Somogyi Néplap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
EMLÉKEZTETŐ JEGYZÉK az Egyesült Államok magatartásáról és kötelességéről a fegyverzetellenőrzés és -csökkentés kérdésében Magyar felszólalás Stockholmban Elsőként nem! (Folytatás az 1. oldalról.) amely alááshatná a hadászati fegyverzet kérdésében meglevő egyezményeket? 2. Az amerikai fél azzal. hogy Nyugat-Európában hozzálátott a földi állomásoz- taiasú Pershing—2 ballisztikus rakéták és a nagy ható- távolságú robotrepulőgépek telepítéséhez, amelyek elérhetik a Szovjetunió területen lévő célpontokat, rálépett a SALT—2-ben foglalt előírások megsértésének az útjára. Ezek ugyanis tiltják a szerződés megkerülését harmadik ország vagy országok bevonásával, vagy bármi más módon, s tiltják a szerződéssel ellentétes nemzetközi. kötelezettségek elfogadását. Világos, hogy a nukleáris eszközök nyugat-európai telepítése egyértelműen az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvertárának kiegészítését szolgálja, és semmiképpen sem egyeztethető össze az Egyesült Államoknak azzal a kötelezettségével, hogy tartózkodik a SALT—2 aláásását célzó lépésektől. Már ebből is kitűnik, milyen magatartást tanúsít az Ili. Ugyancsak aggodalmat keltők az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó határidő nélküli megállapodással kapcsolatos lépései is, amelyek miatt a Szovjetunió többször is az amerikai félhez fordult. Nyilvánvaló ellentmondásban a megállapodásban rögzített kötelezettségekkel, az Egyesült Államok nagy radaráíiomást fejlesztett ki Shemya szigeten, amelynek felszereléséhez rakétaelhárító rendszerek céljára kikisérletezett radarelemeket használt fel; az elhárítórakéták indító silóinál álcázást alkalmaztak ; folynak a munkálatok mozgó rakétaelhárító rendszerek létrehozására; Minuteman— IV. Jgyancsak az amerikai félnek a fegyverzetkorlátozás ügyével szembeni kétértelmű — lényegét. tekintve negatív — hozzáállásáról tanúskodik a földalatti atomkísérletekről és a békés célú atomrobbantásokról kötött 1974-es és 1976-os megállapodásokkal kapcsolatos állásfoglalása; ezeket az Egyesült Államok mind ez ideig nem is ratifikálta, megakadályozva ezzel, hogy érvénybe léphessen egy sor fontos, a szerződések pontos teljesítésében való bizonyosság fokozását szolgáló intézkedés. Az ilyesfajta állásfoglalás csak kétségeket támaszthat a célokkal szemben. Ezek a kétségek határozottan megerősödnek azáltal, hogy a V. A helsinki záróokmányban Washington kötelezettséget vállalt; részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére és leszerelési együttműködésre irányulnak. A valóságban azonban az utóbbi években az EgyeSOMOGYI NÉPLAP Egyesült Államok az általa aláírt egyezmények, a vállalt kötelezettségek betartásának kérdésében. Képtelenség az amerikai fél minden olyan próbálkozása, hogy beárnyékolja azt a becsületes és felelősségteljes magatartást, amellyel a Szovjetunió teljesíti kötelezettségeit; ezek a próbálkozások csakis a szovjet—amerikai kapcsolatok megrontására irányuló közvetlen lépésnek minősíthetők. 3, Joggal lehet kételkedni aboan, hogy az Egyesült Államok megfelelőképpen tiszteletben tartja az 1972-ben kötött ideiglenes megállapodás néhány pontját Ezzel öszeíüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok bevett gyakorlattá változtatta az interkontinentális rakéták kilövőhelyeinek álcázását Mint ismeretes, a Szovjetunió már több ízben fölvetette annak szükségességét, hogy az Egyesült Államok mondjon le az interkontinentális Minuteman—2, valamint a Titan—2 rakéták indítóállásainak álcázásáról, mivel az ilyen iéjpcseís sér1 interkontinentális ballisztikus rakétával kísérleteznek azzal a céllal, hogy rakétael- naritásra tegyék alkalmassá; a rakétaelhárító fegyverekhez több robbanótöltetes részeket hoznak létre st’o. 2. Noha kötelezettséget * vállalt arra, hogy nem