Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

Rákkoktél és osztriga Kém szeretik a receptet a pincérek A vendég belép az ét­terembe, s a pincér már ott is terem. Üdvözli az újonnan érkezettet, lesegíti kabátját, az asztalhoz kíséri, majd tü­relmesen megvárja, amíg a több tucat étel közül kivá­lasztja a megfelelőt. — Többnyire csak a fil­mekben láttunk hasonló je­leneteket. A felgyorsuló élet­tempó a vendéglátási etikett­jén is érezteti hatását — mondja Vámosi János, a Ka­posvári Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola szakoktatója. — Én mégis azt vallom, ha a szakmának ezeket a fi­nomságait nem sajátíttatjuk el a gyerekekkel, soha sem lesz belőlük jó felszolgáló. Vámosi Jánosnak a foglal­kozása egyben a szenvedélye is. Már diák korában az or­szágos szakmai versenyeken a legjobbak között szerepelt. Több helyen dolgozott, majd egy súlyos betegség után vá­lasztotta hivatásául a fiata­lok képzését. — Amióta ez a kabinet működik, gyökeresen meg­változtak az oktatás feltéte­lei. Sokáig a Dorottya-szálló éttermébe jártunk szakmai gyakorlatra a gyerekekkel, most helyben tudjuk megol­dani a képzést. Az iskola vendéglátó kabi­netje konyhából, raktálhe- lyiségből és éttermi részből áll. Minden szükséges fölsze­relés megtalálható itt. — Nemrég szakfelügyelő járt nálunk, s csak ámult, hogy milyen ügyesek a tanu­lóink. Azt is hozzátette: ért­hetetlen, hogy az iskolából kikerülve a fiatalok szak­májukban dolgozva koránt­sem végzik olyan lelkesedés­sel teendőiket, mint itt, e három év alatt... Mit is ad ez a három év? Az első osztályban főként a terítést, valamint a társas érintkezés szabályait, a fel­szolgálási rendszereket tanul­ják meg a gyerekek. Az is­kolai kabinet falát díszítő színes felvételek is bizonyít­ják. hogy a tanulók remekül értik és művelik a szakmá­nak ezt a részét. A második osztály legkevésbé kedvelt tananyaga — meglepő mó­don — az „alapvető” ételre­ceptek elsajátítása. — Pontosan 1750 ételre­ceptet kell könyvből megta­nulniuk. Ezeknek döntő több­ségét a somogyi vendéglátó- helyeken egyáltalán nem ké­szítik; nincs is rá igény. Hogy csak néhányat említ­sünk: madeiramártás, rák­koktél, osztriga, strassbourgi libamájpástétom ... Főzni vi­szont szeretnek. Azok a so­mogyi vállalatok, ahol tanu­lóink majd elhelyezkednek, biztosítanak anyag fedezetet ahhoz, hogy megvásárolhas­suk a szükséges alapanyago­kat. Az iskola nyitott napokat is rendez a szakemberek­nek, hogy a leendő munkál­tatók lássák: mire és hogyan tanítják a gyerekeket. — Sajnos, tapasztalatunk az, hogy a szakmai gyakor­latok során — néhány kivé­teltől eltekintve — a ven­déglátóegységek megbízott szakemberei nem foglalkoz­nak kellőképpen a fiatalok­kal. Szinte kihalt a klasszi­kus magyar vendéglátás, arpelynek külföldön oly nagy a sikere. Számos európai, tengerentúli nagyvárosban működik magyar étterem, ál­landóan telt házzal, nem egy helyen somogyi szakáccsal, cukrásszal, felszolgálóval, akik Kaposváron tanulták a szakmát. Ambrus Agnes Növekszik a légipostái forgalom Tízmillió tonna a levegőben A magyar repüléstörténet piros betűs dátuma 1912. május 16-a. Ezen a napon indult el Budapestről az első légipostái küldemény A nemzetiszínű szalaggal átkötött levélcsomagot Pro- dam Guidó — az első hiva­tásos magyar pilóta — vit­te magával a fiumei légipa­rádéra. A világ első menetrend szerint közlekedő postai re­pülőgépét csak nenany hó­nappal előbb bocsátották ui- jara a London—Windsor kö­zötti útvonalon. Érthető, hogy a magyar vállalkozást is nagy nemzetközi érdeklő­dés kisérte. A légipostái szállítás — az eltett hetven ev alatt — látványos produkcióból nap­jaink