Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

ÁRŐRJÁRAT A gyártól az üzletekig Arőrjáratunk első részében a termelői árak alakulásá­ról, az új rendeletek és sza­bályozók hatásairól, ellent­mondásairól írtunk. Most a mindannyiunkat közelről érintő fogyasztói árakról lesz szó. Jelenleg a fogyasztási cik­kek mintegy 57 százalékának szabadon változik az ára, 43 százalékuknál központilag szabják meg, hogy mekkora összeg kerüljön az árcédulák­ra. Elvileg a termelői árak ismeretében már könnyedén kiszámolhatnánk, mennyi is lesz végül kiírva az üzletek­ben. A gyártó] a kereske­delem úgynevezett termelői áron vásárolja meg az árut ehhez hozzáadja saját költ­ségeit — a csomagolás, a rak­tározás, a szállítás árát —, valamint törvényes hasznát, egyszóval a nagykereskedel­mi árréssel növeli az árat. A kiskereskedelem a követ­kező lépcső, ezek a vállala­tok is elszámolják a maguk költségeit és a hasznot a kiskereskedelmi árrésben, esetleg még forgalmi adót is fizetnek. Mindezeket össze­adva végül is kijön a fo­gyasztói ár. Támogatás és elvonás Ha változik a termelés költsége, változik a fogyasz­tói ár az előbb leírt össze­függések alapján. Csakhogy a hazai árrendszer fittyet hány az ilyen logikának; ahelyett, hogy a fogyasztói ár nézne felülről lefelé a termelőire, ez utóbbi tornáz­ta föl magát a valóságban magasabbra (vagy legalábbis a fogyasztói árral azonos szintre). Tehát valahol hiba csúszott a számításba. Szere­pet játszik ebben egy szá­munkra, fogyasztókra éppen kedvező jelenség is; Az utóbbi évek során egyre szű­külő körben, de változatla­nul tovább él a fogyasztói ártámogatások rendszere. Bizonyos alapvető fogyasztási ottókfik és szolgáltatások árá­ba besegít a költségvetés is; az eladóknak velünk együtt fizeti meg a teljes árat. A támogatott termékek közé tartozik a többszörös áremel­kedést megért cukor, a hús vagy a tüzelőolaj. E támoga­tások miatt is alacsonyabb összeget fizetünk az üzleteké­ben, mint amennyit a ter­melő valójában felszámol. A termelő és a fogyasztói árak közé nemcsak a költ­ségek és a haszonkulcsok, hanem az úgynevezett ter­melési és forgalmi adók is beépültek. Elvben arra szol­gálna az elvonás, hogy a kí­vánatos mederbe terejle pél­dául a fogyasztást. Csakhogy az egészségesnek tartott tea forgalmi adója nagyságren­dekkel magasabb a kávé ha­sonló terhénél, s a zsír fo­gyasztását is inkább támo­gatja a költségvetés — a ki­sebb forgalmi adó kivetésé­vel —, mint például a va­jét. Igaz, az elmúlt évek so­rán sok változást ért meg a termelési és a forgalmi adók rendszere, de a jelenlegi for­májában zavarja az árak legfontosabb hivatását, a va­lós értékek, költségek és hasznok mérését. Ezeknek az elvárásoknak csak egy két­szintű, tehát a termelői árak­nál magasabb fogyasztói ár- szintet magába foglaló ár­rendszer tehet eleget Mennyire szabadok a szabad árak? Amint láttuk, a fogyasztói árak képzése sem mentes bi- sonyos elentmondásoktól. De valljuk be, fogyasztóként mindenkit leginkább az ér­dekel, mennyit is kell fizet­ni a piacon, az áruházban. Mióta egyre szélesebb a sza­bad árak köre, mind több- I szőr találkozhatunk egy ter­méknél több árral, néha any- nyiféle az ár, ahány az üz­let Talán ezért is szidják olyan sokat ezt a már nem is olyan új rendszert. Igaz, a kisvállalkozások megjele­nésével még tovább bonyo­lódott a helyzet, manapság nehezebb megtudni, miért fi­zetünk egy cipősarkalásért negyven, nyolcvan vagy ép­pen hatvan forintot. Az em­bernek óhatatlanul az az ér­zése támad, hogy becsapják. Pedig szigorú jogszabályok őrködnek a szabad árakat alakító verseny és az árkép­zés tisztasága fölött Először is, minden olyan áremelést, ahol az elérhető haszon már meghaladja a jogszabályban meghatározott szintet, be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhiva- talnak. Néhány hónapra, akár egy fél évre is felfüggeszt­hetik az áremelést. Ha még ezek után is ragaszkodik vál­lalatunk a magasabb árhoz, bizony nyomós okot kell föl­mutatnia a soron következő áirellenőraés során. Nem le­het ugyanis az ár magasabb, mint az ipari átlag, a mono­pol helyzetben levő termelő sem használhatja ki, hogy csak tőle vásárolhatunk. Az önköltséget, ha ez a gyártó rossz munkája miatt emel­kedik, sem lehet vég nélkül a fogyasztókkal megfizettet­ni, ahogy a hiánycikkek árá­nak drágítását sem nézik jó szemmel az ellenőrök. A jog­talan áremelésből származó úgynevezett tisztességtelen hansznot természetesen el­vonják a gyártótól, de emel­lé még bírságról szóló csek­ket is mellékel az árhivatal. Megújulásra várva A piaci viszonyokat közve­títő, a külpiaci alkalmazko­dást elősegítő árképzési for­mák csak lassan szorítják ki a régi maradványait, s ez a folyamat nem mentes szük­ségszerű visszalépésektől, bi­zonyos ellentmondásoktól, a normativitást és a vállalati önállóságot sértő intézkedé­sektől. Űj árrendszer szüksé­gességéről, az eddigieket je­lentősen módosító formák be­vezetéséről már régóta vitat­koznak a szakértők. Várható, hogy 1985 az árreform beve­zetésének éve lesz. Az viszont már most is bi­zonyos, hogy a világpiaci árakat közvetítő formát sem­miféle más nem válthatja fel. A magyar ipar és a mező- gazdaság csak akkor értékel­heti reálisan saját termelé­sét, ha napról napra talál­kozik a nemzetközi mércé­vel. Ennek egyik legközvetle­nebb eszköze az ár. Lakalos Mária Akkumulátorok Marcaliból A lúgos aikikuimulátor gyártását tavaly kezdték meg Marcaliban, az Uni- techníka Ipari Szövetkezet új telepén. Az első évben 91 millió forint értékű ak­kumulátort gyártottak itt, A lúgos aikkuirnulá'toroík iráni változatlanul' nagy az igény, legfontosabb megrendelőjük a MÁV. Tavaly még 40 mil­lió forint értékű tőkés im­portból származó alkatrészt építettek be az akkumuláto­rokban, Az idén már Mar­caliban gyártják a kettős lemezeket is, így nem kell valuta! kiadni. Kisiparoséit Dél-Somogyban A kép kedvező — kivéve a szolgáltatást Néhány bt* még 425 kis­iparost tartottak nyilván Nagyatádon és környékén, azóta számuk szinte napon­ta változik. Tavaly ötven­nyolc űj ipari ogosit v án y t állítottak ká, viszont har­mincnyolcán adták vissza engedélyüket, így mindössze hússzal nőtt a létszámúik. A legtöbben nyugdíjazásaik miatt hagytak fel a munká­val, de akadt, aíki inkább üzemben vállalt munkát, míg mások családi problé­mákra illetve fizetési gon­dokra hivatkoztak. A meg­szüntetett iparok közül a kő­műveseké