fejleszt ki országa területén rakétaelhárító rendszert, s nem teremti meg az alapját egy ilyen védelmi rendszernek, az Egyesült Államok atlanti-óceáni és csendesóceáni partjain, valamint az ország déli részén új, nagy radarállomást (Pave Paws) fejleszt ki, amelynek adatai megfelelnek a rakétaelhárító rendszerek radarállomásaival szemben támasztott követelményeknek, s amely alapja lehet az Egyesült Államok területi rakétaelhárító rendszerének radarral való biztosításának. Washingtoni részről nem tettek semmi szovjet fél rendelkezésére álló adatok szerint előfordult: az amerikai fél többször túllépte a kísérleti atomtöltetek megengedhető erejét. Bár az Egyesült Államok határozottan kijelentette: betartja a 150 kiloton nás korlátozást, folytatódik az a gyakorlat, hogy túllépi a kísérleti atomtöltetek erejének megengedett felső határát 2. A szovjet fél megkereséssel fordult az Egyesült Államokhoz amiatt, hogy az amerikai föld alatti atom- robbantások következtében az amerikai felségterületen túl csapódtak le a radioaktív szennyezőanyagok ; ezzel Washington megszegi a légköri, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló 1963-as megállapodást. sült Államok több olyan lépést tett, amelyek növelték a háborús veszélyt Európában. Elsősorban szó van az alábbiakról: új, első csapásmérő amerikai rakétákat telepítettek Európába, megteremtették a feltételeket az itt állomásozó amerikai csapatok létszámának lényeges növeléséhez, s folyamatosan lömegpusztító — nukleáris, vegyi és más — fegyverekkel látják el őket. Ezenkívül az Egyesült Államok évente nagyszabású hadgyakorlatot szervez Európában, s ezeket egyre tik a hatékony ellenőrzéssel kapcsolatos megállapodás előírásait. Súlyos aggodalomra ad okot ezen a területen a Minuteman típusú rakéták silóinak ilyen álcázása. Az amerikai fel hosszú időn át kitért az elől, hogy lemondjon az álcázásról. Mint ahogy később kiderült, ez arra szolgált, hogy leplezzek az említett kilövőállások át- aakítására irányuló munkálatokat. Amennyiben a Minuteman— 2 rakéták ily módon átalakított kilövőállásai gyakorlatilag semmiben sem különböznek a külön-küiön célra irányítható robbanófejekkel rendelkező Minuteman—3 rakéták kilövőállásaitól, feltételezhető, hogy ezekben a silókban valójában Minuteman—3 típusú rakétákat tartanak. Ha pedig ez így van, akkor az ellenőrzésről szóló ideiglenes megállapodás amerikai részről történt közvetlen és kirívó megszegése egyúttal azt is jelenti: az Egyesült Államok nem tartja be a SALT —XI. megállapodásban foglalt egyik alapvető — a Vü- lön-küiön célra irányítható olyan intézkedést, amely- lyel csökkentették volna az amerikai lépések keltette aggodalmat. 3. Végül szükségszerűen felmerül az a kérdés: milyen céllal fejlesztik ki az Egyesült Államokban a ra- kétaehárító rendszereket, amelyek alkalmazásuk esetén túllépnék a megállapodásban rögzített kereteket, s lényegében a megállapodás felborulásához vezetnének? Hiszen az amerikai fél éppen ilyen nagyméretű rakétaelhárító rendszer létrehozásáról tett hivatalos bejelentést 1983 májusában. Nehéz elképzelni, hogy az amerikai fél ne lenne tisztában azzal, milyen rendkívül messzemenő következményekkel járnának az ebbe az irányba tett lépések, nevezetesen: a védelmi és a támadó hadászati eszközök Ügy tűnik, hogy ezek a tények egyáltalán nem véletlenszerűek. Az atomfegyverek nagymérvű növelésének és korszerűsítésének programja, az a körülmény, hogy nem akarnak tárgyalásokat folytatni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló megállapodás megkötéséről, és elutasítják a Szovjetunió által javasolt, az összes atom- töltet-kísérletre kiterjedő moratóriumot — mindez önmagáért beszél. 