőt, a többit az utcában lakók végzik el. A tanácsházzal szemben levő orvosi rendelő átalakí­tása lesz a következő fel­adat. Megteremtik a fogá­szat, a fizikoterápiás keze­lés föltételeit is. Az utóbbi­hoz már megvették a mű­szereket. — A gazdasági egységek minden segítséget megadnak elképzeléseink megvalósítá­sához. A Mezőgép gyáregy­sége 250 ezer, a mernyei tsz 150, a szentgáloskéri 120, az ecsenyi pedig 80 ezer forin­tot ad. Terveink között sze­repel a központi fűtés, a nő­vér-, az orvosi szoba kiala­kítása, az úgynevezett vizes­blokk megépítése. Meg kell venni a fogászati széket, fúrót stb. Az átalakítás költ­sége körülbelül egymillióra rúg. Ehhez kérünk mintegy félmillió forint póthitelt. Ha nem kapjuk meg, akkor csak a legfontosabb mijnká- latokat végezzük el. A szak- rendelés mindenképpen megindul, de elmarad a köz­ponti fűtés, az említett szo­bák kialakítása. Tavasszal átadják rendel­tetésének a hárommillió fo­rint költséggel épülő gyógy­szertárat. Egyre többen köl­töznek be a társközségekből Mernyére. éppen ezért újabb negyvenöt telket alakítanak ki. A tanács 1980 óta ötven­nyolc házhelyet értékesített. — A társadalmi munka egy lakosra átszámítva ezer forint körül alakult. Ugyan­ennyire számítunk az idén is. Nagy szükség van a la­kosság, a gazdasági egységek segítésére, összefogására. Enélkül nem valósíthatjuk meg elképzeléseinket — mondta Végh Imre tanács­elnök. la jós Géza A pénzügy! szabályozás háttere Tefprémium helyett új felvásárlási ár Alig volt olyan termelőszö­vetkezet. állami gazdaság, ahol nem panaszkodtak mos­tanában a tejtermelés jöve­delmezőségére. Szinte min­denütt azt emlegették, hogy a szarvasmarha-tartás mint ágazat nem volt képes fenn­tartani önmagát. Már nem nyílt mód az elhasználódott épületek felújítására, a kor­szerűtlen istállókba pedig nem kaptak gondozót a gaz­daságok. A szakemberek tet­teikkel is jelezték elégedet­lenségüket: visszaesett a te­nyésztői kedv, s néhány me­gyében a tejtermelés is csök­kent. A gazdaságok valóban nem voltak kellően érdekel­tek a hozamok bővítésében. Mi köszönhető a tejprémiumnak? A jövedelmezőség kapcsán egyre több szó esett a tej­prémiumról, illetve arról, hogy egy gazdasági ösztönzőt csak addig szabad érvényben j hagyni, amíg fejlődésre sar- • kall, amíg betölti a szerep­körét. A tejtermelési prémium­nak — amint az a gazdasá­gok körében ismert — az a lényege, hogy akkor kapnak több pénzt egy liter tejért a termelők, ha az előző évhez képest növelik az értékesí­tést. Ezt elérhetik úgy, hogy növelik a tehenenkénti tej­termelést, illetőleg, hogy gya­rapítják a tehénállományt, vagy mindkét módszert együtt alkalmazzák. A tjejprémiumot 1976-ban vezette be a kormány. Az előzmények meglehetősen is­merek: a Minisztertanács még 1972-ben programot fo­gadott el a tejtermelés növe­lésére, ám az első években nem sikerült elérni a kívánt Leifontosabb céljaik megvalósultak Ez év január elsejétől lát­ja el a közös tanács elnöki tisztségét Vízváron Roskó György. Előtte négy évig vb-titkárként tevékenykedett. Jól ismeri tehát a székhely- és a társközségek helyzetét, s mindazt, ami meghatározza az itt élők sorsának alaku­lását. — Legfontosabb