nélkülözhetetlen szol­gáltatásává fejlődött. Ma már a nap 24 órájának min­den percében a küldemények százezrei utaznak a világ lé­gi országútjain a feladótól a címzettig, a föld egyik sar­kától a másikig. E világméretű forgalom­ban mind nagyobb szerep jut hazánknak. A legfrisebb statisztikai adatok szerint a magyar légi utakon tavaly már mintegy tízmillió tonna árut — s ezen belül csak­nem 300 tonna levelet — szállítottak. Ilyen hatalmas feladat biztonságos, zavartalan le­bonyolítása csak olyan nagy­üzemi módszerekkel lehet­séges, ami minden tekintet­ben megfelel a nemzetközi követelményeknek. A légipostái forgalom min­den részletre kiterjedő sza­bályait ugyanis pontosan meghatározzák a berni köz­ponttal működő Egyetemes Postaegyesület és a Légitár­saságok Nemzetközi Szerve­zete — az IATA — össze­hangolt és közösen megfo­galmazott rendelkezései. Budapesten, a Baross té­ren, a Keleti pályaudvar szomszédságában működő 72-es postahivatal sárga épü­letének második emeletén ismerkedtünk meg a nem­zetközi légiposta forgalmi részleg munkájával. Lőrinci L. László Jég hátán Másodszor akkor talál­koztam vele, amikor a Gyulaimajor mellett falhoz állítottak az oroszok. Em­lékszem, piszkosszürke hóié szivárgott a fal repedései­ből és én arra gondoltam, hogy mindennek vége. Há­tunkba eresztenek egy so­rozatot, mint egy héttel korábban a németek az el­kapott katonaszökevények­nek. Valahonnan messziről, a Csabára vezető országút felől tankok halk moraját és ingerülten felcsattanó sorozatokat hozott a szél. Felettünk a levegőben és a környező fákon madarai csiripeltek; üdvözölték a győztesekkel érkező tavaszt. Alighanem ez a madár­csicsergés tette be nekem a kapui Csak arra emlék­szem, hogy összegörnyed­tem, belekapaszkodtam a falba, és zokogtam, mint egy kisgyerek. Azt hiszem még kiáltoztam is valami effélét, hogy „Ne lőjetek! Nem csináltam semmit!” — és még más badarságot, miközben a falat kapar­tam, és csak később érez­tem, hogy a nadrágomba is beleeresztettem valamit. A kis, őrzésünkre kiren­delt karikalábú, ázsiai ka­tona rémülten emelte fel géppisztolyát és ordítani kezdett, ahogy a torkán kifért Bőgés közben is hallottam, hogy többször is ossz ecsattant ja géppiszto­lyát : alighanem sorozatra állította fegyverét. Mellettem nagy bajuszú őrmester állt s már akkor is a falat bámulta nyugodt méltósággal, amikor engem odatereltek. Ahogy a gép­pisztoly závárja csattogni kezdett, és az ázsiai egyre ingerültebben üvöltözött, felém fordította a fejét, és a bajusza mögül rammor­dult. — Hagyd már abba, a büdös istenit! Megvadul a vinnyogásodtól, és belénk ereszt egy sorozatot! Erre valahogy lecsilla­podtam. Éreztem, hogy a könnycseppek, amelyek vé­gigfutottak az arcomon, marni kezdik a nyakamat, ahol a zubbony kidörzsöl­te. Leereszteni persze nem mertem a kezem, nehogy a katona félreértse. — Lelőnek bennünket..". Én nem akarok meghalni! — zokogtam, és legszíve­sebben belekapaszkodtam volna, hogy bátorítást nyerjek a nyugalmából. Az őrmester megvonta a vállát, aztán oldalvást kikö­pött. A nyál végigcsorgott a téglákon, és gyorsan el­keveredett az egyre szapo­rábban csörgedező nőiével. — Az ilyen szarosokat még a golyó is elkerüli — morogta rövid hallgatás után, aztán újra a falra meredt. Éreztem, hogy hiá­ba is próbálkoznék, úgy­sem mondana semmit. Eközben az ázsiai lassan megnyugodhatott; mert nem csattogtatta tovább a géppisztolyát, hanem halk morgolódások közepette odacaplatott hozzám. Előbb az oldalamba lökte fegyve­re csövét, majd az ég felé tartotta, és mondott vala­mit. Ügy gurguláztak szá­jában a mélyről jövő to­rokhangok, mintha pincé­ből bújtak volna