3. Hasonló irányvonalat követ az amerikai fél a vegyi fegyverek kérdésében. Az Egyesült Államok elzárkózik az elől, hogy kétoldalú tárgyalást folytasson, és megállapodásra jusson a Szovjetunióval a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről. A genfi i leszerelési konferencinehezebben lehet megkülönböztetni a fegyveres erőknek a valóságos hadviselést célzó felvonultatásától. Az ilyen hadgyakorlatok egyszerű bejelentése — anélkül, hogy korlátoznák méreteiket — egyáltalán nem küszöböli ki az ilyen csapatmozdulatok veszélyességét. Az Egyesült Államok fent említett lépései, az utóbbi években folytatott egész európai politikája aláássa az európai biztonság megszilárdításának azt a folyamatát, amelynek alapjait a helsinki záróokmányban fektették le. robbanófejekkel ellátott in- terkontinentáis ballisztikus rakéták számának korlátozására vonatkozó — kötelezettséget. Volt példa más esetekre is, amelyek komoiv kételyeket ébresztettek azzal kapcsolatban, hogy betartja-e az Egyesült Államok a hadászati támadófegyverzetre vonatkozó kötelezettségeit. A szovjet fél szóvá tette ezeket az eseteket. A hadászati fegyverzetkorlátozás feladatainak — amelyeket a megállapodásokban is rögzítettek — egyáltalán nem felél meg az az amerikai szándék, hogy létrehozzák az interkontinentális ballisztikus rakéták két típusát — az ilyet és a Midgetmant. Fz közvetlen összefüggésben van azzal is, hogy a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon az amerikai fél ragaszkodott ahhoz: semmiféleképpen ne korlátozzák az .interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókra telepítendő ballisztikus rakéták új típusainak a kifejlesztését szerves kölcsönviszonyának fölboritása, ami a lehető leghátrányosabban hatna a védelmi és a támadó hadászati fegyverzet csökkentésére és korlátozására. A szovjet fél elvárja, hogy az Egyesült Államok gyakorlati lépéseket tegyen a rakétaelhárító védelmi megállapodás szigorú teljesítésének biztosítása céljából, egyebek között hagyjon fel a nagy méretű rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztésének előkészítésével. 4. Az amerikai fél rendszeresen megszegi azt az elfogadott elvet, hogy a hadászati fegyverzetkorlátozási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdések megvitatását bizalmasan kezeli; ez károsan hat a szovjet.—aráerikai állandó konzultációs bizottság tevékenységére. án pedig gyakorlatilag megakadályozza, hogy többoldalú alapon reális megegyezés szülessen. Az Egyesült Államok nem ad pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak. arra a javaslatára sem, hogy Európát teljesen mentesítsék a vegyi fegyverektől, márpedig e javaslat elfogadása fontos lépés lenne a probléma végleges megoldása szempontjából. Nehéz megszabadulnunk attól a benyomástól, hogv ez az irányvonal nem véletlen, hiszen Washington ugyanakkor fokozza a kétkomponensű mérgező vegyi anyagok gyártását, és kétszeresére kívánja növelni vegyi fegyvertartalékait. Ismeretes az is, hogy az Egyesült Államok nagy mennyiségű vegyi töltetet tárol európai országokban. A záródokumentumot többek között az Egyesült Államok is aláírta. Egyre komolyabban és élesebben merül fel az a kérdés. hogy mi az Egyesült Államok viszonya a vállalt kötelezettségeihez. A szovjet fél ezt nem a vita kedvéért kérdezi. Nagyon fontos dolgokról van itt szó — mindenekelőtt a bizalomról. Ha az amerikai fél — miként ezt kijelenti — érdekelt a fegyverzetcsökkentés folyamatának hatékony előmozdításában, le kell vonnia a megfelelő gyakorlati következtetéseket. A stockholmi bizalom- és biztonsagerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián hétfő délután felszólalt Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy a két hete kezdődött konferencia megnyitó ülésein részt vevő államok külügyminiszterei értékelték az európai helyzetet és felvázolták, a tárgyalások politikai kereteit. Most, amikor a konferencia előtt álló feladatok, s a különböző állásMeglepetés senkit sem érhetett: Ronald Reagan