céljaink, amelyeket erre a tervidő­szakra tűztünk ki, nagyrészt már megvalósultak. Sőt sike­rült olyan munkákat is el­kezdeni, amelyek nem szere­peltek terveinkben. Annak köszönhető mindez, hogy a terveket a lakosság kérései, javaslatai alapján állítottuk össze, s amikor anyagi hoz­zájárulással vagy társadalmi munkával kellett segíteni, számíthattunk rájuk. Egyik legjelentősebb léte­sítményünk a tavaly átadott törpe vízmű volt. Kezdetben úgy tervezték, hogy előbb csak a székhelyközség lakói kapnak egészséges, jó ivóvi­zet, s később majd a társ­községekben élők is. De si­került úgy megvalósítani, hogy Vízvárt és Bélavárt egyszerre kapcsolhatták be a vezetékes ivóvízellátásba. Miközben erről beszélge­tünk, betér a tanácsra Csik- vár Mihály, a társulás pénz­tárosa. « — A társulás 1981 február­jában alakult meg. A két községben több mint 500 ház kap vizet. Csaknem 30 kilo­méternyi vezetéket építettek, a munka 20,5 millió forintba került. Kaptunk megyei és vízn^űtámogatást, fölvettüftk 10 mftlió forint kölcsönt, ezt 1989-ig kell visszafizetni. A lakosság családonként, illet­ve házanként 18 500 forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. Heresznyét a következő terv­El SOMOGYI NÉPLAP időszakban szintén be akar­juk kapcsolni a vezetékes ivóvízellátásba. Vízváron január elejétől megkezdődött a közétkezte­tés a tavaly átadott szövet­kezeti vendéglőben, mely­nek építéséhez a Kossuth Tsz kétmillió forinttal járult hoz­zá. — Eddig az iskolai napkö­zi konyháját vették igénybe az étkezők. Most a tsz, a ta­nács és más intézmények dolgozói az új szövetkezeti vendéglőbe járnak. Itt ebé­del az a mintegy harmincöt idős ember is, aki szociális étkezésben részesül — mond­ja az elnök. — Bélaváron és Heresz- nyén is élnek olyan idős em­berek, akik szívesen fogad­nák, ha naponta meleg ételt kapnának. — Már megegyeztünk a termelőszövetkezettel. Az egyik községbe ők, a másik­ba mi visszük ki majd az ebédet. A két helységben mintegy hetvenen kérik ezt. Sőt a heresznyei varroda dolgozói is innen kapják majd az ételt. A Bélaváron átvezető Baj- csy-Zsilinszky utcát egymillió forintért szélesítették, kor­szerűsítették, ez is a múlt évben történt. A régi malom épületében — ez nem szere­pelt a tervben — a tanács építőbrigádja takarékszövet­kezeti kirendeltséget alakított ki. Megszépült a Parkerdő, új asztalokat, padokat állítot­tak fel. — Az iskola és a sportkör egy közös pályázat elnyerése alapján 240 ezer forintot kapott. Mi hozzáadtunk 90 ezret, ebből kezdtük el — terven felül — egy tornate­rem építését. A lakosság, a kisiparosaink, a szülők, a ha­tárőrök tavaly hat szombaton dolgoztak, s az idén is lega­lább ennyit vállaltak. Az őszre remélhetőleg birtokuk­ba vehetik majd a tornater­met az iskolások és a spor­tolók. De nemcsak itt segí­tettek lakóink. Így sikerült a múlt évre tervezett 3 mil­lió forint értékű társadalmi munkát teljesíteni közsé­geinkben. — Mi lesz ebben az év­ben? — Folytatjuk a megkezdett munkákat — válaszolja Ros­kó György. — A malom épü­letében két kisiparosnak biz­tosítunk helyiséget, az eme­leten pedig két szolgálati la­kást alakítunk ki. Elkezdjük építeni, s jövőre átadjuk az öregek vízvári napközi ott­honát. Nagyon kellene egy korszerű kisáruház. Ügy volt, hogy a fogyasztási szövetke­zet a regi italboltját, ipar­cikküzletét ebben az évben korszerűsíti, ám anyagi gon­dok miatt ez elmarad. Szálai László fellendülést. Jellemző, hogy 1972-ben 1,7 milliárd liter tejet termelt az ország, s még négy év múltán is csak 1,87 milliárd liternél tar­tottunk. Ezt követően szüle­tett döntés a tejprémiumról, ami új lendületet adott a fej­lődésnek. Megszaporodtak a rekonstrukciós beruházások, felgyorsult a tejhasznú ke­resztezés, elterjedtek a hol- stein-f-íz fajtájú tehenek ke­resztezett utódai. Tavaly már 2,7 milliárd liter tejet fej­tünk. tíz esztendő alatt 2363 literről 4023 literre nőtt az országban az egy tehénre ju­tó tejtermelés. Ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű nö­vekedésre nincs példa a vilá­gon. Fellélegeztek az élen járók Amint mondtuk, 1982 egy­szerre volt a csúcs meg a fordulat éve is a tejterme­lésben. Arról a prémiumról ugyanis, amely sok éven át húzó szerepet töltött be, ki­derült, hogy — amint a gaz­daságok mondják — mar nem ösztönöz kellőképpen. Kitűnt az is, hogy ez a ko­rábban oly jól bevált gazda­sági szabályozó különösen az élen járó gazdaságokban vált az előrehaladás további fék­jévé. Hogy miért, az könnyen megérthető. Ott, ahol már sok tejet fejnek ki egy te­héntől, nehéz dolog látványos felfutásban reménykedni. Maradt volna a másik, már említett módszer, vagyis a tehénállomány növelése, ah­hoz viszont új istállókra, vagyis pénzre volt szükség. A részben extenzív fejlesz­tés viszont mind kevésbé vált kifizetődővé. A MÉM statisztikai és gazdaságelem­ző központja ugyanis kimu­tatta. hogy a tejtermelésben mindössze ^,85 forint jövede­lem jutott száz forint befek­tetésre, míg a gabonater­mesztésben ennek megközelí­tően a négyszerese. Nyilvánvalóvá vált, hogy új gazdasági ösztönzőre van szükség. Az 1984-től érvé­nyes pénzügyi szabályozás­ban a többi között az olvas­ható, hogy megszűnik a tej­értékesítési prémium, vi­szont a tej felvásárlási ára — a tisztaságtól függően — átlagosan 55 fillérrel emel­kedik literenként, s 60 fillér­rel magasabb lesz az árki­egészítés. Fellélegeztek a tej­termelésben élen járó gazda­ságok vezetői, hiszen a valós teljesítményeket ismeri el az új szabályozás, s ez minde­nekelőtt nekik kedvez. Ismét javul a jövedelmezőség Az új szabályozás a lema­radókat is felzárkózásra ser­kenti. Szükség is van erre, hiszen a tapasztalatok sze­rint évente 3—4 literrel emelkedik az egy főre jutó tejfogyasztás, s emiatt 30— 40 millió literrel többet kell termelni évente. A számítá­sok szerint az ezredfordulón már 3 milliárd liter tej ter­melésére lesz szükség. Ez nem elérhetetlen, hiszen a gazdaságok többségében nagy termelőképességű állo­mány van, kialakultak a tar­tási, takarmányozási techno­lógiák. S ami talán a leg­több bizakodásra ad okot: megint javul a tejtermelés jövedelmezősége. Ennek húzó hatását már most is érezni a gazdaságok­ban. F. J. Másfél millió forint bevétel Hulladékgyűjtés tanulságokkal Ezrek és ezrek, fiatalok, felnőttek, szocialista bri­gádok vettek részt abban a hasznoshulladék-gyűjtési ak­cióban, mely a Hazafias Népfront