elő. Fer­dén ülő szemei kiismerhe­tetlenül csillogtak: nem láttam bennük sem jóin­dulatot, sem haragot. Még mindig felfelé tar­tottam a karom, miközben feléje fordultam. Igyekez­tem, hogy megértsem, amit mond, de nem oroszul be­szélt. Erre újra az oldalamba nyomta a géppisztolyt, és mintha a major mellett folydogáló patak felé in­tett volna a fejével. Éreztem, hogy megre­megnek a lábaim, s mint­ha vasdarabbal vágtak volna fejbe, lezuhantam a sárba, és újra ordítani kezdtem. A katona der- medten állt fölöttem, aztán ő is kiáltozni kezdett, majd villámgyorsan hátára kapta géppisztolyát, és megragadta a kezem. Alig lehetett idősebb mint én, s talán békeidőben még iskolatársak is lehetfc&nk volna. Hamarosan rá kellett jönnie, hogy nem bír ve­lem. Ekkor elengedte a ke­zem, lekapta hátáról gép­pisztolyát, és újra rámsze­gezte. Szája be nem állt egy pillanatra sem; mint forrásból a víz, ömlöttek belőle a torokhangok. Hogy végül is hogyan értette meg magát a töb­biekkel, nem tudom. Arra emlékszem csak, hogy az őrmester és egy tépett ru­hájú, véres arcú nyilas ha­joltak fölém, és felrángat­tak a földről. A nagy ba­juszú nem szólt semmit, de a nyilas belém rúgott és a falhoz taszított. — Legalább méltósággal dögölj meg, te szar! Hogy ezután mennyi idő múlhatott el, fogalmam sincs. Felfelé tartott két karom megmerevedett, és lassan úgy éreztem, mint­ha nem is hozzám tartoz­na. A fal egyre közelebb jött, percről percre lopott valamit a köztünk lévő tá­volságból, és én remény­kedve vártam a pillanatot, amikor végül is teljesen összeolvadunk. Ha befész­keltem magam a szorosan rakott téglák közé, nem lesz a világnak olyan to­rokhangú katonája, aki ké­pes lenne átküldeni a más­világra. A legbosszantóbb az volt, hogy már majdnem sike­rült megmenekülnöm, ami­kor motorzúgás hallatszott a patak felől. Felrezzentem, s döbbenten láttam, hogy a fal visszahúzódik oda, ahonnan elindult. Talán a félelemtől megzavarodhat­tam egy picit, de akkor senki le nem beszélt vol­na róla, hogy a Gyulaima­jor fala meg akart men­teni a haláltól. (Folytatjuk) A hatalmas terembe szin te ejjei-nappai Özönlenek a leveieK, csomagok. A külde­mények azért nem sokáig pihennek itt. Hazank öj or­szággá! van közvetlen légi­postái kapcsolatban. ez azonoan nem azt jelenti, nogy a virág többi országá­ba — a legiuseob szigetecs­kére is '— ne jutna ei a le- giKüidemeny. A pus msei, ugyanis jói tudjak, nogy például a Saiamon-szige- lekre címzett levelet az Ausztráliába szóló küldemé­nyek köze tegyek. Innen vi­szik majd, átszállással, a megadott címre. A cím szerint válogatott leveleket, csomagokat asze­rint is osztályozzák, hogy melyik légitársaság, melyik gépén szállítják majd Feri­hegyről — vagy átszállás esetén a közbeeső állomás­ról — végcéljához. Mindezt itt kell a gyűjtőzsákokat ki­sérő útiokmányokon feltün­tetni. A megválasztott útvo­nal hosszától, a gepek gyor­saságától függ, egyebek közt. a szállítás költsége, s a küldemény célhoz érésének időtartama. Az útrakész ' szállítmányo­kat napjában ötször, inga­járatok viszik a repülőtéri postai kirendeltségre, ahol gondosan kell ügyelni, hogy legkésőbb a választott gép indulása előtt hetvenöt perc­cel átadjak a repülőszeméiy- zetnek. E pillanattól már a repü­lőtársaság a szállítmány is­tápolója, mindaddig, amíg a célállomáson földet érve át nem adják a fogadó hivata­loknak. A Baross téri elosztóból azonban nem csak a hazai postahivatalokban feladott küldemények érkeznek a re­pülőtérre. Itt készítik útjukra azo­kat a leveleket és csomago­kat is, amelyek hazánk légi útjain átutazóban repülnek tovább távoli célállomásaik felé. S ugyancsak a Baross té­ri hivatal feladata, hogy a légi úton hazánkba érkezett leveleket átvegye, s továb­bítsa az ország minden ré­szébe a belföldi címzettek­nek. E munkában nagy se­gítséget nyújt már napja­inkban a Tosiba, az auto­mata osztályozó berendezés, amennyiben a címzést latin betűkkel írták a borítékra. Korántsem ilyen egyszerű a feladat a cirill, az arab be­tűs címzésekkel, vagy ha kí­nai, vietnami, japán írásje­lekkel kell a postásoknak megbirkózniok. Az egyre bővülő nemzetközi kapcso­latok következtében mind gyakoribbak az ilyen külde­mények. K. Z. Felfedező körút Élénken él bennem egy nemregi kedves élmény. Ha­zafelé mentem, es összeta­lálkoztam egy regi ismerő­sömmel. Az űj lakótelepet mutatta meg budapesti ro­konának, s kózoen oda is elvezette, ahol egykor az ó házuk állt. bzin.e kiviruit örömeben es izgalmasan, amikor a bocsóae udvarán álló hajdani lak alapján pontosan elmag.> araz.a, ,iu- gyan is volt regen, s mi vál­tozott meg. Könnyű helyzetben van­nak az idóseboek, aaik is­merik a varos lejioucset, még emlékeznek arra, hol volt a regi honvediaa.a... a az öreg téglagyár, hogy néz­lek ki a vaiyogűoi eme., házacskák, milyen érdekes emberek éltek ott, es nova költöztek, amikor az eg.oi környék átalakult. Nemcsak a megy eszek hely­re érvényes ez, hanem a többi városra, aztan a nagy­községekre, sót a népeseoo falvakra is, hogy óriási a változás, kisebb-nagyobb la­kótömbök, -telepek épülték. A műit vonatkozási pontjai­ként legtöbb helyen a tan maradtak meg. Már ahol megmaradtak. Csak dicseret illeti azokat a tanácsi veze­tőket, tervezőket, kivitele­zőket, akik megóvták a ré­gi fákat. Van erre szép — bár nagyon kevés — példa Kaposváron és a megye más részében is. A hazaszeretet egyik al­kotó eleme a környezet sze­mete, minél jobb ismerete. A lakótelepek iskolainak ta­nulói már beleszülettek az új város- es közsegreszbe. Ha a szüleik nem azon a környéken eltek — s ez az általánosabb —, nem sokat mesélhetnek a gyereknek. Az összehasonlítás, a íolyto- nosság és a változás fölfe­dezése miatt is érdekes és romantikus „kaland” lehet­ne a kisdobosoknak és az úttörőknek, hogy fölfedez­zék azoknak az utcáknak a múltját, ahol naponta jár­nak. Elég gyakori, hogy az út- törőrajok és -őrsök nem ta­lálják meg a gyerekeket láz­ba hozó programokat, nagy kínnal-keservvel találnak valamit, ami leköti, lefog­lalja őket Mo&t érdemes lenne még egyet lépni előre. A felnőt­tek és a gyerekek közötti érzelmi kapcsolatot erősíte­né, ha az úttörők „fölfedez­nék”, milyen volt régi vá­rosrész, hogyan éltek ott az emberek, s most mekkora a változás a régihez képest. Ez a környezetismereti tú­ra csak elkezdhető, hiszen a városok változása nem fejeződött be, új utcákat, lakótelepeket terveznek a jövőben is. Szinte az egyik nemzedék adhatja a másik­nak a gyűjtés stafétabotját. Jut e feladatból a jövendő úttörőknek is. L. G. A KAPOSVÁRI TEJÜZEM j fölvesz női, férfi-, segédmunkásokat, árukiadókat és hűtögépkezelőket. Jelentkezés az üzem gazdasági vezetőjénél, Kaposvár, Izzó u. 2. sz. alatt. (235423) A DUVV Somogy megyei Üzemigazgatósága felvételre keres kubikosokat, segédmunkásokat hálózati munkavégzésre, városi munkaterületre. Jelentkezés a kaposvári üzemvezetőség vezetőjénél (Mező I. u. 127—129. sz. alatt), (235440) Értesítjük t. megrendelőinket, hogy rövid határidőre vállaljuk síremlékek készítését egyedi megrendelés alapján. Különleges igényeket is kielégítünk! Vidéki megrendelést is vállalunk saját költségünkre történő szállítással. Várjuk megrendeléseiket: Általános Szolgáltató Szövetkezet 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 17—19. (78434)

Next

/
Oldalképek
Tartalom