újra- jelclteti magát az Egyesült Állam,ok elnöki tisztéért folytatott versenyben. Esélyeiről természetesen dőreség lenne bármiféle jóslásba bocsátkozni, 1evése azonban — az Egyesült Államok gazdasági és hadászati súlya miatt — vitathatatlanul világpolitikai jelentőségű. Annálfogva senki számára nem lehet közömbös, milyen érvekkel készül harcbaszállni az elnök. Rövid vasárnapi kortesbeszédét ugyanazok a fő gondolati elemek jellemezték, mint megelőző néhány állás- foglalását. Nevezetesen az Egyesült Államok megerősödött világgazdasági pozíciója, s ami még lényegesebb, a reagani katonapolitikai lépések nyomán megszilárdult biztonsági helyzete. Mindezt az elnök nem alábecsülendő retorikai bűvészmutatványnyal a világ általános biztonságának megerősödéseként ábrázolja. Hogy Reagan — választáspolitikai meggondolásokból mit és hogyan emel ki elnökségének háromévi teljesítményéből, ez — mondhatnánk — személyes dolga, s az Egyesült Államok belső ügye. Mégis roppant veszélyes illúziónak, ön áltatásnak tűnik a mind sűrűbben ismételt propagandatézise a biztonságosabbá vált világról. Erről ugyanis az érintett kívülállóknak ellenkező véleménye van. Nem tekinthető véletlennek az amerikai külügyminisztériumnak minap átadott szovjet emlékeztető időzítése. Ez a rövid dokumentum, amely azt teszi górcső alá, miként is teljesíti az Andrej Gromíko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével hétfőn délben szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe, a román kommunista párt központi bizottsága és a román kormány meghívására. pontok megvitatása folyik, a magyar küldött hangsúlyozta, hogy a konferencia tevékenységének fő figyelmét — a feszültséget kiváltó okok ismeretében — a bizalom- és bíztonságerősítő intézkedések átfogó megközelítésére indokolt fordítani. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük az erőszakról való lemondás . érvényesítésére és az atomfegyverek elsőként történő használata beíillására USA a fegyverzetellenőrzés és fegyverzetcsökkentés kérdésében vállalt jogi és politikai kötelezettségeit, önmagában is riasztó. Washington aláírta ugyan a SALT—2 szerződést, de nem volt hajlandó azt életbe léptetni. E lépés destabilizáló hatását az amerikai fél elmélyítette azzal, hogy Nyugat-Európában hozzálátott a Pershing—2 közép-hatótávolságú rakéták és a ro- botrepülőgépek telepítéséhez. Minthogy ezek elérhetik a Szovjetunió nagy területét, Washington lényegében megkezdte a SALT—2-ben foglalt előírások megsértését, utóbbiak ugyanis tiltják a szerződés megkerülését harmadik országok bevonásával. A szovjet állásfoglalás nyomatékkai figyelmeztet: nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államok vezetése ne lenne tisztában azzal, milyen következményekkel jár a védelmi és a támadó hadászati eszközök szerves kölcsönviszonyának fölborítása. Mindezzel a szovjet dokumentum azokra a rakétaelhárító rendszerekre, radar- állomásokra utal, amelyek tömegméretű kifejlesztése nagyjából a Reagan-kor- mányzat időszakára esik. Mondani szokták, napjaink biztonsága az erő, az elrettentés egyensúlyán nyugszik. Igaz, tegyük hozzá, de minél alacsonyabb szinten. És még ehhez is szükség van bizalomra. Az aláírt szerződések maradéktalan tiszteletben tartására. Enéi- kül az egyensúly is sebezhető fogalom. A küldöttség tagja Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nyiko- laj Talizín, az SZKP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, valamint Jevgenyij Tyassel- nyikov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió bukaresti nagyköveié. irányuló kezdeményezésednek. Az amerikai tengerész-gyalogosok állásait ismét támadás érte a bejrúti nemzetközi repülőtéren. A képen: egy libanoni katona küldi ti a civileket a helyszínről (Telefoto: AP—MTI—KS) Reagan újra rajtol Veszélyes illúziók Gy. S. Gromiko Bukarestben