elnökségének ja­vaslatára a múlt év tava­szán kezdődött megyénkben. A tanácsok, a KISZ, a Vö­röskereszt, az úttörőszövet­ség szintén részesei voltak az akciónak. A cél a hasznosítható hul­ladék megmentése, visszajut­tatása a termelésbe, egyúttal a környezetszennyezés mér­séklése, környezetünk szebbé tétele volt. Ez megnyerte az embereket. Az is lelkesített mindenkit, hogy az ily módon összegyű­lő pénzt közösségi célokra, úttörőcsapatok támogatására, óvoda- és iskolabővítésre, felújításra, sportpályák épí­tésére, öregek napközi ottho­nának a fölszerelésére adják. Ez ösztönözte a munkában részt vevő embereket. A Heves megyei Sfltő- és Cdesipari Vállalat bélapátfalvi üzemében havonta 11 féle különböző ízesítésű piskótalapbói 15 ezer darab készül. A mézes piskótalapcsalád — fahéjas, citromos ízekben — szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is. ahol vásárdíjjal tüntették ki. A mintából már gyártmány lett, megkezdődött ugyanis a vásárdíjas termék tömeges gyártás*. Az eredmény: 1,5 millió forint. Ez 950 ezer kg vas, 99,5 ezer kg papír, 13 ezer kg textil és 3,2 ezer kg fém­hulladék árából gyűlt össze. Vajon sok-e ez vagy kevés? Lehet vitatkozni, lehet mér­legelni a számokat. Azt azon­ban nem: a gyűjtésben köz­reműködők nem sajnálták az időt, a fáradságot. Említhet­jük Barcsnak és környéké­nek, Lakócsának, Daránynak, Boglárlellének és Tabnak a példáját. A lakosság ver­senyzett, hogy minél jobb eredményt érjen el. Ide kí­vánkozik a barcsi Kemikál é* az Unitech Ipari Szövetke­zet, valamint a Dél-somogyi Állami Gazdaság példája is: több tízezer forint értékű hulladék díjtalan átadásával segítették az akció sikerét. S még eredményesebb le­hetett volna, ha az akció szervezésében, a hulladék be­gyűjtésében, átvételében ki­fogástalan partner MÉH vál­lalat minden összegyűjtött hulladékot átvehet. Nem ezen múlott. Az üveghulladé­kot — noha a népgazdaság­nak arra is szüksége lenne — át sem vették. Vagy ha „szemfüles magángyűjtők” nem tulajdonítják el — mint Böhönyén is tették — az ösz- szegyűjtött, sok ezer forint értékű hulladékot. (Erre kü­lönben érdemes fölfigyelni, s meg kell akadályozni, hogy az alkalmat kilesők mások munkáján nyerészkedjenek.) A hulladékgyűjtési akció mégis elérte a célját. Ezt állapította meg a Hazafias Népfront megyei elnöksége is legutóbbi ülésén, mikor a tanulságokat elemezték. A megye lakóinak csaknem a fele közreműködött; sok vál­lalat, termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság épp ennek ha­tására ébredt rá: mennyi le­hetőséget hagyott kihaszná­latlanul. Csökkent a megyé­ben az illegális szemétlerakó­helyek száma. Reméljük, hogy a közüle- tek és a magánosok a jövő­ben minden különösebb fel­hívás nélkül összegyűjtik a környezetükben levő hulla­dékot, s eljuttatják — hasz­nosítás céljából — oda, ahol azt örömmel fogadják. AZ EIVRT ELEKTRONCSÖGYARA fölvesz vegyészmérnököket, üzemmérnököket, technikusokat gyártmányfejlesztői, illetve gyártástechnológusi, továbbá: erősáramú villamosmérnököt cnergetikusi munkakörbe. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. Telefon: 12-280, 24 mellék. (78324)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom