Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
A KGST-országok járműipara A szakosodás kialakulása Az idén lesz 35. esztendeje, hogy 1949-ben megalakult a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A jubileum összegzésre és prognózisokra késztet: az alábbiakban a járműipari integrációt tekintjük át. A jelenlegi ötéves tervidőszakban félmillió személygépkocsit, százezer haszonjárművet vásárolunk a szocialista országokból, mi pedig egyebek között ötvenezer autóbuszt, százezernyi futóművet, dízelmotort, Zsigulihoz való kétmillió alkatrészkészletet szállítunk KGST-beli partnereinknek. Gyártásszakosítás keretében főegységeket cserélünk az NDK autóiparával, járműipari termékek eladói és vevői vagyunk Romániában, Csehszlovákiában . .. Hosz- szú lenne akár csak címszavakban is hiánytalanul felsorolni azokat a kooperációkat, gyártásszakosítási megállapodásokat, amelyek révén hazánk járműipara a többi szocialista ország eme iparágához kötődik. Az első lépések Meglehetősen hosszú, s mi tagadás, olykor göröngyös út vezetett idáig nálunk is, partnereinknél is. S ma már voltaképpen nem könnyű megmondani, hol is kezdődik ez az út. Idehaza sokan amellett kardoskodnak — s kétségkívül nyomós érvek szólnak emellett —, hogy a fejlődésfejlesztés, a KUST-országok- kal való együttműködés útjára ebben az iparágban iüö4-ben léptünk. A Minisztertanács Gazdasági Bizottsága akkor fogadta el a közúti járműfejlesztési program koncepcióját. Az elindulás éve azonban 1968 volt, amikor is a korábban elfogadott koncepciót kiemelt kormányprogrammá nyilvánították. Mindenesetre tény, hogy a hatvanas évek második fele volt az az időszak, amikor hosszas viták után eldőlt, hogy mi nem személygépkocsit, hanem haszonjárműveket gyártunk. Ezt m kötést indokoltak akkori gazdasági szükségleteink, főként az, hogy a növekvő áruszállítási és tömegközlekedési feladatokat elsősorban ezekkel a járművekkel vagyunk képesek megoldani Emellett az is a haszonjárművek mellett szólt, hogy ezekkel a termékekkel azonnal be tudtunk kapcsolódni a szocialista országok munkamegosztásába. A hatvanas évek második felében már évente háromezer autóbuszt szállítottunk a Szovjetunióba, ami akkor igen nagy meny- ny iségnek számított Milliárdok fejlesztésre S közben persze idehaza vitatkoztunk — sőt sokan vitatkoznak még ma is —, hogy legyen-e magyar személygépkocsi-gyártás, avagy sem. A kedélyeket és a vita hevét tüzelte, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatot, a Mogürtöt megkereste az amerikai General Motors és a japán Nissan is azzal az ajánlattal, hogy személyautó-összeszerelő üzemet létesít hazánkban. A reális gazdaságossági számítások akkor is — és a legutóbbi időben is — azt mutatták, hogy ez a műnk* nem lenne kifizetődő népgazdaságunk számára. A hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje azorv- ban a hatalmas beruházások időszaka — idehaza a Jár- müprogram keretében 17 milliárd forintot ruháztunk be —, s nemcsak nálunk, hanem a többi szocialista országban is. A Szovjetunióban, Togliattiban 1970 augusztusában kezdődött meg a Zsiguli sorozatgyártása, s akkor már folyt a Káma parti óriás teherautó- gyár, a Kamaz építése. Abban az időben kezdődött e! a lengyel Polski Fiat-beruházás, jelentős korszerűsítési munkálatok folytak Csehszlovákiában, mz NDK- ban, Romániában. Licencek. új technológiák kérőitek a szocialista országok tulajdonába. Ez volt az az időszak, amikor Győrött is megkezdődött a Rábánál — MAN- licenc alapján — a motor- gyártás és — saját fejlesztésben — a futóművek készítése. Az Ikarus meg a többiek E nagyarányú fejlesztések eredményeként új szakasí kezdődött el a szocialista országok járműipari együttműködésében is. Számunkra ez annak a ténynek a tudomásulvételét is jelentette, hogy például autóbusziparunk a nagy beruházások ellenére sem képes hiánytalanul kielégíteni valamennyi igényt, tehát további szakosodásra van szükség. Eközben halványult a KGST-or- szágok körében korábban uralkodó gondolat, nevezetesen, hogy az egyik ország csak személygépkocsit, a másik teherautót, a harmadik autóbuszt stb. gyártson. A növekvő igények lassanként áttörték e szemlélet határait — és korlátáit —, s a korábbinál mélyebb, pontosabban körülhatárolt szakosodást hoztak létre a szocialista országok között Olyat például, amelynek eredményeképpen számos ország gyárt autóbuszt, de az Ikarus ma is egyedülálló helyet foglal el a csuklós, illetve a távolsági autóbuszok piacán. K, Ny. í Vetőmagteszt A hazai kutatásokban újszerű vetőmag-életerő vizsgálati módszert alkalmaznak Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A növénytermesztési és minősítési intézet, valamint a martonvásári intézmény szakemberei által kidolgozott, tudományos körökben nagy érdeklődésre számot tartó eljárás annak a megállapítására szolgál, hogy a mag miként reagál a mostoha körülményekre, az úgynevezett stresszhatásokra, többek között a kelést megelőző hűvös, nedves időjárásra. A vizsgálatra azért van szükség, hogy növeljék a termesztés biztonságát, ha ugyanis a vetéskor figyelmen kívül hagyják a vetőmag életerejét, jelentősen — tizenöt-húsz százalékkal is — csökkenhetnek a hozamok. A módszert a kukorica és a búza vetőmagjának tesztelésére dolgozták ki, s alkalmazzák eredményesen. Előnye, hogy nem igényel bonyolult és drága technikai berendezéseket, ismételhető, gyors és eredménye azonnal felhasználható a gyakorlatban. Lényege, hogy a magvakat előbb az április eleji időjárásnak megfelelő környezeti hatásoknak teszik ki a laboratóriumban, majd csíráztatják. A nagy életerejű magvak csirája erőteljesen növekszik, s a kísértet végére elérheti a tíz centimétert is. Az ilyen magvakat korai vetésre ajánlják a kutatók, hiszen jól tűrik a szeszélyes április eleji időjárás viszontagságait. Ha a csírák 60—80 százaléka fejlődik csak erőteljesen, a mag későbbi vetésre alkalmas, ha pedig ennél is gyengébb az arány, csak silókukoricaként vagy csalamádéként ajánlatos felhasználni. A módszer nagy érdeklődést keltett itthon és külföldön. A martonvásári szakemberek már több előadást tartottak a témáról, s a KGST-országok kutatóival is megismertetik eljárásukat. A vizsgálatok előnyét elsőként a termelési rendszerek ismerték fel. Vita Szárszóról A Szárszó, 1343 efmfi dokumentumk&tet megjelenése alkalmából vitát rendezett tegnap a Hazafias Népfront Budapesti Művelődéspolitikai Munkabizottsága és a szárszói baráti kör. A HNF Budapesti Bizottsága székhazában Gyórffy Sándor, a kötet egyik szerkesztője tartott vitaindítót. Egyebek között rámutatott: a dokumentumgyűjteményben közölt írások a magyar politika történetének, a fasizmus és a háború ellem harcnak, a magyar nép felszabadulásáért és országunk társadalmi haladásáért vívott küzdelemnek egyik jelentős állomását idézik fel. A negyven esztendeje rendezett eseményre — amely a munkások, parasztok, értelmiségiek találkozójaként a Hazafias Erők Antifasiszta összefogásának kiemelkedő állomása volt — a vitában egykori résztvevők és mai kutatók, tüdősök emlékeztek. Bárányok az ország minden részéből Somogybán nincs hagyománya Megkezdődött — és március közepéig tart — az első betelepítés a Kaposvári Húskombinát sántosi juhtelepén. — A bárányok rendben, az ütemezésnek megfelelően érkeznek a telepre — mondta Balogh Lajos telepvezető. — Ha terveinknek megfelelően halad a szállítás, akkor az első negyedévben 18 ezer élőállatot küldünk külföldi partnereinknek. — Változott-e az idén a felvásárlási ár? — Igen, a tavalyinál drágábban, 90 forintért vásároljuk meg a tejesbárányokat. Ez a változás nyilván kedvezően befolyásolja majd a gazdaságok és az egyéni állattartók munkáját. — Évente hány állatot hizlalnak a telepen? — Egyszerre 20—25 ezer bárányt tudunk elhelyezni a telepünkön; az állományt négyszer cseréljük, így évente mintegy 80 ezer bárányt hizlalunk a kívánt súlyúra. Az állomány felét a megye gazdaságaitól és az egyéni állattartóktól ' vásároljuk, a többit az ország különböző társvállalataitól. Somogy megyében nincsenek nagy hagyományai a juhtartásnak; hogy a telepet kihasználjuk, más megyéből is szállítanunk kell. — Mennyire lehet számítani a megyén kívüli szállítókra? — A tröszti koordináció keretében éves szerződések alapján szállítanak bárányt. Sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk valamennyi partnerünkkel. Főként a környező nagyüzemektől kapjuk az állatokat, de az ország szinte valamennyi megyéjéből érkeznek ide szállítmányok, ezenkívül más megyék egyéni gazdálkodóitól is vásárolunk. — Ebben az évben kik lesznek a legnagyobb vásárlók? — Az olasz partnerek már jelentkeztek; most is nekik szállítunk, de változatlanul nagy az érdeklődés a bárányok iránt az arab piacon. Az igények eltérőek, de ez számunkra kedvező, mivel az olaszok inkább a kis súlyú bárányt, az arabok pedig a nagyobb, faggyús állatokat veszik szívesebben. Így minden vásárlónknak a megfelelő súlyú állatot tudjuk szállítani. — Tervezik-e a telep bővítését? — Bővítését nem, de a műszaki színvonal javítására szükség volna, hogy az eddigi színvonalon tudjunk dolgozni, s a jelenleginél jobb tartási körülményeket teremtsünk a bárányoknak. N. Zs. Versengenek-e a szolgáltatók? Közelkép a képernyőkről A szolgáltatások javítása érdekeben — a minisztertanács határozatát követően — a múlt év január elsejével megszűnt a Gelka megyei kirendeltsége is. Helyébe három kisvállalat lépett. Közülük a legnagyobb jogutód a Kaposvill. Igazgatójával Domonkos Andrással csak nem egy esztendeje az el képzetesekről beszélgettünk, most viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy az akkori tervekből mi vált valóra. — A Gelka régi szervezeti rendszerének feloszlatását többek között azzal indokolták, hogy a létrejövő kisvállalatok megélhetésük reményében versenyre kelnek Uj takarékszövetkezeti székház Rekordnyereség a nagybajomi takarékszövetkezetben Harminckét község több mini harmincezer lakosának pénzintézeténél, a nagybajomi takarékszövetkezetben hamarosan befejezik a múlt évi mérleg készítését Megyénk második legnagyobb takarékszövetkezetében a betétállomány január 1-én, a tőkésítés után elérte a 151 millió forintot ez 17 mii lió forutfeú több az egy évvel ezelőttinél. Cetet szempontjából m neí-gtmjasm lakosok Járnak az élen, dm szépen nőtt a betét a hetest és sonsogy- sárdi kirendeltségeknél is. Az OTP Somogy megyei Igazgatóságán 39,2 millió forintot kötöttek le tartósan — ezzel országos célok elérését segítik. A szövetkezet 1983-ban tagjainak 39.5 millió forint kölcsönt i sított. A múlt év végén a kölcsönállomány 21,9 miiüió forint volt, ebből építési célokra 7,8, mezőgazdasági termelési célokra 4,3 millió forintot fordítottak. A legtöbb kölcsönt Nagybajomban és Kadarkúton vették igénybe a tagok. A szövetkezetnek széles körűek a szolgáltatásai. A biztosítási díjak címén nyolcmillió forintot fizettek a szövetkezet pénztáraiba. Az áramdíjakat ts ők szedik be. A Kaposvári Húskombinát megbízásából a szövetkezet fizeti ki csaknem egész területén a háztájiból felvásárolt állatok árát. Ez tavaly ®7,7 millió forint volt. A lakosság »igénybe vette a szöwOrezet hirdetésfeJvéte- lével kapcsolatos segítségét is. Kiemelkedő nyereséggel zárta a múlt évet a nagybajomi takarékszövetkezet. 1 millió 350 ezer forintot könyveltek a mérleg nyereség rovatába — ez mintegy 300 ezer forinttal több a múlt évinél. Az eredmény azt is igazolja, hogy költségtakarékosán gazdálkodtak, nőtt a munka termelékenysége, mert a nagyobb feladatokat változatlan létszámmal valósították meg. Az egységeik között első tett a nagybajomi központ, második a hetesi, a harmadik a somogysárdi kirendeltség. Az utóbbi kettő között a lülöinfcség minimális. Nagy jelentőségű a szövetkezet életében, hogy 1V83- ban megteremtettek So- mogyjádon a kirendeltség székhazának építési feltételeit. A tervek elkészülte után a munkákat a múlt év őszén kezdték és a székházat — amely Somogyiad igazi pénzintézete lesz — ez év májusában szeretnék át adni. A szövetkezet most ké szül a tagjaival való találkozásokra. 33 tagértekezletet tartanak a területükön. egymással, t ezzel az ügyfél is nyer majd. Ebben a területi megosztottság miatt sokan kételkedtek. Mi a véleménye? Versengnek-e a szolgáltatók? — Mostanra megteremtődtek ennek a feltételei. Sok minden történt. A nyereségesség érdekében új lehetőségeket keltett keresni. Mi például szerződést kötöttünk az Ordonnai, s a megyében elvállaltuk termékeik márka- szervizét. Ugyanakkor márkaboltot nyitottunk Nagyatádon, ahol mindenféle televíziójuk s termékük megkapható. Olyan jó kapcsolatba kerültünk velük, hogy ök segítenek alkatrészgondjaink enyhítésében. Szerződésünk van a Ramovillal is, így az általuk forgalmazott híradás- teclmikai termékekkel, ha azok meghibásodnak, a vásárló egyaránt felkeresheti a Ramovill-szervizeket és a Kaposvillt is. Természetesen ahhoz megy, aki gyorsabban és jobban dolgozik... — A gyorsaságnak persze feltétele az is, hogy legyen alkatrész. Tavaly akadozott az ellátás. A legutóbbi panaszokból kiderült, nem történt változás. — Így van. Bár éppen szerződéskötéseink miatt az Orian által használt vagy a Lehel Hűtőgépgyár által beépített alkatrészekből csaknem folyamatosan kapunk a gyártóktól. Dehát ezeken kívül még megannyi híradás- tecnni’kai cikk, illetve háztartási kisgép van forgalomban Az importból származó s a hazai gyártmányú felsze relesek alkatrész-ellátásával egyaránt van baj. Persze minket korholnak a késedelmes javításokért. Az alkatrészek zömét a termelőeszközt készletező vállalatoktól kapjuk. Ezért mondjuk azt, hogy nékik is azt keltene végre csinálniuk, amiért létrehozták őket, tehát készletezni, s akkor folyamatos lenne az ellátás mindenféle alkatrészből. — A tapasztalatok szerint, ha betért valaki önökhöz az ünnepi ügyeleteik alatt, mert elromololt a televíziója, vagy a rádiója, sokszor fél napokat is várni kellett, hogy kiment a szerelő. — Mert a műszerész eddig nem volt érdekelt abban, hogy rövid időn belül a helyszínen tegyen. Most változott a helyzet. Az ünnepek alatt műszerészeink úgynevezett gyorsasági 'pótdíjat számítanak föl. Ez minimum húsz, maximum hatvan forint. Persze csak akkor fizettethető ki, ha a szerelő meghatározott időn belül elvégzi a munkát. Műszerészeink a pótdíj ötven százalékát megkapják, így ők is jól járnak, — Az ügyfél viszont ráfizet — Nem mondhatnám. Karácsonykor és a szilveszterkor alkalmaztuk először ezt a módszert, és senki sem panaszkodott. Nem nagy ösz- szegről van szó, s az ügyfélnek az az érdeke, hogy az ünnepek alatt is nézhesse a televíziót. Egyébként meggyőződésünk, hogy a maszekok sem dolgoznak olcsóbban ilyenkor. — Mindezek után milyennek látja az elmúlt esztendőt? — Kísérleti év volt, tanultunk belőle. Ennek ellenére még azt is elmondhatjuk, hogy nyereséges vállalat lettünk. Azért is tett nyereségünk, mert csökkentek a költségeink, többek között nem kell eltartanunk egy nepes központi apparátust. Sok mindent ésszerúsitet- tünfe, s tesszük ezt az idén is. Személyi és szervezeti módosításokra készülünk. N. J. SOMOGYI NÉPLAP