álll az első helyen, őket a szabók követik, majd a lakatosok, az ácsok következnek. Felhagyott a munkával egy szdkénfuvaro- aő is. Ugyanakkor Nagyatá­don egyszerre három pék, egy taxis és egy mezőgazete- sági kisgépsaerelö kért ipar­engedélyt, míg Lábodon fémöntésre, Bakházán mű- anyagfeldolgozásia afaisdt vállalkozó. A nagyatádi és a kornyék - heti iparosok ügyes-bajos dolgáét a KIOSZ helyi alap- saerveaete intézi. Hagy dol­gukat jói látják ei, arról a városi tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülé­sén is hallhattunk. Itt hang­zott ei, hogy rendszeresen tartanak ipatrosgy üléseket, mélyekre meghívják a helyi párt- és állami vezetőket, így azok közvetlenül is ér­tesülhetnek a lakosság kí­vánalmadról. Mint edmond­Hazoi enzim importfehérje helyett A tudományos kutatás új lehetőséghez juttatta az ál­lattartó gazdaságokat : nem­zetközileg is újszerű mód­szerrel különleges enzám- anyagot állították elő, ame­lyet a takarmányhoz kever­nek, és ezzel jelentős fehér- jemegtakarítást élhetnek el. A Phylaxia Oltóanyagter- melő Vállalatnál négy évvel ezelőtt indultak a kísérletek az úgynevezett oedludáz-en- zim előállítására, illetve ki­próbálására. A vállalat szakembered fermentációs úton nyerték a nagy hatású anyagot, amelyet a sertések takarmányához adagolnak. Az enzim a takarmánynö­vények sejtfalában levő ros­tot eibomitja. A kedvező eredmények alapján a Phylaxia gyors intézkedéssel már meglevő üzemben rendeáiedett be a eélluláz-enzim gyártására. Ebben az üzemben 25 tonna anyag előállítására van le­hetőség. Ezzel mástol millió dolláros megtakarítást ér­hetnék el évente. tik, aránylag kevés panas2- szaä illetik a dél-somogyi iparosokat, két éve öt, ta­valy pedig mindössze három esetben kifogásolták tevé­kenységüket, így a vezető­ségnek kevés fegyelmi ügy­ben kellett eljárnia. Két év­vel ezelőtt egy kisiparost részesítettéit szigorú megro­vásban, tavaly egyet ki kel­lett zárniuk a tagok sorá­ból. Látszólag kedvező a kép, ám azt is el 'keli mondani, hogy Nagyatádon megannyi szolgáltatás hiányzik. Ha kitörik az ablak, nehéz ta­lálni valakit, aki beüvegez­né, ha capot kell javítani, hát ugyancsak talpalni kell mesterember után. Hogy hol és kitől kérhetünk segítsé­get, abban a városi tanács segít eligazodni: az autó­busz-pályaudvar szomszéd­ságában, a Kzoigáltatóh áz falára leitették a mesterem­berek névsorát, így aM arra jár, megnézheti: ügyes-ba­jos dolgaiban kstaes keM fordutasa. Megalakult a tahi városi jogú pártbizottság Tegnap eddigi szervezeti formájában utolsó ülését tartotta a tabi nagyközségi pártbizottság. Teleki Sándor titkár köszöntötte a testület tagjait, Tóth Jánost a me­gyei pártbizottság titkárát és a meghívottakat. Tóth János ismertette az MSZMP KB 1983. október 12-i határozatát, amely ál­lást foglalt a közigazgatás korszerűsítése, a járások megszüntetése mellett. Ezt a hazánkban végbement poli­tikai, gazdasági és társadal­mi változások érlelték meg. Elismerően szólt a járások, az ott dolgozók tevékenysé­géről, hangsúlyozva, hogy meghatározó szerepük volt területükön a párt politiká­jának megvalósításában. A fejlődés, többek között a me­zőgazdaságban, a gazdaság irányításában, az életkörül­mények alakulásában, a szolgáltatásban végrement változás azonban azt köve­telte, hogy nagyobb teret kapjon a helyi irányítás, a népképviselet, ott végezzék elsősorban ezt a munkát, ahol hatása, eredménye köz­vetlenül érződik. Elmondta, hogy a felada­tokat a városi, • illetve- a nagyközségi pártbizottságoK helyébe lépő városi jogú nagyközségi pártbizottságok veszik át. Nagy felelősséget jelent ez a munka mind­azok számára, akik ilyen testületben tevékenykednek, illetve ezeket irányítják. A tabi városi jogú nagyközsé­gi pártbizottság tevékenysé­ge jelentősen bővül: ezután 25 község, 39 pártalapszer- vezet, 1 pártbizottság, 6 pártvezetőség, ezernél több kommunista munkájának összefogása, irányítása vár rá. Nem szólva arról, hogy a megnövekedett közigazga­tási területen több mint 20 ezer ember él. Az új pártbi­zottság felelős a politikai, a gazdasági, a kulturális mun­káért, a községpolitikáért. A pártbizottság kooptá- lással tizennyolc új tagot vá­lasztott a most már 51 tagú testületbe. Az új végrehajtó bizottság kilenctagú. A párt- bizottság első titkárává Te­leki Sándort, titkárává Soós Józsefet választották meg. A három munkabizottságot is kiegészítették a pártbi­zottság tagjaiból. Ext kérdezték a siófokiak Városközpont, közlekedés, idegenforgalom Az óév utolsó két hónapjá­ban tartott tanácstagi beszá­molók iránt a szokásosnál nagyobb érdeklődés mutat­kozott Siófokon. A Balaton- parti város lakói ezúttal kü­lönösen sok, a település egé­szét érintő kérdést intéztek a tanácstagokhoz, s nem csupán a közvetlen környe­zetük (utcáik, lakótelepük stb.) ügyes-bajos dolgaival foglalkoztak. Ezúttal a szo­kásosnál kevesebb kritika érte az eljárásra jogosult osztályokat, vezetőket a la­kásépítési gondokkal, az óvo­dahellyel, az utak minőségé­vel kapcsolatban is, talán mert az utóbbi években tett erőfeszítések eredménye egyre nyilvánvalóbb. A tanácsi beszámolókon elhangzott kérdések közül néhányat följegyeztem, és bekopogtattam velük dr. Gá­ti Istvánhoz, Siófok tanács­elnökéhez. — Az utóbbi években, mondhatnánk, új városré­szek épültek, és nem csak a Balatonhoz közel eső terü­leteken. Ugyanakkor a vá­rosközpont, a Fő utca átala­kításának üteme meglehe­tősen lassúnak tetszik. En­nek okára sokan kiváncsiak. — A város részletes ren­dezési terve a városközpont építésére, fejlesztésére vo­natkozó elképzeléseket is tartalmazza — mondta dr. Gáti István. — Ám Siófok terve, tekintettel az idegen- forgalmi célokra, érthető módon eltér más városoké­tól. Itt például a Fő utca mindkét oldalán több mint 16 ezer négyzetméter alap­területet kell szolgáltató, ke­reskedelmi és vendéglátó helyekre szánnunk. A terv­ben több mint 2 ezer négy­zetméter alapterületű szóra­koztató centrum, ezer em­ber befogadására alkalmas mozi, áruház, szálloda, Vo­lán-pályaudvar, postaépület stb. szerepel. Nos, ilyen nagy jelentőségű létesítményeket nem lehet oly módon meg­valósítani, hogy teszem azt, a lakóházak földszintjén he­lyezzük el az említett egy­ségeket A Kele utcától ke­letre csakis lakóházak épül­nek, de meg ezeknek a föld­szintjére is üzletek kerülnek. A rendezési terv előírásait anyagiak híján csak lassan, fokozatosan, s nagy körülte­kintéssel valósíthatjuk meg. Ha itt valamit lebontunk, (mert a Fő utca átalakítása jelentős szanálással jár majd), helyette azonnal épí­tenünk kell, mert egyetlen üzlethelyiséget sem nélkü­lözhetünk. Mint ismeretes, az új Volán-pályaudvar már épülőben, valamint egy nagy önkiszolgáló étterem terve­zése folyamatban van. — A város közlekedési zsúfoltsága némileg enyhült a két új Sió-hid átadása után. A siófokiak most az iránt érdeklődnek, hogy a hídhoz csatlakozó utakat mi­kor építik meg? — Siófok és Kiüti között, a 65-ös úton most épül a le­csatlakozó az M7-esről, ta­vasszal pedig megkezdjük az északi híd nyugat felé folytatódó útjának kiszélesí­tését. A VII. ötéves terv idő­szakában elkészül a 70 a út nyugat felé kivezető része. Ezeknek a munkálatoknak a költsége igen nagy, követ­kezésképpen látványos fej­lesztésekre mostanában nem lehet számítani. (Az említett lecsatlakozó például 40 mil­lióba kerül.) — Az Arany- és Ezüst­parton az utóbbi 6—7 évben új téliesített üdülők, üdülő­szállók épültek. Mintegy 4 ezer vendég befogadására alkalmasak ezek az épületek, s jelentős munkaerőt foglal­koztatnak. Miként alakítják ezek a létesítmények a vá­ros munkaerőhelyzetét? — A téliesített üdülőszál­lók állandó munkahelyeket kínáltak, s ez vonzó volt azok számára, akik nemcsak az idényben akarnak dol­gosán. Régebben láOO—1700 idénymunkása volt a város­nak, jelenleg mindössze 500. Természetesen nyáron ez­után is nagy szükség lesz az idénymunkásokra, főként az állami és a szövetkezeti kereskedelem, - vendéglátás­ban. Továbbra is számítunk a diákokra, a nyugdíjasok­ra, az ifjúsági táborok se­gítségére. 1986-ban felépül az új kereskedelmi és ven­déglátó szakmunkásképző és szakközépiskola, ahol évente 100-120 diákot képez­nek majd szakemberré. — Örökzöld téma az úgy­nevezett pulóverpiac. Az a hir járta, hogy jelenlegi he­lyéről máshova telepítik. — Nem lenne értelme. Hi­szen most már a legfonto­sabb feltételek megvannak a működéséhez. Elkészült a piachoz vezető járda és az ezer gépkocsi befogadására alkalmas parkoló, ezenkívül 4 nyomsávú utat építünk a közi ekedet. megkönnyítése végett. Már az idén sem volt tapasztalható olyan mértékű zsúfoltság a piac környékén, mint az előző években. Az érdeklődés vi­szont egyre nagyobb a piac iránt, s ez nemcsak a vá­rosnak, hanem az idegenfor­galmi intézményeknek is hasznot jelent. — A városi tanács és a. siófoki vállalatok kapcsola­táról több kérdés hangzott el a tanácstagi beszámoló­kon. — A Siófokon működő nagyobb es kisebb vállala­tok sokat tesznek a város fejlődéséért. A lakásépítés­hez, az esztétikus környezet kialakításához, a gyermekin­tézmények létesítéséhez, fenntartásához jelentős ősz- szegekkel járulnak hozzá. 8-10 iskolai tanterem, több száz lakás, közmű létesült a vállalatok segítségével. Ne­kik is köszönhető, hogy a tervidőszak végére 50 száza­lékos lesz a városban a szennyvízcsatorna-ellátott­ság, s hogy a lakosság zöme gázzal fűthet. Nagy szere­pük van abban is, hogy minden bölcsődei igényt ki tudunk elégíteni, s jövőre már az óvodák sem lesz­nek kénytelenek elutasítani felvételi kérelmet. Szapud! András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom